Szeptember második hétvégéjén, 7-én és 8-án másodszor rendezték meg Bókay-kerti Napok néven a korábbi Szeptemberi Kóstolót, ahol 24 színpadi produkció, kitelepülő vendéglátóhelyek, vurstli és egy hatalmas főzőverseny is várta az érdeklődőket.
A kétnapos rendezvény első napján a Gesarol és a Vegas Showband koncertjei mellett Városgazda Utánpótlás Akadémia bemutató is volt. A nap és az est fénypontja a Piramis együttes egykori legendás tagjai, Révész Sándor és Závodi János által alapított együttes mutatta be a Piramis-évek című koncertjét. A két zenei ikon, Révész Sándor és Závodi János, fiatal tehetséges zenészekkel lépett színpadra. Horváth Ákos gitározott és vokálozott, Nagy Gergő gitározott, Megyaszay István (Megya) basszusgitározott és Delov Jávor dobolása tette felejthetetlenné az élményt.
A Piramis a 70-es évek második felének, és a 80-as évek elejének népszerű rockzenekara volt. A dalok nagy részét ma is kívülről fújja és imádja több generáció. Felelevenítésük az eredeti énekhangon és az egykori dinamikával, szenzációs élményt nyújtott minden zenebarát számára.
Péntek délután a XVIII. kerületi Lámpás Klubbal együtt mentünk fesztiválozni. Nagyon jó hangulat alakult ki, mert kollégáinkon és klubtagjainkon kívül, családtagjaink is csatlakoztak hozzánk. Lehetőség nyílt az ismerkedésre, beszélgetésre. Mindenki jól érezte magát. A program éjszakába nyúlt, mert a koncertre is maradtunk, ami fergeteges volt.
Szórakozás nélkül nincsen öröm, szórakoztató időtöltés közben nincsen bánat.
(Blaise Pascal)
Bernát Zsuzsanna és Puchnyák István
közösségi civilszervezők
zene Archives - Oldal 2 a 4-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Kispesti Klub a Bókay-kerti Napokon
Szeptember második hétvégéjén, 7-én és 8-án másodszor rendezték meg Bókay-kerti Napok néven a korábbi Szeptemberi Kóstolót, ahol 24 színpadi produkció, kitelepülő vendéglátóhelyek, vurstli és egy hatalmas főzőverseny is várta az érdeklődőket.
A kétnapos rendezvény első napján a Gesarol és a Vegas Showband koncertjei mellett Városgazda Utánpótlás Akadémia bemutató is volt. A nap és az est fénypontja a Piramis együttes egykori legendás tagjai, Révész Sándor és Závodi János által alapított együttes mutatta be a Piramis-évek című koncertjét. A két zenei ikon, Révész Sándor és Závodi János, fiatal tehetséges zenészekkel lépett színpadra. Horváth Ákos gitározott és vokálozott, Nagy Gergő gitározott, Megyaszay István (Megya) basszusgitározott és Delov Jávor dobolása tette felejthetetlenné az élményt.
A Piramis a 70-es évek második felének, és a 80-as évek elejének népszerű rockzenekara volt. A dalok nagy részét ma is kívülről fújja és imádja több generáció. Felelevenítésük az eredeti énekhangon és az egykori dinamikával, szenzációs élményt nyújtott minden zenebarát számára.
Péntek délután a XVIII. kerületi Lámpás Klubbal együtt mentünk fesztiválozni. Nagyon jó hangulat alakult ki, mert kollégáinkon és klubtagjainkon kívül, családtagjaink is csatlakoztak hozzánk. Lehetőség nyílt az ismerkedésre, beszélgetésre. Mindenki jól érezte magát. A program éjszakába nyúlt, mert a koncertre is maradtunk, ami fergeteges volt.
Szórakozás nélkül nincsen öröm, szórakoztató időtöltés közben nincsen bánat.
(Blaise Pascal)
Bernát Zsuzsanna és Puchnyák István
közösségi civilszervezők
Kamarazene hárfával
Szeretettel meghívunk benneteket 2018. szeptember 15. szombaton, 19 órára!
