Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete

Hulladékokról beszéltünk

A témához M. Pétert hívtuk meg, aki az egyik szállítási cégnél dolgozik. Megtudtuk, hogy különbség van a szemét és a hulladék között. Érdekes példákat hallottunk a témakör különleges megoldásairól. Ezek közül az egyik legérdekesebb az volt, amikor állatokat próbáltak alkalmazni megoldásként, például malacokat. Arról is hallottunk egy történetet, hogy az egyik nagyváros új polgármestere a lakosság kímélése érdekében, kivezette a szelektív hulladékgyűjtést és az milyen negatív következményekkel járt.

Hamar kiderült, hogy a témakörnek van olyan területe, ami látássérült szempontból kihívást jelent. Az ezekről való beszélgetés során megtudtuk, hogy ezeknek a kérdéseknek a megoldása nem csupán a látássérülteknek jelent segítséget, hanem az ép látású embereknek is.

Az egyik ilyen terület a lakosság tájékoztatása. Mivel nem egyetlen cég foglalkozik a lakossági szemétszállítással, ezért szinte cégenként más-más megoldásokat választanak. Van példa arra is, hogy az érintett személy önmaga választhatja ki a számára megfelelő és érthető tájékoztatási formát, ami az ép látású embereknek is könnyebbségnek bizonyult.

Ez egy vak embernél akár azt is jelentheti, hogy egy alkalmazást tölthet le a telefonjára, amelyik hangüzenettel az általános információkat vagy az éppen aktuális teendőket közli. Ez az alkalmazás a kölcsönös kommunikációt is kiszolgálja, így például van lehetőség az évenként egyszer ingyenes lomtalanítás megrendelésére is.

Erre felkaptuk a fejünket, mert kiderült, hogy nem egy olyan település van Magyarországon, ahol nem a szállítással foglalkozó cég jelöli ki az éves lomtalanítás időpontját, hanem mindenki egyénileg jelenti be, hogy mikor van rá szüksége és akkor történik meg. Ezzel a várost ideiglenesen megszálló lomvadászok is eltűntek a településről.

Ha valaki nem tudja kezelni az alkalmazást vagy nincs hozzá megfelelő eszköze, akkor ugyanezeken a helyeken mód van arra is, hogy önmaga határozza meg a tájékoztatás neki megfelelő formáját. Ez lehet általa is olvasható levél vagy az aktuális eseményekről mindig tájékoztató telefonos hangüzenet. Ennek a rugalmas, a lakossági igényekhez alkalmazkodó kommunikációs formáknak természetesen nem csupán a látássérültek veszik hasznát, hanem mindenki más is.

A másik terület a szelektív gyűjtés tényleges módja, vagyis a „mit hova kell dobni?” kérdésre adott válaszok. Nagyon hamar kiderült, hogy a szállítócég kommunikációja még egy ép látású embernek sem mindig egyértelmű. Megtudtuk, hogy a szelektálás módjában akár cégenként is eltérés lehet, vagyis a budapesti módszer nem feltétlenül egyezik meg egy másik magyarországi nagyvároséval. Ezért gyakran történik olyan, hogy aki az egyik városban jól tájékozott, rossz módon használja a szelektív gyűjtőket, mert a másik városban ugyanaz a színkód némileg mást jelent.

Az itt felhozott példa a „PET palack” felirat volt. Létezik olyan cég, amelyik ma sem sorolja bele a kupakot ebbe a kategóriába, de még az ép látású emberekhez sem tudták eljuttatni ez az információt. A felirat alá kihelyezett rajzon hiába nincs kupak az üvegen, ez nem bizonyult elegendőnek. Ezt tapasztalva a cég kiírta az alábbi szöveget: „köszönjük, hogy ide csak palackot dob”, ennek ellenére továbbra is bekerültek a kupakok a gyűjtőbe, mivel a lakosság úgy értelmezte, hogy a kupak is a palackhoz tartozik. Ez jól rámutat arra, hogy a szelektív gyűjtéssel kapcsolatos kommunikáció nem annyira egyszerű. A színkódok helyes dekódolása egy ma is megoldásra váró probléma.

