Május 11-én korán keltünk, mert kirándulni mentünk Tatára. A kirándulást lázas készülődés, szervezés előzte meg, és azért is nagyon aggódtunk, nehogy elmossa az eső. A busz a VGYKE elől indult 7.30-kor, gyönyörű napsütéses időben.
Utunk első állomása a Vakok Állami Intézete, Tatai Rehabilitációs Telephelye volt. A kedves Németh Orsolya az épület előtt várt bennünket, és hamarosan sor került a szakmai dolgok ismertetésére, és az intézmény bemutatására.
E projektre a Vakok Állami Intézete az Európai Uniótól közel 1,7 milliárd forint támogatást nyert. A tatai központ épülete tágas, 2600 négyzetméter, a rehabilitációs elveknek megfelelően kialakított udvar pedig mintegy 8 ezer négyzetmétert tesz ki. Az intézmény XXI. századi színvonalú kialakítással és felszereltséggel biztosítja a látássérült személyek komplex rehabilitációját.
Az épületet a kor követelményeinek megfelelően, komplex akadálymentességgel, az egyetemes tervezés eszméjére való figyelemmel tervezték; így a létesítmény a vak és gyengénlátó felhasználókat segítő megoldások mellett kerekesszékkel is akadálytalanul bejárható és funkcionálisan használható. A vak felhasználók tájékozódását taktilis vezetősávok és Braille feliratok segítik, az alig és gyengénlátók számára pedig kontrasztos felületek és a színek következetes alkalmazása biztosítja az önálló és biztonságos használatot.
A kerekesszékkel közlekedő személyek számára az épület minden pontján rendelkezésre állnak akadálymentes illemhelyek és a lakószobák közül is több az igényeiknek megfelelően lett kialakítva. A hallássérült igénybe vevőket telepített és mobil indukciós hurok segíti az intézményben szervezett programokon való részvételben és a szolgáltatások igénybe vétele során.
A telephely kifejezetten a látássérült személyek komplex rehabilitációja céljából épült, így ahhoz minden környezeti és tárgyi feltétel rendelkezésre áll. Az udvar nem csak a fehérbottal történő tájékozódás alapjainak elsajátításához nyújt védett, ugyanakkor változatos szimulációs környezetet, hanem a későbbiekben a rehabilitáció keretében művelhető kiskert kialakítását is lehetővé teszi, a bentlakó személyek részére pedig a rekreációt, a szabadidő aktív és nyugodt eltöltését is biztosítja.
Az épületben az elemi rehabilitációs intézményekben általában megtalálható oktatótermek (tankonyha, számítógépes oktatóterem, mindennapos tevékenységek oktatására és kézműves tevékenységekre, valamint funkcionális látástréning megtartására alkalmas helyiség) mellett barkácsműhely, zeneterápiás helyiség, jól felszerelt tornaterem és fizikoterápiás kezelő is megtalálható.
Valamennyi oktatóterem a legkorszerűbb berendezéssel és látássérült személyek számára kialakított speciális segédeszközökkel felszerelt. A lakószobák saját fürdőszobával rendelkeznek, egy, illetve kétágyasak, és a közösségi élet megszervezéséhez több, eltérő funkciójú társalgót, és ima szobát is kialakítottak. A központ része továbbá egy modern eszközökkel felszerelt konferencia részleg, ahol egy osztható, nagyobb, illetve két kisebb oktatóterem, valamint szinkrontolmácsolás biztosítására szánt helyiség és a szünetekben a vendégek által használható pihenő terek, konyhaszigetek találhatóak. A 45 férőhelyes intézmény az egész ország területéről várja a komplex rehabilitációt és ehhez tartós intézményi elhelyezést igénylő látássérült személyek jelentkezését.
Három csoportra osztva jártuk végig az intézményt, az oktatótermektől a lakószobákig. Nagy tetszést arattak a Rehabilitációs Telephely, és Tata város makettjei. Tetszésünket az intézmény vendégkönyvében is kifejeztük.
Az intézmény bemutatásában közreműködtek, és kérdéseinkre válaszoltak: Patányi Katalin – telephelyvezető, Németh Orsolya szabadidő-szervező, Vargáné Horváth Renáta – telephelyvezető ápoló, Baloghné Ambrus Andrea – fejlesztőpedagógus, Szedresi Károly – fejlesztőpedagógus. Köszönjük, hogy fogadtak bennünket!
Déltől másfél órás szabad program következett a tóparton. A büfésoron sokfajta ételből lehetett választani, és még sétára is maradt idő az Öreg-tó körül. Utunk végén a gyönyörű ligeteivel, sétányaival és műemlékeivel méltán népszerű Angolparkot látogattuk meg.
Az Angolpark története és építményei
Magyarország első angol típusú kertjét 1783-ban az Esterházy család megbízásából Bőhm Ferenc uradalmi mérnök telepítette. Az angolkertek az 1700-as évek közepén jöttek divatba. A francia kert merev, szigorú formái helyett a fákat és bokrokat nem szabályos mértani rendben, hanem csoportokban ültették úgy, hogy minden oldalról szép látványt nyújtsanak. Közöttük leheveredésre, piknikezésre csábító pázsit borította a talajt. Érdekesség, hogy Tatán ültették hazánkban először szomorú fűzeket. Ez a Kínából származó szép növény a romantika korának jellegzetes kerti dísze, később egyik legelterjedtebb fafajtánk lett. A kert kialakításának kedvezett az itteni források feltörő vize és a Cseke-tó, nem véletlen, hogy elsősorban vízkedvelő növényeket ültettek ide.
