Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete

Az Országházból jelentjük

2017. július 10.

A Kossuth téren találkoztunk, onnan sétáltunk át a parlament épületéhez a látogatói központhoz, ahol a gyors regisztráció után elindultunk idegenvezetőnkkel felfedezni a Parlament épületét.

Idegenvezetőnk bevetésképpen néhány szóban beszélt az Országház építéséről.

Az Országház 1885 és 1902 közt épült, Steindl Imre tervei alapján. Elkészítéséhez körülbelül 40 millió téglára volt szükség. Homlokzatán 90 szobor őrködik, amikben történelmünk nagyjai kelnek életre. Az épületen belül 162 további szobor található.

István

Építői szigorúan magyar alapanyagokból dolgoztak, illetve a díszítésnél sem a Nyugat utánzása volt a cél: a Kárpát-medence növényvilágát idézik meg. Stílusában felfedezhető a gótika, a reneszánsz és a barokk stílus jegyei- ez utóbbit már abból lehet sejteni, hogy az épületet hozzávetőleg 40 kilogramm 22-23 karátos arany ékesíti. Egykor kétkamarás országgyűlés működött itt, ezért is oszlik egy alsó-és felsőházra, amit a 96 méter magas kupola választ el. Különféle építészeti stílusok elemei és motívumai keverednek az épületben: alaprajza barokk, a homlokzat díszítése a gótika világát idézi, míg a mennyezet díszítése reneszánsz formajegyeket hordoz.

Megtudhattuk, hogy a Ház fűtési és szellőztetési rendszere – ami a maga korában, Európában az egyik legmodernebbnek számított és szenzációt jelentett – némi megújítás után ma is tökéletesen működik. Egy közeli épületben elhelyezett kazánházból érkező forró gőz elosztókamrákon, illetve fűtőtesteken keresztül jut el a különböző helyiségekbe. A hűtést a téren álló két vízmedencés szökőkúton keresztül beáramló hideg levegő biztosítja.

Országházunkat 2011-ben a Világörökség részévé választották.

Utunk első állomása a díszlépcsőház volt. A teret uraló, vörös színű szőnyeggel borított, 96 fokból álló lépcsősor a főbejárattól a kupolacsarnokig vezet. Két nagyobb és egy kisebb falfestmény tekinthető meg a főlépcsőház mennyezetén, melyek Lotz Károly festőművész munkái. A helyiség ékessége 8 darab, egyenként négy tonna súlyú gránitoszlop, amelyből összesen 12 darab található a világon. A teret két oldalról szegélyező díszes üvegablakok Róth Miksa műhelyének remekei.

Folytatva utunkat eljutottunk az épület legfontosabb helyiségébe, a felsőházi ülésterembe, amely ma konferenciák, tanácskozások helyszínéül szolgál. A terem szlavóniai tölgyből készült kazettákkal és sűrű aranyozással díszített, kiváló akusztikával és többszintes karzattal rendelkezik. Az ülések patkó alakban kerültek elhelyezésre. A patkó talpfala mentén magasodik a tölgyfából készült hatalmas elnöki és szónoki emelvény.

A mögötte elhelyezkedő főfalon Magyarország uralkodócsaládjainak festett címerei láthatók, míg az emelvény két oldalán a nemesség történelmi szerepét kiemelő falfestmények vannak. Megtudtuk, hogy a szónoki emelvény alatt egy titkos ajtót használva 10 percenként váltják egymást az írnokok, akik az ülésekről készítik a jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv az ülés minden apró részletéről beszámol, még arról is, ha valaki tüsszent.

Kati

Az üléstermet elhagyva a helyiséghez csatlakozó felsőházi társalgó termébe érkeztünk. A pécsi Zsolnay gyárban készült, a maga korában újításnak számító különleges anyagú pirogránit szobrok régi magyar népcsoportoknak és mesterségeknek állítanak emléket. A terem ékessége Európa legnagyobb kézi csomózású szőnyege, amely türkiz színben pompázik a lábunk alatt.

Utunk innen a Ház mértani és Magyarország szimbolikus középpontjába, a kupolacsarnokba vezetett. Itt őrzik ugyanis 2000. január 1. óta a magyar Szent Koronát és a koronázási jelvényeket, Európa egyik legrégibb koronázási együttesét, amelyre a nap 24 órájában honvéd koronaőrök vigyáznak. A közel 27 méter magas kupolacsarnok legalsó szintjét körfolyosó díszíti. Ehhez kapcsolódik a tizenhat ágú pompás csillagboltozat, amelynek ágai közé karcsú, színes üvegablakokat építettek. A pillérkötegek tövében aranytalapzaton magyar uralkodók szobrai állnak, apródjaik társaságában, aranybaldachin alatt. Innen lifttel lementünk a ház földszinti részére, amely egy belső udvarnak felel meg. Ennek a helyiségnek az az érdekessége, hogy a plafon üvegezett. Itt láthatóak a parlament építésének dokumentumai, és egy papírból készült makett is.

Ezután elhagyva a parlament épületét megnéztük a Kossuth téren elhelyezett domborművet. A tapintható térkép a vakok és gyengénlátók számára készült dombormű, hogy tapintás által elképzelhessék, és ők is gyönyörködhessenek a Kossuth Lajos térben és a rajta álló Parlamentben. Az alkotáson információk is találhatók, amik Braille-feliratozással készültek. A dél-afrikai fekete gránit talapzaton álló bronz domborművet Farkas Ádám szobrászművész készítette.

Tagjainkkal egyet értettünk abban, hogy egy nem mindennapi esemény részesei lehettünk. Sajnos az idő gyorsan elszaladt, pedig szívesen barangoltunk volna még a parlament épületében.

Nagy öröm számunkra, hogy a VGYKE Hírlevél szolgáltatásának köszönhetően egyre többen érdeklődnek és megkeresnek bennünket klubnapjainkkal és programjainkkal kapcsolatban. Továbbra is várjuk az érdeklődőket!

Beszámolót készítette: Kiss Márta és Tanai Csaba
A fényképekért köszönet Puchnyák István kollégánknak