Helyszín: Budapesti Görögkatolikus Egyházközség temploma
1074 Budapest, Rózsák tere 9-10.
Fiatal művészek előadásában hallhatóak az alábbi művek:
Bart Picqueur: Sueno Andaluz
J. S. Bach: Esz-dúr csellószvit – Bourree
J. S. Bach: C-dúr szonáta – Largo, Allegro Assai
J. S. Bach: a-moll partita
H. Renié: Legenda
M. Ravel: Bevezetés és Allegro
Előadók:
Koros-Fekete Fanni (hegedű), Klein Zsófia (hegedű), Blahunka Flóra (cselló), Bélik Tamás (brácsa), Illyés Dalma (fuvola), Csapó Bence (klarinét) és Jenei Erzsébet (hárfa).
Szeretettel várlak benneteket, a program ingyenes!
Amennyiben kérdésetek merül fel a programmal kapcsolatban, jelentkezz az elérhetőségeken.
A rendezvényt Vinczek György, Kispest alpolgármestere nyitotta meg. Ebben az évben is három vendégzenekar kapott meghívást: a Magyar Honvédség Szolnoki Helyőrség Légierő Fúvószenekara, a Katasztrófavédelem Központi Fúvószenekara, és a Nemzeti Adó ás Vámhivatal Pénzügyőr Fúvószenekara.
A vendég zenekarok önálló műsora után került sor a házigazda, Obsitos Fúvószenekar koncertjére. A műsorszámokat Zelinka Tamás zenetörténész ismertetői kötötték össze. A közönség jól szórakozott, mert a különböző zenei stílusok között mindenki megtalálta a kedvére valót. A találkozót a négy zenekar közös produkciója zárta. Az Obsitos zenekar karnagya, Fejes István vezényelte a fesztivál utolsó zeneszámát, amikor 120 fúvószenész játszotta Lehár Ferenc Losonci indulóját. Hangos tetszésnyilvánítással, szűnni nem akaró vastapssal köszönte meg a közönség a produkciókat.
A rendezvény végén nagy meglepetésben volt részünk. Bolgár testvérvárosunkból, Smolyanból paradicsompalántákat küldtek ajándékba a kispestieknek. A Kispesti Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat elnökétől, Tütünkov-Hrisztov Jordántól megtudtuk, ezzel is szeretnék támogatni a kispesti kertvárosi hagyományok felelevenítését. A palánták, bolgár rózsaszín szív paradicsomtövek, amelynek termése nagyra nő, mégsem befőzési paradicsom, hanem étkezésre, salátának való, palántái az erkélyen akár egy vödörben, cserépben is jól felnevelődnek, termőre fordulnak.
Élményekkel telve, palántákkal a kezünkben indultunk haza. Kellemes hétvégi program volt!
Bernát Zsuzsanna és Puchnyák István
közösségi civilszervezők
Koncert hárfával
Szeretettel meghívlak benneteket a terézvárosi Lámpás Klub programjára. Május 23-án a zeneakadémia Solti termében Hárfa koncerten veszünk részt.
A hárfa egy misztikus és különleges hangszer, melynek hangzásvilága „égi muzsika”, ami igaz is, hiszen az „angyalok hangszerének” tartják és az emberiség egyik legősibb hangszere.
Szeretettel meghívunk benneteket egy szívet melengető orgona-hangversenyre a XVI. kerületi Szent Mihály templomba. Németh Csaba és tanítványa, Vikol Márton előadásában merülhetünk el az orgona csodálatos hangjában.
Időpont: 2018. 04. 07. 19:00 Helyszín: Szent Mihály templom – 1161 Budapest, XVI. kerület, Templom tér 3.
A közös találkozó igény szerint mindkét esetben az Örs vezér téren a kürtőskalácsos előtt lesz.
További információkért keress minket bátran elérhetőségeinken:
A Michigani Egyetem egyik professzora, nem mellesleg neves orgonista, dr. James Kibbie rögzítette Johann Sebastian Bach valamennyi orgonadarabját. A 270 művet egy eredeti barokk orgonán játszotta le Németországban.