Műromok
Az Angolpark északi részén, nem messze a tótól találjuk a Charles Moreau által tervezett romantikus műromokat. Az 1801-ben emelt építményhez egy kis ívelt kőhídon át juthatunk, a műromok igazi romok felhasználásával épültek, többek közt a közeli vértesszentkereszti román kori apátság tucatnyi oszlop- és pillérkötegei, valamint domborműves római sírkövek is beépítésre kerültek. A hajdani, közelben fakadó karsztforrások patakja a műromokon folyt keresztül. Az Esterházyak alakították ki az építmény római fürdő jellegét, régebben Mátyás király idejében valóban fürdő állt ezen a helyen.
Egyéb épületek
Ugyancsak Charles Moreau tervezte a tó déli partján álló, 1850-ben épült, romantikus stílusú Török Mecsetet. A kissé elhanyagolt épület előtti padot, Kazinczy Ferenc látogatásainak emlékére állították.
A park bejáratától nem messze van a szépen felújított pálmaház épülete, amely már régóta vendéglátóhelyként üzemel. Nem messze tőle egy mesterséges barlang, az Avernus-barlang látható. A kiskastély kissé elhagyatottnak tűnő klasszicizáló, késő barokk épületét Fellner Jakab kezdte építeni, majd 1784-ben fejezték be. Az Esterházyak hajdani nyári lakában ma hivatalok működnek. Az előtte lévő füves területen Esterházy Ferenc gróf a két világháború között nagyszabású kulturális rendezvénysorozatot szervezett. A mostani szabadtéri színpad is a közelben van.
1948-ban a londoni olimpiára készülődő sportolók megkapták az Angolpark egy részét a felkészülésükhöz. Stílusosan az Angolparkot szemelték ki az akkori vezetők, a helyi párás, nyirkos mikroklíma a londonihoz hasonlító volta miatt. A sikeres olimpiai szereplés után véglegesítették az edzőtábort.
A Cseke-tó
A 23 hektáros, két kis szigettel rendelkező, hangulatos Cseke-tavat mesterséges töltés mögött, a hajdan bővizű források vizével hozták létre. A tavat tápláló források a közeli bányák karsztvízkitermelése miatt az 1960-as években jórészt kiapadtak, a tó vízszintje rohamosan süllyedni kezdett, megmentésére az Öreg-tóból szivattyúzták át a vizet. A tó igazi horgászparadicsom, a hatalmas platánfák, vízre lógó szomorúfüzek között a tó teljes hosszában sorakoznak a kapásra váró horgászok.
Az egész Angolparkot átszövik a hangulatos kis sétautak, a mindig zöld gyep, a fenséges platánóriások, szomorú füzek elképesztő nyugalmat árasztanak.
Ebben a csodálatos környezetben töltöttük el a délutánt, élvezve a szabad levegőt, a napfényt, a látnivalókat, és egymás társaságát. Befejezésül a park bejáratához közeli cukrászdában még fagyiztunk egyet, aztán lesétáltunk a buszhoz, és 16 órakor hazafelé vettük az irányt. Buszvezetőnk, Laboda András volt, akit nyugalma és segítőkészsége miatt valamennyien megkedveltünk.
Tatai kirándulásunk nem jöhetett volna létre a XIX. kerületi önkormányzat segítsége nélkül. Kispest Önkormányzata 45 fős buszt bocsátott rendelkezésünkre, így tette lehetővé számunkra, hogy részt vehessünk ezen a tartalmas, és élményekkel teli kiránduláson, és a szakmai napon a Rehabilitációs Intézetben. Köszönet érte!
Beszámoló: Bernát Zsuzsanna
közösségi civilszervező
Képek: Puchnyák István
közösségi civilszervező
XVIII kerület Archives - Oldal 17 a 17-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Tatai buszkirándulás – A Rehabilitációs Intézettől, az Angolparkig
Május 11-én korán keltünk, mert kirándulni mentünk Tatára. A kirándulást lázas készülődés, szervezés előzte meg, és azért is nagyon aggódtunk, nehogy elmossa az eső. A busz a VGYKE elől indult 7.30-kor, gyönyörű napsütéses időben.
Utunk első állomása a Vakok Állami Intézete, Tatai Rehabilitációs Telephelye volt. A kedves Németh Orsolya az épület előtt várt bennünket, és hamarosan sor került a szakmai dolgok ismertetésére, és az intézmény bemutatására.
E projektre a Vakok Állami Intézete az Európai Uniótól közel 1,7 milliárd forint támogatást nyert. A tatai központ épülete tágas, 2600 négyzetméter, a rehabilitációs elveknek megfelelően kialakított udvar pedig mintegy 8 ezer négyzetmétert tesz ki. Az intézmény XXI. századi színvonalú kialakítással és felszereltséggel biztosítja a látássérült személyek komplex rehabilitációját.
