Braille-írás Kőbányán

Ismét egy remek klubnapon vagyunk túl ahol Koós Andrea volt a X. kerületi összejövetelünk vendége! Személyében egy elképesztő nagy tudású, nagyszerű embert ismerhettünk meg!

Koós Andrea beszél a kőbányai klubnapon a Braille-írásról

Fő témánk a Braille-írás történetét, alapjait, valamint a használati elvét ismerhettük meg.

A kőbányai klubtagok hallgatják az előadást a Braille-írásról

Tudásának és rugalmasságának köszönhetően több fontos információhoz juthattunk amit a jövőben akár alkalmazhatunk is! Tartalmas délután volt, ebben a pár sorban nem tudom érzékeltetni, ehhez ott kell lenni!

Szeretettel várjuk tagjainkat a következő eseményen amiről hamarosan tájékoztatunk benneteket!

Samu Attila
közösségi civilszervező

Klubnap a Braille-írással

A soron következő klubunkat a megszokott helyünkön tartottuk. Ezúttal Koós Andrea gyógypedagógus kolléganőnket hívtuk meg, aki egyesületünkben a pontírást oktatja.

Andi a Braille-írást mutatja be a rákosmenti klubtagoknak

Megtudtuk, hogy taktilis érzékelésünket például apró magok, vagy csavarok válogatásával kiválóan tudjuk fejleszteni, amely a Braille-írás előkészítésénél rendkívül fontos. Ezt követően nyomtatott Braille-ABC-kkel kezdtünk ismerkedni. Tagjaink nagy lelkesedéssel, és komoly odafigyeléssel fejtették meg Andrea feladványait. Kiderült, hogy az informatika is jól összefér a Braille-írással, ugyanis a számítógéphez Braille-kijelzőt is lehet csatlakoztatni. Ez nagyon megkönnyítené a látássérültek számítógéppel történő munkáját, azonban ez idehaza még nagyon drága mulatság.

A rákosmenti klubtagok egy asztal körül ülve hallgatják a Braille-írásról az előadást

Közben egy újabb potenciális klubtagunk érkezett közénk. Reméljük hamarosan csatlakozik hozzánk!

Végül a quenával és furulyaszóval köszöntöttük névnaposainkat és születésnaposainkat. Ezen a napon alig maradt hely a nagyteremben, annyian ültük körül.

Köszönjük Rákosmente Önkormányzatának és a Közösségi Háznak, hogy támogatták klubunk megtartását!

Acsay Péter és Krayné Faragó Zsuzsanna
közösségi civilszervezők

Ismerkedés a Braille-írással

Egy váratlan esemény miatt a tervezett téma módosítására kényszerültünk az újbudai klubnapon, így a Braille-írás került az asztalunkra, a szó legszorosabb értelmében. Hálásak voltunk kolléganőnknek, Andinak, amiért vállalta a gyors helyettesítést, illetve azért az élményért is, melyet neki köszönhetünk. Ugyanis a korábbi klubnapokon elhangzottak alapján azt gondoltuk, hogy a Braille-írás nálunk nem túl népszerű, azonban ha ez így is volt, a helyzet egész biztosan megváltozott.

Az egyik klubtag Braille-írást olvas az újbudai klubnapon

Andi elmondta, hogy a Braille-írás ismerete valóban nem eléggé elterjedt, mivel a beszélő eszközök visszaszorították rá az igényt. Elmondta, hogy ő személy szerint ezzel nagyon nem tud egyetérteni. Szerinte egy látó diáktól vagy látó felnőttől sem fogadjuk el, ha a beszélő eszközök miatt nem sajátítaná el az írás-olvasást, ehhez hasonlóan egy síkírást olvasni képtelen látássérültnek is rendelkeznie kell valamilyen módszerrel, amin keresztül írásban ki tudja magát fejezni és információt tud befogadni.