Láthattunk példákat arra vonatkozóan is, hogyan próbálják vakoknak is értelmezhetővé tenni a szelektív gyűjtőket. A braille-felirat nem jöhet szóba egy gyűjtőnél, mert a szemetes környezetében nem kellemes élmény tapogatni. Ezért a gyűjtők nyílását alakították át. A bemutatott példán az üvegek gyűjtője kör alakú, a papírhulladéké lekerekített téglalap, a vegyes hulladéké pedig szögletes négyzet volt. Az érzékelés a kidobásra ítélt hulladékkal történik, nem kell kézzel vagy bottal megérinteni a kukákat.

Az egyes fogyatékossági csoportokhoz való alkalmazkodás, mindig a lakosság újabb és újabb csoportjának jelentett előnyt. A kerekesszékesekhez való alkalmazkodás esetében a gyerekek is nyertesek lettek. Az értelmi fogyatékosok segítettek tömören és egyértelműen kommunikálni, ami a kommunikáció hatékonyságát nagymértékben javította.

A felsorolt példákból megtudtuk, hogy bár a cégeknek komoly kihívás a lakossággal való kommunikáció, ebben éppen a különböző fogyatékos emberek megfelelő kiszolgálása jelentette és jelenti ma is az előrelépést. Ez a fajta figyelem azt is megteremtette, hogy a pozitív esetekben, a vállalati kultúra részévé vált az igényekhez való alkalmazkodás, ami a hatékonyságot és a minőséget is javította. A többségünk talán nem is gondolta volna, hogy ilyen hasznos oldala is létezik a fogyatékos emberek igényeire való figyelésnek.

Végig mindenki szabadon tehetett fel kérdéseket, de olyan sok kérdés került elő, hogy nem maradt idő mindenre. Ezért úgy egyeztünk meg az előadóval, hogy majd szeptemberben folytatjuk.

Lenkai Viki, Neumann Károly

Parlamenti séta

Olyan épületet néztünk meg ma a Rákosmente Lámpásai, a Kispest Lámpásai és a 18. kerület Lámpásaival, amely mindnyájunk számára ismerős, szeretjük is nagyon, büszkék is vagyunk rá.

Hiába szoktuk meg a létezését, mégis rácsodálkoztunk ma délelőtt, hogy milyen szép. Megtudtuk, hogy 1882 és 1904 között épült Steindl Imre tervezte és Országháznak hívják.

Ekkor épült a  Hősök tere, az Andrássy út, a Nyugati pályaudvar és több híd a Dunán. Hazai anyagokból, hazai iparosokkal építették föl. A Kárpát medence növény-világát elevenítették meg a díszítéseknél.

A kor elvárásának megfelelően az alaprajzi elrendezés a kétkamarás rendszerben működő parlamenti működéshez alkalmazkodik. Az épület 268m hosszú 123 m széles és 96 m magas. 10 belső udvara van 13 liftje, 27 kapun keresztül lehet bejutni 3km hosszú vörös szőnyeg díszíti a folyosóit, 199 képviselő és 600 alkalmazott dolgozik
benne. 22-23 karátos aranyból mintegy 40 kg-t használtak fel a díszítéskor. Roth Miksa üvegei Lotz Károly, Munkácsy Mihály történelmi témájú alkotásai díszítik az épületet.

Meghallgattuk Acsay Péter érdekes beszámolóját az Országgyűlés Könyvtáráról, amiből kiderült, hogy minden nagykorú használhatja a jogi szakkönyvtárat.

Körbe jártuk az Országházat, megnéztük a tapintható makettet és a kőtárat. Sokat beszélgettünk, élveztük a Duna hűsítő levegőjét, jól éreztük magunkat. Az ígért margitszigeti sétát elhalasztottuk a következő alkalomra, mert annyira elszaladt az idő.