Az épületet a kor követelményeinek megfelelően, komplex akadálymentességgel, az egyetemes tervezés eszméjére való figyelemmel tervezték; így a létesítmény a vak és gyengénlátó felhasználókat segítő megoldások mellett kerekesszékkel is akadálytalanul bejárható és funkcionálisan használható. A vak felhasználók tájékozódását taktilis vezetősávok és Braille feliratok segítik, az alig és gyengénlátók számára pedig kontrasztos felületek és a színek következetes alkalmazása biztosítja az önálló és biztonságos használatot.
A kerekesszékkel közlekedő személyek számára az épület minden pontján rendelkezésre állnak akadálymentes illemhelyek és a lakószobák közül is több az igényeiknek megfelelően lett kialakítva. A hallássérült igénybe vevőket telepített és mobil indukciós hurok segíti az intézményben szervezett programokon való részvételben és a szolgáltatások igénybe vétele során.
A telephely kifejezetten a látássérült személyek komplex rehabilitációja céljából épült, így ahhoz minden környezeti és tárgyi feltétel rendelkezésre áll. Az udvar nem csak a fehérbottal történő tájékozódás alapjainak elsajátításához nyújt védett, ugyanakkor változatos szimulációs környezetet, hanem a későbbiekben a rehabilitáció keretében művelhető kiskert kialakítását is lehetővé teszi, a bentlakó személyek részére pedig a rekreációt, a szabadidő aktív és nyugodt eltöltését is biztosítja.
Az épületben az elemi rehabilitációs intézményekben általában megtalálható oktatótermek (tankonyha, számítógépes oktatóterem, mindennapos tevékenységek oktatására és kézműves tevékenységekre, valamint funkcionális látástréning megtartására alkalmas helyiség) mellett barkácsműhely, zeneterápiás helyiség, jól felszerelt tornaterem és fizikoterápiás kezelő is megtalálható.
Valamennyi oktatóterem a legkorszerűbb berendezéssel és látássérült személyek számára kialakított speciális segédeszközökkel felszerelt. A lakószobák saját fürdőszobával rendelkeznek, egy, illetve kétágyasak, és a közösségi élet megszervezéséhez több, eltérő funkciójú társalgót, és ima szobát is kialakítottak. A központ része továbbá egy modern eszközökkel felszerelt konferencia részleg, ahol egy osztható, nagyobb, illetve két kisebb oktatóterem, valamint szinkrontolmácsolás biztosítására szánt helyiség és a szünetekben a vendégek által használható pihenő terek, konyhaszigetek találhatóak. A 45 férőhelyes intézmény az egész ország területéről várja a komplex rehabilitációt és ehhez tartós intézményi elhelyezést igénylő látássérült személyek jelentkezését.
Három csoportra osztva jártuk végig az intézményt, az oktatótermektől a lakószobákig. Nagy tetszést arattak a Rehabilitációs Telephely, és Tata város makettjei. Tetszésünket az intézmény vendégkönyvében is kifejeztük.
Az intézmény bemutatásában közreműködtek, és kérdéseinkre válaszoltak: Patányi Katalin – telephelyvezető, Németh Orsolya szabadidő-szervező, Vargáné Horváth Renáta – telephelyvezető ápoló, Baloghné Ambrus Andrea – fejlesztőpedagógus, Szedresi Károly – fejlesztőpedagógus. Köszönjük, hogy fogadtak bennünket!
Déltől másfél órás szabad program következett a tóparton. A büfésoron sokfajta ételből lehetett választani, és még sétára is maradt idő az Öreg-tó körül. Utunk végén a gyönyörű ligeteivel, sétányaival és műemlékeivel méltán népszerű Angolparkot látogattuk meg.
Az Angolpark története és építményei
Magyarország első angol típusú kertjét 1783-ban az Esterházy család megbízásából Bőhm Ferenc uradalmi mérnök telepítette. Az angolkertek az 1700-as évek közepén jöttek divatba. A francia kert merev, szigorú formái helyett a fákat és bokrokat nem szabályos mértani rendben, hanem csoportokban ültették úgy, hogy minden oldalról szép látványt nyújtsanak. Közöttük leheveredésre, piknikezésre csábító pázsit borította a talajt. Érdekesség, hogy Tatán ültették hazánkban először szomorú fűzeket. Ez a Kínából származó szép növény a romantika korának jellegzetes kerti dísze, később egyik legelterjedtebb fafajtánk lett. A kert kialakításának kedvezett az itteni források feltörő vize és a Cseke-tó, nem véletlen, hogy elsősorban vízkedvelő növényeket ültettek ide.
Műromok
Az Angolpark északi részén, nem messze a tótól találjuk a Charles Moreau által tervezett romantikus műromokat. Az 1801-ben emelt építményhez egy kis ívelt kőhídon át juthatunk, a műromok igazi romok felhasználásával épültek, többek közt a közeli vértesszentkereszti román kori apátság tucatnyi oszlop- és pillérkötegei, valamint domborműves római sírkövek is beépítésre kerültek. A hajdani, közelben fakadó karsztforrások patakja a műromokon folyt keresztül. Az Esterházyak alakították ki az építmény római fürdő jellegét, régebben Mátyás király idejében valóban fürdő állt ezen a helyen.