Példának említette a négyes metró liftjeinek gombjait, ahol sokszor az ezüstszínű felületet megsüti a nap és olyankor egy gyengénlátónak is gondot okozhat a megfelelő gomb megtalálása. Különösen azért, mert nem csak a peron, aluljáró és a felszín gombok léteznek, hanem számos parkolószint és üzemi megálló. Neki ilyen esetekben a Braille-feliratozás szokott segíteni. Több hasonló példát is említett, amikor a Braille-feliratozás valóban hasznos segítség lehet egy gyengénlátónak is, ezért mindenkit arra ösztönzött, hogy legyen nyitott a pontírás megismerése felé.

Andi a Braille-írást magyarázza az újbudai klubnapon az egyik klubtagnak

Említette azt is, hogy a pontok érzékelése fejleszthető, így csak nagyon kevés azon emberek száma, akik elől a Braille-írás teljesen elzárt. Részükre segítség lehet a Moon-írás, amely az ujjukkal rosszul érzékelő, szerzett vakoknak lett kifejlesztve, de komoly hátrány, hogy inkább csak angol nyelvű anyagok léteznek ilyen formában Magyarországon.

Megtudtuk tőle, hogy az MVGYOSZ épületén belül nagyon korszerű, digitális Braille-eszközökkel felszerelt könyvtár is elérhető, amit érdemes felkeresni az eszközökkel való ismerkedés miatt is. Maguk az eszközök még nagyon drágák, de számolni kell az elterjedésükkel. Említésre került az is, hogy az Egyesület tagjai részére ingyenesen elérhető a Braille-tanfolyam, amelyet mindenkinek a figyelmébe ajánlott.

A beszélgetés végén mutatott egy általa hozott Braille-írógépet, amin mindenki szabadon írogathatott és ehhez segítséget is adott, ha szükség volt rá. Többen életükben először írhattak ilyen módon és nagy örömmel töltötte el őket, hogy akár írásban is ilyen gyorsan ki tudják magukat fejezni.

Örömmel tapasztaljuk, hogy a klubnapi témáink gyakorlatias segítséget jelentenek! Reméljük egyre többen fognak élni a jövőben az ebben rejlő lehetőségekkel!

Neumann Károly
közösségi civilszervező

Ismét óvodai érzékenyítés volt Újpesten

Újpest a főváros azon kerületeinek egyike, melyben majdnem minden óvodában sor került már érzékenyítő foglalkozásokra. Azóta viszont az egykori óvodásokból iskolások lettek és sok intézmény fontosnak érzi, hogy az Egyesületünk által szervezett szemléletformáló foglalkozást az új ovisok is megismerjék. Így van ez a Viola oviban is, ahol a felsőbb csoportokba járókkal találkozhattunk.

A gyerekek kipróbálják a Braille-írógépet

A foglalkozások első felében arról beszélgettünk a kicsikkel, hogy mi a látássérültség és vajon kik is lehetnek a látássérültek? Arról is szó esett, hogyan lehet segíteni a látássérülteknek a mindennapokban. Megtanítottuk nekik a két alapvető kifejezést: “segíthetek” illetve “hogyan segíthetek”? Mindezt az ő nyelvükön beszéltük meg velük, sokszor játékos keretbe helyezve. Az a célunk, hogy ne féljenek a látássérültektől, merjenek nyitottan közeledni mindenki felé és képesek legyenek a kapcsolatfelvételre.

A foglalkozások második felében az érzékszerveinket használva játszottunk. Csukott szemmel illatokat szagoltunk, valamint zörgésből és tapintásból próbáltunk tárgyakat felismerni olyan tárgyakat, melyek a mindennapokban körülvesznek minket. Megkíséreltük úgy körülírni ezeket, hogy ne tartalmazzanak vizuális információt és meglepően találékony megoldásokkal bűvöltek el minket az ovisok.

Egy másik ovis csoport tagjai ülnek és figyelnek

A végén mindenkinek lehetőséget adtunk arra, hogy kipróbálhassák a Braille-írógépet, valamint az általa készített írást mindenki el is vihette haza. Külön örömöt jelentett a számunkra, hogy több alkalommal is a kicsik kérdéseivel zárultak a foglalkozások.

