Mesélj egy picit a látássérülésedről az olvasóknak!
Édesanyámnak volt egy barátja, aki kullancscsípés következtében agyhártyagyulladást kapott. Az orvosok annyit mondtak neki, hogy ha isteni csoda folytán életben marad, akkor vakon kell leélnie az életét. Anyukám annyit mondott „Uram, add nekem Őt vakon is, én leszek a szeme élete végéig!”. Sajnos ez a barátja meghalt. „Helyette” viszont jöttem én…
11 hónapos koromban szemfenék rákot diagnosztizáltak nálam. A csernobili katasztrófa után nagyon sok gyerek született rákosan, és sok volt az inkubátoros baba. Én is közéjük tartozom.
Amikor tudatosodott édesanyámban, hogy megvakultam, nem tudott mit kezdeni a helyzettel, és mint a legtöbb embernek, neki is időbe telt, míg végül meg tudott békélni vele.
Orvosokhoz jártatok?
Sajnos az akkori orvostudomány nem sok reménnyel kecsegtetett minket, orvostól orvosig jártunk. Az egyik professzor anyám karjaiba lökve a következőt mondta: „Csináljon helyette másikat, ez úgy is meg fog halni”. Mi ketten tudtuk, hogy ez nem igaz. Marosvásárhelyen Fodor László professzor úr megműtötte a szememet, mondván: az életemet meg tudja menteni, de a látásomat nem. 17 évig úgy éltünk, hogy küzdöttünk a rákkal, s a halállal. 17 éves koromban elmentünk egy szemészeti klinikára, ahol megállapították, hogy a rákos sejtek elhaltak, így akár 80 évet is élhetek. Ez számomra nagyon jó hír!
Miket szerettél csinálni gyerekként?
Furcsa a sors fintora. Ha az ember elveszít valamit, s ennek folytán hiányossággal találja szemben magát, akkor e hiányosságot az élet többi területén valamivel kompenzálnia kell. A kérdés az, hogy mivel? Ahogy én emlékszem, már gyerekkoromban is rengeteg verset megtanultam, sokat énekeltem édesanyámmal, s verseltem, bárhova is mentünk. Volt egy kicsi szintetizátorom, amin szintén sokat szerettem gyakorolni.
Hogy teltek a diákévek?
A 80’-as-90’-es években még nem létezett az integráció, édesanyám volt az egyike azon embereknek, akik elindították ezt a fajta kezdeményezést. Az óvodai éveket Pesten a Vakok Óvodájában kezdtem el, de a kis csoportot látó gyerekek között végeztem el.
Három helyen is megfordultam az általános iskolás évek alatt: először Pesten a Vakok Általános Iskolájában, majd Gödöllőn az Erkel Ferenc Zeneművészeti Általános Iskolában, végül pedig a Vakok Általános Iskolájában – elterjedt nevén- a Vakodában.
Gimnáziumi tanulmányaimat Halásztelken a Bocskai István Református Gimnáziumban végeztem, mely intézményt Kapa Egyetemnek becéztek, mivel régen kertészeti szakközépiskola volt, s e szakmák a mai napig tanulhatóak az intézményben.
Érettségi után merre vitt tovább az utad?
A Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképzőkarán végeztem, hittanoktató szakon, majd következett egy képzés, mely által a jelenlegi munkahelyemen dolgozhatok. Ehhez egy ceglédi látássérült egyesület műsorában való zenés fellépés adott egyfajta löketet. Korábban nem szerettem látássérültek közé járni a Vakodában tapasztalt negatív hatásoknak köszönhetően, most mégis a VGYKE egyik közösségi civil szervezője vagyok, és nagyon szeretem a munkám. A munkatársaimmal bármit megbeszélhetek, és mindig számíthatok rájuk.
Az andoki és az indián zene szerelmese vagy. Honnan jött ez?
A szülészorvosom kecsua indián, a Vakok Óvodájában az óvó nénim pedig perui származású volt, és ezek a találkozások nagy hatással voltak rám. Már a 90’-es években hallhattunk andoki utcazenészeket a pesti aluljárókban. Így hódított teret ez a muzsika a magyar és az európai közönség között, amit népnevén indián zenének hívnak.
Kezdetben én is sok indián könyvet olvastam, és 16 éves koromban csúcsosodott ki nálam ez a fajta zenei érdeklődés. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem voltak próbálkozásaim más műfajok területén. Általános iskolás koromban furulyázni majd zongorázni tanultam, viszont idővel rá kellett jönnöm, hogy semmi affinitásom nincs a zongorához, így jött az orgona és a kóruséneklés. Kétszer végeztem el egy kántorképző szakot, mégis éreztem, hogy valahogy nem az igazi. Gimnazista koromban tanultam meg gitározni a dél-amerikai zene miatt. A gimnáziumi évek alatt sokszor vállaltam zenei szolgálatot istentiszteleteken, kollégiumi összejöveteleken, jótékonysági esteken, stb.