Egyéb épületek
Ugyancsak Charles Moreau tervezte a tó déli partján álló, 1850-ben épült, romantikus stílusú Török Mecsetet. A kissé elhanyagolt épület előtti padot, Kazinczy Ferenc látogatásainak emlékére állították.
A park bejáratától nem messze van a szépen felújított pálmaház épülete, amely már régóta vendéglátóhelyként üzemel. Nem messze tőle egy mesterséges barlang, az Avernus-barlang látható. A kiskastély kissé elhagyatottnak tűnő klasszicizáló, késő barokk épületét Fellner Jakab kezdte építeni, majd 1784-ben fejezték be. Az Esterházyak hajdani nyári lakában ma hivatalok működnek. Az előtte lévő füves területen Esterházy Ferenc gróf a két világháború között nagyszabású kulturális rendezvénysorozatot szervezett. A mostani szabadtéri színpad is a közelben van.
1948-ban a londoni olimpiára készülődő sportolók megkapták az Angolpark egy részét a felkészülésükhöz. Stílusosan az Angolparkot szemelték ki az akkori vezetők, a helyi párás, nyirkos mikroklíma a londonihoz hasonlító volta miatt. A sikeres olimpiai szereplés után véglegesítették az edzőtábort.
A Cseke-tó
A 23 hektáros, két kis szigettel rendelkező, hangulatos Cseke-tavat mesterséges töltés mögött, a hajdan bővizű források vizével hozták létre. A tavat tápláló források a közeli bányák karsztvízkitermelése miatt az 1960-as években jórészt kiapadtak, a tó vízszintje rohamosan süllyedni kezdett, megmentésére az Öreg-tóból szivattyúzták át a vizet. A tó igazi horgászparadicsom, a hatalmas platánfák, vízre lógó szomorúfüzek között a tó teljes hosszában sorakoznak a kapásra váró horgászok.
Az egész Angolparkot átszövik a hangulatos kis sétautak, a mindig zöld gyep, a fenséges platánóriások, szomorú füzek elképesztő nyugalmat árasztanak.
Ebben a csodálatos környezetben töltöttük el a délutánt, élvezve a szabad levegőt, a napfényt, a látnivalókat, és egymás társaságát. Befejezésül a park bejáratához közeli cukrászdában még fagyiztunk egyet, aztán lesétáltunk a buszhoz, és 16 órakor hazafelé vettük az irányt. Buszvezetőnk, Laboda András volt, akit nyugalma és segítőkészsége miatt valamennyien megkedveltünk.
Tatai kirándulásunk nem jöhetett volna létre a XIX. kerületi önkormányzat segítsége nélkül. Kispest Önkormányzata 45 fős buszt bocsátott rendelkezésünkre, így tette lehetővé számunkra, hogy részt vehessünk ezen a tartalmas, és élményekkel teli kiránduláson, és a szakmai napon a Rehabilitációs Intézetben. Köszönet érte!
Beszámoló: Bernát Zsuzsanna
közösségi civilszervező
Képek: Puchnyák István
közösségi civilszervező
Vissza a csillagokhoz
Áprilisi klubprogramunk az előző havi asztrológiáról szóló témánk folytatása volt. Kíváncsiságunkra való tekintettel társunk, Gabi további érdekességről mesélt nekünk.
A múltkori általános asztrológiai ismereteket egy-egy tagunkra vetítve ismertette. Természetesen továbbra is általánosságokról hallottunk, ami mégis nagyon érdekes volt, mert Gabi olyan részletek jelentőségét magyarázta el, amikre nem is gondoltunk volna:
órára, percre pontosan kell tudni a születés időpontját és helyét, ahhoz, hogy elkészítse valakinek a horoszkópját
komoly felelősége van annak a tudásanyagnak, amire szert tett a képzés alatt. Esküt is kellett tenni arra, hogy mindenkinek csak saját magáról lehet horoszkópot készíteni. A jövőre nézve csak bizonyos dolgok valószínűségét és lehetőségeket szabad fölvázolni.
Az óra-perc ismeretével kapcsolatban kiderült, hogy egymással ellentétes tulajdonságokat is eredményez az idő pontosítása. Az aszcendens meghatározása és a fényszögek befolyása is meghatározó jelentőséggel bír. Szó esett az állatok horoszkópjáról is, ami hasonló az emberekéhez, bármilyen meglepően is hangzik.
Kiderült, hogy az eseményeknek is el lehet készíteni a horoszkópját. Persze az egész eszmefuttatást áthatotta a párválasztás örökzöld témája. Melyik csillagjegynek ki az ideális párja? Hogy hatnak egymásra a különböző csillagjegyek szülöttjei? Hogyan lehetne segíteni a párválasztás sikerét? Messzire kalandoztunk a kötetlenné vált beszélgetésben.
Legutolsó gondolatként különböző népek horoszkópjait említettük meg.
A Kinai horoszkóp több évezredes múltra tekint vissza ázsiai vagy távol-keleti horoszkópnak is hívják, mert ezen a területen használatos.