Klubnap érdekes témákkal és kvízjátékkal

A június végén tartott klubnapunkon a júniusi hétvégékre eső jeles napokról beszélgettünk. Június első vasárnapján volt a Pedagógusnap és az Építők napja, június harmadik vasárnapján az Apák napja, június utolsó hétvégéjén pedig a Budapesti búcsú. Szent Iván éjszakájáról az is kiderült, hogy a legpogányabb ünnepnek tartják a történészek.

Természetesen a kvízjáték sem maradt el. Mennyire vagyunk képben kispesti kulturális és helytörténeti kérdésekben? Nem kell szégyenkeznünk, mert csak egy kérdésre nem tudtunk válaszolni!

Informáltuk klubtagjainkat az életvitelt megkönnyítő segédeszközök beszerzésére kiírt pályázatról, és arról is, hogy ismét lehet gyógycipőt készíttetni.

Domoszlai János (Jana) zenélt nekünk, ami hozzájárult a jó hangulathoz.

Új belépőt is üdvözölhettünk körünkben. Szabó Editet szeretettel várjuk a többi klubnapunkra és programunkra.

Június 3-án megtörtént a Futár távirányítók ünnepélyes átadása, de továbbra is várjuk a kispesti jelentkezőket. Klubnapunkon sor került két távirányító átadására.

Bernát Zsuzsanna

A második klubnapunk

A hónap utolsó szerdáján megtartottuk a második klubnapunkat. A nagy meleg ellenére meglepően szép számban gyűltünk össze.

Bár az első alkalommal sem voltunk kevesen, a második klubnapon jóval többen voltunk, mint múltkor. Ezért egy rövid bemutatkozással kezdtük a délutánt. Életkor szempontjából is színes volt a társaság, a korelnökünk Marci bácsi volt 97 évével, a legifjabbak 23 évesek voltak.

A Láthatár bolt is kitelepült a klubnapra. bemutatták a bőséges választékot, mely nagy érdeklődést váltott ki a tagok körében. A bolt munkatársai mindenkivel egyénileg konzultáltak, mivel a látássérülés jellegétől függően más-más eszközöket tudtak ajánlani.

Az egész együttlétet Domoszlai János dél-amerikai zenéje tette hangulatossá és felejthetetlenné.

Nagyon jól éreztük magunkat, amihez a Kondor Béla Közösségi ház légkondicionált helyiségének kellemes klímája is hozzájárult. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani érte!

Vegán délután a Csokonaiban

A program vegán életmódról és környezetünk védelméről szólt, Visnyovszky Ágota prezentációs előadásában, melyet a XV. kerületi Csokonai Művelődési Központban rendeztünk. Az előadó a Vegán Állatvédelem Egyesület képviseletében látogatott el hozzánk. Az Egyesület célja, részt venni a mozgalomban, ami a világot vegánná teszi, mégpedig erőszakmentes módszerekkel, társadalmi bevonással. Az Egyesület programjairól, tevékenységéről részletesebben a www.veganallatvedelem.hu oldalon lehet tájékozódni.

Mi is az, hogy vegán?

Vegán az, aki olyan életmódot él, hogy azzal ne ártson állatoknak, így nem fogyaszt állati eredetű termékeket. „A vegán kifejezés 1945-ben született Angliában. Az újonnan alakult Vegán Társaság nevezte így azokat az embereket, akik elutasították az állati eredetű termékeket élelmiszer, öltözködés és bármilyen más fogyasztói cikk terén. Ehhez ma is tartják magukat a mozgalom képviselői. A szó latin gyökerű, a vegetable, annyit tesz: felgyorsít, élénkít.”

