Narráció 20
Waliczky Tamás: Panoráma képek
Kedves Olvasó!
Nem is tudom, hogy hogyan tudnám felvezetni Waliczky Tamás munkáját, hiszen annyira összetett és olyan mély filozófiai tartalma van. Hiszen első látásra fotókat készít, amikről később kiderül, hogy valójában grafikák. Aztán úgy tűnik, mintha különleges kamerákat örökítene meg képein, de ezekről is kiderül, hogy igazából általa tervezett, de soha meg nem valósított fényképezőképek és filmfelvevők.
A mellékelt fotón is egy ilyen kamera látható. Panoráma képek készítésére tervezte a művész. Ahogy a sorozat többi darabja is, ez is fekete-fehér kép, de a szürkének végtelen számú gyönyörű árnyalatát vonultatja fel. A kör alakú fémes kameratesten bársonyos fények érzékelhetők. A kamera nyitott állapotban van, ami használat közben, befűzött film esetében sosem történhetne meg, de mivel ez csak egy fikció, így megcsodálhatjuk a kamera szerkezetét. A henger alakú géptest belsejében egy kisebb sugarú kör helyezkedik el, ezen fut belül körbe a filmszalag, itt fehér papírcsíkként látjuk, erre rögzül majd a kép. A szerkezet közepén helyezkedik el a kamera objektívje. Domború, az emberi szemre emlékeztető lencse ez, melynek közepén, akárcsak az emberi szemnél a pupilla, itt is megtalálható a zárszerkezet. Ha kinyílik a zár, beáramlik a fény a gépbe és a valóság rögzül a fényérzékeny anyaggal bevont papírszalagon. A beállításainktól függően több vagy kevesebb fény érkezik be a gépbe, ami attól függ, hogy milyen hosszú ideig van nyitva a zárszerkezet. Ez a mechanizmus az általunk is használt analóg, tehát filmszalaggal működő fényképezőgépeknél is ugyanígy megy végbe. Ami ennek a kamerának az érdekessége, hogy az objekív alatt egy kis fém kúp található, ami a beáramló fényt, azaz képet, szétszórja a gép belsejében, tehát ez a kis kúpos elem fogja rávetíteni a képet a szalagra.
Waliczky Tamás kamerái illetve a róluk készült képeket bevallom nem egyszerű értelmezni. Első pillantásra megragadnak szépségükkel, a valóságosnak tűnő szerkezetek képével, a kamerák gyönyörű felületeivel. Viszont megérteni, hogy hogyan is működnek a kamerák, már nem olyan egyszerű. Aprólékosan kell végignézni, részletről részletre a kamera részeit. Gondolkodni kell! Az egyes gépek szerkezete, működési elve sem véletlenszerű. A művész hosszasan tanulmányozta a fotó és a kamerák fejlődésének történetét és olyan új kamerákat fejlesztetti ki, amik akár száz évre is visszavihetnek a fejlődésben. Azzal a gondolattal játszik, hogy mi lett volna, ha hatvan-hetven éve más irányt vesz a kamerák fejlődése? Talán most már egészen máshogy gépeket használnánk és így más típusú képeket látnánk, ezáltal a vizuális világunk is más lenne. Említettem már, hogy a fotóknak tűnő képek valójában számítógépes grafikák. A művész ezeknek megtervezésére egy nyílt forrású számítógépes programot használ, ahol ő állíthatja be, hogy milyen hatása legyen az egyes felületeknek (fém, műanyag, bőr), hogy milyen fények essenek rá, milyen színek legyenek rajta. Ezzel a módszerrel teljes mértékben kontrollálhatja azt, hogy milyen valóságot hoz létre.
Pár gondolat a művészről:
Waliczky Tamás első animációját 9 évesen készítette és egész gyerekkorát a fényképezőgépek iránti szenvedély hatja át. Édesapja amatőr fotós volt, így otthonuk tele volt kamerák katalógusaival. Talán innen jön ez a vonzalom és érdeklődés. Jelenleg a hongkongi egyetemen tanít. A leírt grafikát is tartalmazó sorozata fogja képviselni Magyarországot a 2019-es Velencei Képzőművészeti Biennálén.
Ha szeretnél jobban megismerkedni Waliczky Tamás különleges fotóival, érdemes ellátogatni a Molnár Ani Galériába (1088 Budapest, Bródy Sándor utca 36., nyitvatartás: Keddtől péntekig: 12:00-18:00, Szombaton: 11:00-17:00), ahol október 13-ig látható a művész Kamerák és más optikai eszközök című kiállítása.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
Fotó kreditje: Waliczky Tamás: Panoráma camera részlet /
Molnár Ani Galéria