Nagyon örülünk annak, hogy vannak intézmények melyek fontosnak tartják a gyermekek szemléletformálását és ehhez a segítségünket kérik. Nagy örömmel és nagy szeretettel állunk másoknak is a rendelkezésére!

Kulmanné EraSzélesné Panka, Tóth Andrea és Neumann Károly
közösségi civilszervezők

Pontról-pontra

A játék neve: Pontról-pontra, kitalálója Bieber Mária, aki ezt a játékot a Braille-bizottság keretén belül, az MVGYOSZ 100. jubileumi évfordulójára készítette el. A játék 1 évig készült, különböző társas játékok adták az ötleteket, mint például a Ki nevet a végén vagy Vágó István ismert televíziós műsora a Fele sem igaz. A játékszabály is több játék szabályaiból lett összegyűjtve. A feladatokhoz tartozó kérdések is komoly gyűjtő munka eredményei.

A képen Bieber Marcsi magyarázza a játékszabályokat

Mi is ez a játék? Lényege, hogy összefogja a vakokat, gyengénlátókat, aliglátókat és a látókat, a gyerekeket és a felnőtteteket, hogy együtt tudjanak játszani. Mivel kevés akadálymentes játék áll rendelkezésre, ezért is tartja fontosnak a készítő ezt a játékot.

A játék egy 10×10-es táblán zajlik, amin háromféle mező található. A mezők kiemelkednek a tábla síkjából ezért a vakok is könnyen kitapinthatják a különböző formákat. A kör alakú mezők, (amiből 43 darab van, mert Louis Braille 43 évig élt) a feladatmezők, a négyzet alakú mezők, a szerencse- vagy balszerencse-mezők, és a háromszög alakú mezők, a pihenő mezők. A kör alakú mezőkhöz feladatok tartoznak igaz-hamis állításokkal. A szerencse vagy balszerencse mezőkhöz különböző tárgyak tartoznak, amit a játékosok egy dobozból becsukott szemmel húznak ki, és csak tapintással szabad kitalálni, ha sikerül, akkor kapnak egy-egy feladatot. A játékot tapintható dobó kockával és a vakok számára jól kitapintható különböző formájú, látók számára színes bábukkal játsszák. A játékot 2-6 személy játszhatja. Az győz, aki hamarabb végig halad a tábla mezőin.

A játéktér egy tábla, faszínű, piros és kék mezőkkel

Miért Pontról-pontra a játék neve? Azért, mert a pontírás az alapja, a készítő ezzel is kedvet szeretne csinálni a Braille-írás és olvasás megtanulásához. A feladatok kérdései is többnyire a pont írás ismeretét tárja fel, de természetesen a jubileumi évhez kapcsolódóan is vannak kérdések.

A megjelentek Marcsi vezetésével elkezdik a játékot

Ez csak a kezdet, a feladatok bármilyen témakörben megváltoztathatóak. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége tervezi a játék elkészítését és forgalomba hozatalát is.

Ezt a játékot próbálhattuk ki, mi a VGYKE lámpásai. Mivel sokan vagyunk és, mindenki szerette volna kipróbálni a játékot, ezért 3 fős csapatokat alkottunk. Így könnyebb volt a feladatok megoldása is.

Nagyon jól szórakoztunk, sokat nevettünk ezen a délelőttön!

Kiss Márta és Tanai Csaba
közösségi civilszervező

Februári klubnap Koós Andreával a Braille-oktatásról

Akadálymentes helyeken, múzeumokban, állatkertben, gyógyszereken is vannak Braille-feliratok. Ezért is fontos a Braille-írás és az olvasás. Egyesületünknél ingyenesen történik az oktatás, gyerekektől kezdve felnőttekig, időseb korúakig, sőt egyes szülők is megtanulják. A tanítás. aki lát, az először szemmel tanulja, a látássérültek tapintással. Egyénenként változik, milyen könnyen tudják elsajátítani. Először van egy tapintásfejlesztés, gombás és szöges táblával, meg kell mondani, hol helyezkednek el a pontok, utána papíron folytatódik a tanulás.

