Augusztus 7. és 21. között a Lámpás Klubok szervezői szabadságon lesznek, ezért a szervezőket főként csak emailben lehet elérni, de a megszokotthoz képest jóval későbbi reakciókkal érdemes számolni.
Egyes klubok augusztus 21-től, míg mások csak augusztus 30-tól fognak működni.
A nyári szabadságolások utáni első programokat ide kattintva lehet megtekinteni.
Minden szervező nevében kellemes nyaralást kívánunk!
A kép forrása: https://www.frugalandthriving.com.au/
Augusztus 7. és 21. között a Lámpás Klubok szervezői szabadságon lesznek, ezért a szervezőket főként csak emailben lehet elérni, de a megszokotthoz képest jóval későbbi reakciókkal érdemes számolni.
Egyes klubok augusztus 21-től, míg mások csak augusztus 30-tól fognak működni.
A nyári szabadságolások utáni első programokat ide kattintva lehet megtekinteni.
Minden szervező nevében kellemes nyaralást kívánunk!
A kép forrása: https://www.frugalandthriving.com.au/
A júliusi klubnapunknak volt itt az ideje, de valamitől mindegyik alkalomból kikerekedik valami egyedi, amitől utólag úgy érzi az ember, hogy érdemes volt. Most is így történt!
A szokásos komfort fogadott minket, amiért nem győzők eleget hálálkodni a Háznak. Légkondicionált helyiség, elrendezett asztalok fehér terítővel leterítve és az utóbbi időben külön kérésünkre számítógép hangszóróval, projektorral.
Elég szép számmal összejöttünk és még egy nagyon kedves meglepetésben is részünk volt. Vonovics Virág ifjú sorstársunk személyében, aki saját verseinek elmondásával örvendeztetett meg minket. Amióta kiderült, hogy klubtársaink érdeklődési körében a költészet előkelő helyet foglal el, igyekszünk minden alkalomra valami verses érdekességgel készülni. Most Virág versei volt az egyik, a másik Csukás István, a számos magyar mesefigura atyjának egy verse:
Csukás István:
Ülj ide mellém
Ülj ide mellém, s nézzük együtt
az utat, mely hozzád vezetett.
Ne törődj most a kitérőkkel,
én is úgy jöttem, ahogy lehetett.
Hol van már, aki kérdezett,
és hol van már az a felelet?
Leolvasztotta a Nap
a hátamra fagyott teleket.
Zötyögtette a szívem,
de most szeretem az utat,
mely hozzád vezetett.
Szerencsére a nyári szabadságok eseménytelen jelenjéből visszatekintve a múlt nyarai számos említésre méltó évfordulóval ajándékoztak meg minket, amiből néhányat felidéztünk egy kötetlen beszélgetés keretei között.
Rögtön július 1. az építészet világnapja, amit 1988-ban ünnepelték meg először. Ugyanerre a napra esik Semmelweis Ignác születésnapja A gyermekágyi láz okának és gyógymódjának felfedezője, SEMMELWEIS IGNÁC (Buda, 1818. júl. 1. – Bécs, 1865. aug. 13.) tabáni kereskedő családból származott – szülőháza ma az ő nevét viselő Orvostörténeti Múzeumnak ad otthont. 1844-ben avatták orvosdoktorrá, pályáját a bécsi szülészeti klinika asszisztenseként kezdte. Elsőként mondta ki, hogy a gyermekágyi láz nem önálló kórkép, hanem bomlott szerves anyagok okozta fertőzés következménye. A fertőzést a boncolást végző szülészorvosok maguk viszik át a vizsgálat során a nőbetegekre. Hamarosan rájött a hatásos védekezésre: erőteljes kézmosást kell végezni klórvizes, azaz klórmeszes oldatban…..Módszerének helyességében még közvetlen munkatársai is kételkedtek, a gyermekágyi halálozások számának radikális csökkenése sem bizonyult elég meggyőzőnek.
Móricz Zsigmond születésnapja MÓRICZ ZSIGMOND (Tiszacsécse, 1879. június 29. – Bp., 1942. szeptember 5.): író, szerkesztő.
Református teológiát, majd jogot tanult Debrecenben, a Debreczeni Hírlap segédszerkesztője volt. 1900. októberben Budapestre költözött, jogot, majd bölcsészetet tanult, de tanári szakvizsgát nem tett. 1903–1909 között Az Újság című napilap munkatársa. Több alkalommal részt vett népköltési gyűjtőúton Szatmár megyében.