Van még egy szenvedélyed a zenélésen kívül. Mi az?
Gyerekkorom óta gyűjtöm az andoki utcazenészek zenés albumait. S bár tudom, hogy legtöbbjük ugyanazt a zenét játssza, nem számít. Amióta bejött az életembe az internet, no meg a Facebook, azóta csak még jobban felerősödött bennem ez a szenvedély. Ha találok egy jó zenés albumot, szinte megszállottá válok, és buzgón töltögetem le, alig lehet a gép elől kirobbantani (nevet).
Az indián és andoki zene nem épp a legismertebb műfaj. Miért pont ők állnak ilyen közel a szívedhez?
Fogós kérdés. Mindannyiunk más-más zenei műfajban tud kiteljesedni. Az a meglátásom, hogy a többségi társadalom beskatulyázza a vak zenészeket, általánosítanak. Hadd meséljem el egy élményemet. Egyik este, amikor hazafele mentem, egy lány elkísért a HÉV-ig.
A következő kérdést tette fel nekem: „Te szereted a komoly zenét?”„Nem” – mondtam neki, mire ezt felelte: „Pedig a vakok szeretik”.
A saját példámon szeretném megmutatni, hogy a látássérültek között sincs két egyforma ember. Ahogy az épek, úgy mi is különféle műfajokban mozgunk otthonosan.
Talán azért is választottam az andoki és más indián zenéket, mert azt jeleníti meg, amire mindig is vágyunk: a szabadságot és az egyenlőséget. Az utcazenész andokiakra szívemből felnézek, hogy önmaguk mernek lenni minden helyzetben.
Merre láthat és hallhat téged a nagyközönség?
A VGYKE eseményein kívül fellépek még latin-amerikai rendezvényeken, iskolai, művészeti rendezvényeken, de bárhova szívesen megyek, ahova hívnak.
Mit szeretnél üzenni a zenén keresztül?
Az üzenem a sérült és az ép embereknek egyaránt, hogy az élet egy szép játék, még akkor is, ha olykor tele van labirintusokkal, amikből ki kell találnunk.
Ivanova Daniela
zene Archives - Oldal 3 a 4-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
„Az élet egy szép játék!”
Mesélj egy picit a látássérülésedről az olvasóknak!
Édesanyámnak volt egy barátja, aki kullancscsípés következtében agyhártyagyulladást kapott. Az orvosok annyit mondtak neki, hogy ha isteni csoda folytán életben marad, akkor vakon kell leélnie az életét. Anyukám annyit mondott „Uram, add nekem Őt vakon is, én leszek a szeme élete végéig!”. Sajnos ez a barátja meghalt. „Helyette” viszont jöttem én…
11 hónapos koromban szemfenék rákot diagnosztizáltak nálam. A csernobili katasztrófa után nagyon sok gyerek született rákosan, és sok volt az inkubátoros baba. Én is közéjük tartozom.
Amikor tudatosodott édesanyámban, hogy megvakultam, nem tudott mit kezdeni a helyzettel, és mint a legtöbb embernek, neki is időbe telt, míg végül meg tudott békélni vele.
Orvosokhoz jártatok?
Sajnos az akkori orvostudomány nem sok reménnyel kecsegtetett minket, orvostól orvosig jártunk. Az egyik professzor anyám karjaiba lökve a következőt mondta: „Csináljon helyette másikat, ez úgy is meg fog halni”. Mi ketten tudtuk, hogy ez nem igaz. Marosvásárhelyen Fodor László professzor úr megműtötte a szememet, mondván: az életemet meg tudja menteni, de a látásomat nem. 17 évig úgy éltünk, hogy küzdöttünk a rákkal, s a halállal. 17 éves koromban elmentünk egy szemészeti klinikára, ahol megállapították, hogy a rákos sejtek elhaltak, így akár 80 évet is élhetek. Ez számomra nagyon jó hír!
Miket szerettél csinálni gyerekként?
Furcsa a sors fintora. Ha az ember elveszít valamit, s ennek folytán hiányossággal találja szemben magát, akkor e hiányosságot az élet többi területén valamivel kompenzálnia kell. A kérdés az, hogy mivel? Ahogy én emlékszem, már gyerekkoromban is rengeteg verset megtanultam, sokat énekeltem édesanyámmal, s verseltem, bárhova is mentünk. Volt egy kicsi szintetizátorom, amin szintén sokat szerettem gyakorolni.
Hogy teltek a diákévek?
A 80’-as-90’-es években még nem létezett az integráció, édesanyám volt az egyike azon embereknek, akik elindították ezt a fajta kezdeményezést. Az óvodai éveket Pesten a Vakok Óvodájában kezdtem el, de a kis csoportot látó gyerekek között végeztem el.
