Franz Xaver Messerschmidt: Karakterfej: Gyerekesen síró
1771-1775
A Szépművészeti Múzeum világszínvonalú festmény gyűjteménye mellett szobrászati anyaga is számottevő. A sok szemet gyönyörködtető alkotás között olyan különleges alkotások is megbújnak, mint az osztrák szobrász, Franz Xaver Messerschmidt karakterfejei a Régi Szobor Gyűjteményben. A furcsa grimaszok néhol meghökkentik, máskor megnevettetik nézőjüket.
Az ón és ólom ötvözetéből készített mellszobrokon bizarr arckifejezést öltő fejeket formált meg a művész. Figyelmét kifejezetten a mimikára összpontosította, így csak a fejet, a nyakat és a mellkas egy kis részét alkotta meg, utóbbi talapzatként is szolgál. A ’gyerekesen síró’ karakterfej egy rövid, hullámos hajú férfit formáz. A szemöldökét felvonó figura homlokát erőteljesen ráncolja, szája lefelé görbül, ajkai kissé szétnyílnak, így láthatjuk fogait is. A sírástól orrcimpái kitágulnak, ráncok sűrű hálózata borítja be az orrát és a szem környékét is. A heves gesztus hatással van a férfi nyakára is, izmai megfeszülnek. Maga az arckifejezés jól megragadja az érzelmeit visszafogni nem tudó, látványosan és hangosan sírni kezdő emberek arckifejezését, bár könnyedén beillene az undor kifejezésének is az erőteljesen felhúzott orrával és a lefelé görbülő szájával. A 45x22x25 centiméteres, életnagyságú szobor valóban akkora, mint egy ember feje, így könnyű azonosulni, a való élethez kapcsolni az amúgy is nagyon életszerű arckifejezést. Nem vesz el a valószerűség érzetéből a szobor sötét barnás-szürke színe és fémes csillogása sem. Az arcon látható finom ráncok, a hullámos hajában látható aprólékos barázdák segítségével még a hajszálakat is érzékeltette a művész. Messerschmidt karakterfejei még manapság is érdekességnek számíthatnak, gondolhatjuk, hogy milyen megdöbbentőek lehettek a 18. század során, még akkor is, ha a korszak művészeti és szobrászati kérdései között fontos szerepet foglalt el az érzelmek ábrázolása, bár ilyen szélsőséges megjelenítése minden bizonnyal sokkolta a korabeli közönséget.
A művész története épp annyira izgalmas, mint amennyire különlegesek karakterfejei saját korának szobrászatában. Franz Xaver Messerschmidt a bécsi Képzőművészeti Akadémia szobrásztanszékén a professzori állás várományosa és a császári udvar közkedvelt szobrásza volt, tehát mondhatjuk, hogy karrierjének csúcsán volt, amikor elmebajára hivatkozva egyszer csak nyugdíjazták. Háta mögött hagyta az osztrák fővárost és Pozsonyban telepedett le, itt keletkeztek különleges karakterfejei is. Többféle elképzelés létezik keletkezésük körülményeire: van, aki Messerschmidt feltételezett skizofréniájának jeleit látja benne, míg mások a művésszel szoros barátságban álló orvos, Franz Anton Mesmer sajátos kezelései során a betegek arcán látható szélsőséges grimaszokat látják visszaköszönni a szobrokon.
Ha szeretnél többet megtudni Messerschmidt karakterfejeiről, akkor érdemes meghallgatni a Szépművészeti Múzeum rövid hanganyagát is: 54. Franz Xaver Messerschmidt: Karakterfejek by Szépművészeti Múzeum (soundcloud.com)
A csatolt fotó a budapesti Szépművészeti Múzeum tulajdona.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
gyengémlátó Archives - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Narráció 24
Franz Xaver Messerschmidt: Karakterfej: Gyerekesen síró
1771-1775
A Szépművészeti Múzeum világszínvonalú festmény gyűjteménye mellett szobrászati anyaga is számottevő. A sok szemet gyönyörködtető alkotás között olyan különleges alkotások is megbújnak, mint az osztrák szobrász, Franz Xaver Messerschmidt karakterfejei a Régi Szobor Gyűjteményben. A furcsa grimaszok néhol meghökkentik, máskor megnevettetik nézőjüket.