Sorban tanulják a betűket, olyan ütemben haladnak, ahogy a személy meg tudja tanulni. Olvasnak a tanulás során könyveket is, például ifjúsági regényeket, anyukákkal, gyerekeikkel mesét. Andinak gyógypedagógusi diplomája van, ezért a gyerekek fejlesztése is történhet, ha a szülők kérik. Jelenleg öten tanulnak Braille-írást és olvasást az anyukákon kívül, de vannak visszajárók is, akik gyakorolni szeretnének. Megváltozott a Braille írásmódja, új jelek, rövidítések lettek. Ezért először a régit tanulják, mert sok könyv e-szerint van írva. Azután az új írásmód szerint is tanulnak. A Braille-oktatás teljesen ingyenes a tagoknak, a Támogató Szolgálatnál kell szerződést kötni hozzá, a gyerekek fejlesztése sem kerül plusz pénzbe. Az oktatás egyesületünknél történik, a Hermina út 57-ben.

A kispesti klub tagjai Koós Andit hallgatják

Február harmadika Szent Balázs napja. A püspök csodatéteményeiről, vértanúságáról, és a Balázs naphoz kapcsolódó népszokásokról beszélgettünk.

Szent Balázs püspök és vértanú
Február 3-án a keresztény kalendárium Szent Balázs napját ünnepli. A magyar néphagyomány szerint ez ősi táltos terményvarázsló nap. Ezen a napon különösen fontos a torok védelme. Szent Balázs elsősorban a torok, a kikiáltók, énekesek védőszentje

Február 3-a a kultuszban, névadásban, népszokásokban oly népszerű legendás Szent Balázs napja. A hagyomány szerint örmény volt, a kisázsiai Szebaszté püspöke. Számos csodája ismeretes. Egy nap egy rémült anya kereste fel, mert fia a torkán akadt halszálkától fuldokolt. A szent megáldotta a fiút, és a szálkát eltávolította a torkából. Más alkalommal egy asszonynak visszaadta a disznaját, melyet egy farkas rabolt el. Az asszony hálából gyertyát adott neki és „kóstolót” a disznó húsából. A szent püspök az üldöztetések idején egy hegyi barlangba húzódott, ahol vadállatok őrizték, melyek kezes bárányként hajlottak szavára. A római helytartó azonban ott sem hagyta békén a remete püspököt, s oroszlánokból, medvékből, farkasokból álló testőrsége sem menthette meg, mert nem engedte harcolni őket. 316 táján végezték ki. Előbb kenderrost-fésülésre szolgáló gerebennel vagy a len, gyapjú kifésülésére való vasfésűvel kínozták félholtra, majd vízbe fojtották: belefojtották a szuszt.

Balázsolás
A szent kultusza Kis-ázsiából gyorsan terjedt Európában és a Balázs-áldás már a középkorban is az egyik legismertebb téli szertartás volt. Ezen a napon gyertyákat szenteltek tiszteletére. Balázs-napkor a templomba vitték a gyermeket (régen a gyerekhalandóság gyakori oka a torokgyík, azaz diftéria volt), akinek a torkához a pap két keresztbe tett, vagy Y alakban hajlított és összekötött gyertyát tartott, miközben a Balázs áldás szavait mormolta: „Szent Balázs püspök és vértanú esedezése által mentsen és őrizzen meg téged az Úr a torokbaj és minden egyéb bajoktól az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. Amen.”