Három helyen is megfordultam az általános iskolás évek alatt: először Pesten a Vakok Általános Iskolájában, majd Gödöllőn az Erkel Ferenc Zeneművészeti Általános Iskolában, végül pedig a Vakok Általános Iskolájában – elterjedt nevén- a Vakodában.
Gimnáziumi tanulmányaimat Halásztelken a Bocskai István Református Gimnáziumban végeztem, mely intézményt Kapa Egyetemnek becéztek, mivel régen kertészeti szakközépiskola volt, s e szakmák a mai napig tanulhatóak az intézményben.
Érettségi után merre vitt tovább az utad?
A Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképzőkarán végeztem, hittanoktató szakon, majd következett egy képzés, mely által a jelenlegi munkahelyemen dolgozhatok. Ehhez egy ceglédi látássérült egyesület műsorában való zenés fellépés adott egyfajta löketet. Korábban nem szerettem látássérültek közé járni a Vakodában tapasztalt negatív hatásoknak köszönhetően, most mégis a VGYKE egyik közösségi civil szervezője vagyok, és nagyon szeretem a munkám. A munkatársaimmal bármit megbeszélhetek, és mindig számíthatok rájuk.
Az andoki és az indián zene szerelmese vagy. Honnan jött ez?
A szülészorvosom kecsua indián, a Vakok Óvodájában az óvó nénim pedig perui származású volt, és ezek a találkozások nagy hatással voltak rám. Már a 90’-es években hallhattunk andoki utcazenészeket a pesti aluljárókban. Így hódított teret ez a muzsika a magyar és az európai közönség között, amit népnevén indián zenének hívnak.
Kezdetben én is sok indián könyvet olvastam, és 16 éves koromban csúcsosodott ki nálam ez a fajta zenei érdeklődés. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem voltak próbálkozásaim más műfajok területén. Általános iskolás koromban furulyázni majd zongorázni tanultam, viszont idővel rá kellett jönnöm, hogy semmi affinitásom nincs a zongorához, így jött az orgona és a kóruséneklés. Kétszer végeztem el egy kántorképző szakot, mégis éreztem, hogy valahogy nem az igazi. Gimnazista koromban tanultam meg gitározni a dél-amerikai zene miatt. A gimnáziumi évek alatt sokszor vállaltam zenei szolgálatot istentiszteleteken, kollégiumi összejöveteleken, jótékonysági esteken, stb.
Van még egy szenvedélyed a zenélésen kívül. Mi az?
Gyerekkorom óta gyűjtöm az andoki utcazenészek zenés albumait. S bár tudom, hogy legtöbbjük ugyanazt a zenét játssza, nem számít. Amióta bejött az életembe az internet, no meg a Facebook, azóta csak még jobban felerősödött bennem ez a szenvedély. Ha találok egy jó zenés albumot, szinte megszállottá válok, és buzgón töltögetem le, alig lehet a gép elől kirobbantani (nevet).
Az indián és andoki zene nem épp a legismertebb műfaj. Miért pont ők állnak ilyen közel a szívedhez?
Fogós kérdés. Mindannyiunk más-más zenei műfajban tud kiteljesedni. Az a meglátásom, hogy a többségi társadalom beskatulyázza a vak zenészeket, általánosítanak. Hadd meséljem el egy élményemet. Egyik este, amikor hazafele mentem, egy lány elkísért a HÉV-ig.
A következő kérdést tette fel nekem: „Te szereted a komoly zenét?”„Nem” – mondtam neki, mire ezt felelte: „Pedig a vakok szeretik”.
A saját példámon szeretném megmutatni, hogy a látássérültek között sincs két egyforma ember. Ahogy az épek, úgy mi is különféle műfajokban mozgunk otthonosan.
Talán azért is választottam az andoki és más indián zenéket, mert azt jeleníti meg, amire mindig is vágyunk: a szabadságot és az egyenlőséget. Az utcazenész andokiakra szívemből felnézek, hogy önmaguk mernek lenni minden helyzetben.
Merre láthat és hallhat téged a nagyközönség?
A VGYKE eseményein kívül fellépek még latin-amerikai rendezvényeken, iskolai, művészeti rendezvényeken, de bárhova szívesen megyek, ahova hívnak.
Mit szeretnél üzenni a zenén keresztül?
Az üzenem a sérült és az ép embereknek egyaránt, hogy az élet egy szép játék, még akkor is, ha olykor tele van labirintusokkal, amikből ki kell találnunk.
Ivanova Daniela
„Ünneplő ruhába öltözött a lelkünk”
„Ami összeköt minket, az a tenni akarás és az elszántság. Azt valljuk, hogy segítségre mindig és mindenhol szükség van, csak észre kell venni. Az apró, mindennapi segítségnyújtás is döntő fontosságú környezetünkben. Fő irányvonalunk a fogyatékossággal élő emberek támogatása, és olyan programokat szervezünk, amelyeken a segítséggel élő emberek meg tudják mutatni, hogy ők is tudnak komoly értéket létrehozni.”