Kelta horoszkóp A keltáktól származik, akik az i.e. V. században léptek a történelem színpadára. Egész Európát a Duna partvidékéig lakták. Nem alapítottak államot, hanem egymással rivalizáló törzsi közösségekben éltek. Papjaik, a druidák irányították vallási és kulturális életüket, sőt ők alakították ki azt a kalendáriumot is, amelyhez igazodva, megfigyelések alapján leírták az úgynevezett “fa jegyeken” definiálható horoszkópot. A születési időpontokból megállapítható, hogy ki milyen fa-jegybe tartozik, s nagyjából melyek a jellemzői.
Indián népek horoszkópjairól esett még szó. Az indiánok szerint a fehér emberek a fejükkel gondolkodnak, míg az indiánok a szívükkel. Számos amerikai kultúra olyan mítoszokon alapszik, amelyben az állatok a főszereplők, de legalábbis hatalmas jelentőséggel bírnak.
Ezeket csak érdekességként említettük, mert ilyen irányú tájékozottsága a társaságban senkinek sem volt.
Ez a délután is nagyon kellemesen telt, jó kedvűen hagytuk el a klubhelyiséget és indultunk hazafelé.
A beszámolót írta: Kiss Julia, közösségi civilszervező
Fényképek: Puchnyák István
Egy szerethető kiállítás
Április 5-én egy nagyon szívet melengető élményben volt részünk. A Széchenyi fürdőben megrendezett Tapintható kiállítást néztük meg. Szívem szerint átkeresztelném a címet Szerethető kiállításra. A rendezők által megvalósított koncepció mentén láthattuk az alkotásokat, amelyet pontosan megfogalmaztak a honlapjukon:
A kiállításon vak és látássérült alkotók műveit lehet tapintva megismerni, illetve képzőművészek, iparművészek és különböző fogyatékossággal élő művészek munkáit lesz lehetőség megtapasztalni. A látogatóknak izgalmas élményben lesz részük, mert bekötött szemmel csak a tapintásukra hagyatkozva „nézhetik” meg a műveket és találhatják ki, hogy vajon mi van a kezük alatt.
Első kézből tapasztalhatják meg, hogy mennyire másképpen érzékelik a világot ezek a csodálatos emberek és az ő szemeiken keresztül láthatják egy pillanatra, hogy milyen különleges világban is élnek ők.
Az ígéretnek megfelelően tényleg megtapinthattuk az alkotásokat egy nagyon kedves és készséges látássérült önkéntessel. A tapogathatóságon kívül az alkotások címe és alkotójának neve Braille-írással is föl volt tüntetve. Így a látássérültek is rögtön otthon érezhették magukat.
Gyönyörű fa, kerámia és fém szobrokat láthattunk, amelyek általános emberi érzéseket fejezek ki különböző méretű, anyagú, felületkiképzésű megformálással.
A kiállításhoz egy kézművesfoglalkozás kapcsolódott, sok kedves, vidám, így vagy úgy sorstárs résztvevőkkel, akik nagyon megörültek nekünk. Pillanatok alatt egy önfeledt alkalom részesei lehettünk. Origami madár hajtogatása volt a foglalkozás témája, amelyet Jovány Barbara és Szőke Márta vezetett. Munka közben a közös ismerősökről és különböző kedvelt programokról folyt az eszmecsere.
Az esemény többet nyújtott, mint egy kiállítás megtekintése, mert egy kellemes társasági eseményben is részesülhettünk, amibe nagyon jól érezhettük magunkat.
Kiss Julia
közösségi civilszervező
Csillagokról beszéltünk a klubnapon
Nehéz dolga van a krónikásnak egy olyan előadás felidézésével, amelyiknek minden perce érdekfeszítő volt úgy, hogy az elhangzottak egy pillanatig sem volt köthetőek az anyagi világ tapintható részéhez.
Egy több évezredes tudományból a csillagászatból származó asztrológiáról beszélt nekünk társunk Gabi, aki Dr. Janák Lajostól a Baktay Ervin Asztrológiai Intézet keretein belül működő első asztrológiai iskolájában szerzett képesítést.
A csillagos eget pásztáztuk képzeletben és azokat a metszéspontokat kerestük, amelyek térben és időben keringenek a fejünk fölött és hatnak ránk. Elgondolkodtató hogy a civilizációnk utolsó 100-200 évéig (amíg általában az emberek alacsony épületekben éltek) a csillagos ég látványa és megfigyelése természetes része volt az életnek.
Napjainkban már az égboltot megpillantani is sok ember számára ritka élményt jelent, amikor sokan laknak, dolgoznak vagy közlekednek több emeletes, magas épületek között. A kíváncsi szemlélődő dolgát nehezíti hogy gyakran behomályosodik A látóterünkbe kerülő égbolt képe gyakran elhomályosodik, de nem csak a levegő páratartalma miatt, hanem sajnos a légterünket terhelő levegőszennyezettség miatt is, amit felerősít a civilizáció „sújtotta” területek fölötti a fényszennyezettség is.
Gabi előadásából kiderült, hogy az asztrológia egy bonyolult terület, ami a bolygó állása alapján a születés időpontjának pontos ismeretében következtetéseket von le egy adott személy várható jellemvonásait illetően.
A nagy érdeklődésre való tekintettel a jövő havi klubnapunkra is meghívtuk Gabit, hogy folytassa az előadását. Búcsúzóul kaptunk tőle egy, a hétköznapjaink megszervezését könnyítő asztrológiai alapon működő útmutatót, amelyet az alábbiakban megtekinthet a kedves Érdeklődő.
