Abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy nem csupán a látássérültek több formája volt jelen, hanem több hallássérült, valamint más fogyatékossággal élő személy is megjelent a klubnapon. Ennek köszönhetően több nézőpont megismerésére nyílt lehetőségünk.
Pontosan körvonalazódott, hogy kinek milyen nehézségei voltak vagy éppen még most is vannak az ismerkedésben. Néhány rossz tapasztalat ellenére is mindenki azt erősítette meg, hogy alapvetően a fogyatékosság ténye nem hat feltétlenül hátrányosan egy kapcsolatra, sőt, bizonyos esetekben még előnyökről is lehet beszélni!
Az elhangzottak főleg személyes beszámolók voltak, melyek a “minden eset egyedi” megállapításon túl valahogy azt erősítették meg, hogy nagyon sok múlik az érintett személy magáról és az állapotáról kialakított véleményén. Az, aki nem tekintette akadálynak vagy problémának a saját állapotát, az körülbelül ugyanezt a visszajelzést kapta a partnereitől is. Valahol ez volt az alkalom egyik fontos tanulsága, mely a történetekből leszűrhető volt.
Az is előkerült, hogy nincs olyan ember, akinek ne lennének ilyen-olyan “fogyatékosságai”, tehát nem indokolt épnek és fogyatékosnak vagy látónak és nem látónak tekinteni az embereket. Ha ezt valaki képes a gondolataiban is elrendezni, akkor nagyon sok nehézségtől meg tud szabadulni és egy sor magában képzett akadály el fog tűnni az ismerkedési kísérleteiből.
A kérdéskörről megállapítottuk, hogy egyáltalán nem tudtunk a mélyére merülni, mert az idő kevés volt hozzá. Ezért júniusban vissza fogunk rá térni, mégpedig a kapcsolatteremtés, kezdeményezés témakörével. Mindenkit, akit érdekel a téma, sok szeretettel várunk!
Nem látni és szeretni
Abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy nem csupán a látássérültek több formája volt jelen, hanem több hallássérült, valamint más fogyatékossággal élő személy is megjelent a klubnapon. Ennek köszönhetően több nézőpont megismerésére nyílt lehetőségünk.
Pontosan körvonalazódott, hogy kinek milyen nehézségei voltak vagy éppen még most is vannak az ismerkedésben. Néhány rossz tapasztalat ellenére is mindenki azt erősítette meg, hogy alapvetően a fogyatékosság ténye nem hat feltétlenül hátrányosan egy kapcsolatra, sőt, bizonyos esetekben még előnyökről is lehet beszélni!

Az elhangzottak főleg személyes beszámolók voltak, melyek a “minden eset egyedi” megállapításon túl valahogy azt erősítették meg, hogy nagyon sok múlik az érintett személy magáról és az állapotáról kialakított véleményén. Az, aki nem tekintette akadálynak vagy problémának a saját állapotát, az körülbelül ugyanezt a visszajelzést kapta a partnereitől is. Valahol ez volt az alkalom egyik fontos tanulsága, mely a történetekből leszűrhető volt.
Az is előkerült, hogy nincs olyan ember, akinek ne lennének ilyen-olyan “fogyatékosságai”, tehát nem indokolt épnek és fogyatékosnak vagy látónak és nem látónak tekinteni az embereket. Ha ezt valaki képes a gondolataiban is elrendezni, akkor nagyon sok nehézségtől meg tud szabadulni és egy sor magában képzett akadály el fog tűnni az ismerkedési kísérleteiből.
A kérdéskörről megállapítottuk, hogy egyáltalán nem tudtunk a mélyére merülni, mert az idő kevés volt hozzá. Ezért júniusban vissza fogunk rá térni, mégpedig a kapcsolatteremtés, kezdeményezés témakörével. Mindenkit, akit érdekel a téma, sok szeretettel várunk!
Lenkainé Vajda Viktória és Neumann Károly
közösségi civilszervezők
Egy új beszédhang a láthatáron: Bemutatjuk Szabolcsot
A Windows 10 legutolsó frissítése számos újdonságot hozott. Az egyik (bár nem igazán dokumentált) fejlesztése az volt, hogy a Narrátorban elérhető hangokat kibővítették. Számos nyelv megkapta a saját beszédhangját, szerencsénkre a magyar is közötte van. Az új beszédhangok nem a -legtöbb gyártó által használt- SAPI platformot használják, így alapértelmezetten a képernyőolvasók ezeket még nem tudják megszólaltatni.
Az NVDA fejlesztői – szorosan együttműködve a Microsoft-tal – már dolgoznak az új hangcsalád támogatásán. A napokon belül megjelenő NVDA 2017.2 még nem tartalmazza, de a fejlesztők reménye szerint a nyár végi verzióban már elérhető lesz az új magyar hang is.
