10 éves a Láthatár Segédeszköz Bolt: a VGYKE az Esélyben

 

A 10 éves Láthatár Segédeszköz Boltról szóló összeállítás november 12-én hangzott el az Esély című műsorban.

Fodor Ágnes elnök és Balázs Gábor boltvezető bemutatja a boltot. Többek között szó esik arról, hogy hány beszállítója van, és mennyi terméket forgalmaz.

VGYKE az Esélyben

 

Hogyan is zajlott a VGYKE kirándulása a szolnoki RepTárban? Ezt mutatja be a Duna Televízió Esély című műsora.

A múzeumba való látogatás a VGYKE „A vizuális kultúra és sport is mindenkié FOF 2021” projektje keretében valósult meg.

A programot a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatja.
Az összeállítás 14:46-tól látható/hallható.

Felhívjuk vak tagtársaink figyelmét, hogy a lejátszás JAWS for Windows képernyőolvasó és Mozilla Firefox böngésző használatával ajánlott. Ez esetben nyilakkal megtalálható a „Play” gomb. Google Chrome böngészővel, valamint JAWS / NVDA képernyőolvasókkal a gomb csak a Tab billentyűt használva jelenik meg.

Esély

Az Esély műsorban a könyvünk

 

Jól sikerült összeállítással jelentkezett az Esély 2022. február 26-i műsora. A fókuszban a hátrányos helyzetű csoportok munkavállalása állt, kiegészülve a szociális dolgozók helyzetével. E riportsorozatot zárták le a VGYKE-nak a Vakon a munka kapujában című könyvéről, illetve az ehhez kapcsolódó projektjéről folytatott beszélgetések.

Itt lehet megnézni az interneten, 14. perc 40. másodperctől.

Fodor Ágnes elnök elmondta, hogy sokszor információhiányra vezethető vissza az a helyzet, miszerint a látássérültek nem túl sikeresek az elhelyezkedés során. Miért van ez így? Egyrészt azért, mert akinek van tapasztalata erről, nem szokta megosztani széles körben. Másrészt pedig azért, mert a munkáltatók nyitottsága kevés ahhoz, hogy látássérülteket jelentős számban felvegyenek a nyílt munkaerőpiacra.

Ezután arról ejtett szót, hogy milyen látássérült diákokat oktató intézményeket, illetve látássérült munkavállalókat foglalkoztató cégeket mutat be a könyv. Végül pedig rátért arra, hogy 50 olyan munkakörről adunk e helyütt tájékoztatást, amelyeket betöltenek látássérült emberek. Itt egyúttal az ellátandó feladatokról is olvashatók tájékoztató leírások.

Házi Tamás, a Foglalkoztatás 2020 projekt szakmai vezetője elmondta, hogy ennek keretében kerülhetett sor e hasznos kiadvány megjelenésére. Ezt pedig online formában bárki elolvashatja a VGYKE honlapján.

Támogatók voltak: Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet, EMMI.

Az Esély műsorban a VGYKE programja

 

A „Foglalkoztatás 2020” pályázat keretében megvalósuló munkaerőpiaci projekt felkeltette az Esély riporterének érdeklődését, aki Gy. Dobos Mariann pályaorientációs tanácsadóval beszélgetett. Az első adás szeptember 4-én volt látható az M1 Televízióban, ahol még néhány ismétlésre lehet számítani. Ám akinek ezek nem alkalmas időpontok, itt tudja megnézni. Ez a riport a 4.53 perctől 9.33 percig tart. Olyan alapkérdések kerültek szóba, mint a megpályázott állás fizetési lehetőségének felderítése, saját képességeink és képzettségünk felmérése, vagyis az önismeret, aminek elmélyítéséhez az egyesület pszichológusához is fordulhatunk. Továbbá, hogy bár egyre szélesebb körben dolgoznak látássérültek, még több munkakör betöltésére is képesek lennének. Ennek elérésén dolgozik a VGYKE – egyrészt a látássérültek, másrészt a munkáltatók felkészítésével.

Az adás egyesületünk Youtube-csatornáján is megtekinthető.

Gy. D.M.

Interjú Mészáros Ágnessel az Esélyben

Mészáros Ágnes, a VGYKE alelnöke mesél életéről, látássérüléséről és a koronavírus okozta helyzetről az Esély című műsorban.

VGYKE

VGYKE az Esélyben

Bemutatkozik a VGYKE Regionális Központja a Duna televízió Esély című, szeptember 26-i adásában.

Fodor Ágnes elnök az egyesület szolgáltatásairól, Koós Andrea gyógypedagógiai, fejlesztési munkájáról, míg Beckné Kovács Henrietta gyógymasszőz a masszázsról, az egészség fontosságáról beszél.

Esélyteremtés és nyitottság

Mesélj nekünk egy kicsit magadról!

