Vak hal segíthet a látássérült embereknek
Kép forrása: hemis.fr/Dirscherl Reinhard
A Minnesotai Egyetem kutatói, Suzanne McGaugh vezetésével tanulmányozták a mexikói tetra (Astyanax mexicanus), egy maximum 12 centiméteresre megnövő hal vak barlangi formájának genomját. Kiderült, hogy a hal szemfejlődésért felelős genomszekvenciája hasonló az emberéhez, és ezért ideális alany a tanulmányokhoz, mert a róla szerzett tudás közvetlenül alkalmazható az emberi egészségügyi problémák esetében, írják a szerzők a Nature Communications legújabb online kiadásában.
A barlangi vakhalnál több jellegzetesség ismételten és egymástól függetlenül alakult ki az evolúció folyamán. Ezek közé tartozik a szem elcsökevényesedése, a pigmentvesztés, a megnövekedett méret, az ízlelőbimbók számának változása és a viselkedés megváltozása. A kutatók azt tanulmányozták, hogyan alkalmazkodott az élőlény a barlangi környezethez, és mely gének vesznek részt a tulajdonságok megváltozásában.
McGaugh és a világ több intézményéből verbuválódott munkatársai először határozták meg egy barlangi vakhal, az Astyanax mexicanus genomját. A munka többek közt azért jelentős, mert megkönnyíti az ismételt evolúció útvonalainak további tanulmányozását, s ez elősegíti egyes emberi betegségek kialakulásának jobb megértését.
A kutatók ismétlődő elemeket fedeztek fel a barlangi hal genomjában. Ezeket más hasonló fajok genomjával összehasonlítva képesek voltak létrehozni a barlangi hal különleges tulajdonságaiért felelős gének listáját.
„E tulajdonságok közül sok igazán fontos az emberi egészség szempontjából” – mondta McGaugh. Ilyen például a hal szemének eltűnése, amely olyan emberi betegségekkel lehet analóg, amilyen a retinadegeneráció.”
A kutató azt is hozzátette, hogy a kutatás az alvászavarok modellezéséhez is segítséget adhat, mivel a barlangi vakhal csak negyedannyit alszik, mint a felszíni rokonai.
Forrás: origo.hu