6 évvel ezelőtt rendezték meg az első gálát, s azóta évről évre egyre több művész csatlakozik hozzájuk. Idén fellépett többek között Kozma Orsi, Kováts Adél, Agárdi Szilvia, a Parno Graszt, László Attila, Krizbai Teca és még sokan mások. A fogyatékkal élő művészek közül tiszteletét tette például Tóth Károly táncos, Harza Márk mesemondó, Balázs Zsolt énekes. Az előadást megnyitotta Weininger Gabriella, az Esély című esélyegyenlőségi műsor főszerkesztője, a házigazdák pedig Müller Attila műsorvezető, Sárai Rita kerekesszékes táncos és Hajdan Vali költő voltak.
Dr. Tálos Mariann nagy izgalommal készült az eseményre:
„Ilyenkor a testvéremmel ünneplő ruhába öltöztetjük a lelkünket, hiszen már az előkészületek is fantasztikus hangulatban teltek. Az egyesület gondolatisága is ezt a szimbólumot követi, azaz, hogy az esélyegyenlőség ne úgy valósuljon meg, hogy csak kerekesszékes, látássérült, vagy hallássérült, esetleg tanulásban akadályozott embereket hívunk meg rendezvényeinkre, hanem mindenki ott legyen. A gálánk mindig kettős célt szolgál: van egy jótékonysági része, másrészről pedig szeretnénk megmutatni a közönségnek, hogy egy nem mindennapi produkció ez, amit fogyatékossággal élők és hírességek produkálhatnak egy műsor alatt.”
László Attila, a Csillag születik győztese már második alkalommal vett részt a rendezvényen:
„Úgy érzem, hogy a fogyatékkal élőknek is ugyanannyi joguk van mindenhez, mint nekünk, és én örülök, hogy az éneklésemmel támogathatom az egyesületet.”
Napsugár Anna siket jeltáncművész számára a gála csodálatos élmény volt:
„A legfontosabb számomra az egyesület saját dala, a Mozdulj! Himnusz, ugyanis mindenkinek az az üzenete, amit ők üzennek a dalon keresztül. Igenis mozduljunk, igenis szeressük egymást emberek, nagyon fontos, hogy odafigyeljünk egymásra, mert csak mi vagyunk, senki más a világon!”
Harza Márk még csak 12 éves, de már ismert mesemondónak számít. A Paraszupersztár vers- és prózamondás kategóriájának I. helyezettje lett, majd a TV2 Kismenők című műsorában is feltűnt. Már évek óta dolgozik együtt a Mozdulj! Egyesülettel:
„Nagyon szeretem, hogy a Mozduljhoz tartozhatok, rengeteg rendezvényükön felléptem már. Ahová lehet, oda hívnak, és ez nekem nagyon jó érzés.”
Az esemény napján egy közvetlen, vidám hangulatú légkör uralkodott a művelődési házban, melybe némi izgalom és zsibongás is vegyült. A színes performanszokat felvonultató műsor két blokkból állt, köztük egy 15 perces szünettel, melyben a látogatóknak és a művészeknek lehetőségük nyílt beszélgetni, ismerkedni egymással. A nívós programok és a lelkes közönség mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy ez egy tökéletes tavaszi délután legyen.
Az adományokkal az idei Balaton körüli kerékpáros tandemtúra megrendezését támogatják.
A 2011-es népszámlálás adatai szerint Magyarországon mintegy 460 ezer fő él valamilyen fogyatékossággal, ami a lakosság 4,6 százalékát jelenti. Ráadásul ez a szám még nem tartalmazza a tartós betegségben szenvedőket. A leggyakoribb fogyatékosság a mozgáskorlátozottság, emellett sokan küzdenek látás-, illetve hallásszervi nehézségekkel, valamint mentális problémákkal. A fogyatékossággal élőknek rengeteg kihívással kell megküzdeniük a mindennapokban.
„Az olyan hétköznapi dolgok is, mint például a szórakozás, számos kihívás elé állítja őket. Pedig mintegy 68 ezer fogyatékossággal élő fiatal van, és többségük örömmel részt venne az éjszakai életben” – mondta el Gyulavári Ágnes, a Fehér Paradicsom Klub egyik vezetője. „Annak érdekében, hogy ezt lehetővé tegyük, életre hívtuk a Fehér Paradicsom Klub kezdeményezést” – tette hozzá Rácz Katinka, a projekt másik vezetője.
A Fehér Paradicsom Klub kezdeményezés célja, hogy olyan szórakozási lehetőségeket teremtsen, ahol a fogyatékossággal élők és épek megkülönböztetés nélkül érezhetik jól magukat.„Szerencsére sok hasonló kezdeményezés indult már hazánkban. Ugyanakkor a Fehér Paradicsom az első, amely az inklúzióra, vagyis a különböző lehetőségekkel rendelkező emberek közöttikölcsönös nyitottságra és elfogadásra helyezi a hangsúlyt” – emelte ki Rácz Katinka.