A sportújságírók napja A Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) 1924. július 2-án alakult meg. Ennek emlékére az 1994. szeptemberében tartott párizsi ülésen magyar javaslatra július 2-át A SPORTÚJSÁGÍRÓK NAPJÁvá nyilvánították. 1995-ben ünnepelték először.
CSONTVÁRY KOSZTKA TIVADAR (Kisszeben [Szlovákia], 1853. július 5. – Bp., 1919. június 20.): festőművész. Gyógyszerész volt, csak 41 éves korától tanult rendszeresen festeni, de lényegében autodidakta volt. 1894-ben Hollósy Simon növendékeként fél évig Münchenben, majd Karlsruhében, Düsseldorfban és Párizsban képezte tovább magát. Az 1890-es évek végén Dalmáciában, Olasz- és Németországban járt, majd Jajcében és a Hortobágyon dolgozott, 1904-ben Egyiptomban, Palesztinában és Athénban járt. Kortársai nem értették meg művészetét. Lappangó skizofréniája egyre jobban elhatalmasodott rajta. A meg nem értés, a magány megbontotta lelki egyensúlyát, alkotóereje mindinkább felbomlott. Az 1930-as gyűjteményes kiállításán fedezték fel jelentőségét. Látomásszerű festészetét expresszionista hév, ragyogó kolorit és szimbólumteremtő erő jellemzi.
AZ ALGYŐI KŐOLAJ- ÉS FÖLDGÁZMEZŐ FELFEDEZÉSE: OLAJKITÖRÉS TÁPÉN – 1965
A hatvanas évek elején az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt által végzett geofizikai, szeizmikus mérések mutatták ki az algyői boltozatot, amelyen a Tröszt 1965-ben megkezdte 1. számú kutatófúrását. Eközben ugyanezen a területen a Vízkutató és Fúró Vállalat által Tápén végzett vízfúrásnál olajkitörés következett be 1965. július 7-én. Az algyői 1. számú kúttal megkezdődött olajmező-kutatás így folytatódott egy nagyobb területen, ezt követte a feltárás és a termelés feltételeinek megteremtése. Az algyői kőolaj- és földgázmező Magyarország eddigi legnagyobb – nemzetközi mércével mérve is jelentős – szénhidrogén előfordulása, amelynek felfedezése fordulópontot jelentett a hazai szénhidrogénipar történetében.
KANDÓ KÁLMÁN, (Pest, 1869. júl. 10. – Budapest, 1931. jan. 13.): gépészmérnök, a vasút-villamosítás úttörője.
1951-től augusztus, 1961-től július második vasárnapján ünnepeljük a VASUTAS NAPot a kormány határozata alapján.
JÚLIUS HARMADIK VASÁRNAPJA – POLGÁRŐR NAP MAGYARORSZÁGON Az Európai Unióban ismeretlen a polgárőrség fogalma, Magyarországon viszont 1995 óta rendezik meg az országos POLGÁRŐR NAPot. Az eltelt évek bebizonyították a polgárőrszervezetek létjogosultságát. A lakosság széles körben felismerte az önszerveződés fontosságát, ami abban is megmutatkozik, hogy nemcsak a városokban, de már a kisközségekben is működnek polgárőrségek.
Egyik legnagyobb természettudósunk, EÖTVÖS LORÁND (Buda, 1848. júl. 27. – Budapest, 1919. ápr. 8.) egyetemi tanulmányai folyamán Heidelbergben Kirchhoff, Bunsen és Helmholtz növendéke volt; doktorátusát is itt szerezte. A budapesti egyetemen Jedlik Ányos nyugalomba vonulása után vette át a kísérleti fizika tanszék vezetését. 1899 és 1905 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. A 80-as évektől a gravitáció felé fordult az érdeklődése. Megszerkesztette világhírűvé vált torziós ingáját.
Az első méréseket az egyetem laboratóriumában, majd a Gellért-hegy tövében és a Ság hegy peremén (1891), valamint szentlőrinci házának udvarában végezte.
JÚLIUS 31. – A SEGESVÁRI ÜTKÖZET NAPJA, PETŐFI SÁNDOR HALÁLA – 1849
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc végnapjainak egyik tragikus eseménye, hogy 1849. július 31-én Segesvár mellett felmorzsolódott az erdélyi hadsereg. Ebben a csatában tűnt el Bem József segédtisztje, Petőfi Sándor honvédőrnagy, a forradalom és szabadságharc akkor 26 éves költője is.