A vállalkozó kedvű felhasználók Windows 10 esetén, az NVDA legfrissebb “next” verzióját letöltve kipróbálhatják az új magyar hangot. A letöltött NVDA futtatása után a beszédszintetizátor párbeszédpanelén az “Onecore voices” szintetizátort kell választani, ekkor az NVDA az új hangcsaláddal szólal meg. Régebbi Windows esetén is elérhető ez a beállítás, ám ezt kiválasztva az NVDA hibaüzenetet ad.
Első tapasztalatok
Ahogy fentebb már említettük, a magyar hang a Szabolcs fantázianevet viseli. A tapasztalataink vegyesek, rövid tesztelésünk során találtunk pozitív és negatív tulajdonságokat is.
Pozitív, hogy a beszéd jól érthető, nincsenek elnyelt szavak. A mondatok közötti szünetet sajnos nem lehet szabályozni, de még ez a hosszúság sem nagyon zavaró. Külső hallgatónak is jól érthető, már egyre kevésbé fedezhető fel az a gépi hangzás, ami például az Espeak-ben van.
Sajnos negatív tapasztalataink is vannak szép számmal, de ezt betudhatjuk a beszédszintetizátor kezdeti stádiumának. Az intonációval vannak problémák, a kérdő és felkiáltó mondatokat a hangsúlyból nehéz megkülönböztetni. Mivel külföldi fejlesztés, ezért elképzelhető, hogy átvették az angol intonációs mintát, de bízunk benne, hogy javítani fognak rajta.
A betűzése is kicsit fura, a nagybetűknél például nem emelkedik meg a hangmagassága, ezért érdemes az NVDA-nál bekapcsolni a “nagybetűk jelzése hanggal” beállítást. A betűk teljes alakját mondja ki, ez kezdő felhasználóknak segíthet, haladóknak viszont ajánlott kikapcsolni a begépelt betűk kimondását a gyorsabb gépelés érdekében.
Nem tudtuk eldönteni, hogy hiba vagy inkább pozitív tulajdonság, de az angol szövegeket megpróbálja angol kiejtéssel kimondani. Ez sajnos nem megy neki, a végeredmény olyan, mintha egy az angol nyelvvel most ismerkedő gyakorolná a kiejtést. Sajnos hiába kapcsoltuk ki az automatikus nyelvváltás lehetőséget, a probléma változatlanul megmaradt.
Összegezve, mint ingyenes alternatíva teljesen megfelelő. A fizetős fejlesztésektől még kicsit messzebb van, de a Microsoft elindult egy jó úton, amiből pár éven belül akár egy nagyon jó beszédszintetizátor család is kifejlődhet. A kipróbálást csak a tesztelő kedvű felhasználóknak ajánljuk, az NVDA Onecore hangok támogatása még közel sem tökéletes.
Windows 10 esetén a Narrator-t elindítva is meghallgatható Szabolcs hangja (ctrl+start+enter megnyomásával indítható a program), de az alábbi NVDA verziót letöltve is kipróbálható: NVDA next-13998,58f5daa5 letöltése
Cikk meghallgatása Szabolcs hangján
Klubnap lesz Újpesten
Reméljük a nyár ellenére is sokan eljöttök délutáni programunkra.
Amiről szó lesz:
- Konkretizáljuk a soron következő kirándulásunk körüli közös teendőinket
- Kiemelünk párat a júniusi jeles napokból
- Kvíz játékkal lepünk meg benneteket
- Élménybeszámolót tartunk kirándulásainkról, hogy a többiek is kedvet kapjanak, és énekel majd nekünk Hermann Tibor is.

Várunk mindenkit szeretettel, június 07-én délután 15-17 óráig, az Ady Művelődési Ház Galéria termében (1043.Tavasz u.4.)
Email: lampas.ujpest@gmail.com
Kulman Tiborné, 06-30/499-0388
Széles Attiláné, 06-30/498-9033
Rendőrmúzeumban voltunk
A múzeumban már várt minket Daka Béla nyugalmazott rendőralezredes, aki körbevezetett bennünket. Nagyon érdekes és színes előadást hallhattunk, láthattunk.
Először is a múzeum bemutatásával kezdte a tárlat vezetést. Megtudhattuk, hogy a Rendőrmúzeum jogelődjét, a Bűnügyi Múzeumot 1908-ban alapították. Rudnay Béla főkapitánysága idején az 1890-es években kezdték el gyűjteni a Budapesti Rendőr-főkapitányság lelkes rendőrtisztviselői az érdekesebb bűnjeleket és a rendőrségi relikviákat. Az alapítás évében 1908-ban a Bűnügyi Múzeum a Budapesti Rendőr-főkapitányság épületének Ferenc József téri frontján (mai Széchenyi István tér-Budapest, V. kerület Lánchíd pesti oldala) került kialakításra, melynek első vezetője Dr. Kelety Géza rendőrfogalmazó, későbbi budapesti rendőrfőkapitány-helyettes volt. 1963-ban új helyen (1087 Budapest, Mosonyi u. 9. – volt toloncház), a mai Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet épületében alakították ki a Bűnügyi Múzeumot, amely 1967-ben kapta meg működési engedélyét, mint országos gyűjtőkörű szakmúzeum.