Közel sem akadálymentes az éjszakai élet
Az éjszaka egyelőre közel sem akadálymentes. Hiába vannak például bizonyos előírások a szórakozóhelyekre vonatkozóan – ilyen például az akadálymentes mosdó kialakítása –, ugyanakkor a problémák jellemzően olyan körülményekből adódnak, amelyekre épként nem is gondolnánk. Az első nehézséget mindjárt az odajutás jelenti: kerekesszékesként az éjszakai tömegközlekedés számos problémát rejt magában, ilyen például a buszok zsúfoltsága, a korlátozott hozzáférés és a ritka járatsűrűség. A fogyatékossággal élőknek segítőket is sokkal nehezebb találniuk az éjszakában. „A legtöbb elérhető szórakozási lehetőség mind a helyszínt, mind pedig a megszólított közönséget tekintve szegregált. Nincs olyan színtér, ahol a másság természetes módon van jelen – mondta el Gyulavári Ágnes. – Ezen kívül is számos olyan körülmény van, amely megnehezíti a beilleszkedést. A nagyothallóknak például a villogó fények, vagy akár egy L alakú asztal is nagy problémát okozhat azáltal, hogy ellehetetleníti a szájról olvasást.”
A Fehér Paradicsom Klub célja így többek között az is, hogy ezekre a nehézségekre felhívja az emberek figyelmét, és utat nyisson a valóban akadálymentes éjszaka megvalósítására. Ennek egyik állomásaként október 15-én, a Fehér Bot Napján kerül megrendezésre a G3 Klubban az első inkluzív, akadálymentes este ’Az éjszaka mindenkié!’ néven.
A programot egy, az akadálymentes kulturális életről szóló kerekasztal-beszélgetés nyitja meg, ezt követően audionarrációval, illetve jelnyelvi tolmácsolással kísért előadások, koncertek következnek. A programban szereplő kortárs táncszínház, zsonglőr és slam bemutatók során fogyatékossággal élő és ép művészek közös produkcióit, majd a Sena Live Band koncertjét jelnyelvi tolmácsolással élvezheti a közönség. Az este végén lehetőség lesz kipróbálni a kísérleti jelleggel, első alkalommal megrendezett blind discót, ahol épek és fogyatékossággal élők egyaránt vakon élvezhetik DJ Pigment zenéjét.
Forrás: eletforma.hu
Gála koncert a Zeneakadémián
“A Zeneakadémián zenék és zenészek születnek 1875 óta. Ez egy olyan képzeletbeli kikötő, ahonnan és ahová a hajók muzsikusokat szállítanak”
-írják az Gála koncertet promotáló brosúra hasábjain.
Az előadók, Vigh Andrea (hárfaművész), Falvai Sándor (zongoraművész), Onczay Csaba (gordonkaművész) és Szabadi Vilmos (hegedűművész) mindannyian a Zeneakadémia tanárai, emellett pedig négy kontinens pódiumain koncertező művészek. Számos országban, többek között Japánban is, mesterkurzusokat tartanak.
A 15 órakor kezdődő koncerten elhangzott többek között Beethoven Trio-ja, Popper Magyar rapszódiája, illetve Liszt Ferenc Szerelmi álmok című zongoradarabja is.
Egy csésze kávé Szabó Andris vak énekessel
Kép forrása: dunakanyar.hu
2005 decemberében figyelt fel Rád a Kisalföld szerkesztőségének vezetője, Vida István egy csornai Ki mit tudon. Hogy emlékszel vissza erre a napra?
A Ki mit tud eddigi pályám egyik legcsodálatosabb szakasza volt. Édesanyámnak köszönhetem, ő biztatott, hogy induljak.
A lap támogatásával kerültél kapcsolatba az Omega együttes zeneszerzőjével, Benkő Lászlóval, akinek iránymutatásával elkészült első lemezed.
Fantasztikus dolog volt a Media Generál stúdióban dolgozni. Nagyon jó csapat vett körül!
Az albumból aranylemez lett, majd később platina. Milyen érzés ez számodra?
Úgy gondolom, hogy igen, sikerült belopnom magam az emberek szívébe… sok-sok szeretet kapok tőlük és ez a legcsodálatosabb dolog!
Második lemezeden három saját dal mellett egy klasszikus dal is hallható, méghozzá három verzióban.
Első lemezem rekord gyorsasággal fogyott, amin meg is lepődtem. De egyben boldog is voltam, hiszen kíváncsiak voltak rám. A második lemez kevésbé lett sikeres, ebből 5000 db fogyott. Utólagosan úgy gondolom, hogy nem kellett volna a Jinge Bells-t annyi verzióban felénekelni.