Mindez idáig még nem is lenne annyira érdekes, azonban hogy kedvezzen a klasszikus zene kedvelőinek, ingyen letölthetővé tette a teljes gyűjteményt. Persze bőven kell helynek lenni a merevlemezen, ha mind a 270 darabot letöltenénk, ugyanis több mint 2 GB-nyi helyet foglalnak el.
Szerencsére akár részletekben, sőt egyenként is letölthetők a mesterművek: lehetőség van rákeresni a legnépszerűbb darabokra (pl. d-moll toccata és fuga), a 270 darabos katalógusból egyenként választani vagy akár csoportokat kijelölni.
A letöltés során kétféle hangminőség közül lehet választani.
A fellépés helyszíne: MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt.
1062 Budapest, Andrássy u. 98.
Időpont: 2016. december 15. (csütörtök) 18:00-20:00
Domoszlai János perui fuvolával és gitárral fog szerepelni. Rajta kívül még Farkas Gergő gitározik, valamint a Duo Nice (Fehér Nikolett és Ürmös László) fog brácsázni és zongorázni.
Érdeklődni lehet Nagy János, integrált rendezvényszervezőnél, a 0620 481 6842 telefonszámon.
„Minden vágyam, hogy egy saját lemezt készítsek.”
Mióta vagy látássérült?
Születésem óta vagyok vak, úgy tudom, hogy édesanyám szervezetén egy enyhe gyulladás ment végig, amikor 3 hónapos terhes volt velem. Mivel pont ebben az időszakban fejlődött a szemem, ezért látóideg sorvadás következtében megvakultam, ami a tudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan.
Miként kerültél a VGYKE-hez?
Már a kezdetektől fogva kapcsolatban állok a VGYKE-vel, ugyanis az egyesület megalakulásakor indult egy európai üzleti asszisztensképzés látássérültek számára, amin jómagam is részt vettem. Pénzügy, közgazdaságtan, marketing tárgyakat tanultunk egy igen nagy volumenű projekt keretében. A VGYKE-nek köszönhetem az akkori állásomat is, ahol 9 és fél évet töltöttem. A MÁV kórházban dolgoztam, mint leletíró, recepciós. A VGYKE jó pár zenei rendezvényén volt szerencsém fellépni, márciustól a pedig 13. kerületben vagyok közösségi civil szervező a „Közösség Lámpásai” keretein belül.
Hogyan ismerkedtél meg a zenével?
Már kiskoromban kacérkodtam a zenével, Halász Judit mellett például Boney M-et is hallgattam. Bár nem értettem semmit a szövegükből, de valahogy mégis megfogott az üzenetük, és amennyire tőlem tellett, az akkori nyelvemen énekelgettem őket.
Körülbelül elsős koromban meghallottam Benkő László egyik szintetizátor-szerzeményét és akkor érett meg bennem a gondolat, hogy a szintetizátorban látom a jövőmet. Édesapám azt mondta, hogy abban az esetben invesztálnak bele egy komoly hangszerbe, ha megtanulok 10 ujjal játszani. Ez lebegett a szemem előtt, és mára azt mondhatom, hogy ezt teljes mértékben sikerült elsajátítani.
Hol kezdted meg zenei tanulmányaidat?
Először a Vakok Iskolájában, Varró Attilánál tanultam komolyzenét, Hajdúné Fehér Veronikánál pedig szolfézst. Sokat köszönhetek neki, ugyanis általa tanultam meg transzponálni, amit a mai napig hasznosítani tudok. Később Kiskunlacházán, Németh Erikához jártam klasszikus zongorára. Már akkor éreztem, hogy nem ezen a vonalon szeretnék továbbmenni, de egy jó alapot adott számomra.
Úgy tudom hosszú éveken át vendéglátóztál. Hogyan indultál el ezen az úton?
1996-ban egy nagy áttörés következett az életemben, ugyanis szüleimmel úgy döntöttünk, hogy veszünk egy Roland E66 típusú hangszert, ami abban az időben igen komolynak számított. Először csak a saját magam szórakoztatására készítettem zenei alapokat, majd egy étteremben kezdtem el muzsikálni Kiskunlacházán. Először utáltam énekelni, de egy billentyűs ismerősöm azt mondta, hogy hiába játszom le a csillagos eget is az égről, ha nem énekelek hozzá, akkor nem is ér semmit. Így hát a szüleim vettek egy mikrofont, hogy ösztönözzenek.