Ebben az épületben a múzeum 1997-ig működött, ahol a múzeum „zártkörű” volt, azaz a múzeumot csak meghatározott körű látogatók (rendőrök, rendőri iskolák hallgatói, önkéntes rendőrök, joghallgatók, orvostanhallgatók stb.) tekinthették meg. A múzeum „zártkörű” jellege a múzeum anyaga, illetve a múzeumnak helyet biztosító objektum védettsége miatt került meghatározásra. 1997 augusztusában a Bűnügyi Múzeum bezárta kapuit, majd 1999. április 26-tól új helyen, új névvel, megújult tartalommal nyílt meg újra a ma már Rendőrmúzeumként ismert intézmény a Mosonyi utca 5. szám alatt. Ettől az időponttól a múzeum teljes kiállítási anyaga nyilvánossá vált, azaz bárki által megtekinthető.
A kiállítás két fő részből, rendőrség-történeti és kriminalisztikai kiállításból áll.
A rendőrség-történeti kiállításban a magyar rendőrség története látható 1848-tól napjainkig. A rendőrség-történeti tárlat tárgyi emlékek (egyenruhák, fegyverek, dokumentumok, oklevelek, plasztikák, kitüntetések, fotók) segítségével kalauzol végig a testület fejlődését bemutató termeken 1848-tól napjainkig. Ebben a kiállítási részben látható a belügyminiszterek arcképcsarnoka is, melyben 1848-tól napjainkig kerültek bemutatásra a belügyminiszterek portréi.
A rendőrség-történeti kiállításban a csendőrség története is helyet kap. Láthattuk a történelemből is híres Matuska Szilveszter biatorbágyi viadukt felrobbantásáról szóló képeket (1931. szeptember 13.), melyekből kiderült, hogy a híd nem robbant fel, csak a vonatsín, amelyen éppen a bécsi gyorsvonat, ami épp akkor haladt át a hídon.
Megtudhattuk, hogy az ujjlenyomatnak milyen fontos szerepe van a bűnügyek vizsgálatában és, hogy már az ókorban is használták. Az ókori népek a személyazonosság igazolására ujjlenyomatos agyagpecséteket használtak. Ebben a teremben a csendőrség és a rendőrség öltözéke és különböző használati tárgyaik is helyet kaptak. Láthattunk tűzszerész ruhát. Megállapítottuk, hogy nem könnyű öltözet. Kézbe foghattunk bilincset, forgalmat irányító rendőrtárcsát, golyóálló mellényt.
A Rendőrmúzeum kriminalisztikai kiállításában a bűnügyi technikusok, nyomozók, szakértők tevékenységének bemutatása mellett különböző hírhedt bűnügyek láthatóak az 1950-es évektől, melyeket a bűnügyek leírásaival, fotóival, makettekkel, bűnjelek segítségével mutatnak be.
A kriminalisztikai kiállításban található egy 1764-ben készült bűnügyi festmény is, mely a múzeum legrégebbi tárgya. A kiállításban többek között olyan bűnügyek kerültek bemutatásra, melyeket vagy az ügy jellege tesz érdekessé, vagy olyan fokú az érdeklődés az adott bűnügy iránt, amely az ügy bemutatását megkívánja.
A múzeum egyik legkeresettebb jelensége „Kántor” – híres németjuhász fajtájú nyomkövető-kutya – melynek preparátuma szintén a kriminalisztikai kiállítás részét képezi. Kántor pályafutása 1953-ban kezdődött, amikor félévesen Tóth Tiborral kiválasztották egymást, és elkezdték a kísérleti nyomozókutya képzést, amelynek végére kiderült, hogy Kántor kivételes tehetség, és a három hónapos képzést iskolaelsőként végezték el. Első nyomozásuk egy tyúklopási ügy volt, a tipikus bevetések pedig bolti lopások. Volt olyan, hogy másfél napon keresztül követett egy nyomot és ezalatt több mint 100 kilométert tett meg felvezetőjével együtt. Kántor a magyar bűnüldözés történetének legeredményesebb nyomozókutyája volt. Tizenegy éves szolgálata alatt 536 esetben vett rész bűncselekmények felderítésében – 279 alkalommal sikeresen. Munkája során 1,2 millió forintnyi betörésből és lopásból származó értéket szerzett vissza. A jegyzőkönyvek szerint az együtt töltött 11 év alatt 78000 kilométert tettek meg nyomon. 1964-ben egy nyom követése közben aknára lépett, ami halálosan megsebesítette, Tóth Tibor is megsebesítette Sárváron az első, a 2011-es első IPA Nemzetközi Bűnügyi Kutyavezetői Versenyt Tóth Tibor és Kántor emlékének ajánlották. Szamos Rudolf könyvet írt Kántor nyomoz címmel, amiből 1975-ben Kántor címmel televíziós sorozat készült Tuskó nevű fajtársa főszereplésével, akinek preparátuma Kántor mellett van kiállítva.

