Kép forrása: www.ritmus.hu

A törvény szövege félrevezető, mivel úgy fogalmaz, hogy a súlyosan fogyatékos magánszemélyek jogosultak erre az adókedvezményre, holott a vonatkozó rendeletekben felsorolt betegségek sokkal tágabb kört ölelnek fel, mint amit a köznyelvben súlyos fogyatékosságnak nevezünk. Több mint 370 ezer forinthoz juthatnak azok, akik most tudják meg, hogy már 2009-ben is jogosultak lettek volna az adókedvezményre, de azt az elmúlt években nem vették igénybe.
A személyi kedvezmény a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi 117. törvény 40. §-ában található, de visszaköszön az adózás rendjéről szóló törvény 49. § (3) bekezdésében, a 335/2009. (XII. 29.) kormányrendeletben, valamint a 49/2009. (XII. 29.) EüM rendeletben is.

A törvény szövege megtévesztő. A 40. paragrafus így szól:

“Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (személyi kedvezmény)”.

Tapasztalatok szerint ezt nagyon sokan szó szerint értelmezték, vagyis, hogy csak “súlyos fogyatékosság” esetén lehet ezt az adókedvezményt (ténylegesen az adót, nem pedig az adóalapot csökkentő kedvezményt, mint például a családi adókedvezménynél) igénybe venni. Ezzel szemben az említett kormányrendelet, illetve az EüM-rendelet több olyan betegséget is felsorol, amelyeket a köznyelvben nem minősítünk „súlyos fogyatékosságnak”. Ilyen betegségek például a kormányrendelet melléklete szerint:

• cukorbetegség (szövődmények nélkül is)
• laktóz intolerancia
• szénhidrát-anyagcsere betegségek
• fruktózanyagcsere betegségek
• idült légzési elégtelenség

Bővebben: adozona.hu