Kellett bármilyen képesítés ehhez?
Igen, ezért az Országos Szórakoztató Zenei Központban letettem egy „C” kategóriás vizsgát.
A Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskolába jártam és mellette minden pénteken és szombaton felléptem. Volt például, hogy egy délelőtt fél 12-től kezdődő lagzit másnap hajnal 4-ig végigzenéltünk.
Mik voltak a terveid a felnőtt életedre?
Esküvők, bálok, szalagavatók jöttek mentek, de az érettségi után szerettem volna magyar szakra menni, ugyanis rendkívül érdekelt az irodalom, és imádtam olvasni. Mégis, a komplexusaim azt mondatták velem, hogy jobb, ha a biztos mellett maradok, így a zenélés mellett döntöttem. Mára kicsit bánom, mert szerettem volna diplomát. Jelenleg is gondolkodom rajta, hogy elkezdem, de elsősorban a megélhetésemre kell koncentrálnom, ugyanis egyedül élek.
Hogyan alakultak a további zenei tanulmányaid?
Az érettségi után az Erkel Ferenc Zeneiskolában tanultam, Márkus Tibor zongoratanárhoz jártam jazz szakra. A klasszikus zongorát is célba vettem, Joó Katalin zongoratanárnőnél képeztem magam tovább. Baráti viszony alakult ki mindkettőjükkel, Tiborral például a mai napig tartom a kapcsolatot.
Mely műfajokban mozogsz otthonosan, mik a kedvenceid?
Egy vendéglátós zenésznek minden műfajban jártasnak kell lennie. Szeretem a rock&roll-t, a pop-ot és a mai trendeket is, mint például a techno, vagy annak alfajai. Az összes stílusból meghallgatok mindent, de a ’80-as, ’90-es évek slágerei a kedvenceim.
Honnan jött a jazz, mint a legkedveltebb műfaj?
Amikor meghallottam Charlie-tól a Könnyű álmot hozzon az éj-t, már akkor éreztem, hogy egy jazz-esebb műfajt szeretnék képviselni, vonzottak a különleges akkordok.
A jazz érdekes, mert hallgatni nem igazán szeretem, játszani viszont igen.
Kik a zenei példaképeid?
Kiskorom óta rajongok Jean Michel Jarre munkásságáért, magyarok tekintetében pedig Benkő László és Presser Gábor dalai állnak hozzám közel.
Hogyan telik egy napod?
Munka után eljárok különböző programokra, és az sem tud megakadályozni, hogy egyedül megyek (nevet). Ha úgy van kedvem, beülök egy moziba. Szeretem a rendet magam körül és mindig megcsinálom a házimunkát, de a főzést még gyakorolnom kell.
Milyen zenei kikapcsolódásod van mostanában?
2013-ban Nagy Anikó révén kerültem kapcsolatba a Nem Adom Fellel, így hát jelenleg a Never Give Up Gospel kórusban énekelek.
Véleményed szerint milyen jótékony hatásai vannak a zenének?
Szeretetet, szerelmet, vonzalmat, jókedvet közvetít, nyugtató hatása van, így ha ideges vagyok (ami ritka), mindig zenét hallgatok. A különböző stílusoknak hála az összes hangulatot kifejezhetjük a zenével.
Mi a legnagyobb álmod?
Minden vágyam az, hogy egy saját lemezt készítsek.
Nagyon sok sikert kívánunk álmod megvalósításához!
Ivanova Daniela
Klipforgatás az összetartozás jegyében
Veréb Tamás operetténekes
Nagy volt a sürgés-forgás június 19-én, ugyanis klipforgatásra készültek az „Egy hídon szállunk” énekesei. A közös dal előadása integrált módon zajlott, hiszen egyenlő volt a nemek és az ép-sérült művészek aránya is. A helyszínt a fogyatékossággal élő munkavállalókat alkalmazó Nem Adom Fel Cafe & Bar szolgáltatta, a klipet pedig Hőna Dávid rendezte.