Tagjainkkal egyetértésben, úgy gondoljuk, hogy egy nagyon érdekes és élményekben gazdag kiállítás részesei lehettünk, amit Daka Béla ny. rendőralezredes színes bemutatója felejthetetlenné tett számunkra. Ajánljuk másoknak is a múzeum meglátogatását, ahol megismerkedhetnek a rendőrség történelmével, a különböző bűnesetekkel és felderítésükkel. Sajnálatunkra a múzeumban tilos fényképezni, de egy közös fényképre – Kántor és Tuskó kutya előtt – engedélyt kaptunk.
Kiss Márta és Tanai Csaba
közösségi civilszervezők
Új vezetőséget választott a FESZT
Magas szintű tagszervezeti képviselet a FESZT új elnökségében! A Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) kilenc különböző fogyatékossági csoportot képviselő országos és regionális szintű tagszervezetek össz-fogyatékossági érdekképviseletet ellátó magyarországi ernyőszervezete.
A FESZT 2017. május 24-én megtartott küldöttgyűlésén egyhangú döntéssel választotta meg 11 tagú elnökségét. A Tanács új elnöke, Kővári Edit, az Autisták Országos Szövetségének elnöke, alelnöke Fodor Ágnes és Kedves Éda. Az elnökségben a FESZT 8 tagszervezete elnöki, alelnöki és elnökségi szinten képviseli az elkövetkező három évben a fogyatékossággal élő társaink érdekeit össz-fogyatékossági kérdésekben. A VGYKE az elnökségbe Dr. Ozvári-Lukács Ádámot , az FB-be pedig Tajti Gábort juttatta. A Tanács történetében először kapott helyet az elnökségben autizmusban érintett személy.
A FESZT tagszervezetei az elmúlt 3 évben végzett munkájukat folytatva elkötelezettek többek között a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény hazai megvalósulása és monitorozása, fogyatékossággal élő lányok és nők helyzetének elősegítése, valamint a 10 000 fogyatékos személy életminőségét javító kiváltási koncepció sikeres megvalósítása mellett, mely a nagy intézményekben élő fogyatékos személyek közösségi részvételét, önállóbb, emberhez méltóbb életét teszi lehetővé.
A FESZT teljes jogú tagja az Európai Fogyatékosügyi Fórumnak. E munkáján keresztül a fogyatékos emberek érdekeit az európai uniós döntéshozatalban is képviseli. Tagja az Országos Fogyatékosügyi Tanácsnak, ahol a Tanács többi tagjával együtt javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenységet végez.
A FESZT új elnöksége szeretné megköszönni Földesi Erzsébet kimagasló szakmai munkáját, akinek a vezetésével a FESZT az elmúlt 3 évben megerősödött és aktív részese volt a nemzetközi, európai és hazai fogyatékosságügyi politika alakításának, valamint a Tanács tagjai továbbra is számítanak aktív együttműködésére.
Gratulálunk az új elnökség megválasztásához, és nagyon örülünk, hogy a VGYKE elnökasszonyát, Fodor Ágnest ismét a FESZT alelnökévé választották!

Látássérült emberek életét könnyítő magyar alkalmazás jutott ki a Microsoft világversenyére
A nemzetközi Microsoft Imagine Cup nevű versenyen évről-évre kiemelkedően teljesítenek a magyar csapatok. A magyarországi döntőt idén is egy felkészítő kurzussorozat előzte meg: az Imagine Cup Seminar célja egyebek közt az angol nyelv és a prezentációs technikák gyakorlásával felkészíteni a csapatokat a hazai, majd a nemzetközi fellépésre. A szeminárium résztvevői közül hat csapat jutott be a hazai döntőbe, közülük a GloveEye került ki győztesen. Ők képviselhetik Magyarországot Seattle-ben a több mint 30 ország részvételével zajló, 2017 nyarán megrendezendő Imagine Cup nemzetközi döntőjén, ahol a fődíj 100 ezer dollár.
Megoldásuk lényege, hogy Braille-írásra fordítva teszik a nyomtatott szövegeket olvashatóvá a látássérült felhasználóknak. Az ujjra erősített speciális eszközzel nyomon követett szöveget a mobiltelefon beolvassa és Braille-jelekre fordítja, amelyeket az eszköz valós időben juttat vissza az olvasó ujjbegyébe. A Microsoft AI (mesterséges intelligencia) megoldását használó mobilapplikáció az okostelefonok mellett okostollakkal és HoloLens-szel is együttműködik.