Legutóbb pedig a Megasztár válogatóján is megmutattad magad, sajnos végül nem jutottál tovább.
Ez azért nem keserített el, hanem bizakodva nekiindultam egy újabb albumnak. A harmadik album már dupla lett. Két lemezt tartalmaz: az egyik mese, a másik zene “Taníts meg szeretni” címmel. Ezen az albumon – mely szintén bearanyozódott – található egy duett is Benkő Lászlóval.
Úgy hallottam, hogy már készülőben van a negyedik lemezed…
A negyedik album még csak terv, mivel önerőből nem tudom megvalósítani. Szeretnék majd támogatókat keresni. Kicsit eltűntem, mivel mutáláson mentem keresztül és ezalatt nem szabad énekelni. Ennek most már vége és próbálom magam újra visszatornászni a közéletbe.
Számos rajongód van, mi a helyzet a lányokkal?
A lányok még nem igazán érdekelnek, most arra koncentrálok, hogy újra megmutassam az embereknek, hogy mit tudok. Fejlődni próbálok, most már szintetizátorral kísérem magamat, bővült a repertoárom is. Elég nagy az igény a mulatós dalokra ezért most már azokat is játszok és énekelek.
Felléptél a Fekete Mónika gyógyíttatására szerveződött jótékonysági rendezvényen. Szívesen veszel részt hasonló, karitatív eseményeken?
Természetesen ahol tudok segítek, ez változatlan maradt. Ha felkérnek jótékonysági rendezvényre örömmel megyek. Ha tudok segítek, s ez a jövőben is így marad, hiszen adni önzetlenül a legszebb dolog. Saját magam, édesanyám segítségével is szervezek koncerteket és jótékonysági rendezvényeket is. Ha hívnak fellépni, szívesen megyek.
Forrás: rehabportal.hu
Művészeti Gálaest
Kép forrása: mozduljegyesulet.blog.hu
Időpont: 2015. május 17. vasárnap, 15.00 óra
Helyszín: Aranytíz Kultúrház, Tolnay Klári Színpad, 3. emelet ( V. ker. Arany János utca 10.)
Mottónk: Fényességet küldeni az emberi szív mélységébe – ez a művészet hitvallása
Az est fővédnöke: KÁRÁSZY SZILVIA, zongoraművész, zeneszerző
Fellépő díszvendégek:
BLASKÓ PÉTER, a Nemzet Művésze, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész
BALÁSSY BETTI, VARGA FERI, énekes házaspár
KÖLESÉRI SÁNDOR, színész, a Motiváció Alapítvány munkatársa
NAGY ALEXANDRA, a Barátok közt sztárja
SZABÓ ATTILA, Kossuth-díjas zenész, a Csík zenekar hegedűse
SZŰCS GABI , énekesnő
Az est házigazdái:
PAOR LILLA, a hatoscsatorna főszerkesztője
R. KÁRPÁTI PÉTER, színművész
Fellépők:
BALÁZS ZSOLT (ének), BLASKÓ BENCE, BODOR TÜNDE, (ének)
GALGÓCZY FERENCNÉ (vers), HARZA MÁRK (mesemondó)
HEGEDÜS PETRA (klarinét), LUX MUSICEA VEGYESKAR ÉS HANGSZER
EGYÜTTES, NINA T. (ének), PARADANCE COMPANY, (kerekes székes táncegyüttes), SZARKALÁB EGYÜTTES, TÓTH VIKTÓRIA (ének)
VISKI RAJMUND (vers)
Az est bevételéből az Egyesület az idei évi V. Jubileumi Balaton körüli tandemes kerékpártúra látássérült tagjainak a részvételét biztosítja.
Szeretettel:
Tálos Mónika és Marianna
Mozdulj! Egyesület
Egy hídon szállunk – Összefogás a fogyatékkal élő művészekért
Magyarország elismert énekesnője Barbee, és az Operettszínház Rómeója, azaz Veréb Tamás is csatlakozott! De, hogy ők miként vélekednek a jótékonykodásról, illetve mit hallhat tőlük az, aki kilátogat a rendezvényre? Miért fakadt dalra Ivanova Daniela a rendezvény kapcsán? Cikkünkben ezekre a kérdésekre is választ adunk!
“Jótékonykodni jó! Jó másoknak, jó nekünk, a lelkünknek!” /Barbee/
Az Egy hídon szállunk elnevezésű jótékonysági rendezvény azért jött létre, hogy megnyissa a teret a nem fogyatékkal élő és a fogyatékkal élő művészek között. Itt nincsenek határok, csak a tehetségre fordítják a hangsúlyt. A rendezvényen színes programok várják az érdeklődőket! Az összefogás megvalósítására 2015. Május 3.-án a Csili Művelődési Központ ad otthont. Úgy gondolom, hogy a rendezvény látogatása remek lehetőséget nyújt mindazok számára, akik valamilyen oknál fogva elfogultak voltak a fogyatékkal élő művészek iránt. A fellépők névsorában többek közt olyan neves művészek, írók, sportolók, táncosok, színészek és énekesek is megjelennek, akik a sikeres karrierjük mellett boldogan szakítanak időt a jótékonykodásra, és ezzel példamutató magatartást mutatnak.