Klajkó Szandra szervezőként és énekesnőként is képviseltette magát, így alakult hát, hogy a munka fegyelmezetten, mégis oldott hangulatban, professzionális szinten zajlott. A Nem Adom Fel kávézó gárdája, a divattervező, a sminkes, a táncosok, a statiszták és a fotósok is mind-mind önkéntes alapon adták szakmai tudásukat eme jeles eseményhez.
Forog a kamera
Az énekesek (Veréb Tamás, Kiss Koppány, Klajkó Szandra és Ivanova Daniela) ruháit a Réthy Fashion biztosította, segítve ezzel az egység és az összetartozás megjelenítését.
„Klajkó Szandinak már készítettem ruhát, tudtam, mi áll jól Neki, Ivanova Daniela pedig elmesélte, hogy mit szeret, miben érzi jól magát. Ezek után terveztem és készítettem két egyforma, mégis teljesen különböző ruhát. Az ékszerek újrahasznált kávékapszulából készültek, melyeket az ArtAngyalnak köszönhetünk”
A klip további érdekessége, hogy mindenkit nyitott ajtókkal várt, azaz bárki jelentkezhetett statisztának, aki úgy érezte, hogy otthonosan mozog a kamera előtt, vagy csak kipróbálná magát. Fogyatékossággal élő és ép statiszták „játszották el” a vendégek szerepét a kávézóban, miközben finom falatokkal kényeztették magukat a kávézó ínycsiklandozó kínálatának köszönhetően. A szereplők között feltűntek a kezdeményezés további tagjai is, mint például Kovács Gémes Julianna és a Keletvarázs, illetve Napsugár Anna csapatának egyik jeltáncművésze. A klipet a Style and Passion Dance táncosai tették teljessé.
A végeredményt hamarosan láthatjuk, mi már nagyon várjuk! És ti?
Ivanova Daniela
„Az élet egy szép játék!”
Mesélj egy picit a látássérülésedről az olvasóknak!
Édesanyámnak volt egy barátja, aki kullancscsípés következtében agyhártyagyulladást kapott. Az orvosok annyit mondtak neki, hogy ha isteni csoda folytán életben marad, akkor vakon kell leélnie az életét. Anyukám annyit mondott „Uram, add nekem Őt vakon is, én leszek a szeme élete végéig!”. Sajnos ez a barátja meghalt. „Helyette” viszont jöttem én…
11 hónapos koromban szemfenék rákot diagnosztizáltak nálam. A csernobili katasztrófa után nagyon sok gyerek született rákosan, és sok volt az inkubátoros baba. Én is közéjük tartozom.
Amikor tudatosodott édesanyámban, hogy megvakultam, nem tudott mit kezdeni a helyzettel, és mint a legtöbb embernek, neki is időbe telt, míg végül meg tudott békélni vele.
Orvosokhoz jártatok?
Sajnos az akkori orvostudomány nem sok reménnyel kecsegtetett minket, orvostól orvosig jártunk. Az egyik professzor anyám karjaiba lökve a következőt mondta: „Csináljon helyette másikat, ez úgy is meg fog halni”. Mi ketten tudtuk, hogy ez nem igaz. Marosvásárhelyen Fodor László professzor úr megműtötte a szememet, mondván: az életemet meg tudja menteni, de a látásomat nem. 17 évig úgy éltünk, hogy küzdöttünk a rákkal, s a halállal. 17 éves koromban elmentünk egy szemészeti klinikára, ahol megállapították, hogy a rákos sejtek elhaltak, így akár 80 évet is élhetek. Ez számomra nagyon jó hír!
Miket szerettél csinálni gyerekként?
Furcsa a sors fintora. Ha az ember elveszít valamit, s ennek folytán hiányossággal találja szemben magát, akkor e hiányosságot az élet többi területén valamivel kompenzálnia kell. A kérdés az, hogy mivel? Ahogy én emlékszem, már gyerekkoromban is rengeteg verset megtanultam, sokat énekeltem édesanyámmal, s verseltem, bárhova is mentünk. Volt egy kicsi szintetizátorom, amin szintén sokat szerettem gyakorolni.
Hogy teltek a diákévek?