„A versenyre minden évben rengeteg tehetséges fiatal jelentkezik, jól átgondolt, innovatív ötletekkel. Számos olyan van ezek között, amely startup környezetben is megállná a helyét” – mondta Grósz Judit, a Microsoft Magyarország Marketing és Operatív igazgatója „Fontos és hasznos dolognak tartjuk, hogy visszaadjuk az olvasás élményét azoknak, akiknek elveszett, és azoknak is, akiknek soha nem adatott meg.” – fogalmazott Fülöp Ádám, a GloveEye fejlesztője.
A Microsoft 2004 óta rendezi meg az Imagine Cup nemzetközi versenyt, mert hisz abban, hogy a fiatalok innovatív személetükkel és tudásukkal képesek jobbá tenni a világot. Az elmúlt 13 évben 190 országból összesen 1,65 millió fiatal vett részt a megmérettetésen. A nemzetközi döntő győztes csapata 100 ezer dollárral gazdagodik, amelyet projektjük megvalósítására fordíthatnak. Ám a seattle-i döntő nem csupán ezt tartogatja számukra: a három napos esemény során a diákok megismerkedhetnek egymással, a zsűritagokkal, és lehetőségük nyílik olyan hasznos technológiai és üzleti ismeretek elsajátítására, kapcsolatok kiépítésére, amelyek fontosak lehetnek jövőbeni karrierjükben és az ötletük megvalósításában.
Forrás: microsoft.com

Forrás: www.reformatus.hu
Klubnapra hívunk Rákosmentére
Sok szeretettel invitálunk mindenkit a következő klubnapunkra, amelyet 2017. június 6-án, kedden délután 14:00-16:30 óra között tartunk a Rákoshegyi Közösségi Házban, (17. kerület, Podmaniczky Zsuzsanna u. 3.)
Megismerheted a csillagok állását! Vendégünk lesz Máténé Gabi látássérült asztrológus, akit a pestszentlőrinci klubban ismertünk meg, és előadását meghallgatva, rögtön meghívtunk hozzánk Rákosmentére is!
Kérünk, hogy amennyiben van látássérült ismerősöd, ajánld a rákosmenti Lámpás Klubot, vagy hozd el magaddal a klubra, hadd találjon ő is közösségre! Minden rákosmenti látássérültet és érdeklődőt sok szeretettel várunk!
Klubjaink Rákosmente Önkormányzatának támogatásával valósulnak meg.
Részvételi szándékotokat mindenképpen jelezzétek!
E-mail címünk: lampas.rakosmente@gmail.com
Telefonszámaink:
Krayné Faragó Zsuzsanna: 06 70 984 8468
Acsay Péter: 06 70 248 59 53
Új üdülési pályázatok
A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány három új pályázatot hirdetett az Erzsébet-program keretében 2017/2018-ban felhasználható üdülésre. A pályázatok ezúttal nagyszülőknek és unokáiknak, gyermeküket egyedül nevelő szülőknek és gyermekeiknek, illetve kétgyermekes családoknak szólnak.
Regisztrálni és pályázatot benyújtani most is kizárólag elektronikusan lehet a www.erzsebetprogram.hu oldalon 2017. május 28. és június 30. között.
Bővebben az alábbi linken tájékozódhatnak:
http://www.erzsebetprogram.hu/gyermekuket-egyedul-nevelok–ket-gyermekes-csaladok–valamint-nagyszulok-es-unokaik-is-palyazhatnak-a-gyermeknapkor-nyilo-uj-udulesi-kiirasokra
Segítsen Ön is!
“Szia Erika! Egy kéréssel fordulok most hozzád. Csatlakoztam egy számomra fontos kampányhoz. A MáSzínház csapata kért fel, hogy a Swimathon nevű adománygyűjtő úszó rendezvényen, június 18-án, támogassam őket az úszásommal… Az úszásommal magam is támogatom, szeretnék nem megfulladni. [Mosoly] Lányaim is velem tartanak ebben a kalandban, ők a tiszteletbeli edzőim. [Mosoly] Nagyon fontos számomra ez az ügy, hisz a MáSzínházban értelmi fogyatékos és down szindrómás fiatalok közössége, akik ép színészekkel együtt azon munkálkodnak, hogy elfogadtassák magukat a többségi társadalommal. Az előadás, mely most született arról szól, hogy ezek a lányok hogy élik meg a nőiességüket, azt, hogy ők is vágynak gyermekre, családra.