Magyarország elismert énekesnője Barbee is csatlakozott a kezdeményezéshez: „Számomra a hírnév lehető leghasznosabb felhasználása a jótékonykodásban rejlik, ezt pedig elég gyakran meg is teszem, ha lehetőség van rá. Egy nagyon kedves barátnőm által jött a felkérés, hogy részt vennék e ezen a rendezvényen, én pedig habozás nélkül igent mondtam! Jótékonykodni jó! Jó másoknak, jó nekünk, a lelkünknek! Emellett egy nagyon jó kezdeményezésnek tartom, hiszen a művészetben, a tehetségben nincsenek korlátok és ez egy nagyon jó alkalom arra, hogy ezt megmutassuk!” – mondta az énekesnő.
A színház és a musical rajongók sem fognak unatkozni ezen a délutánon, ugyanis a fellépők között található még az Operett színház Rómeója is, ismertebb nevén Veréb Tamás. Elárulta nekünk, hogy a közönség biztosan hallhatja tőle többek közt a John Legend – All of me című számát, valamint előad majd valamelyik musicalből is egy dalt.
A kezdeményezés himnusza az „Egy hídon szállunk” címet kapta, melyben Klajkó Szandra is dalra fakad. „Amikor kirajzolódott a rendezvény témája az jutott eszembe, hogy egy olyan dal kéne, amelyet mindenki ismer majd. Fontos, hogy ezáltal több emberhez is eljut az üzenet. A dal maga Édesapumé, a szöveg az enyém, a hangszerelés pedig Halász Sándor csodasága! Danielát Angelen keresztül ismerem, és nem volt kérdés, hogy ennek az ügynek méltó, angyali hírnöke lesz!” – mondta az énekesnő. A dalt kifejezetten erre a rendezvényre készítették!
Ivanova Daniela (kerekesszékes énekesnő) nagyon kedveli a dallamát, a zenei alapját és a szövegét is. Úgy gondolja, hogy a dal önmagában nagy hatással lesz a közönségre, szeretné ha megérintené a szívüket.
„Megtiszteltetés számomra, hogy a himnuszt Klajkó Szandra énekesnővel adhatom elő, ugyanis már régi vágyam volt egy fontos üzenetet hordozó dal eléneklése. Szeretek a zenén keresztül érzelmeket, gondolatokat közvetíteni, és örülök, hogy erre most lesz lehetőségem. A dal legfontosabb mondanivalója számomra az, hogy mindannyian egyenlőek vagyunk és összefogással nincs olyan akadály, amit együtt le ne győzhetnénk!” – vallott az énekesnő. Elárulta nekünk azt is, hogy hatalmas öröm számára, hogy a rendezvény részese lehet. Szívesen áll olyan ügyek mellé, amelyek mondanivalójával azonosulni tud.
Egy hídon szállunk csapata adományokért cserébe média megjelenéseket biztosít azoknak, akik valamilyen formában támogatják a kezdeményezést. Erről bővebb információt e-mailen az egyhidonszallunk@gmail.com-on kaphat.
Forrás: pop-hoppextra.blog.hu
S.N
Zenei csemege a XVII. kerületben
Fotó előadás
Hallhattunk Mozart válogatást, részleteket a Gyűrűk ura filmzenéjéből, latin-amerikai dallamokat, (moliendo cafe, guantanamera, quien sera, stb.), valamint közkedvelt magyar rajzfilm zenéket is (Vuk, Mézga család, A nagy ho-ho-horgász).
A 30-40 tagú zenekart az iskola növendékei alkották és Jutasi Miklós vezényelt. Az előadás közel két órán át tartott, melyet néhány feltett kvíz kérdés tett még élvezetesebbé. A helyes választ adók jutalmul finom csokoládét kaptak. A zömében családi közönség sok-sok tapssal köszönte meg az élményt.
Tagjainkkal úgy döntöttünk, hogy máskor is részt veszünk az iskola koncertjein, hiszen ez által a mi közösségünkkel is hozzájárulhatunk az intézmény fennmaradásához.
Krayné Faragó Zsuzsanna
Kultúra-kóstoló a XVII. kerületben
Magas színvonalú, hagyomány hű tolmácsolásban élvezhettük a magyar és a szomszéd népek népzenéjét. A „Vadbarokk” című műsor törzsanyagát olyan népzenei dallamok alkották, amelyek eredete, előadásmódja kapcsolatban áll a barokk zeneirodalommal. A Fonó és a Musica Profana a barokk kamarazenekar „megvadított”, népi változatát adták elő, amelyben a hegedű, brácsa, bőgő, csembaló mellett megszólalt a duda, és a koboz is, mint népi hangszer.