A beszámolót megírta:
Kiss Julia
közösségi civilszervező
A HÉT NAPJAI
VASÁRNAP: Ezen a napon a Nap energiái érvényesülnek. A Nap jelképezi többek között az apát. Jobban tesszük, ha ezen a napon az apákra bízzuk a gyereknevelést, meglátogatjuk idős édesapánkat. A férjek jobban tudják érvényesíteni az akaratukat, akár pozitív, akár negatív irányban.
Étkezésnél részesítsük előnyben az aranyra emlékeztető színű ételeket. (Arany barnára sült ételek, sárgabarack, narancs, mandarin, stb.)
HÉTFŐ: A Hold napja. Az anyák, a feleségek az idősebb nők napja. Hatékonyabb a gyereknevelés, jobban megy a háti munka, a mosás, és a család hangulatának irányítása, akár negatív irányban is. Most az anyáknak van több esélyük arra, hogy felborzolják a kedélyeket, vagy békés családi hangulatot teremtsenek. Ezen a napon jobban hasznosítja a szervezet a tejes ételeket, és tejtermékeket.
KEDD: A Mars napja. Ez a nap az akarat, az a tettrekészség napja. Legrosszabb esetben erő, az erőszak napjává is válhat. Alkalmas a sportolásra, a nehéz fizikai munka is könnyebbnek tűni. Hölgyeim! A Hétfőn kimosott ruhát játszva kivasalhatjuk ezen a napon. Étkezésnél a vörös húsokat és a fűszeres, erős ételeket is nyugodtan elfogyaszthatjuk, mert „vérré válik”.
SZERDA: A Merkúr napja. Talán nem sértem meg, ha azt mondom, hogy Ő az „égi lóti-futi”Ez a nap a legalkalmasabb a vásárlásra, a hivatalos ügyek intézésére, a rövidebb belföldi utazásokra. A gyerekeknek jobban megy a tanulás. Zökkenőmentes a közlekedés. A levelek és a kérvények célba érnek. Hatékonyak az értekezletek, és kellemesek a baráti összejövetelek. Étkezésnél ajánlottak azok az ételek, amelyek alakja az agyra emlékeztet. Káposzta félék, fejes saláta, brokkoli, dió, stb.
CSÜTÖRTÖK: A Jupiter napja. A NAGY SZERENCSE BOLYGÓ segítségére a következő dolgokban számíthatunk: Távlati tervek készítése, külföldi utak megkezdése. A felsőfokú tanulmányok megkezdése. Általában szerencsés nap. Kiváló ötlet a „torkos Csütörtök”. Nem tudom, hogy a kitalálója jártas-e az asztrológiában, de valóban ezen a napon megengedhetjük magunknak, hogy káros következmények nélkül torkoskodjunk. Ehetünk nagyobb adagokat, bátran megkóstolhatjuk a külföldi ételeket. Hasznosak a nagyméretű étkek, pld a görögdinnye.
PÉNTEK: A Vénusz napja. A szépség, a harmónia, a szórakozás energiái uralkodnak. Szépítkezzünk, menjünk színházba, moziba, táncolni, stb. Ez a nap kedvez a szerelemnek és a szexnek. Ezen a napon szabad a nassolás, nyugodtan fogyaszthatunk édességet, süteményeket.
SZOMBAT: A Szaturnusz napja. A „nem szeretem” dolgokat, amit egész héten halogattunk, most elintézhetjük. Nem lesz könnyű, de sikerülni fog. Legjobban akkor járunk, ha nem csinálunk semmit. A nehéz, puffasztó ételeket is elfogyaszthatjuk.
Szerző: Gabi
Mindent a kéznek, semmit a szemnek – Tapintható kiállítás mindenkinek!
A kép forrása: http://www.szechenyifurdo.hu
A program időpontja: 2017. április 5-e, 15.00 óra
Helyszín: Széchenyi Gyógyfürdő, 1146 Állatkerti körút 9-11.
Ingyenes belépés!
A kiállításon vak és látássérült alkotók műveit lehet tapintva megismerni, illetve képzőművészek, iparművészek és különböző fogyatékossággal élő művészek munkáit lesz lehetőségetek megtapasztalni.
Találkozó vagy 14.30-kor a Deák téren, vagy 14.45-kor a Kis-földalatti megállójában a Széchenyi Fürdőnél.
Szeretettel várunk mindenkit erre a különleges programra!
Elsőként, a hölgyek megrökönyödésére megtudtuk, hogy ez a mesterség kizárólag a férfiakkal foglalkozott. Sértődés helyett azért izgatottan hallgattuk a meglepőbbnél meglepőbb történeteket egy mesés környezetben.
Gyönyörűen rendbe tartott ónémet reneszánsz vitrinekben, rengeteg csillogó villogó tárgy sorakozott üveg polcokon egymás mellett. Az üvegablakok alatt kicsi és nagyobb finoman díszített fiókok voltak fogantyúkkal, veretekkel. A törzsvendégeknek külön fiókja volt, amibe a számára használatos eszközöket tartották. Egy borbélynak kb. 80 borotvája volt, hogy mindenki számára a legmegfelelőbbet tudja kiválasztani, amit persze folyamatosan élezett a különleges, állítható borbélyszék fejtámlájára akasztott bőrszíjon.