Szeretnék Tőled pénzbeli segítséget kérni (bár bevallom, ezt nehéz volt leírni) a PRÓBÁLOM TÚLKIABÁLNI MAGAM című darabjuk minél szélesebb körben történő bemutatásának támogatására. Tudom, amire kérek, az arra is fog felhasználódni. Kérlek, vegyél meg egy métert az úszásomból. Amennyiért Te szeretnél. A vállalásom 250 méter – 500 ezer forint összegyűjtése.
Szeretném, hogy ha átéreznéd ennek az ügynek a fontosságát, azt, hogy mennyire szükség van arra, hogy ezek az emberek lehetőséget kapjanak havi két előadás megtartására azért, hogy megmutassák országnak-világnak, hogy ők is ugyanúgy éreznek, élnek, nevetnek, sírnak és küzdenek az élet mindennapi gondjaival, mint mi, a többség!
Amit én tudok ajánlani cserébe az anyagi támogatásodért az az, hogy nem fulladok vízbe. [Mosoly] Mindenki, aki az alább linken (a támogatom/donate, kék színű téglalapra kattintva) adományoz engem támogatva, az kap tőlem egy titkos ajándékot. Hajrá nekünk, és köszönöm Neked!”
Ha szeretné támogatni ezt a remek kezdeményezést, az alábbi linken teheti meg, amit ezúton is köszönünk:
https://2017.swimathon.hu/swimmer/szabolcs-judit/

A Sziklakórház rejtélyei
A Sziklakórház egy nagyon érdekes hely, amelyet már régebben is felkerestünk és ahova nagy örömmel tértünk vissza. A XI., VII. és XIII. kerület népes 16 fős kis csapata a szép tavaszi délutánon a Széll Kálmán téren gyülekezett, innen mentünk közösen a vár gyomrába a Sziklakórházba.

Első meglepetésünk egy kisfilm volt, amelyben bemutatták elég sok beszéddel a kórház történetét. Megtudhattuk, hogy kétszer nyitották ki, mindkét alkalommal szükségkórházként működött.
Ezután elindultunk a túránkra. Elsőként a II. világháború idejéig mentünk vissza. Ebben az időben három kórteremmel működött a kórház. A kórtermekben szimpla ágyakon, ágyanként három beteg feküdt. A kórház egyéb helyiségei a röntgenszoba, egy műtő, egy kis konyha és egy felvételi iroda voltak. A helységek vitrinjeiben az 1950-es és 60-as évekbeli műszereket találhattunk. A Kórház sohasem működött a önálló intézményként, mindig a János Kórházhoz tartozott.
Túránk második részében az 1956-os forradalom idején uralkodó állapotokat ismerhettük meg. Ekkor lényegesen kevesebb beteg került elhelyezésre a kórházban és kibővült egy plusz kórteremmel is az intézmény. Túránk végén ugyanazon az útvonalon mentünk vissza, ahol a különféle kórtermeket láthattuk.
A nem mindennapi programnak köszönhetően, minden jelenlévő nagyon sok új dolgot ismerhetett meg és akik már voltunk korábban a tárlat bejárásán, örömmel állapítottuk meg, hogy másodszorra is tartogatott meglepetéseket a létesítmény.
Jánosi Veronika és Molnárné Tóth Andrea
közösségi civilszervező
Szélike királykisasszony – akadálymentes premier

Bár anyák napja lévén, a szokottnál kevesebben voltunk, ez nem törte meg a lendületet, olyannyira nem, hogy Koltai Judit, a Színház vezetője és egyben a darab rendezője, hirtelen ötlettől vezérelve a jelenlévő látó nézőket is felinvitálta a színpadra egy kis érzékenyítő kulisszabejárás erejéig, így tehát nem csak maga az előadás, de az akadálymentesítés folyamata is integrált élménnyé válhatott.
Új látogatókat is köszönthettünk a soraink között, egyik kedves látássérült nézőm barátnője és állandó kísérője, elhozta négy unokáját is, akik még sosem láttak testközelből színpadi kulisszát, úgyhogy nagyon élvezték a körsétát. A “régi motorosokat”, volt Lámpásklubom tagjait már ismerősként üdvözölték legkedvesebb színészeim, akiknek jó kedélye és türelme mindig megkönnyíti a munkámat a színpadbejárás sürgés-forgásában. Persze minden darabban akadnak új arcok, akik még nem találkoztak a kulturális akadálymentesítés ezen különös formájával – ezúttal a Jolanda királynőt játszó Nemcsók Nóra, de ő is ugyanolyan magától értetődő természetességgel kezelte a helyzetet, mint a többiek. Mindig meglep, ahogy ez a társulat együtt gondolkodik és ösztönösen beleérez.
