Az A-bot vakvezető rendszer, egy új magyar szabadalom, mely az “Ariadné vezetősáv” elnevezésből kapta a rövidített nevét.
Dr. Kutor László, az Óbudai Egyetem professzora és csapata ma építette ki a tesztelésre váró útvonalat az MVGYOSZ székházában. A mindennapokban fehér bottal közlekedő tesztelőket várnak, akik véleményt alkothatnak a terv szerint a padlóburkolat alá beépíthető jelzőrendszerről.
A rezgő, vagy hangjelzést adó, vagy akár egyszerre rezgő és csipogó botokat és a vezető sávot munkanapokon 8.00 és 17.00 között lehet kipróbálni Budapesten, a Hermina út 47. szám alatt.
fehérbot Archives - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
A-bot vakvezető rendszer tesztelése
Az A-bot vakvezető rendszer, egy új magyar szabadalom, mely az “Ariadné vezetősáv” elnevezésből kapta a rövidített nevét.
Dr. Kutor László, az Óbudai Egyetem professzora és csapata ma építette ki a tesztelésre váró útvonalat az MVGYOSZ székházában. A mindennapokban fehér bottal közlekedő tesztelőket várnak, akik véleményt alkothatnak a terv szerint a padlóburkolat alá beépíthető jelzőrendszerről.
A rezgő, vagy hangjelzést adó, vagy akár egyszerre rezgő és csipogó botokat és a vezető sávot munkanapokon 8.00 és 17.00 között lehet kipróbálni Budapesten, a Hermina út 47. szám alatt.
A fehérbot története
Forrás: www.szatmar.ro
A fehérbot a vakok utcai közlekedésének közismert és elengedhetetlen segédeszköze. Alkalmazásának gondolata a francia Guilly d’Herbemont grófnőtől származik. A párizsi utcán sétálgatva többször megfigyelte a nagy jármű és személyforgalomban félénken és bizonytalanul közlekedő vakok állandó veszélyeztetettségét. A 20-as évek végén Párizs forgalma egyre fokozódott, s ezáltal a vakok veszélyeztetettsége is egyre inkább növekedett. A vakok megsegítésének lehetőségét megtárgyalta az édesanyjával, aki nem értett egyet lánya igyekezetével, és inkább irodalmi művek Braille rendszerű átírását javasolta a lányának, amely igen divatos tevékenység volt a magas társadalmi rétegek hölgyeinek körében.
A kérdéssel mégis tovább foglalkozva egy könnyen felismerhető eszköz kézben hordásának a gondolatát vetette fel. Így jutott a “fehérbot” használatának szükségességéhez, amelyet úgy a járművek vezetői, mint a gyalogosok távolról felismernek és tudják, hogy közöttük vak ember közlekedik. Használata fokozatosan terjedt el Európában és csaknem az egész világon.
Információink körülbelül 90%-át vizuális élményeinkből nyerjük, így természetes, hogy csak nagyon nehezen tudjuk elképzelni, miként lehet a kép, a látvány, azaz a látás nélkül létezni. Még a szótól is elborzadunk: vakság. Áltapintatból a vak embereket elneveztük világtalanoknak, pedig nem szeretik ezt a titulust (az ő világuk fantáziára utaltabb, mint látó társaiké), ahogy elutasítják a szánalmat is. Helyette értelmes segítségre várnak, hogy tanulhassanak, dolgozhassanak, gyermekeket nevelhessenek, és hasznosan élhessék le az életüket. A társadalom szemlélete lassacskán változik a vak és gyengénlátó emberek irányában, de sok még a tennivaló mindkét fél részéről annak érdekében, hogy az esélyegyenlőség maradéktalanul megvalósuljon. A nem látó ember ugyanolyan értékű személy lehet, mint bárki más. Tudása, kultúrája, előadókészsége ugyanolyan, illetve lelkileg néha több is, mint egy látó emberé. Ma már egy megfelelő program segítségével ugyanúgy használ számítógépet a nem látó ember is, egyetemekre, főiskolákra járnak a tehetséges tanulók. Ezen a napon, október 15-én fennhangon mondjuk: ne sajnáljanak, segítsenek minket.
Magyarországon évente több, mint hatezer ember veszíti el a látását, ugyanakkor odafigyeléssel, rendszeres szűréssel mintegy 4000 ember szeme világa megmenthető lenne. A szemünk fénye az egyik legértékesebb kincsünk, amelyet óvni kell, sokan azonban csak akkor érzik a fontosságát, amikor már a szemük egészsége károsodott.
