Az asztalnál meglehetett ismerkedni a vakok írásával és szemtakaróval kilehetett próbálni a különböző játékokat.  A vakvezető kutyáról kvíz kérdéseken keresztül lehetet hasznos információkat megtudni.

Kellemesen hűvös teremben hallgattuk Koós Andi előadását, a brailleről, és más érdekességekről a braille tanulásával kapcsolatban. Sok újdonságot mondott el nekünk arról, hogy a német, és osztrák látássérültek, a haladó kor szellemében milyen digitális eszközökkel tanulhatják a braille olvasást, és írást. Ezen kívül, beszélgettünk, az itthoni lehetőségekről, valamint az életünket megkönnyebbítő beszélő, és nem beszélő eszközökről is. Megint elszaladt egy jó kis délután, már várjuk a következőt.

Tagjaink gyakran fordulnak hozzánk informatikával kapcsolatos kérdésekkel, ezért újra meghívtuk Molnár Ákost, az Informatika a Látássérültekért Alapítvány képviselőjét. Ákos ezt örömmel fogadta, és eljött a klubnapunkra, amelyet június 4-én tartottunk a Rákoshegyi Közösségi Házban. Vendégünk röviden ismertette az INFOALAP működését, és bemutatta a magával hozott eszközöket: különböző teljesítményű nagyítókat, szkennert, amely a beszkennelt szöveget fölolvassa. Eközben mi feltehettük kérdéseinket. Felköszöntöttük a születés és névnaposainkat is, és önkéntesünknek Margónak kifejeztük külön köszönetünket a klubunkon és más programokon való segítségéért. Immár csapatunkban köszönthettük Mártit, aki új tagként a múlt alkalommal kifejezte csatlakozási szándékát.

A rendezvényen a VGYKE csapata is jelen volt. Mi, Kispest Lámpásai kollégáinkkal vasárnap kint voltunk a Templom téren, és érzékenyítettünk. Különböző szimulációs szemüvegeket, párosító eszközöket, vak sakkot, vak dominót, beszélő eszközöket, és egyéb segédeszközöket hoztunk magunkkal.

Klubtagjainkkal mi is megünnepeltük az évfordulót, és eltöltöttünk egy kellemes délutánt a Templom téren.

A júniusi lámpás klub témája: milyen egy jó közösség, s hogyan lehet minél hatékonyabbnak lenni annak érdekében, hogy a körülöttünk lévő embereket közösséggé kovácsoljuk. Milyen programokat lehetne szervezni annak érdekében, hogy az emberek, – s ezen belül a látássérültek közösségbe járjanak.

Klubtagjainkkal mi is megünnepeltük az évfordulót, és eltöltöttünk egy kellemes délutánt a Templom téren.

A rákosmenti Piroska óvoda június elsején családi napot tartott, amelyen mi, Rákosmente lámpásai is részt vettünk. A rendezvényt a támogató önkormányzat képviseletében Fohsz Tivadar alpolgármester nyitotta meg, aki az ilyen programok közösségteremtő erejét hangsúlyozta. Erre az alkalomra érzékenyítő programmal készültünk. Az érdeklődő gyerekek hallhattak részleteket a Braille írással írt Pom-Pom meséiből, játszhattak párosító játékot szemtakaróval, és megsimogathatták Gandhit, a vakvezető kutyust. Néhányan kíváncsi felnőttnek bemutattuk, hogyan ismerik fel tapintással a fémpénzeket a látássérültek, és sor került a papírpénz felismerő alkalmazás a money reader kipróbálására is.

A júniusi lámpás klub témája: milyen egy jó közösség, s hogyan lehet minél hatékonyabbnak lenni annak érdekében, hogy a körülöttünk lévő embereket közösséggé kovácsoljuk. Milyen programokat lehetne szervezni annak érdekében, hogy az emberek, – s ezen belül a látássérültek közösségbe járjanak.

Klubnap a masszázzsal, és a Láthatár bolttal

Óbudai klubtagokkal elmentünk a Textilmúzeumba.

Tárlatvezetőnk Tamás István segítségével betekintést nyertünk a Textilgyár 200 éves múltjába. Hallottunk arról, hogy a kékfestő ruha gyártása miként kezdődött, és hogyan valósult meg. Régen több munkával lehetett a ruha anyagokat legyártani, mert lassúbb, és kevesebb gép állt rendelkezésre. Hogyan tudott mégis a Textilgyár talpon maradni oly sok viszontagságos körülmények között munkát adva több generációnak? Ezekről is sok mindent hallottunk. Az előadás végén megnéztünk egy kisfilmet, mely a gyár alapítóit, és a gyár történetét mutatta be.            A múzeum dolgozóinak köszönjük a lehetőséget!

Május 27-én klubunkba Széles Attilánét, Pankát hívtuk el vakvezető kutyusával. Panka nagyon érdekes előadást tartott nekünk a kutyakiképzés menetéről, és arról, hogy milyen is az élet egy segítő kutyával. Személyes történetei még izgalmasabbá és színesebbé tették a beszélgetést, és sok tagunknak segített a döntésben, igényeljen-e segítő kutyát.