Ez volt a balázsolás. A magyarok régen ezen a napon almát szenteltek, a régi hiedelem úgy tartotta, hogy az a legjobb gyógyszer a torokfájás ellen. Csanád megyében a Balázs-áldásban részesültek az otthon maradtak torkát is megsimogatták, hogy őket is megvédjék a kínzó betegségektől. Más vidéken, így Parádon az alma héjával füstölték a beteg torkát, mert úgy vélték, hogy az is enyhíti a fájdalmat. Ezen a napon vizet is szenteltek, mellyel meghintették a jószágot, hogy megvédjék őket a betegségtől és a tolvajoktól.

Balázsjárás
A Kárpát-medence nagy részében elterjedt szokás volt a Balázsjárás, amikor iskoláskorú gyerekek végigjárták a falvak házait és áldást kívántak a családoknak. A gyerekek közül az egyik fiú Szent Balázs püspöki ruhájába bújt, a többiek pedig különféle jelmezeket öltöttek magukra. Nyársat vittek magukkal és az áldáskérő szövegek elmondása után a háziak étellel jutalmazták meg őket. A falujárás után az ételeket elvitték az iskolába vagy a templomba, hogy azzal támogassák a közösséget. Ott az étel egy részét közösen fogyasztották el.

Gabonaszem megáldása
A Mura-vidéken és Baranyában a gazdák a szőlőskertjük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy Balázs védje meg a termést, zavarja el onnan a szőlőszemeket csipegető madarakat, nehogy kárt tegyenek a termésben. A délvidéki Topolyán a gazdák néhány gabonaszemet helyeztek zsebükbe és úgy mentek be a templomba. Ott azért imádkoztak, hogy a szemek jó termést hozzanak. Hazatérve a gabonaszemeket az állatok elé szórták, hogy a jószág ne legyen beteg.

Ha valaki torkán szálka akadt meg, már a 6. században ezt kellett mondani: „Balázs vértanú és Krisztus szolgája mondja: Vagy le, vagy föl!”

Agytorna pedig a kevésbé ismert közmondások kvíze volt.

A képen az látható, ahogyan Koós Andrea a kispesti tagokhoz beszél egy asztal mellett ülve

Közérdekű információk is elhangzottak, és hívtuk klubtagjainkat február 20-ra a Nagy Balogh János Kiállító terembe Janisch Kornélia kiállítására, és március 13-ra a XIX. kerületi rendőrkapitányságra, ahol a rendőrségi eszközökkel, felszerelésekkel ismerkedhetnek.

Bernát Zsuzsanna és Puchnyák István
közösségi civilszervezők

Braille-írás és kvíz a kispesti Klubnapon

A képen egy Braille-írással készített papír látható, amit valaki az ujjával olvas

 

Sok szeretettel meghívunk mindenkit a következő klubnapunkra melynek
helyszíne: XIX., Táncsics M. u. 7. 1. em. (Családsegítő Központ)
időpontja: 2018. február 15. (csütörtök) 15 óra

Februári klubnapunkon kolléganőnk, Koós Andrea a Braille-írás tanításáról, olvasásáról tart előadást.

Február harmadika Szent Balázs napja. A püspök csodatéteményeiről, vértanúságáról, és a Balázs naphoz kapcsolódó népszokásokról fogunk beszélgetni.

Az agytorna pedig a kevésbé ismert közmondások kvíze lesz.

Szeretettel várunk mindenkit!

Részvételi szándékotokat kérjük, feltétlenül jelezzétek!

Elérhetőségeink:
Telefon: 06/70/984-8868
E-mail: lampas.kispest@gmail.com

Bernát Zsuzsanna és Puchnyák István
közösségi civilszervezők

Január 4. a Braille-írás világnapja

Braille-írógépet láthatunk a képen

Forrás: www.168ora.hu

A Braille-írás eredetileg egy katonai írásmód volt annak érdekében, hogy a katonák az éjszakai sötétben is tudjanak olvasni, világítás nélkül.

A magyar származású Németh Ábrahám fejlesztette ki a Braille-írás olyan változatát, mellyel a felsőbb matematika műveleteit is le lehet írni. Ez a Nemeth-Braille.

