2. A felsőoktatási felvételik rendszerének fogyatékosokra vonatkozó rendelkezései

A felsőoktatási felvétel rendszeréről a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet ad eligazítást.

2.1. Esélyegyenlőségi fejezet a jogszabályban

A kormányrendeleten belül külön fejezet foglalkozik az esélyegyenlőség biztosításával.
Ennek megalkotására a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110.§-a ad lehetőséget a kormánynak az alábbiak szerint:
Ezek szerint a kormány rendeletében szabályozza:
„110.§
9. a felvételi eljárás azon feltételeit, amelyek
a) hátrányos helyzetű hallgatói (jelentkezői) csoport,
b) gyermekük gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévők, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülők,
c) fogyatékossággal élő jelentkezők csoportjához tartozók,
d) nemzetiséghez tartozó jelentkezők csoportjához tartozók esélyegyenlőségét biztosítja,”
Most pedig térjünk vissza az eredetileg vizsgált kormányrendelet esélyegyenlőségi fejezetéhez:
“8. Esélyegyenlőség biztosítása
24. § (1) Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az a jelentkező, aki a Tájékoztató megjelenése és a 12. § (4) bekezdésében foglalt határidő közötti időszak során
a) a hátrányos helyzetű jelentkező minden jelentkezési helyén 40 többletpontra;
b) a fogyatékossággal élő jelentkező minden jelentkezési helyén 40 többletpontra;
c) gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül, és ezt ezen időszakban kiállított igazolással bizonyítja, minden jelentkezési helyén 40 többletpontra
jogosult.”
Az a) és c) pontokat azért idéztem be, mivel szakmai körökben egy időben heves diskurzus folyt arról, jó-e, ha a fogyatékosok többletpontokat kapnak vagy sem. Magam részéről úgy gondolom, hogy mivel nem csak ők kapnak kedvezményt, részemről ez teljesen elfogadható. Ez a többletpontmennyiség véleményem szerint arra semmiképpen nem elég, hogy csak ez alapján vegyenek fel valakit egy oktatási intézménybe, ugyanakkor arra elég lehet, hogy a fogyatékos hallgatónak ne az ország másik felébe kelljen járnia, mint ahova jelentkezni szeretett volna. Egy fogyatékos személynek nehezebb lehet a sok utazás megoldása, egy kisgyermekesnek szintúgy, ahogy egy hátrányos helyzetű személynek is. Ha ezt a jogalkotói célt nézem, akkor teljesen elfogadható és támogatandó részemről a többletpontok adása.)
„(2) A jogosultságot (a kedvezményre jogosító feltételek meglétét) a 12. § (4) bekezdésében meghatározott határidőig kell igazolni.
(3) A felvételi eljárás lebonyolítása során a Hivatal és a felsőoktatási intézmények kötelesek biztosítani a fogyatékossággal élő jelentkező számára a felvételi eljárásban való részvétel feltételeit.
(4) A fogyatékossággal élő jelentkezőt a felvételi eljárás során ugyanazok a kedvezmények illetik meg, mint amelyek a közoktatásról illetve a köznevelésről szóló jogszabályok alapján megillették.
(5) Amennyiben a felsőoktatási intézmény a felvétel feltételéül egészségügyi, pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági követelményt határoz meg, a fogyatékossággal élő jelentkezőt a felsőoktatási intézmény szabályzata szerint illethetik meg kedvezmények illetve felmentések.
(6) A (3)-(5) bekezdés alapján nyújtott kedvezménynek vagy mentesítésnek a fogyatékosság jellegéhez kell igazodnia, és nem vezethet a felvételhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli teljes felmentéshez.”
Nézzük most meg a (2) bekezdésben található kereszthivatkozást:
„12.§ (4) Az általános és a keresztféléves felvételi eljárásban a jelentkezési kérelem elbírálásához szükséges azon adatokat, igazolásokat, okiratokat, amelyek a jelentkezési kérelem benyújtásakor még nem álltak a jelentkező rendelkezésére, a besorolási döntés időpontját megelőző 50. napig terjedő határidőn belül kell elektronikusan benyújtani. A besorolási döntés időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőn belül kell benyújtani a jelentkezési kérelem benyújtását követően megszerzett nyelvvizsgára, érettségi bizonyítványra, érettségi tanúsítványra, oklevélre, szakképzettséget igazoló okiratra, illetve egyéb jogcímekre vonatkozó adatokat, okiratokat, igazolásokat. Az adott eljárás évében külföldi középiskolában érettségizett, valamint oklevelet szerzett jelentkező hiánypótlását ettől eltérő határidővel, de legfeljebb a besorolási döntést megelőző 8. napig teheti meg.”

2.2. Felvétel mesterképzésre

A mesterképzésre való felvételi eljárás speciális szabályait ismertetjük alább:
“33. § (1) A Tájékoztatóban közzé kell tenni az állami ösztöndíjas mesterképzésre felvehető hallgatói létszám – miniszter által meghatározott – intézmények közötti elosztását.
34. § (1) A 14-23. §-ban foglaltak a mesterképzésre történő jelentkezésre nem alkalmazhatók.
(2) A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsőoktatási intézmény a szabályzatában határozza meg azzal, hogy csak az a jelentkező vehető fel, akinek a pontszáma a (3) bekezdésben meghatározott pontszám 50 százalékát eléri. Az Nftv. 40. § (4) bekezdése szerinti oklevél és nyelvvizsga meglétét, a hátrányos helyzetet, a fogyatékosságot, a gyermek gondozása céljából fennálló fizetés nélküli szabadságot, a csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban való részesülést igazoló dokumentumokat a felsőoktatási felvételi eljárásban a Hivatal vizsgálja.
(3) A jelentkező teljesítményét pontozásos rendszerben kell értékelni a felvételi teljesítményért és a többletteljesítményért kapható maximális pontszám meghatározásával, amelyek összege legfeljebb 100 pont.
(4) A többletteljesítményekért adható többletpontok jogcímeit, mértékét, megállapításának rendjét, az intézmény a szabályzatában határozza meg azzal, hogy az esélyegyenlőség biztosítására meghatározott többletpont nem lehet több 10 pontnál, és nem lehet kevesebb 1 pontnál.”

2017. október