Úgy tűnik, hogy amíg minket levesz a lábunkról a kánikula, addig elődeink aktívan formálták a történelmünket.
Az együttlétünket az Önkormányzat támogatásával megvalósítandó programjaink időpontjainak egyeztetésével zártuk.
Kiss Júlia
közösségi civilszervező
Az erzsébetvárosi klubnap azzal indult, hogy egyeztettük milyen programokkal tervezhetünk augusztusban. Többek között a zebegényi, magánkézben lévő hajózási múzeum ötlete került elő, mint valószínű program, valamint egy szabadtéri klubnap és egy hegyi kirándulás. A részletekről mindenkit tájékoztattunk, aki nem volt jelen és érintett lehet.
Ezt követően két kisebb előadást és két játékot próbáltunk ki.
Az első előadás témája a napozás volt, melyről az angyalföldi klubnapon is szó volt, de itt az előadás azért volt rövidebb, mert egy kvízjátékot is játszottunk, ami szintén a napozás témáját dolgozta fel.
A másik előadás a kvízjátékok történelmével foglalkozott. Azért merült fel ennek az előadásnak az ötlete, mert az erzsébetvárosi Lámpás Klub alkalmain rendszeresen kvízjátékokat játszunk és többünket elkezdett foglalkoztatni az a kérdés, hogy vajon honnan ered.
Megtudtuk, hogy nincs a kezünkben igazolható eredettörténet és csak az 1860-as évektől ismert maga a fogalom egyféle játék megnevezéseként. Feltehetően a kérdezni szó angol vagy latin formájából ered a megnevezés, de erre is több elképzelés él a köztudatban.
Az előadás felidézte azt is, hogy a kvíz nem csupán játék, hanem az oktatásban is használt egyféle teszt, melyet többen a dolgozat egyik formájaként is ismertünk az iskolai éveinkből. Egyik előnye, hogy az oktató gyorsan tudja javítani a válaszokat, így nagyobb mennyiségű osztályzatot lehet a használatával rövid idő alatt kiosztani. Ez az előny ugyanakkor hátrány is, mivel okkal érezheti lelketlennek a vizsgázó vagy a dolgozatot író személy ezt a fajta osztályzat-termelést.
Másik ismert felhasználási módszere a kvíznek a különböző személyiségtesztek, melyeket egyesek pszichológusoknál, mások meg online felületekről vagy újságokból ismerhetnek. Az más kérdés, hogy ezek eredménye mennyire vehető komolyan, de ebben nem is volt vita a megjelentek között.
Végül ismertebb magyar televíziós kvízjátékokat elevenítettünk fel, melyek népszerűek voltak. A népszerűségüket bizonyítja az is, hogy valamilyen módon mindenki ismerte ezeket. Szóba került, hogy egy későbbi klubnapon majd ezeket ki is fogjuk próbálni.
Végül a megszokott szójátékunk mellett kipróbáltuk a barkochba-játékot is, meglehetősen szűkített értelmezési tartományon belül. Megtudtuk a játékról azt is, hogy angol nyelvterületen 20 kérdésnek nevezik, mivel a megfejtők összesen ennyi kérdést tehetnek fel. Nem kizárt, hogy a szűkített értelmezési tartományt és a 20 kérdéses szabályt az egyik klubnapon mi is kipróbáljuk.
Reméljük, hogy hónapról-hónapra egyre többen tartanak velünk, mivel ahogy látható is, érdekes és szórakoztató alkalmaink olyan lehetőséget kínálnak, amely egyébként nem könnyen érhető el.
Jánosi Veronika és Molnárné Tóth Andrea
közösségi civilszervezők
A programjaink Erzsébetváros Önkormányzatának támogatásával valósulnak meg, melyért szeretnénk a köszönetünket kifejezni!
A júliusi klubnapunk elején megbeszéltük az augusztusi programokat. Említettük a zebegényi kirándulásunk tervezetét is, miszerint közösen felkeresnénk egy magánkézben lévő hajózási múzeumot.
A fő témánk a napozás volt. Bevezetésképp mindenki beszélt a napozási szokásairól vagy az azzal kapcsolatos ellenérzéseiről. Utána egy kisebb történeti áttekintést hallgattunk meg a napozásról, mint szokásról.