Az állatvédelem mint etikai irányzat

Az előadás keretében megismerkedhettünk, néhány olyan jelentős filozófus gondolataival, akik az állatok iránti etikai felelősségről írtak, jelentős gondolkodók voltak. Munkájukkal kezdeményezték, hogy egészen új alapokra helyezzük az állatokhoz való viszonyunkat. Az első Albert Schweitzer, aki filozófiájával megteremtette a bioetikát, ez kimondja: „minden élet értékes”. Imádkozott a világ élőlényeiért. Emberek mellett a sérült állatokat is gyógyította. Nincs jogunk feleslegesen elvenni egy életet – vallotta. Ezután Tom Regen filozófiájában folytatta a bioetikát, „minden állatnak joga van a szenvedés nélküli élethez”, aktívan ellenezte az állatkísérleteket. Peter Singer pedig szorgalmazta az állatjólét elősegítését, az ő jólétük ugyanannyit ér, mint az emberé. Peter Singer szerint az embernek, mint etikus, gondolkodó lénynek felelősséget kell vállalni az állatok iránt is, és nincs jogunk feleslegesen szenvedést okozni az állatoknak.

A vegán állatvédelem mint mozgalom

A fenti elméleti bevezető után megismerhettünk néhány érdekes példát a világ minden tájáról, demonstrációkat, tüntetéseket, magát a mozgalmat, aminek célja felhívni az emberek figyelmét arra, hogy az állatok nem értünk, hanem velünk élnek ezen a földön. A mozgalom tagjai feladatuknak tekintik a bioszféra védelmét és az állatokkal való etikus bánásmódot. Hitvallásuk szerint minden állatot egyaránt szeretni kell, nem tesznek különbséget háziállat és haszonállat között. Elhatárolják magukat az ún. állatjóléti mozgalmaktól is, ahol igyekeznek az állatokat tartásuk során megkímélni a szenvedésektől.

A vegán életmód globális jelentősége

Az állati eredetű termékek fogyasztásának korlátozása, elutasítása számos pozitív környezetvédelmi hatással jár. Legjelentősebb – a nemzetközi sajtóban is gyakran hangoztatott – klímavédelmi jelentőség, de emellett megemlíthető a talajvédelem, levegővédelem, vízvédelem is. A nagyüzemi állattartás olyan hatalmas környezeti terhelést jelent, aminek felszámolása közös érdekünk. Emellett szóba került a társadalmi igazságosság, mivel a nagyüzemi hús-, tej- és tojástermékek előállításához sokkal több energia és termőföld igény szükséges, mint amit fedezni tudnánk anélkül, hogy periféria országait ne kényszerítenénk nyomorgásba, éhezésbe.

Egészségesen vegán

Sok tévhit kering a növényi alapú étkezésről, ezek egyike, hogy nem lehetséges a megfelelő mennyiségű fehérjét, ásványi anyagot fedezni pusztán növényi eredetű táplálék fogyasztásával. Valójában egészségi okokból is javasolható a húsfogyasztás csökkentése vagy elkerülése. Számos gyakori betegségnek éppen a húsfogyasztás az okozója (pl.: érrendszeri problémák, szívbetegségek, magas vérnyomás, stb) és rengeteg autoimun betegségnél a hagyományos orvoslás is a tejtermékek kerülését javasolja. Ezen kívül számos vegán sportoló példája bizonyítja, hogy lehet egyszerre egészségesen és erőszakmentesen táplálkozni.

Vegánság a gyakorlatban

A vegán életmód velejárója, hogy nem teszünk különbséget házikedvenc és haszonállat között, így minden haszonelvű használatot és kizsákmányolást elutasítunk. Ennek megfelelően nem támogatjuk fogyasztásunkkal az állattenyésztést, nem fogyasztunk hús, tej, tojás vagy méz alapú termékeket. Fontos továbbá, hogy a vadászatot sem támogatjuk, így nem viselünk szőrmét és nem fogyasztunk vadhúst sem. Elutasítjuk azon intézményeket, amik fogságban tartanak állatokat emberi szórakoztatás céljából, így például a cirkuszokat nem látogatjuk. Kerüljük azokat a termékeket, kozmetikumokat, gyógyszereket, aminek a létrejöttéhez állatkísérleteket végeztek. Tiszteljük az életet, így nem vásárolunk tenyésztőktől állatokat és felelősséggel viseltetünk társállataink iránt. Elsőre ez sokaknak nehéznek tűnhet, hiszen többségünk nem ilyen szemléletben szocializálódott és teljesen ellentétesnek tűnik ez azzal a szokással, ami az emberi történelem során az állatokhoz való kapcsolatunkat jellemezte, azonban onnantól, hogy felismertük, hogy élhetünk úgy is, hogy nem okozunk feleslegesen szenvedést az életmódunkkal könnyen változtathatunk az életünkön.