Nagyon sok országban a vak emberek többsége nem használja a Braille-írást, hanem digitális eszközökkel oldja meg az olvasást és az egyéb írásbeli kommunikációt.

Létezik Braille-olimpia is, amelyet főleg az USA és Kanada területén élő vak diákoknak hirdetnek meg szövegértés, olvasás, lektorálás és helyesírás kategóriákban. A győztesek pénzdíjazásban részesülnek.

Bár a Biblia az egyik legtöbb nyelvre lefordított könyvek egyike, a Biblia Braille-írásos változata még nem gyakori, mert csak 40 nyelven áll rendelkezésre. Ha az egyik nyelven rendelkezésre is áll, akkor sem jelenti azt, hogy elérhető, mert nagyon drága az előállítása, nagy a helyigénye és a kiszállítása is sok ráfordítást igényel, legalábbis egy síkírásos Bibliához képest.

Dr. Bánó Miklós Braille írás-olvasás és játék a pontokkal vetélkedő

“Nem a győzelem a fontos”

A vetélkedő helye: Szövetségünk Székházának kiselőadó terme (Bp. XIV. Hermina út 47.)

Jelentkezni lehet egyesületünk irodájában személyesen, telefonon vagy levélben, akár a verseny napján, a helyszínen is.

Braille-írógépet láthatunk a képen

Forrás: www.168ora.hu

Kérjük a jelentkezőket, hogy az írás versenyhez saját pontírógépüket hozzák magukkal. Amennyiben nincs erre mód, akkor ezt mindenképpen kérjük előre jelezni, hogy gépet tudjunk biztosítani.

Telefonszám: 06-1/273-0755,
Postacím: 1406 Budapest Pf. 40.
e-mail: info@herminaegyesulet.hu

Az elmúlt évekhez hasonlóan az első három helyezett mindhárom kategóriában díjazásban részesül.

Minden kedves pontírást szerető és ismerő sorstársat tudásszinttől függetlenül szeretettel várunk!

A Hermina Egyesület vezetősége és Közművelődési és Kulturális Bizottsága

Az okoskesztyű átadója az MVGYOSZ-ben

Nem csupán az MVGYOSZ, de a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ is kap egy készüléket, hogy gyűjteményüket látássérült kutatók is használhassák. Kapus Erika, az MTA főkönyvtárosa egyrészt az esélyegyenlőség megteremtéséről beszélt ezzel kapcsolatban, másrészt a könyvtár világát olyannak festette le, amiben kicsit mindenki világtalannak érezheti magát, olyan értelemben, hogy számára szokatlan, idegen rendszer veszi körül, de ami hamar kiismerhető és megszerethető.

Fülöp Ádám, a fejlesztőcsapat vezetője átadja a termékprototípust Angyal Gábornak, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége szakmai vezetőjének.

A kép forrása: index.hu

A GlovEye digitális Braille-olvasóról már írtunk korábban, amikor a fejlesztő csapat megnyerte a Microsoft diákoknak szóló nemzetközi startupversenyének, az Imagine Cupnak magyar döntőjét. Az általuk kitalált és megvalósított okoseszköz tetszőleges nyomtatott szöveget alakít vakok által is olvashatóvá, ezzel jócskán megkönnyítve a látássérültek életét.

Az eszköz kamera, szövegfelismerő app és egy Braille-panel segítségével bármilyen nyomtatott szöveget a felhasználó ujjbegyére tud juttatni, csakúgy mintha az Braille-írással nyomtatott papír lenne. A GlovEye alkalmazás elvileg bármilyen, kamerával rendelkező eszközön futtatható, okostelefonon, tableten, laptopon, asztali számítógépen egyaránt. A szoftver beolvassa és felismeri a kamera által látott szöveget, az egyes betűket, írásjeleket pedig a szöveget követő kéz mozgásának megfelelően elküldi a kesztyűbe épített Braille-cellára, ami Braille-karakterek formájában jeleníti meg azokat a felhasználó ujjbegye alatt.