A program messzemenőkig elnyerte tetszésünket, és emlékezetes maradt számunkra, hiszen az est legfontosabb momentuma az volt, hogy együtt lehettünk.
Kray Zsuzsa Domoszlai János
közösségi mentorok
XVII. k.
Farsangi bál
Kép forrása: www.balatonfoldvar.info.hu
Időpont: 2015. február 19. 10:00-14:00.
Helyszín: 2700 Cegléd, Alkotmány u. 11. „nagyterem”
A talpalávalóról Berta András sorstársunk gondoskodik.
Kérjük kedves tagjainkat, hogy amennyiben módjukban áll, egy üveg üdítővel vagy egy tányér süteménnyel járuljanak hozzá rendezvényünkhöz.
Telefonszám: 70-773-40-44
Nagy Emese s.k. elnök
Hevesi Tamás látássérülteket hívott meg a Siker-napra
Kép forrása: rangado.hu
A népszerű zenész kedden délután látogatott el a Vakok Állami Intézetébe, ahol a fiatalok mellett találkozott Szabóné Berta Irénnel, az intézmény vezetőjével is. A Siker-nap 2015 szervezőinek felkérését Hevesi Tamás azért fogadta el, mert saját bőrén tapasztalta a cukorbetegségéből fakadó látással kapcsolatos gondjait.
„A vakok minden napja egy sikernap. Az ő életük sokkal nehezebb, mint a látóké, így örülök, hogy adhattunk valamit. Az eseményen több zenésztársammal együtt én is fellépek. Szerencsére a zenét nem kell látni, csak hallani és érezni”
– mondta Hevesi Tamás, aki egy különleges, a koncertjein nem játszott dalát is előadta.
„Örülök, hogy Tamás elvállalta a felkérésünket. Reméljük, hogy minél többen el tudnak jönni február 22-én a rendezvényre, hogy a helyszínen hallgassák meg az élet különböző területein sikeres emberek előadásait”
– mondta a Siker-napot szervező Sikerember-Sorozat Kft. ügyvezetője Kiss-Török Gergely.
szerte az országból és határainkon túlról várjuk azokat az együtteseket, szólistákat, kórusokat, akik szívesen osztják meg velünk művészi tevékenységüket. Előadandó produkciójukat önállóan választhatják meg kb. 8-10 perces határidővel. Bármilyen zenei alkotás előadható, kórusmű, népzene, népdal, nóta, könnyűzene, opera stb. Az énekeseknél a megkötés az, hogy két dal előadása lehetséges, egy lassú és egy lendületesebb. A rendezvény célja, hogy közelebbről megismerjük egymást, tapasztalatainkat kicserélhessük és esetleg közös fellépéseken is részt vegyünk.
A zene mindenkié, csak élni kell tudni vele, és remélem, Önök élnek ezzel a felhívással, melyben láttathatják önmagukat.
Jelentkezési határidő:
2014. november 12.
Jelentkezni lehet a VGYHE irodájában e-mailen, levélben és személyesen Balog Tamás kulturális bizottsági tagnál.
A jelentkezésnek tartalmaznia kell: nevet, lakcímet, az együttes vagy kórus nevét, esetleg üzemeltetőjét és az előadandó számokat.
Érdeklődni telefonon, a 06-20-9770-356-os mobilszámon lehet Bereczk Istvánné KKB vezetőnél, valamint a Hermina Egyesület irodájában.
Sok sikert kívánva várjuk jelentkezéseiket, mert együtt mindig könnyebb a hétköznapok gondjait megoldani.
A színház és a musical rajongók sem fognak unatkozni ezen a délutánon, ugyanis a fellépők között található még az Operett színház Rómeója is, ismertebb nevén Veréb Tamás. Elárulta nekünk, hogy a közönség biztosan hallhatja tőle többek közt a John Legend – All of me című számát, valamint előad majd valamelyik musicalből is egy dalt.
„Megtiszteltetés számomra, hogy a himnuszt Klajkó Szandra énekesnővel adhatom elő, ugyanis már régi vágyam volt egy fontos üzenetet hordozó dal eléneklése. Szeretek a zenén keresztül érzelmeket, gondolatokat közvetíteni, és örülök, hogy erre most lesz lehetőségem. A dal legfontosabb mondanivalója számomra az, hogy mindannyian egyenlőek vagyunk és összefogással nincs olyan akadály, amit együtt le ne győzhetnénk!” – vallott az énekesnő. Elárulta nekünk azt is, hogy hatalmas öröm számára, hogy a rendezvény részese lehet. Szívesen áll olyan ügyek mellé, amelyek mondanivalójával azonosulni tud.