A 80’-as-90’-es években még nem létezett az integráció, édesanyám volt az egyike azon embereknek, akik elindították ezt a fajta kezdeményezést. Az óvodai éveket Pesten a Vakok Óvodájában kezdtem el, de a kis csoportot látó gyerekek között végeztem el.
Három helyen is megfordultam az általános iskolás évek alatt: először Pesten a Vakok Általános Iskolájában, majd Gödöllőn az Erkel Ferenc Zeneművészeti Általános Iskolában, végül pedig a Vakok Általános Iskolájában – elterjedt nevén- a Vakodában.
Gimnáziumi tanulmányaimat Halásztelken a Bocskai István Református Gimnáziumban végeztem, mely intézményt Kapa Egyetemnek becéztek, mivel régen kertészeti szakközépiskola volt, s e szakmák a mai napig tanulhatóak az intézményben.
Érettségi után merre vitt tovább az utad?
A Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképzőkarán végeztem, hittanoktató szakon, majd következett egy képzés, mely által a jelenlegi munkahelyemen dolgozhatok. Ehhez egy ceglédi látássérült egyesület műsorában való zenés fellépés adott egyfajta löketet. Korábban nem szerettem látássérültek közé járni a Vakodában tapasztalt negatív hatásoknak köszönhetően, most mégis a VGYKE egyik közösségi civil szervezője vagyok, és nagyon szeretem a munkám. A munkatársaimmal bármit megbeszélhetek, és mindig számíthatok rájuk.
Az andoki és az indián zene szerelmese vagy. Honnan jött ez?
A szülészorvosom kecsua indián, a Vakok Óvodájában az óvó nénim pedig perui származású volt, és ezek a találkozások nagy hatással voltak rám. Már a 90’-es években hallhattunk andoki utcazenészeket a pesti aluljárókban. Így hódított teret ez a muzsika a magyar és az európai közönség között, amit népnevén indián zenének hívnak.
Kezdetben én is sok indián könyvet olvastam, és 16 éves koromban csúcsosodott ki nálam ez a fajta zenei érdeklődés. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem voltak próbálkozásaim más műfajok területén. Általános iskolás koromban furulyázni majd zongorázni tanultam, viszont idővel rá kellett jönnöm, hogy semmi affinitásom nincs a zongorához, így jött az orgona és a kóruséneklés. Kétszer végeztem el egy kántorképző szakot, mégis éreztem, hogy valahogy nem az igazi. Gimnazista koromban tanultam meg gitározni a dél-amerikai zene miatt. A gimnáziumi évek alatt sokszor vállaltam zenei szolgálatot istentiszteleteken, kollégiumi összejöveteleken, jótékonysági esteken, stb.
Van még egy szenvedélyed a zenélésen kívül. Mi az?
Gyerekkorom óta gyűjtöm az andoki utcazenészek zenés albumait. S bár tudom, hogy legtöbbjük ugyanazt a zenét játssza, nem számít. Amióta bejött az életembe az internet, no meg a Facebook, azóta csak még jobban felerősödött bennem ez a szenvedély. Ha találok egy jó zenés albumot, szinte megszállottá válok, és buzgón töltögetem le, alig lehet a gép elől kirobbantani (nevet).
Az indián és andoki zene nem épp a legismertebb műfaj. Miért pont ők állnak ilyen közel a szívedhez?
Fogós kérdés. Mindannyiunk más-más zenei műfajban tud kiteljesedni. Az a meglátásom, hogy a többségi társadalom beskatulyázza a vak zenészeket, általánosítanak. Hadd meséljem el egy élményemet. Egyik este, amikor hazafele mentem, egy lány elkísért a HÉV-ig.
A következő kérdést tette fel nekem: „Te szereted a komoly zenét?”„Nem” – mondtam neki, mire ezt felelte: „Pedig a vakok szeretik”.
A saját példámon szeretném megmutatni, hogy a látássérültek között sincs két egyforma ember. Ahogy az épek, úgy mi is különféle műfajokban mozgunk otthonosan.
Talán azért is választottam az andoki és más indián zenéket, mert azt jeleníti meg, amire mindig is vágyunk: a szabadságot és az egyenlőséget. Az utcazenész andokiakra szívemből felnézek, hogy önmaguk mernek lenni minden helyzetben.