A keddi bemutatón egy számítógéphez kötve próbálhatták ki az eszközt az eseményen részt vevők, és szinte kivétel nélkül érdeklődéssel és lelkesedéssel fogadták a magyar diákok találmányát. Klinkó Krisztián (ő a csapatban a műszaki fejlesztésért felelő tag) mindenkinek segített megismerni a rendszert, és a kis egérgörgős Braille-cellával felismerni a kamera alá helyezett könyv betűit.

A GlovEye bemutató készlete látható a képen, egy kamera, egy vezérlő, egy Braille-panel és egy számítógépes alkalmazás

A kép forrása: index.hu

“Nagyon tetszett, már első próbálkozásra is tök sok betűt el tudtam olvasni” – mondta az Indexnek az eszközt kipróbáló Lakatos Melitta, aki elárulta, hogy nagyon szeret olvasni, pont a minap járt a vakok könyvtárában, ahonnan egy nagy kupac kikölcsönzött könyvvel tért haza. “Az Iphone-omon van Voiceover app, amivel fel szoktam olvastatni a nyomtatott szövegeket. De azt leginkább pénz felismertetésére használom” – tette hozzá, elmondva azt is, hogy meggyőződése szerint nagyon jól használható eszköz lenne a hétköznapokban a GlovEye is.

Egy nő kipróbálás közben arról kérdezte Klinkó Krisztiánt, hogy mennyibe kerülne a GlovEye, ha már lehetne kapni: a fejlesztő szerint százezer forint körüli árat saccolnak, és ha sikerül befektetőket találni, akkor egy-két év múlva már konkrét termékké is válhat az ötletük. Felmerült az is, hogy egyetlen betű helyett miért nem egész szavak megjelenítésére alkalmas Braille-egységet építettek a találmányukba, ezt Klinkó Krisztián gazdaságossági megfontolásokkal magyarázta: a GlovEye legköltségesebb része a Braille-cellácska, és jelentősen megdrágítaná az eszközt, ha egynél többet építenének bele, ők viszont azt szeretnék, ha a termék nem túl drága és sokak számára elérhető lenne.

Az Imagine Cup magyar döntőjének megnyerése után a GlovEye csapata július 23 és 26 között Seattle-ben képviseli Magyarországot a Microsoft innovációs világversenyén, és megpróbálja folytatni az utóbbi évek magyar startup diáksiker-sorozatát. (Az utóbbi években a magyar csapatok nagyon szépen szerepeltek Seattle-ben: 2014-ben a Tep nevű fitnessapp-tamagocsi keresztezés a kategóriájában második lett, 2015-ben a Mistory nevű turisztikai kalandjáték a közönségdíjat hozta el, 2016-ban pedig az InSimu Patient nevű orvosi szimulációs oktatóapp a kategóriája harmadik helyét nyerte el.)

A hír forrása: index.hu

Segítségkérés Braille-írást ismerőktől

Zemkó Boglárka vagyok, a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán végzős hallgató. Társaimmal, Fülöp Ádámmal, Klinko Krisztiánnal és Zagyva Dániellel a Budapesti Műszaki Egyetemről részt veszünk a Microsoft Imagine Cup innovációs versenyén, amelynek megnyertük a magyarországi döntőjét, és jelenleg a nemzetközi döntőre készülünk.

Egy olyan megoldáson – termékünk neve GlovEye – dolgozunk, amivel a látássérültek életét könnyítenénk meg. Célunk, hogy a vakok és gyengénlátók bármilyen nyomtatott szöveget el tudjanak olvasni úgy, mintha az Braille-írásként lenne a papíron. Megoldásunk két részből tevődik össze: egy speciális, Braille-panellel ellátott kesztyűből és egy alkalmazásból, ami bármilyen, kamerával rendelkező okos eszközön futtatható. Az alkalmazás valós időben beolvassa az általa látható szöveget, s az egyes karaktereket a Bluetooth kapcsolaton keresztül elküldi a kesztyűnek, ezután pedig a karakter a Braille cellán megjelenik Braille karakter formájában.

