Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete

Narráció 14

2018. augusztus 13.

Robert Capa: Cordoba front loyalist militiamen jumping over a gully

 

Kedves Olvasó!

A fotográfia több, mint 150 éves története során többféle igényt látott el és lát el napjainkban is. Készülnek portrék, tájképek, rögzítenek eseményeket. A fotográfia a világunk és történelmünk legfontosabb rögzítője és megőrzője lett. A XX. században pedig mérhetetlenül sok esemény volt, melyet a fotósoknak tudósítaniuk kellett. A fényképész azonban nehéz feladat előtt áll, ha nem csak szolgalelkűen rögzíteni akarja a tényeket, hanem művészi értéket is bele akar csempészni felvételeibe. Ehhez valami plusz, valami kis zsenialitás kell. Ilyen zseni volt Robert Capa, eredeti nevén Friedman Endre, akinek a neve mára világhírnévre tett szert. Ő volt talán a világ legnagyobb haditudósítója, hírnevét az 1936-1939 között zajló spanyol polgárháborúban készített felvételeivel alapozta meg. Hihetetlen érzéke volt a háború borzalmai között az emberi vonások megragadásában, de képein a mozgást, az erőket és energiákat is remekül fogta meg. Így van ezen a córdobai fronton készült fekete-fehér fotóján is.

Capa a fronton kiásott, alacsony árokban helyezkedett el, ez adja a különleges nézőpontot, aminek segítségével a néző is az események részesévé válik, szinte azonosulhat a katonákkal. Látjuk a naptól kiszáradt földet, melynek tetején néhány fűcsomó kandikál ki. A képen élesek az árnyékok, érződik a spanyol nap ragyogása. A békésnek tűnő felvétel azonban a harcok közepette készült, előttünk milicisták puskájukat kezükben tartva ugornak át az árok bal oldaláról a jobbra. A milicisták- tehát polgárőrök, civil „katonák”- ruházata egyszerű és nem egységes, egyenruhának nem nevezhető öltözéket viselnek. Hosszú nadrágot látunk rajuk; van, akin rövid és van, akin hosszú ujjú inggel. Fejükön kis csákószerű sapka. Ami viszont izgalmassá teszi a képet, az a benne rejlő dinamika. A képen látható hat alak ugyanis az ugrás különböző fázisaiban látható. Van, aki még csak lendületet vesz az ugrás előtt, az előtte állók már lendítik lábukat és lendületet vesznek. A következő alak már az árok túlsó partján ér talajt. Kinyújtott lábai már fogást találtak a földön, a puskát tartó keze még azonban felhúzva, mintegy fáziskésésben mutatja az ugrás közbeni lendületet. A kép jobb szélén lévő alak pedig már térdeit kissé behajlítva, az ugrás energiáit levezetve fejezi be a mozdulatot, egy pillanat múlva talán már tovább is lép az ugrásból. Bár a fotó beállítottnak és megszerkesztettnek tűnik, mégse gondoljuk azt, hogy a harc hevében Capa instrukcióinak megfelelően készült. Ettől volt zseniális Robert Capa, ugyanis villámgyorsan pörgő események közepette is képes volt felismerni a fotótémát és szinte gondolkodás nélkül rátalálni a megfelelő beállításra.

 

Pár szó a művészről:

Friedman Endreként született 1913-ban Budapesten egy középosztálybeli zsidó családban. Az 1920-as években csatlakozik a Kassák-féle Munkakörhöz, többek között baloldali kapcsolatai miatt is el kellett hagynia az országot. Ekkor kezdte meg utazását, mely egész életében tartott. Berlinben újságírást tanult, itt sajátította el a fotózás és az ügynökségi munka alapjait. A náci hatalomra kerülés után származása miatt nem volt maradása, Párizsba költözött. 1936-ban vette fel a saját nevénél jobban csengő Robert Capa nevet. Ekkor kezdődik el haditudósítói karrierje is. Rövid élete során öt csatatéren fotózott (a spanyol polgárháborúban, a japánok kínai inváziójakor, a második világháború európai hadszínterein, az első arab-izraeli háborúban és Indokínában). Végül veszélyes munkája okozta halálát is: 1954-ben a LIFE magazin felkéri az éppen Japánban dolgozó fotóst, hogy készítsen pár képet Indokínában. Május 25-én délután 15 óra előtt 5 perccel letér a katonák által ellenőrzött útról és felkapaszkodott egy kis dombra, hogy látképet készíthessen a környékről. Taposóaknára lépett, amely felrobbanva azonnal megölte.

Robert Capa utazásairól nemcsak fotók maradtak fenn. Kissé elmosódva címmel jelent meg önvallomása életének fontosabb eseményeiről és főként a második világháború harcairól, John Steinbeckkel megírt Orosz naplóban a Szovjetunióban tett utazásukról számolnak be, Irwin Shaw-val írt Izraeli riportok című könyvükben 1949-es utazásukról számolnak be. Mindegyik könyv tanulságos olvasmány, egy nem mindennapi ember utazásait mutatja be, csak ajánlani tudom őket!

Somogyi-Rohonczy Zsófia

 

02 Loyalist militiamen jumping over a gully, Córdoba front, Spain © Robert Capa © International Center of Photography/Magnum Photos