Merre láthat és hallhat téged a nagyközönség?
A VGYKE eseményein kívül fellépek még latin-amerikai rendezvényeken, iskolai, művészeti rendezvényeken, de bárhova szívesen megyek, ahova hívnak.
Mit szeretnél üzenni a zenén keresztül?
Az üzenem a sérült és az ép embereknek egyaránt, hogy az élet egy szép játék, még akkor is, ha olykor tele van labirintusokkal, amikből ki kell találnunk.
Ivanova Daniela
„Ünneplő ruhába öltözött a lelkünk”
„Ami összeköt minket, az a tenni akarás és az elszántság. Azt valljuk, hogy segítségre mindig és mindenhol szükség van, csak észre kell venni. Az apró, mindennapi segítségnyújtás is döntő fontosságú környezetünkben. Fő irányvonalunk a fogyatékossággal élő emberek támogatása, és olyan programokat szervezünk, amelyeken a segítséggel élő emberek meg tudják mutatni, hogy ők is tudnak komoly értéket létrehozni.”
6 évvel ezelőtt rendezték meg az első gálát, s azóta évről évre egyre több művész csatlakozik hozzájuk. Idén fellépett többek között Kozma Orsi, Kováts Adél, Agárdi Szilvia, a Parno Graszt, László Attila, Krizbai Teca és még sokan mások. A fogyatékkal élő művészek közül tiszteletét tette például Tóth Károly táncos, Harza Márk mesemondó, Balázs Zsolt énekes. Az előadást megnyitotta Weininger Gabriella, az Esély című esélyegyenlőségi műsor főszerkesztője, a házigazdák pedig Müller Attila műsorvezető, Sárai Rita kerekesszékes táncos és Hajdan Vali költő voltak.
Dr. Tálos Mariann nagy izgalommal készült az eseményre:
„Ilyenkor a testvéremmel ünneplő ruhába öltöztetjük a lelkünket, hiszen már az előkészületek is fantasztikus hangulatban teltek. Az egyesület gondolatisága is ezt a szimbólumot követi, azaz, hogy az esélyegyenlőség ne úgy valósuljon meg, hogy csak kerekesszékes, látássérült, vagy hallássérült, esetleg tanulásban akadályozott embereket hívunk meg rendezvényeinkre, hanem mindenki ott legyen. A gálánk mindig kettős célt szolgál: van egy jótékonysági része, másrészről pedig szeretnénk megmutatni a közönségnek, hogy egy nem mindennapi produkció ez, amit fogyatékossággal élők és hírességek produkálhatnak egy műsor alatt.”
László Attila, a Csillag születik győztese már második alkalommal vett részt a rendezvényen:
„Úgy érzem, hogy a fogyatékkal élőknek is ugyanannyi joguk van mindenhez, mint nekünk, és én örülök, hogy az éneklésemmel támogathatom az egyesületet.”
Napsugár Anna siket jeltáncművész számára a gála csodálatos élmény volt:
„A legfontosabb számomra az egyesület saját dala, a Mozdulj! Himnusz, ugyanis mindenkinek az az üzenete, amit ők üzennek a dalon keresztül. Igenis mozduljunk, igenis szeressük egymást emberek, nagyon fontos, hogy odafigyeljünk egymásra, mert csak mi vagyunk, senki más a világon!”
Harza Márk még csak 12 éves, de már ismert mesemondónak számít. A Paraszupersztár vers- és prózamondás kategóriájának I. helyezettje lett, majd a TV2 Kismenők című műsorában is feltűnt. Már évek óta dolgozik együtt a Mozdulj! Egyesülettel:
„Nagyon szeretem, hogy a Mozduljhoz tartozhatok, rengeteg rendezvényükön felléptem már. Ahová lehet, oda hívnak, és ez nekem nagyon jó érzés.”
Az esemény napján egy közvetlen, vidám hangulatú légkör uralkodott a művelődési házban, melybe némi izgalom és zsibongás is vegyült. A színes performanszokat felvonultató műsor két blokkból állt, köztük egy 15 perces szünettel, melyben a látogatóknak és a művészeknek lehetőségük nyílt beszélgetni, ismerkedni egymással. A nívós programok és a lelkes közönség mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy ez egy tökéletes tavaszi délután legyen.