Megismerhettük, hogy a napozás egy aránylag modern dolog. Ahhoz, hogy széles körben elterjedjen, szükség volt arra, hogy a városi lakosság aránya megnőjön a társadalmon belül, valamint ismert legyen a munkaidő és a fizetett szabadság intézménye. Ezek közvetett módon járultak hozzá ahhoz, hogy a napbarnított bőrszín divatba jöhessen és emberek tömegei kezdjenek kifeküdni a napra.
Azt is megtudtuk, hogy a barna bőrszín, mint divat, a társadalom tehetősebb rétegeinél jelent meg először, majd egyre többen kezdték el utánozni, így vált státusszimbólummá. A napozás aranykora az 1980-as évekig tartott, amikor egyre több bőrgyógyász mutatott rá arra, hogy a napozással nagyon óvatosan kell bánni. Ehhez hozzájárult az ózonréteg elvékonyodása is, így a napozás helyett a szolárium kezdett hódítani.
E mellett nem tűnt el a napozás sem teljesen, mert megjelentek az egyre erősebb és jobb fényvédő krémek, valamint számos tanács az ésszerű napozáshoz, nem mellékesen pedig a szolárium veszélyei is ismertté váltak. Ez a vita nagyon hasonlít a vaj és a margarin híveinek a csatájára, melyet csak alapos informálódás után lehet átlátni és megérteni az egyes oldalak gondolkodását. Példának említésre került, hogy amióta az emberek óvakodnak a napozástól, azóta megemelkedtek az olyan betegségek, melyeket a napon töltött idővel meg lehetne előzni. Ez rámutat arra, hogy önmagában a napsütés nem mindig ártalmas.
Végezetül egy figyelmeztetést hallhattunk arról, hogy mielőtt bármilyen egészséggel kapcsolatos döntést hoznánk, mindig szakértőnél informálódjunk, aki ismeri az egyéni állapotunkat, sajátosságainkat és soha ne akarjuk megspórolni magunknak a személyes kutatásba fektetett energiát, ha az egészségünkről van szó.
Mindent összevetve egy nagyon érdekes előadást hallgathattunk meg, mely nagyon sok kérdést megnyitott, melyekről szívesen elbeszélgettünk volna többet is, ha lett volna rá elég időnk. Azonban nem keseredtünk el, hiszen számos klubnap és program kínál alkalmat arra, hogy ezekre visszatérjünk!
Jánosi Veronika és Molnárné Tóth Andrea
közösségi civilszervezők
A klubunk szokásához híven, az augusztusi klubnapunkat ezúttal is rendhagyó helyszínen, rendhagyó programkínálattal szervezzük meg. Ezúttal tehát nem a szokott helyünkön leszünk, hanem a Tabánban fogunk sétálni.
A kép forrása: http://zoldkalauz.hu
A program dátuma: 2017. augusztus 3.
A helyszínre közösen megyünk el, előtte a Gellért térnél találkozunk.
A beszélgetős, sétálós klubnap témája a Tabán lesz, ahol mindenkit meghallgatunk majd arról, hogy milyen élményei vannak a Tabánról.
A program körülbelül 14 és 17 óra között kerül megtartásra.
A programra az előzetes jelentkezés kötelező vagy a 0670-984-1745-ös telefonszámunkon vagy a lampas.ujbuda@gmail.com emailcímünkön.
Lenkainé Vajda Viktória és Neumann Károly
közösségi civilszervezők
Júliusban a Zuglói Civil Házban megtartottuk klubnapunkat és a vendégünk Krayné Faragó Zsuzsa kolléganőnk volt. Zsuzsi egy nagy bőrönddel érkezett közénk, aminek tetejére egy réztányér is volt kötve.
Ahogy kinyitotta a bőröndöt különböző méretű réztálakat meg kavaró eszközöket szedett elő, ezután szépen elrendezte őket egy kis asztalkán. Erősen gondolkodtunk, hogy Zsuzsi valamit félreértett, hiszen mi nem főző tanfolyamra jöttünk és nem akarunk habot verni sem. Amikor előkerült a bőröndből a cintányér, akkor arra gondoltunk, hogy hangverseny lesz, ezért fürdünk a hangokban. Természetesen, amikor közelebbről megismerkedtünk ezekkel a tálakkal megnyugodtunk, hogy jó helyen vagyunk, Zsuzsi sem tévedt el. Megismerhettük a tálak történetét, készítésének titkait, és a szervezetünkre gyakorolt jótékony hatásairól is beszélgettünk.