Sokszor találkoztam a jelenséggel, amikor valakit feszélyez egy látássérült ember közelsége, mert nem tudja, hogyan kezelje, mit mondjon vagy mit tegyen és kényszeredetten ügyetlenkedik, túlsegíti vagy alulsegíti. Vera, vak kolléganőm kérdezte az első Holdvilágos kulisszabejárás után, hogy érzékenyítettem-e a színészeket, mert olyan természetesen kezelik a látássérült nézőket, mintha nem először találkoznának velük. Akkor mondtam, hogy nem, nekik ez valahogy jön, szóval méltán mondhatom, szerencsés vagyok, hogy ilyen társulattal dolgozhatok együtt, ezúton is köszönöm mindannyiuknak.
Az előadás maga új kihívást tartogatott számomra. Ebben a mesében ugyanis – bár sok zenei betétet és izgalmas hangeffekteket tartalmaz – nincsenek dalok, ami a hosszú dialógusokhoz és monológokhoz hasonlóan a narrátor “pihenőideje”, ekkor általában csak nagyon indokolt esetben szólal meg. Nos, mivel Szélike meséjében sok a dinamikus váltás, az akció, nem nagyon hagyott pihenni, de azért remélem, sikeresen vettem ezt az akadályt is. Egy biztos, semmit se élveztem annyira eddigi színházi munkám során, mint a Nadragulya macskát alakító Kovács Andi bajuszkáját pödrő és lustán elnyújtózva hempergő mesteri cicamozdulatait narrálni, hiába miau-bolond vagyok. Alig várom, hogy megint duruzsolhassak a nézőimnek a mikrofonfarkú, pepitakabátos, folyton tejecske után sóvárgó királyi főtanácsnokról…
Legközelebb jövő hét szerdán, azaz május 31-én 10 órától, a Holdvilág Kamaraszínház Kulturális Egyesület székhelyén, az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban, ahova minden kedves nézőt szeretettel várok! Részletek az eseményben.
A beszámolót írta: S. Tóth Erika
Az adománygyűjtésről tanultunk
A Betegszervezetek Akadémiája (rövidebb nevén: BETA) olyan előadásokat tart, melyek a betegszervezetek mindennapjait érintik. A májusi összejövetelen a magánszemélyektől való pénzgyűjtés volt a téma. Amint a kulcselőadást tartó Vidor Eszter elmondta, ennek a lényege az, hogy „sokan adnak keveset”. A betegeket képviselő egyesületeknek ez sokszor egy szükségszerű, de sok erőforrást lekötő tevékenysége. Lehet azonban jól és hatékonyan is csinálni, erről tartott nekünk egy dinamikus gyorstalpalót.

Elmondta, hogy közel 25 éves tapasztalata van ezen a téren és alapvetően minden szervezet előtt két út nyílik meg. Vagy az érzelmekre hat, vagy a racionális érveket veszi elő. Azt jól lehet látni szerinte, hogy az érzelmekre nem éri meg hatni, mert az emberek könnyen elveszítik az érzékenységüket a segítségkérésre és a szenvedésre, így csak az elsők nyernek rajta, mindenki más pedig veszít. Ő ezért a racionális utat mutatta be.
Az egyik erőforrástakarékos és ésszerű lépés, hogy csak ott kell kommunikálni, ahol a célcsoportunk van. Ez azt feltételezi, hogy az adományokat gyűjtő szervezet tudja ki a célcsoportja, tudja a létszámukat, a fogyasztási szokásaikat, az értékeiket, az elvárásaikat és nem utolsó sorban azt is, hogy merre érhetőek el.
Az a szervezet aki mindenkire céloz, nem ér el senki, de ezt is nagyon drága áron teszi
– foglalta össze röviden az általános helyzetet.
Több szervezet próbálkozik leveleket küldeni és azokon keresztül adományokat kérni. A sikeresnek tekintett ilyen akcióknál is csak a címzettek 3 százaléka ad valamennyit, de ezt a 3 százalékot a legtöbben nem érik el. A legtöbbször a levélküldés összköltsége meghaladja a szerzett bevételt, de még a nagyon sikeres esetekben is a szerzett adományok fele az adománygyűjtés költségeire ment el.
Az 1 százalékos adománygyűjtési kampányok általános tanulsága, hogy az emberek csak úgy nem adják az 1 százalékot. Minden eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy ehhez valamit előzetesen adni kell, szükség van az adójáról rendelkező ember előzetes elköteleződésére. Ezért az adóbevallási időszakra koncentráló kampányok nem hozzák vissza a befektetett erőforrásokat, rendszerint a legpesszimistább reményeket is alulmúlják. Az 1 százalék arra jó, hogy a szervezet mellett már korábban elköteleződők úgy adakozhatnak, hogy nem kell közvetlenül pénzt kiadniuk. Erre nincs értelme külön kampányt építeni.
Az adománygyűjtő dobozok kihelyezése nem garantál semmit sem és nem is feltétlenül egy pozitív üzenet. Ezen a ponton számos példát bemutatott, melyeket az előadása előtti napokon gyűjtött össze.