A Földön minden ötödik percben megvakul egy felnőtt, minden percben egy gyermek. Ha a vakok száma a korábbi ütemben gyarapodna, 2020-ban elérné a 75 milliót. A WHO adatai szerint a világban 285 millió ember szenved látáskárosodásban, 39 millió a vakok, 246 millió a gyengén látók száma, ebből 19 millió gyermek látáskárosodott. A szembetegségek 90 százalékban a fejlődő országok lakóit sújtják, amely elsősorban a szegénység okozta vitaminhiánnyal, illetve a szemüveg és az orvosi ellátás hiányával magyarázható. Felmérések bizonyítják, hogy az emberek több mint 50 százalékának volna szüksége valamilyen látáskorrekcióra. A gyermekek esetében is riasztó adatokról beszélhetünk, közel 30%-a küzd valamilyen látásproblémával. A jó látás elengedhetetlen a fejlődésükhöz, hiszen a tanult információik 80%-a a látásukon keresztül jut el hozzájuk. Ha a családban magas fokú a rövidlátás vagy távollátás, illetve előfordult cukorbetegség vagy öröklődő szembetegség, fokozottan ajánlott a rendszeres szemészeti szakvizsgálat.
Nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni a gyermekkori vakságra, amelynek leggyakoribb oka hazánkban a koraszülöttek éretlenségéből eredő retinopátia (ROP). Ugyanakkor megfelelő szűréssel és kezeléssel, szemfenéki lézertechnikával a vakság megelőzhető. Magyarországon a koraszülött intenzív osztályokon a 32 hét előtt született, vagy az 1500 gramm súly alatt világra jött kisbabák szemészeti szűrése évek óta kötelező. Ennek ellenére mégis nagy számban fordul elő a gyermekkori vakság, amely lényegesen csökkenthető lenne egy országos telemedicinális ROP szűrési rendszer működtetésével – hangsúlyozta dr. Németh János a Magyar Szemorvostársaság alenöke, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanára.
A vaknavi.hu weboldalon elérhető honlap ezen adatbázis segítségével szövegesen, akadálymentes formában írja le az útvonalat a vak felhasználók számára, akik így körülbelüli képet kaphatnak a számukra kevésbé, vagy egyáltalán nem ismert útvonal elsajátításához – mondja Ócsvári Áron, az alapítvány önkéntes projektvezetője, aki az Eötvös Lóránd Tudományegyetem látássérült hallgatója.
Az alapítvány önkéntesek munkájával segít az informatika és a média területén lévő hátrányos helyzetű rétegnek, ezzel szakmai lehetőséget kínálva a fogyatékossággal élő programozóknak és a médiában tanult fiataloknak
-fogalmaz az alapítvány elnöke, aki maga is programozó és újságíró.
A munkánkhoz nem csak fogyatékossággal élő fiatalok csatlakoznak. Részt veszünk a kötelező iskolai közösségi szolgálatokat megvalósító projektekben is, így a szakmájukat gyakorló diákok saját szakterületüket kamatoztatni tudják úgy, hogy azzal szociális tevékenységet végeznek. Így közvetetten érzékenyítjük a látó diákokat, akik szakmai kihívásnak tekintik a dizájnolást, miközben vak programozó társaik a háttérprogramok készítését végzik. Ennek köszönhetően óhatatlanul kialakul egy közvetlen munkakapcsolat a fogyatékossággal élő és az ép fiatalok között.
– teszi hozzá a vezető.
A napokban megjelent VakNavi alkalmazás főként azon internetes felhasználók számára hasznos, akik nem a telefonjuk segítségével, hanem a Google Maps szolgáltatásával tervezik útvonalaikat. A program elkészítésében a Neumann János Számítástechnikai Szakközép Iskola diákjai, valamint az ELTE Informatika Karának hallgatója vett részt önkéntesként.
Ha valaki egy számára ismeretlen helyszínre szeretne ellátogatni, akkor az esetek nagy részében útvonala megtervezéséhez a Google térképek szolgáltatását veszi igénybe. Ez igen könnyen használható egy látó ember számára, viszont vakon a szöveges információkat nem olyan egyszerű kinyerni az oldalról. Így jött az ötlet, hogy készüljön egy úgynevezett “vakos” implementációja a térkép nézetnek. Ez a verzió sem nyújt teljes körű segítséget egy látássérült felhasználó számára, de bizonyos esetekben az illető egy letisztultabb képet kaphat az útvonalról
-zárta sorait Ócsvári Áron.
A szolgáltatás ingyenes és bárki által igénybe vehető. Jelen pillanatban a rendszer béta verziója érhető el, melyen az önkéntes programozók folyamatosan dolgoznak, figyelembe véve a felhasználók visszajelzéseit. A VakNavi rendszer a www.vaknavi.hu weboldalról érhető el. Jó tesztelést kívánunk!