Elkezdődött az igazi hangfürdő. Igen, hangfürdő! Ezek a hangtálak csodálatos hangokat adnak ki magukból és furcsa érezni, ahogy rezegnek és rezgésüket a testünk különböző pontjain érezni.
A hangtálak a keleti kultúrkörben (Japánban, Kínában, Thaiföldön és a Himalája vidékén) honosak. A keleti emberek úgy tartják, hogy ősi igény formát adni a hangnak és a hang formáló hatását a harmónia és az egészség elérésére használni. A hangtálakat leginkább meditációhoz használják, de gyógyító hatása sem ismeretlen: blokkok, feszültség, stressz oldása a testben és az aurában, a gerincoszlop harmonizálása és erősítése, a véráram fokozása, aura tisztítása,
energiával való feltöltés, hogy néhányat említsünk.
A hangtálak kiváló minőségű bronzból készülnek, amit további fémekkel dúsítanak. Egy úgynevezett nyers korongot formáznak és a tálak méretétől függően akár 5-6 ember kovácsolással készíti el, miközben többször tűzben izzítják a nyers darabot. Többszörös izzítás és hirtelen lehűtés során nyeri el a hangtál azt a különösen jó hangját. Ehhez a kézzel végzett simára esztergálás is hozzájárul, amitől egyébként a tál megtisztul, és fényes felületet kap.
A hangtálak hangját a különböző ütők segítségével csalogattuk elő. Az ütők is más-más méretűek, formájúak, ezért mindegyik más-más hangon szólaltatta meg a tálakat.
Ekkor előkerült az a bizonyos „réztányér” amiről kiderült, hogy egy kisméretű gong. A gongok is hasonló eljárással készülnek és szintén több méret létezik belőle. Érdekes volt megtapasztalni a rezgését, úgy hogy nem is értünk hozzá, csak Zsuzsi kondította meg a hátunk mögött. Mégis mindenki máshol érezte a testében a rezgést.
Ezután kipróbáltuk a „cintányérokat” is. A neve: cymbal, a formája tényleg a cintányérhoz hasonlít, de ezek, kisebbek és egy madzagon lógnak és nem a lapos felüket kell össze csapni, mint a cintányérnál, hanem csak a széleiket finoman egymáshoz érinteni. Végül Zsuzsi egy szélcsengőt mutatott be nekünk. Zárt bambusz dobozkában vannak a különböző méretű fémből készült csövecskék elhelyezve egy kis üvegharang lóg a közepén, ami a csövecskéknek ütődéskor ad ki csilingelő hangot.
A délután nagyon gyorsan elrepült, alig tudtuk abbahagyni a hangtálak próbálgatását, és különböző kérdésekkel bombáztuk Zsuzsit, aki mindenre nagy szakértelemmel válaszolt.
Végül tájékoztattuk tagjainkat a következő klubnapunk időpontjáról, ami a szabadság miatt szeptember 6-án lesz a Civil Házban. Megbeszéltük a programokat és beszéltünk a Fehér bot napja alkalmából rendezett ünnepségünkről is, melyre szeretettel várunk minden tagunkat, kísérőiket és érdeklődőt!
Ismét nagy örömünkre szolgált, hogy egy újabb tagtársunk is eljött közénk és jól érezte magát velünk. Reméljük, hogy egyre több zuglói látássérült tagunk jelentkezik majd programjainkra és klubnapjainkra!
Kiss Márta és Tanai Csaba
közösségi civil szervezők
Sok szeretettel invitálunk mindenkit a következő klubnapunkra, amelyet 2017. augusztus 1-jén, kedden délután 14:00-16:30 óra között tartunk ismét a Rákoshegyi Közösségi Házban, (17. kerület, Podmaniczky Zsuzsanna u. 3.).
Vendégünk lesz látássérült zuglói lámpás kollégánk Tanai Csaba, aki elhozza magával Bonca nevű vakvezető kutyáját.
Hallhattok tőle a kutyatartás rejtelmeiről, a kutyakiképzésről, a kiválasztás folyamatáról, és a kutyával való közlekedésről is. Közben természetesen kérdéseiteket is feltehetitek.