Az 1900-as évek elejéig nem csak a tisztálkodás, hanem a társasági élet színtere is itt volt az üzletben. A törzsvendégek itt kibeszélték a falu életének dolgait, pletykáit. Így a hölgyek és valószínűleg a papok sem tehették be a lábukat ide. A borbélyok esetenként felcserként is szolgálták az emberiséget. Pontosabban a felcserek borbélyként is működtek. Fogat húztak, aminek a szerszámait borzongva volt szerencsénk kézbe venni, érvágást és köpölyözést is elvégezték.
A különböző eszközöket vehettük kézbe nagy örömünkre, mert szokatlan tárgyakat nézhettünk, tapogathattunk végig. A különböző borotvákon kívül figyelemre méltóak voltak a hajszárító eszközök. A legkisebb olyan volt, mint egy 7 cm nagyságú mai hajszárító kicsiben, csak nem árammal lehetett működtetni, hanem egy fogaskerék segítségével lehetett újjal nyomkodni és így mozgásba hozni. Láttuk a hajszárító búráknak az elődjét, ami úgy nézett ki, mintha egy óriás tenyér nehezedne a fejre, aminek az ujjaiból áramlott a levegő a haj felé.
Az első világháború idején lezárult a borbély szakma hagyományos formája, mert a borbélyok is a frontra mentek, ahonnan nagyon kevesen tértek haza. Nehezítette a helyzetüket, hogy Gillette föltalálta az önborotvát. Így a borotválkozás egy otthon is elvégezhető műveletté vált, viszont a hölgyek is elkezdenek frizurázni. Innentől kezdve kétféle vizsgát lehetett tenni hölgyfodrászatból és úri fodrászatból.
Szerencsénkre ez a korszak is különös és a mai szemmel megmosolyogni való tárgyakat hozott létre. Szembetűnő volt ebben a nem túl nagy helyiségben egy kicsi asztalon egy szép, igényesen kialakított, a régi asztali rádiókhoz hasonló tárgy, a funkciójára a felirata utalt „Dauerwellen”. Most már tudhattuk, hogy a dauerolással függ össze a berendezés, de magyarázat nélkül nem tudtuk volna kitalálni a működését. Sőt azt is megtudtuk, hogy amíg nem volt hőfokszabályozós a szerkezet, addig előfordult, hogy leégették a hozzá nem értők szegény hölgyek haját.
Voltak tárgyak, amik a láthatatlanságból kerültek elő, mintha varázsolta volna a vendéglátónk, olyan kicsi volt és olyan érthetetlen, hogy segítség nélkül nem is tudtuk volna kitalálni a feladatát. Egy darabig csöndben gondolkodtunk, majd kicsit viccesen elárulta tárlatvezetőnk, hogy intimborotvát tartunk a kezünkben. A fagyott csöndet gyorsan megtörve elárulta, hogy a hölgyek a táskájukban tartották, és a színházban, amikor nem látta senki a nem kívánt szőrszálakat távolították el vele az arcukról. Kisebb volt a dobozával együtt, mint egy villamosjegy.
Aztán csapongtunk az időben egészen az őskorig, hallottuk, hogy az ősember a víztükörbe tudta megnézni önmagát, hogy rájöttek, hogy a kagyló élével vághatnak le a szőrzetük hosszából. Kleopátráról kiderült, hogy nem csak a frizurája miatt vált stílusteremtővé, hanem a haja színével is föl akart tűnni. Akkoriban jellemzően szőkésbarna volt az általános hajszín és Ő hennával és indigóval feketére festette a haját.
A középkorban hajfonatok díszítették a hölgyeket, és mivel a tisztálkodás kezdetleges volt, a szorosan hordott tincsek között megtelepedett a hajtetű. Egy furulyához hasonló, de vékonyabb és kisebb kilyuggatott csövecskében tetűirtó mérget helyeztek el, amit becsúsztattak a hajba és ez a találmány eredményesen orvosolta a problémát.
Ahogy szép lassan közeledtünk az előadás végéhez, időben a jelenkorhoz, még mindig tartogatott újdonságot számunkra az előadó. Hallottunk Fracoi Marcellről aki a mesterséges hullámot (a hajsütővasat) találta föl, amit cukros vízzel rögzítettek. Kézbe vehettünk olyan strucctollat, amit hajdísznek használtak, megszagolhattunk egy eredeti borotvaszappant, megfoghattunk egy borotvapamacs-szappanozó porcelán tálacskát. Láthattunk és megfoghattunk egy parókakészítő felszerelést és kész parókát. Nagyon vicces volt, amikor a vitrinben fölfedeztünk egy igazi bajuszkötőt, amit még föl is próbálhattunk.
A mesedélután végén egy nagyon kedves gesztussal búcsúzott el tőlünk Kormos Zsuzsa a múzeum tulajdonosa, mindnyájan egy kis medált kaptunk, ami egy fésűt ábrázolt. Egy élményekkel teli, szívet melengető délutánnal lettünk gazdagabbak. Köszönjük szépen!
Nézzük együtt a csillagos eget a klubban! Témánk az asztrológia.
Helyszín: Kondor Béla Közösségi Ház,
Kondor Béla sétány 8.