Az ón és ólom ötvözetéből készített mellszobrokon bizarr arckifejezést öltő fejeket formált meg a művész. Figyelmét kifejezetten a mimikára összpontosította, így csak a fejet, a nyakat és a mellkas egy kis részét alkotta meg, utóbbi talapzatként is szolgál. A ’gyerekesen síró’ karakterfej egy rövid, hullámos hajú férfit formáz. A szemöldökét felvonó figura homlokát erőteljesen ráncolja, szája lefelé görbül, ajkai kissé szétnyílnak, így láthatjuk fogait is. A sírástól orrcimpái kitágulnak, ráncok sűrű hálózata borítja be az orrát és a szem környékét is. A heves gesztus hatással van a férfi nyakára is, izmai megfeszülnek. Maga az arckifejezés jól megragadja az érzelmeit visszafogni nem tudó, látványosan és hangosan sírni kezdő emberek arckifejezését, bár könnyedén beillene az undor kifejezésének is az erőteljesen felhúzott orrával és a lefelé görbülő szájával. A 45x22x25 centiméteres, életnagyságú szobor valóban akkora, mint egy ember feje, így könnyű azonosulni, a való élethez kapcsolni az amúgy is nagyon életszerű arckifejezést. Nem vesz el a valószerűség érzetéből a szobor sötét barnás-szürke színe és fémes csillogása sem. Az arcon látható finom ráncok, a hullámos hajában látható aprólékos barázdák segítségével még a hajszálakat is érzékeltette a művész. Messerschmidt karakterfejei még manapság is érdekességnek számíthatnak, gondolhatjuk, hogy milyen megdöbbentőek lehettek a 18. század során, még akkor is, ha a korszak művészeti és szobrászati kérdései között fontos szerepet foglalt el az érzelmek ábrázolása, bár ilyen szélsőséges megjelenítése minden bizonnyal sokkolta a korabeli közönséget.
A művész története épp annyira izgalmas, mint amennyire különlegesek karakterfejei saját korának szobrászatában. Franz Xaver Messerschmidt a bécsi Képzőművészeti Akadémia szobrásztanszékén a professzori állás várományosa és a császári udvar közkedvelt szobrásza volt, tehát mondhatjuk, hogy karrierjének csúcsán volt, amikor elmebajára hivatkozva egyszer csak nyugdíjazták. Háta mögött hagyta az osztrák fővárost és Pozsonyban telepedett le, itt keletkeztek különleges karakterfejei is. Többféle elképzelés létezik keletkezésük körülményeire: van, aki Messerschmidt feltételezett skizofréniájának jeleit látja benne, míg mások a művésszel szoros barátságban álló orvos, Franz Anton Mesmer sajátos kezelései során a betegek arcán látható szélsőséges grimaszokat látják visszaköszönni a szobrokon.
Ha szeretnél többet megtudni Messerschmidt karakterfejeiről, akkor érdemes meghallgatni a Szépművészeti Múzeum rövid hanganyagát is: 54. Franz Xaver Messerschmidt: Karakterfejek by Szépművészeti Múzeum (soundcloud.com)
A csatolt fotó a budapesti Szépművészeti Múzeum tulajdona.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
Tájékoztatás a Péntek Lajos Alapítvány 2017. évi pályázatának eredményéről
Péntek Lajos alapító Forrás: www.dsy.hu
A kuratórium döntése alapján 34 pályázó részesült támogatásban.
A támogatottak névsorát alább olvashatják, akiknek ezúton is gratulálunk!
Fodor Tamás Albert,
Kopa Dorottya,
Csiszár Tamás,
Horváth Virág,
Horváth Dorka,
Szanyi Martin,
Kovács Aurél Benjamin,
Horváth Panna Cintia,
Huszti Barbara Dominika,
Nagy Tamás,
Kollonay Patrícia,
Farkas Erika,
Friedl Cintia,
Kállai Levente,
Hábán Endre Zsombor,
Onder Réka Emese,
Molnár Kira,
Major Kristóf János,
Jakab Jázmin Bianka,
Szegő Rebeka,
Turi Máté,
Zeke Tímea,
Havasi Félix,
Fodor Gábor,
Majoros Eszter,
Klément Dávid,
Szabó Virág Andrea,
Kiss Anna Júlia,
Petrohai Zsolt József,
Gelencsér Bence,
Gebri-Horváth Bence,
Gaál Levente,
Lux Levente,
Vida Balázs
A Péntek Lajos Alapítvány az alábbi információkat teszi közzé:
Az alapítvány munkatársai felveszik a nyertesekkel a kapcsolatot.
A nyertesektől az alábbiakat kérjük:
a számlán szereplő dátum legkésőbbi időpontja: 2017. december 15.