Részvételi szándékotokat mindenképpen jelezzétek!
e-mail címünk: lampas.rakosmente@gmail.com
Krayné Faragó Zsuzsanna: 06 70 984 8468,
Acsay Péter: 06 70 248 59 53
Addig is szép nyarat kívánunk!
Kérünk, hogy amennyiben van látássérült ismerősöd, ajánld a rákosmenti Lámpás Klubot, vagy hozd el magaddal a klubra, hadd találjon ő is közösségre! Minden rákosmenti látássérültet és érdeklődőt sok szeretettel várunk!
Klubjaink Rákosmente Önkormányzatának támogatásával valósulnak meg
Szeretettel hívunk mindenkit a júliusi klubnapunkra! Mindenkit, aki épp nem nyaral és szeretne kellemes nyári délutánt együtt tölteni velünk.
A múltkori alkalmon fellelkesülve készülünk megint pár szép verssel. Megemlékezünk még a hónap néhány nevezetes napjáról is. Ennek kapcsán szó lesz irodalomról festészetről és egy két egyéb érdekességről.
Várjuk szeretettel egy kedves új klubtagunkat is, akit alkalmunk lesz megismerni és egyben bemutatkoznunk számára. Vendéget is várunk, akinek a személye egyelőre még meglepetés!
Helyszín: Kondor Béla Közösségi ház Kondor Béla sétány 8.
Időpont: 2017 júnlius 26. 15 óra
Eléhetőségeink:
Kiss Julia: 06 30 498 9094
Juhos Róbert: 06 70 377 3235
lampas.bp18@gmail.com
Sok szeretettel hívunk benneteket következő klubnapunkra,
melynek helyszíne: XIX. Táncsics M. u. 7. 1. em. (Családsegítő Központ)
időpontja: 2017.Július 27. (csütörtök) 15 óra
Két éve tartjuk klubnapjainkat a Családsegítő Központban, és ezt meg kell ünnepelni! Visszatekintünk, mi minden történt első szülinapunk óta. Kellemes zene és szülinapi torta is várja a velünk ünneplőket.
Klubnapunkról Ruzsa Viktor tudósít a Civil Rádióban.
Szeretettel várunk mindenkit!
Részvételi szándékotokat kérjük, feltétlenül jelezzétek!
Elérhetőségeink:
Telefon: 06/70/984-8868
E-mail: lampas.kispest@gmail.com
Bernát Zsuzsanna, Puchnyák István
közösségi civilszervezők
A kép forrása: https://img.clipartfest.com
A nagy meleg miatt ezúttal egy külső helyszínen, egy árnyékos teraszon került sor a havi klubnapunkra. A nyarat és a nyári programok megbeszélését vettük górcső alá.
![20170626_153607[1]](http://www.vgyke.com/wp-content/uploads/2017/06/20170626_1536071.jpg)
Megbeszéltük a dinnyési Várparkba szervezett egész napos kirándulás részleteit, valamint a zebegényi kirándulást és az augusztusi klubnapot, melyet valószínűleg más Lámpás Klubbal közösen tartunk majd meg, egy meglepetéssel összekötve.
Ezen részletek egyeztetése után egy kvízjátékot játszottunk, mely a nyárral volt kapcsolatban. Főként az ez évi nyári programokról és a nyár jellegzetességeivel voltak kapcsolatban a kérdések. Megtudhattuk ezen játékból például azt, hogy az év fagylaltja a mascarponés túrókrém, sós karamellel volt, illetve azt is, hogy ez milyen a valóságban.
![20170626_153709[1]](http://www.vgyke.com/wp-content/uploads/2017/06/20170626_1537091.jpg)
Megbeszéltük azt is, hogy a soron következő klubnapunk egyikén majd a napozással foglalkozunk, mely valamilyen módon mindenkit érint. A káros és hasznos oldalairól is lesz szó, ezért mindenkit várunk, akiket érdekel ez a téma!
Jánosi Veronika és Molnárné Tóth Andrea
közösségi civilszervezők
Minden érdeklődőt várunk szeretettel klubnapunkra, amit 2017. július 18-án tartunk a Zuglói Civil Házban (1144 Budapest Csertő park 12.), 15-17 óra között, stílusosan a Kristályszobában.
Vendégünk Krayné Faragó Zsuzsa, aki bemutatja a hangtálakat és beszél a rezgések jótékony hatásairól.
Töltsünk el egy kellemes, laza délutánt és fürödjünk együtt a hangok és rezgések világában!