Innen kezdve arra mutatott példákat, hogyan lehet jól megszervezni egy adománygyűjtést.
Az első feltétel a célközönség és a cél meghatározása. Ki kell mondani mire kell a pénz, számolni kell a marketing költségeivel és pénzt kell fordítani a közreműködők kifizetésére. Ha az adományokat gyűjtők nem kapnak érte pénzt, akkor észrevétlenül rajtuk fog elbukni a kampány. Általában a rendes munkájuk mellett kényszerítik az alkalmazottakat a gyűjtésre, ezért azzal számolni kell, hogy az amúgy sem jól fizető munkájuk megtartása vagy a jutalék ígérete nem elegendő a megfelelő ösztönzéshez. El kell ismerni anyagilag is a többletmunkát, ezt nem lehet kiváltani semmi mással. Előfordulhat, hogy egy szervezet ezen a ponton elakad és azt mondja nincs erőforrása egy adománygyűjtő kampányra, de ez sokkal jobb, mint mégis megpróbálni, kiadni a pénzt és azt tapasztalni, hogy ráfizetéses lett a kísérlet, valamint elveszíteni azok lelkesedését és munkaerejét, akiket belekényszerítettek az értelmetlen kampányba.
A második feltétel, hogy a releváns csatornán a saját célcsoportot kell megszólítani, de minden esetekben fontos üzenetekkel. Mindig a megszólított fejével kell gondolkodni.
Ilyen kérdéseket kell feltenni:
- A megszólítottnál van az amit kérünk?
- Módjában áll átadni nekünk?
- Fontos neki a kommunikált célunk?
- Nem kérünk sokat?
- Átlátható a szervezet pénzfelhasználása?
- Hasznosnak fogja magát érezni az, aki adakozik?
A legfejlettebb adománygyűjtési módszer az úgynevezett hibrid adakozás, amit termékalapú vagy szolgáltatásalapú adakozásnak neveznek. Az ilyen esetekben az adakozó kap valamit, amiért cserébe adja az adományát.
Az egyik módja ennek az, amikor egy cég a megvásárolt termékeiből egy fix összeget ad egy szervezetnek. Például amikor egy bizonyos üdítőital megvásárlásakor az ár 25 százalékát a forgalmazó átadja egy szervezetnek és ezt a tényt az ital csomagolásán feltüntetik.
Másik módja ennek az, amikor a szervezet nyújt egy szolgáltatást és adományokkal lehet érte fizetni. Például nyit a betegszervezet egy hajvágószalont vagy bármi olyat, amire egyébként szüksége van az embereknek. Ez lehet állandó üzlet vagy alkalmilag megnyitott kitelepülő stand, kifejezetten csak egy-egy rendezvényre koncentrálva.
Az adományozó rendezvények is lehetnek az adományok forrásai, de csak akkor, ha van egy olyan kialakult kör a szervezet mellett, amelyik erre nyitott. Önmagában csak az, hogy szervezünk egy megadott helyre és időpontra valamit, nem elég. Adakozni kívánó emberek kellenek, akiknek fontos, hogy ott legyenek és támogatni szeretnének minket. Csak erre lehet felépíteni egy jótékonysági árverést vagy vásárt.
Minden esetben fontos, hogy se az adakozó, se az adományokat gyűjtő, se a célcsoport ne legyen megalázva, egyiknek se legyen kényelmetlen és senki se érezze kényszerítve vagy kiszolgáltatva magát. Az adakozónak nyújtott szolgáltatás vagy termék mindig legyen jó minőségű, mert akkor meg lehet ismételni a rendezvényt újra meg újra.
A sok példával illusztrált előadás után sikeres gyakorlatot ismerhettünk meg.
A nekünk bemutatott jó példa az Autistic Art volt, melynek részeként árveréseken értékesítik az autista alkotók műveit. A bevételekből 10 otthont működtetnek, ezekből hatban van alkotást elősegítő foglalkozás. Sok kisebb árverést is tartanak, de van minden évben egy nagy jótékonysági árverésük.
A projektből kinőtt egy mellékprojekt is, jótékonysági kiállításokat szerveznek, melyek mind gazdaságosak. A működési elvük az, hogy nem bíznak semmit sem a véletlenre, hanem egy minőségi márkát építenek. Az alkotókat folyamatosan képzik, hogy egyre jobbak legyenek. A kiállításokon vagy belépődíj van vagy adományláda. Az aukcióikra beengedték a kortárs képzőművészeti alkotásokat is, hogy ne szigetelődjenek el a képzőművészeti szférán belül. Összesen 130 millió forintot tudtak összegyűjteni 8 rendezvényükkel.
Ez a részletesen bemutatott példa is igazolja azt, hogy a racionális, minden részletében gondosan tervezett és mindenkire figyelő adománygyűjtésnek van értelme.
Neumann Károly
közösségi civilszervező