Az előadás után Polyák Erzsike személyes beszámolóját is meghallgathattuk arról, hogyan hatott a vegán életmód az egészségére és hogyan vált az állatvédelem szívügyévé. Végezetül pedig áfonyalekváros vegán gofrikölteményét kóstolhattuk meg és kellemes nyitott hangulatban beszélgettünk a vegánságról és az előadáson elhangzott dolgokról.

Sörtúra a Dreher Sörgyárban

Rákosmente Lámpásai látogatást szerveztek a Dreher Sörgyárba, melyhez több kerület, így mi, Kispestiek is csatlakoztunk.

A program keretében megismertük, milyen folyamatokon megy keresztül a maláta, míg folyékony kenyér nem lesz belőle. A Sörutazás a Dreher Sörmúzeumban indult, ahol a kiállítás a céhes időktől kezdve mutatja be, hogyan alakult ki és fejlődött az ipari serfőzés Magyarországon.

Megkaptuk látogatómellényünket, és indult a sörtúra Fodor Dániel vezetésével… Megízleltük az alapanyagokat, a malátát, a komlót. A pörkölt malátát rágcsálva mentünk Európa legszebb főzőházába, ahol a Zsolnay eozin mázas csempékkel díszített, közel 100 éves falak között, az eredeti állapotban helyreállított, csodálatos rézüstökben készítik ma is a főzőmesterek a nemes nedűt.

Választ kaptunk rá, hogy miért léhűtő a léhűtő, és anekdotázgattunk arról, hogy vajon honnan jön a részeg disznó kifejezés? Nos, a Dreher a sörtörkölyt, vagyis a sörkészítésre már nem alkalmas, elhasznált malátát újrahasznosítja, takarmánynak megy, többek között disznóknak is.

Tradicionális technológiát őriznek a hatalmas, nyitott erjesztőkádak, de a csomagolás már a világszínvonalú, modern palackozó és doboztöltő gépsorokkal történik. Egy óra alatt 57 000 üveg, 15 000 2 literes műanyag palack, 300 50 literes hordó, 45 000 doboz sör készülhet el. Pár sörkülönlegességet csak a fesztiválokra visznek, hiszen pasztőrözés nélkül készülnek, ezért 8 nap alatt jár le szavatossági idejük. Ilyen például a nitrogénnel csapolt Dreher Bak, vagy a Dreher Hidegkomlós.

A gyár egyes telephelyei között az utat egy hangulatos kisvonattal tettük meg. Nagyon örültünk neki, mivel elég sokat kellett gyalogolni, lépcsőzni.

Végül betértünk a sörözőbe, ahol vendégül láttak bennünket pogácsára, és egy pofa sörre. Jól esett kiszáradt torkunknak a hűvös nedű, és sokan megkóstolták a helyi specialitást, a rigót, ami a barna és világos sör egy az egy arányú keveréke. Közben felidéztük Benjamin Franklin gondolatait:

A sör a bizonyíték arra, hogy az Isten szeret minket és azt akarja, hogy boldogok legyünk.