Időpont: 2017. március 29. 15 óra
Asztrológus klubtársunk Gabi, ismerteti az asztrológia történetét, alapelveit és szerkezeti felépítését. Elmondja, hogyan tudjuk megkönnyíteni a hétköznapi dolgaink intézését, az asztrológiai elvek alapján. Ezt a dokumentumot írásban is megkapjátok.
Szeretettel várunk mindenkit!
Kérjük, a részvételi szándékodat jelezd! Fontos, mert megfelelő számú ülőhelyről és az ígért dokumentumról gondoskodnunk kell!
Lebilincselő előadásban volt részünk a Kondor Béla Közösségi Házban, ahol egyszerre két előadót is hallgattunk, akik úgy nyilvánultak meg ki-ki a saját módján, hogy sosem vágtak egymás szavába. Tanai Csaba és vakvezető kutyája, Bonca tettek eleget meghívásunknak.
Az előadás másfél órán át tartott, ami csak pár pillanatnak tűnt, olyan gyorsan elröpült az idő. Záporoztak az érdekes információk alig győztük kapkodni a fejünket. Például, hogy a legáltalánosabban alkalmazott kutyafajta mostanában a Labrador, amelyik eredetileg halászkutya volt ezért mellső lábujjai között úszóhártya van és még most is reflexből kimenti a gazdit, ha kell, ha nem. Hallottunk arról is, hogy milyen jól vissza tud találni egy már gyalog megtett útvonalra.
Persze ezek a különlegességek, melyek mögött a kiképzők által vezetett hosszú, nagy szakértelmet megkívánó szorgalmas munka van. Egy különleges empátia, ami a kutya és a gazdi között létre kell hogy jöjjön. Sok apró összecsiszolt, begyakorolt feladat közös megoldása jelenti egy vakvezető kutya felkészültségét.
A képzés egy éves korban kezdődik, addig önkéntes, ideiglenes gazdik gondoskodnak a kölykökről a kiképző felügyelete mellett. Addigra kiderül, hogy alkalmas-e a kutyakölyök a további munkára. Ha igen, akkor a kutyaiskolában folytatódik a kutya élete, olyan amilyen Magyarországon három helyen működik: Budapesten-Csepelen, Miskolcon és Debrecenben. Jelenleg kb. 120 vakvezető dolgozik az országban, és 80 000 látássérültet tartanak nyilván. Kevesen élnek ezzel a lehetőséggel, amelynek az egyik oka abban keresendő, hogy kevesen hallgatták eddig Csaba előadását a témáról, és a másik hogy nem ismerik a jogszabályokat, amelyek a vakvezető kutyákra vonatkoznak.
Manapság már mindenhova be lehet menni velük, még az orvosi rendelőbe is elkísérhetik a gazdájukat, így tényleg óriási szabadságot nyújtanak a vak embereknek. Nyilván a gazdinak tudnia kell, hogy hova akar menni és a járművek megállóiban meg kell tudakolnia, hogy milyen jármű érkezik. Viszont az út akadályait és a járda szélét vagy a lépcsőt jelezni tudja a kutyus. Csaba szavaiból az derült ki, hogy lehet rá hagyatkozni, mert nem lépi túl a hatáskörét, és így biztonságot nyújt.
Persze az is kiderült, hogy a harmonikus kapcsolat érdekében a gazdinak is komolyan kell venni a kutya igényeit ezért fontos odafigyelni a táplálkozástól kezdve a tisztálkodáson át a napi sétáig és játékig. Olyan programokra, mint például egy rock koncert, ami esetleg a kutya számára kényelmetlen lehet, nem viszi magával.
Amikor a kutyuson hám van, akkor dolgozik, és ha valaki segíteni szeretne, akkor a másik oldalon kell kísérni a gazdit, és van rá esély, hogy a kutya úgy éli meg a helyzetet, hogy két vakot vezet és úgy fog irányítani, hogy mindnyájan elférjenek az úton. Étellel kínálni nem szabad, és megsimogatni is csak akkor, ha a gazdi megengedi. Persze félni nem kell tőle, ugatni, bántani nem fog.
Sok mindenről volt még szó, nehéz mindent felidézni. Hosszú türelmes keresés, próbálgatás, mire egy kutya és a gazdi egymásra talál. Az emberekhez hasonlóan a kutyáknak is különböző az egyéniségük így meg kell találni az ideális párost. Amikor már létre jött a kapcsolat és túl vannak a közös képzéseken, és a vizsgán is a kiképzők továbbra is rendelkezésre állnak, ha segítségre van szükség. Egy nagyon szép és különleges munka és baráti kapcsolat rajzolódott ki előttünk, amelynek három szereplője van: a Gazdi a Kutya és a Kiképző. Köszönjük szépen! Tartalmas délután volt!
A hangulatot Domoszlay János dél-amerikai zenéje gazdagította. Felidéztük közmondásokkal, mesefigurákkal, kvízjátékokkal, hogy a kutya milyen régóta és mélyen része a kultúránknak. Reméljük, hogy sikerül kedvet csinálni a vakvezető kutyatartáshoz! Egyesületünk Ügyfélszolgálata segítséget nyújt a vakvezető kutya igénylésének az adminisztratív lebonyolításában.