Az adományokkal az idei Balaton körüli kerékpáros tandemtúra megrendezését támogatják.
A 2011-es népszámlálás adatai szerint Magyarországon mintegy 460 ezer fő él valamilyen fogyatékossággal, ami a lakosság 4,6 százalékát jelenti. Ráadásul ez a szám még nem tartalmazza a tartós betegségben szenvedőket. A leggyakoribb fogyatékosság a mozgáskorlátozottság, emellett sokan küzdenek látás-, illetve hallásszervi nehézségekkel, valamint mentális problémákkal. A fogyatékossággal élőknek rengeteg kihívással kell megküzdeniük a mindennapokban.
„Az olyan hétköznapi dolgok is, mint például a szórakozás, számos kihívás elé állítja őket. Pedig mintegy 68 ezer fogyatékossággal élő fiatal van, és többségük örömmel részt venne az éjszakai életben” – mondta el Gyulavári Ágnes, a Fehér Paradicsom Klub egyik vezetője. „Annak érdekében, hogy ezt lehetővé tegyük, életre hívtuk a Fehér Paradicsom Klub kezdeményezést” – tette hozzá Rácz Katinka, a projekt másik vezetője.
A Fehér Paradicsom Klub kezdeményezés célja, hogy olyan szórakozási lehetőségeket teremtsen, ahol a fogyatékossággal élők és épek megkülönböztetés nélkül érezhetik jól magukat.„Szerencsére sok hasonló kezdeményezés indult már hazánkban. Ugyanakkor a Fehér Paradicsom az első, amely az inklúzióra, vagyis a különböző lehetőségekkel rendelkező emberek közöttikölcsönös nyitottságra és elfogadásra helyezi a hangsúlyt” – emelte ki Rácz Katinka.
Közel sem akadálymentes az éjszakai élet
Az éjszaka egyelőre közel sem akadálymentes. Hiába vannak például bizonyos előírások a szórakozóhelyekre vonatkozóan – ilyen például az akadálymentes mosdó kialakítása –, ugyanakkor a problémák jellemzően olyan körülményekből adódnak, amelyekre épként nem is gondolnánk. Az első nehézséget mindjárt az odajutás jelenti: kerekesszékesként az éjszakai tömegközlekedés számos problémát rejt magában, ilyen például a buszok zsúfoltsága, a korlátozott hozzáférés és a ritka járatsűrűség. A fogyatékossággal élőknek segítőket is sokkal nehezebb találniuk az éjszakában. „A legtöbb elérhető szórakozási lehetőség mind a helyszínt, mind pedig a megszólított közönséget tekintve szegregált. Nincs olyan színtér, ahol a másság természetes módon van jelen – mondta el Gyulavári Ágnes. – Ezen kívül is számos olyan körülmény van, amely megnehezíti a beilleszkedést. A nagyothallóknak például a villogó fények, vagy akár egy L alakú asztal is nagy problémát okozhat azáltal, hogy ellehetetleníti a szájról olvasást.”
A Fehér Paradicsom Klub célja így többek között az is, hogy ezekre a nehézségekre felhívja az emberek figyelmét, és utat nyisson a valóban akadálymentes éjszaka megvalósítására. Ennek egyik állomásaként október 15-én, a Fehér Bot Napján kerül megrendezésre a G3 Klubban az első inkluzív, akadálymentes este ’Az éjszaka mindenkié!’ néven.
A programot egy, az akadálymentes kulturális életről szóló kerekasztal-beszélgetés nyitja meg, ezt követően audionarrációval, illetve jelnyelvi tolmácsolással kísért előadások, koncertek következnek. A programban szereplő kortárs táncszínház, zsonglőr és slam bemutatók során fogyatékossággal élő és ép művészek közös produkcióit, majd a Sena Live Band koncertjét jelnyelvi tolmácsolással élvezheti a közönség. Az este végén lehetőség lesz kipróbálni a kísérleti jelleggel, első alkalommal megrendezett blind discót, ahol épek és fogyatékossággal élők egyaránt vakon élvezhetik DJ Pigment zenéjét.