Mivel több kerületből jöttünk, így alkalom nyílt ismerkedésre, beszélgetésre. Kolléganőnk, Krayné Faragó Zsuzsanna, az alábbi fényképes összeállítást készítette el a kellemes hangulatú sörtúráról:

Bernát Zsu

A „hűvösről” jelentjük

Júniusban egy kevesek által látogatható helyre volt szerencsénk eljutni klubtagjainkkal. Az újpesti Lámpás Klubon kívül más kerületek klubjai is csatlakoztak a különleges kiránduláshoz, melynek célja a Váci Fegyház és Börtön volt.

A különleges kirándulás közvetlen célja az volt, hogy a büntetés magyarországi történetével ismerkedhessenek meg a csoport tagjai. Az intézményben működik ugyanis egy olyan rész, amelyet egy filmes stáb teljes egészében az ÁVH-s időszaknak megfelelően alakított át. Ez a rész a forgatás vége óta nem nyilvános múzeumként működik, számos olyan tárgyat és büntetési módszert bemutatva, mely máshol nem látható.

Azt a lehetőséget is érdeklődéssel fogadtuk, hogy betekintést nyerhessünk valamennyire egy ilyen különleges intézmény hétköznapjaiba.

Amikor megérkeztünk, meglepve vettük tudomásul, hogy a fegyház épülete szép helyen található, egyáltalán nem a város peremén, vagy attól messze .

Az intézmény folyosóin sok virággal igyekeztek hangulatossá tenni a környezetet, mintha egy kollégium folyosója lenne, de azért a  rácsok és az állandóan nyíló és záródó rácsok, valamint a sok őr jelenléte éreztette, hogy mégsem ott voltunk.

Egy különleges engedély birtokában mód nyílt egy cella megtekintésére is, ahol a szakvezetőnk a jelenkor büntetésről való gondolkodását mutatta meg a csoportunk tagjai számára, hogy majd össze lehessen azt hasonlítani a korábbi időszakok elképzeléseivel. A klubok tagjai számára teljesen új értelmet nyert a szabadságvesztés fogalma, ahogy feltárult előttünk  valamennyi a fogvatartottak jelenlegi körülményeiből.

A túra következő állomása az intézmény kápolnája volt, amely régebben a város és a börtön határára épült. Annyira így volt ez, hogy vasárnapi misék alkalmával a kápolna földszintjén a város polgárai ültek, az elkülönített erkélyeken pedig a börtön foglyai kaptak helyet. A börtön kibővítése során azonban a kápolna városi bejáratát befalazták, így ma már a város lakói nem tudnak az utcáról belépni, nyilván csökkentve ezzel a szökési lehetőségeket is.

A kápolnában került sor a második előadásra, ahol a régebbi korszakok büntetőpolitikájáról esett szó. Megismerhetővé vált az a gondolkodásbeli változás, amely során az azonnali halálos ítélettől és más drasztikus büntetésektől a mai differenciált büntetésrendszerig eljutott a magyarországi büntetésvégrehajtás.

Az előadottak annyira érdekesek voltak, hogy a csoport tagjai szinte folyamatosan kérdezgettek. Ahogy kiderült, állandóak a változások, melyeket nem csupán a korábbi hibák vagy hiányosságok ösztönöznek, hanem az egyre nagyobbat változó világ.

A résztvevők közül többen elmondták, hogy alapjában véve is nagy öröm számukra a Lámpás Klubok által kínált változatos és ingyenes programsorozat, de az ilyen jellegű ismeretszerzési lehetőségeket nagyon sokra értékelik. Sokszor ezek pénzért sem érhetőek el – legalábbis ennyire közvetlen formában sehol máshol – így mindig izgatottan várják az újabb lehetőségeket.

A szervezők elmondták, hogy nyitottak az ép látású emberek felé is, akiket érdekel egy-egy szakterület vagy csak szeretnének érdekes és minőségi programokon jelen lenni. Nagy előnynek gondolják azt, hogy a látássérültek előtt sok olyan ajtó is megnyílik, mely a nagyközönség előtt általában zárva van. Ennek köszönhetően tényleg nagyon sok egyedülálló lehetőséget tudnak kínálni, mint például amilyen ez a váci kirándulás is volt.