az eredeti számlát személyesen behozhatja, vagy postai úton is feladhatja,
a számlát személyesen a VGYKE székhelyén 1146 Budapest,Hermina út 57. sz. alatt adhatja le, a postai feladás esetén a cím: VGYKE, 1380 Budapest, Pf.: 1075
a számlák beérkezésének határideje: 2017. december 20. szerda
a számlán annak az eszköznek a neve szerepeljen, amit a pályázatban megjelölt
a számla a nyertes pályázó nevére szóljon
kérjük, kísérőlevélben az alábbi adatokat tüntesse fel: – azt a bankszámla számot, ahová a támogatás összegét utalni tudjuk – a bankszámla tulajdonos nevét
Nyárzáró és ősznyitó Újpesten
Augusztusban 26-án és 27-én mi újpesti lámpások kitelepültünk az újpesti városnapokra. Nagy izgalommal mentünk ki kollégáinkkal, Mártival és Csabával, na és persze Boncával, a vakvezető kutyussal. A nagy meleg ellenére szívesen beszélgettünk az emberekkel a VGYKE-ről és a kerületi Lámpás Klubról. A piac területén kaptunk helyet kicsit távol a főtértől, de azért megálltak és szívesen hallgatták, amit tudni kell a tevékenységeinkről. Miben kaphatnak segítséget a látássérültek a VGYKE–től, illetve a kerületi klubtól? Milyen lehet a látássérültek mindennapi élete, hogyan lehet nekik segíteni?
Felkeresett bennünket a halláscentrum vezetője, Bocsevits Linda, akivel már a közös piaci programunkat terveztük meg. Nagy örömmel fogadott bennünket, Galler Brigitta rendőr főtörzszászlós, a körzeti megbízott, két kézlenyomat készítése között. Megbeszéltük az előadását a következő klubnapunkon.
A városnapi forgatagban sok élmény és tapasztalat hatott ránk.
A szeptemberi klubnapon aztán el is látogatott hozzánk Varga Brigitta rendőr főtörzszászlós körzeti megbízott és tájékoztatott a nyár bűnözési eseményeiről. Elmondta, hogy nyáron a bűnözők is nyaraltak így kevés rablás és más érdemleges bűncselekmény sem történt.
A klubon beszéltünk a programokról, a jeles napokról és milyen programok lesznek még. Hladony Sándor képviselő úr sok mindent elmondott az újpesti programsorozatokról. A metró felújításának a részleteiről és a pótlóbuszok indulásának időpontjairól is. Sok érdekességet tudtunk meg a metrófelújítás, folyamatairól és munkálatairól. Az idő hamar elszaladt , de még mindig tudtunk volna beszélgetni a nyaralásról és a ránk váró sok programokról. Így lassan mindenki elindult haza felé .
A szeptember elejei közös programjainkban szerepet kapott egy látogatás a Bazilikában, amely felülmúlta minden várakozásunkat!
A szívünknek kedves idegenvezetőnkkel való újabb találkozásunk, már az amúgy is vidám kedvünket fokozta. Ráadásnak a látnivalók, amerre csak néztünk!
Az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház az Esztergom-Budapesti főegyházmegye székesegyháza. A klasszicista stílusban épült templom 1822 és 1869 között épült és a Szent István téren áll. Külső méreteit tekintve Magyarország legnagyobb egyházi épülete, az altemplomtól a kupola gömbjéig 100 méter magas. Méreteit tekintve a római Szent Péter-Bazilika, a londoni Szent Pál-székesegyház, a Milánói dóm és a Kölni dóm után Európa egyik legnagyobb bazilikája. Világviszonylatban a tizennyolcadik.
A plébánia területéhez tartozik a Simor Papi Otthon kápolnája. A plébánia területén élő hívek száma 800 fő. Amikor beléptünk az óriási kapun, hatalmas tér nyílt meg előttünk. A hosszú padsorok között végig menvén, eljutunk a bazilika közepéig. Onnan felnézve, a kupola tárult a szemünk elé. Idegenvezetőnk, hosszasan vezetett be minket, a bazilika történelmébe. Beszélt még a belső tér minden oltáráról, képeiről, szobrairól, és minden történelmi csodáról, ami a helyszínen látható. A Bakócz-kápolna az egyetlen építészeti emlék, amely az első, a középkori Szent Adalbert-székesegyházból (átépített formában ugyan, de) megmaradt. Ezen a helyen lepett meg bennünket gyönyörű énekével idegenvezetőnk Franciska.
De még fokozta a varázslatot Kováts Péter orgonaművész egy húsz perces fantasztikus orgonajátékkal. Még szívesen hallgattuk volna a bazilikát betöltő orgonajátékot, de már hívogatott minket a Kálvária domb tetejének kilátója és egy közös fotó az idegenvezetőnkkel!
Kulman Tiborné és Széles Attiláné
közösségi civilszervezők
Decemberben is Szempont Klub
Mindenkit szeretettel várunk december 1-jén a 16:00-kor kezdődő Szempont klubon.
Vendégünk lesz Bartolf Zsuzsanna, énekmondó, akitől a megjelentek választ kaphatnak kérdéseikre.
A részletekről érdeklődjenek az alábbi elérhetőségen a szervezőnél, Puer Zoltánnál.
Telefonszám: 0630 483-8203
Helyszín: VGYKE Cserf-s 1146 Budapest Hermina út 57
Részvételi díj 300 forint, mellyel hozzájárulnak a klub működéséhez.