Pszichológusként elsősorban a látássérültek rehabilitációja területén dolgoztam, jelenleg tartós munkanélküli emberekkel foglalkozom. A pszichológián belül a klinikai pszichológia és a pszichoterápia áll közel az érdeklődési körömhöz, ezért végeztem el a klinikai szakpszichológus szakképzést, valamint a pszichoterapeutaképzést is. Erősen gyakorlati szemléletű embernek tartom magam, munkám során is főleg a praktikum, a személyes kapcsolat egyénekkel és csoportokkal az, ami igazán közel áll hozzám.

Milyen indíttatásból választottad ezt a szakmát?

Mindig is érdekeltek az emberek, a különböző emberi sorsok, történések. Azt tudtam, hogy mindenképpen egy segítő hivatást szeretnék választani, de az nehezen kristályosodott ki, hogy mi is legyen az. Először pedagógiai irányba indultam el, ahol sok pszichológiai témájú tárgyunk volt, így fogalmazódott meg bennem, hogy pszichológusként szeretnék az emberekkel foglalkozni. Az pedig már jóval a pályaválasztásomat követően nyilvánvaló volt számomra, hogy ha nem lennék látássérült, követtem volna szüleim példáját és orvosként dolgoznék. A pszichológián belül a klinikai szakképzés valamint a pszichoterápiás irányultság révén a lehető legközelebb kerültem a gyógyító tevékenységhez. Az utóbbi néhány évben pedig a kiindulópont, vagyis a pedagógiai jellegű irányvonal is megjelenik munkámban.

Az esélyteremtő kapcsolati tréningen te voltál az egyik szakavatott tréner. Elsősorban kiknek ajánlanád a képzésen tanítottakat?

Az esélyteremtő kapcsolati tréningen sokkal inkább a résztvevők megélései, érzései és azok feldolgozása a hangsúlyos, és nem az elméleti anyag. Ez a tréning inkább az önismerethez hasonlít, csak itt egy szűk terület, az esélyteremtő kapcsolat, ép és fogyatékos ember közötti reláció és az annak nyomán megjelenő érzések állnak a fókuszban. Ilyen formában bárkinek jó szívvel ajánlom ezt a tréninget, mert mint ahogy az önismeret sem egy olyan valami, amit elsajátítottunk és kész, erről a témáról is mindig vannak bennünk kérdések, érzések, örömök és félelmek, melyek tudatosításra, szükség esetén átdolgozásra várnak. Mivel bárki kapcsolatba kerülhet fogyatékos emberrel, ezért mindenki számára hasznos lehet a tréning. Ha azonban egy szűkebb csoportot kellene meghatározni, elsősorban a humán területeken dolgozó szakemberek számára ajánlanám.

Miért tartod fontosnak, hogy az ép emberek mellett fogyatékossággal élők is részt vegyenek a képzésen? Mi újat tanulhatnak?

Azt gondolom, a fogyatékos résztvevők ugyanolyan emberek és a csoportnak ugyanolyan résztvevői, mint bárki más, csak ők állapotukból adódóan rendelkeznek saját tapasztalatokkal. Nagyon sokat tudnak a csoportnak adni, ugyanakkor ők maguk is rengeteget profitálhatnak. Ha vannak a csoportban fogyatékos emberek, akkor a tréning keretei között is meg tud valósulni az esélyteremtő kapcsolat és kölcsönösség. Ha be tudják hozni saját megélésüket, sikereiket és nehézségeiket, az hitelessé teszi a tréninget. Számukra az is segítséget jelenthet, hogy a tréning keretei között megismerhetik azokat a gondolatokat, félelmeket, melyek az emberekben lejátszódnak egy-egy találkozás, segítő szituáció során. Ugyanakkor nekik is lehetnek kérdéseik, nehezen megragadható érzéseik, esetleg félelmeik más fogyatékossággal rendelkező embertársaik iránt, ilyen módon ugyanazt kapják a tréningen, mint bármelyik résztvevő.

Milyen élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodtál a tréning végén, és milyen érzésekkel emlékszel vissza rá?

Minden képzés nekem is hoz rendszerint új élményeket, tapasztalatokat. Amikor a résztvevők megosztják saját élményeiket, abból én is tanulok. Ez a csoport azért emlékezetes számomra, mert nagyon hamar olyan bizalmi légkör alakult ki, melyben mindenki meg tudta osztani a fogyatékossággal kapcsolatos legszemélyesebb élményeit. Abból a szempontból is különleges és tanulságos volt ez a csoport, hogy többféle fogyatékosságból is voltak érintett résztvevők, akik saját élményeket tudtak hozni a gyengénlátás, vakság, hallássérülés, mozgássérülés, sclerosis multiplex és beszédfogyatékosság terén. Ez nagyon színessé, hitelessé és gazdaggá tette a tréninget és a képzést egyaránt.