Mostanra elkészült egy prototípus, amit tovább szeretnénk fejleszteni, hogy ötletünket sikerre vigyük, és minél felhasználóbarátabb élményt nyújthassunk. Ennek érdekében prototípusunkat szeretnénk minél több emberrel tesztelni, hogy lássuk, mennyire működőképes a megoldásunk.

Ezúton szeretnék meghívni minden kedves érdeklődőt a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének épületébe egy teszteseményre, ahol lehetőségük nyílik kipróbálni a termékünket, véleményt mondani róla, hogy az Önök ötletei és instrukciói alapján dolgozhassunk tovább a fejlesztésén.

Esemény időpontja: 2017.07.04.
Esemény helyszíne: MVGYOSZ, Budapest, Hermina út 47.

Szeretettel várjuk Önöket: Zemkó Boglárka, GlovEye csapata nevében
+36705089394
boglarka.zemko@gloveye.com

Látássérült emberek életét könnyítő magyar alkalmazás jutott ki a Microsoft világversenyére

A nemzetközi Microsoft Imagine Cup nevű versenyen évről-évre kiemelkedően teljesítenek a magyar csapatok. A magyarországi döntőt idén is egy felkészítő kurzussorozat előzte meg: az Imagine Cup Seminar célja egyebek közt az angol nyelv és a prezentációs technikák gyakorlásával felkészíteni a csapatokat a hazai, majd a nemzetközi fellépésre. A szeminárium résztvevői közül hat csapat jutott be a hazai döntőbe, közülük a GloveEye került ki győztesen. Ők képviselhetik Magyarországot Seattle-ben a több mint 30 ország részvételével zajló, 2017 nyarán megrendezendő Imagine Cup nemzetközi döntőjén, ahol a fődíj 100 ezer dollár.

Megoldásuk lényege, hogy Braille-írásra fordítva teszik a nyomtatott szövegeket olvashatóvá a látássérült felhasználóknak. Az ujjra erősített speciális eszközzel nyomon követett szöveget a mobiltelefon beolvassa és Braille-jelekre fordítja, amelyeket az eszköz valós időben juttat vissza az olvasó ujjbegyébe. A Microsoft AI (mesterséges intelligencia) megoldását használó mobilapplikáció az okostelefonok mellett okostollakkal és HoloLens-szel is együttműködik.

„A versenyre minden évben rengeteg tehetséges fiatal jelentkezik, jól átgondolt, innovatív ötletekkel. Számos olyan van ezek között, amely startup környezetben is megállná a helyét” – mondta Grósz Judit, a Microsoft Magyarország Marketing és Operatív igazgatója „Fontos és hasznos dolognak tartjuk, hogy visszaadjuk az olvasás élményét azoknak, akiknek elveszett, és azoknak is, akiknek soha nem adatott meg.” – fogalmazott Fülöp Ádám, a GloveEye fejlesztője.

A Microsoft 2004 óta rendezi meg az Imagine Cup nemzetközi versenyt, mert hisz abban, hogy a fiatalok innovatív személetükkel és tudásukkal képesek jobbá tenni a világot. Az elmúlt 13 évben 190 országból összesen 1,65 millió fiatal vett részt a megmérettetésen. A nemzetközi döntő győztes csapata 100 ezer dollárral gazdagodik, amelyet projektjük megvalósítására fordíthatnak. Ám a seattle-i döntő nem csupán ezt tartogatja számukra: a három napos esemény során a diákok megismerkedhetnek egymással, a zsűritagokkal, és lehetőségük nyílik olyan hasznos technológiai és üzleti ismeretek elsajátítására, kapcsolatok kiépítésére, amelyek fontosak lehetnek jövőbeni karrierjükben és az ötletük megvalósításában.

Forrás: microsoft.com

Brailler biblia

Forrás: www.reformatus.hu