Gödöllői beszámolóink

Esélyhét

Esélyhét fotó 1Esélyhét fotó 2
Az esélyhéten, – melyet a Fővárosi Önkormányzat Gödöllői Idősek Otthona szervezett-  egy programsorozat keretében a szervezők nagy hangsúlyt fektettek a sérült emberek érdekeire, s céljuk volt, hogy közelebb hozzák a fogyatékossággal élő és ép embereket egymáshoz.

Esélyhét fotó 3Az évről évre megrendezésre kerülő programban egyesületünk is részt vett, egy szemléletformáló napot tartottunk. Gödöllő város Önkormányzatának házasságkötő termében egy sötét boltot alakítottunk ki, ahol az ép látású emberek megtapasztalhatták, hogy milyen vakon bevásárolni, illetve kipróbálhatták a látássérült emberek életét megkönnyítő segédeszközöket. Gyerekek és felnőttek egyaránt részt vettek az eseményen.
A hét folyamán számos programból válogathattak az érdeklődők; volt színielőadás, filmvetítés, továbbá Adámi Zsanett paralimpikon úszónő mesélt az életéről. A zárórendezvényen pedig a budapesti Roll Dance kombi táncegyüttes lépett fel. Kerekesszékes és járó táncosok mutattak be latin -és standard táncokat. Óriási élmény volt látni őket, hihetetlen nagy akaraterő és kitartás lakozik bennük.

 

Gödöllői Arborétum FesztiválArborétum fotó 1

Idén második alkalommal rendezték meg a Gödöllői Arborétum Fesztiválját. A festői környezetű arborétum több helyszínen is várta az idelátogatókat. Volt főzőverseny, gyerekeknek kézműves foglalkozás, játszóház és persze a helyi civil szervezetek is képviselték magukat az eseményen, velünk együtt. Segédeszköz bemutatót tartottunk, a gyerekek pedig vaksággal kapcsolatos tesztlapokat tölthettek ki.  Ez egy jó alkalom volt a kapcsolatok építésére, valamint arra, hogy a városban, illetve a környéken élő emberek megismerkedhessenek a térségben működő szervezetekkel, klubokkal.

Arborétum fotó 2Arborétum fotó 3

Az egyesület Facebook oldala

“Tudás és kompetencia 2.0” – Szakmai képzések az egyenlő esélyű hozzáférésért

Forrás: www.epiteszforum.hu

Forrás: www.epiteszforum.hu

Az érintettek köre:

Pszichológusok, pszichológus asszisztensek, gyógypedagógusok, gyógytornászok,egészségügyi szakemberek, lelkészek, hitoktatók, hittantanárok, pedagógusok,szociális munkások, szociálpedagógusok, családkonzulensek, kommunikációs szakemberek, művelődésszervezők, andragógusok, humán erőforrás menedzserek, mentálhigiénés szakemberek, valamint menedzser jelentkezését várjuk.

Továbbá minden olyan szolgáltatás alkalmazottját, aki kapcsolatba kerülhet fogyatékos személlyel.

 

Feltételek:

A fenti körből befejezett, vagy jelenleg folyó felsőfokú tanulmányok.

 

További csoportok:

1. Szociális területen dolgozószakemberek

2. Egészségügyben dolgozók

3. Pedagógusok

 

A képzés célja:

Esélyteremtés és kommunikációs hídépítés ép és fogyatékos emberek között.

 

1.modul Esélyteremtő kapcsolati tréning – célja:     

 

2. modul Kommunikációs hídépítés ép és fogyatékos emberek között – célja:  

A képzés általános és alapvető célja a különböző fogyatékosság típusokhoz kapcsolható kommunikációs helyzetek, folyamatok alkalmazott technikáinak elsajátítása, segítése tréningszerű, érzékenyítő módszerekkel. Olyan ismeretek átadása, amelyek gyakorlati alkalmazásával a váratlan kommunikációs helyzetek is zökkenőmentesen oldódnak meg, utat engedve ezzel az esélyegyenlőséghez, társadalmi integrációhoz.

 

Képzési idő:

36 óra (1. modul) + 30 óra (2. modul), összesen 66 óra

 

1.modul: Esélyteremtő kapcsolati tréning 

3 képzési nap

2014. május 23. péntek: 9,00-17,30-ig

2014. május 28. szerda: 9,00-17,30-ig

2014. május 29. csütörtök: 9,00-17,30-ig

Összesen 3 alkalom + 6 nem kontakt óra

 

2. modul: Kommunikációs hídépítés ép és fogyatékos emberek között 

3 képzési nap

2014. június 4.  szerda: 9,00-17,30-ig

2014. június 5.  csütörtök: 9,00-17,30-ig

2014. június 12.  csütörtök: 9,00-17,30-ig

Összesen 3 alkalom  

 

Megszerezhető kompetenciák

 

1. modul sikeres elvégzésével a résztvevő képessé válik:     

 

2. modul, sikeres elvégzésével a résztvevő:     

 

 

A részletes programtájékoztató LETÖLTÉSE

Jelentkezési lap LETÖLTÉSE