Jelentkezni és érdeklődni az alábbi elérhetőségeken.
email: lampas.zuglo@gmail.com
Telefonszámaink:
Kiss Márta: 06/30-327-3704, 06/70-984-5071
Tanai Csaba: 06/70-773-4054
A kép forrása: http://www.hangtalak.hu/
Először egy előadást hallgattunk meg Lenkainé Vajda Viktóriától arról, hogy milyen előnyei vannak az egyesületi tagságnak és milyen szolgáltatások érhetőek el a Szövetségtől és az Egyesülettől, valamint a tagként és a nem tagként való igénybevétel közötti eltérésektől.
Az előadásból megtudhattuk, hogy a Szövetségnek olyan könyvtári szolgáltatásai vannak, melyek máshol (Magyarországon belül) nem érhetőek el, valamint olyan egyéb szolgáltatásai is vannak, mint például az üdülő és a jogsegélyszolgálat.
A VGYKE szolgáltatásai elérhetőek a nem tagdíjat fizető látássérültek részére is, de jelentősen előnyösebb tagként igénybe venni ezeket. Az éves tagdíjat véve alapul kijelenthető volt, hogy nagyon hamar megtérül tagnak lenni, sok esetben már az első igénybevétel alkalmával is.
Az is elhangzott, hogy a látássérülteket képviselő szervezeteknek előnyösebb a helyzetük, ha komolyabb taglétszámot tudnak felmutatni. Az érdekképviselet szempontjából nagyon nem mindegy, hogy mennyi fizető tag áll egy szervezet mögött, így a magas taglétszám valamilyen módon minden látássérült számára előnyöket jelent.
Az előadást követő beszélgetés azzal indult, hogy mindenki elmondta milyen okból lett tag és milyen előnyeit látja a tagságnak. Kiderült az is, hogy számos esetben valóban a szolgáltatások előnyösebb igénybevétele volt a belépés oka. Az elmondásokból kiderült, hogy a jelenlévők a masszázst, a támogató szolgálatot, a pszichológust, a Braille-oktatást, a boltot és a lámpásokon keresztül elérhető szolgáltatásokat veszik igénybe. Többen beszámoltak arról is, hogy az Egyesületen keresztül már többször sikerült nekik munkalehetőséghez jutni.
Az elmondott tapasztalatokból kiderült az is, hogy nagyon sok múlik azon, kivel találkozik az ember akkor, amikor első alkalmakkor kerül kapcsolatba az Egyesülettel. Valamilyen pozitív tapasztalat minden esetben állt a belépés mellett való döntések alkalmával. Ha nem is éppen a belépés pillanatában, de valamilyen módon ez mégis mindenhol megjelent.
Többen elmondták, hogy időről-időre előkerülnek olyan élethelyzetek, amikor nem egyértelmű, hogy a tagsághoz vagy a fogyatékosságot igazoló kártyához milyen kedvezmények járnak. Ennek egy klasszikus példája, hogy lehetséges-e ingyenesen utaznia egy látássérültnek Budapesten belül a MÁV járatain? Ha egy látó ember a bérletével száll fel a megjelölt vonatok egyikére, akkor nem kell külön jegyet váltania. Ha egy látássérült teszi meg ugyanezt, akkor kötelező jegyet vásárolnia, ha pedig látó kísérője is van, akkor a kalauznak meg kell őt büntetnie, ha a felszállás előtt nem vett jegyet. Az ilyen “élmények” miatt többen elmondták, hogy örülnének egy olyan listának, melyen a legtöbb embert érintő kedvezmények elérhetőek lennének és szerepelne benne egy figyelmeztetés a hasonló helyzetekre vonatkozóan.
Olyan példák is elhangzottak, miszerint egy-egy szolgáltató megszüntette a fogyatékosnak számító emberek részére járó kedvezményes belépési lehetőséget, minden különösebb indoklás nélkül. Bár ez a folyamat még nem általános jellegű, de egyre többször akad rá példa. Ezt azért is sérelmezték a megjelentek, mert a látássérült személy nagy valószínűséggel őt segítő kísérővel érkezik, így a legtöbb emberhez képest dupla belépőt kell így fizetnie.
Előkerült az is, hogy már a gyerekként való belépésnek komoly előnyei vannak akkor is, ha a szülők közül egyik sem látássérült. Bár egy gyermek közel sem tudja a szolgáltatások nagyobb részét igénybe venni, az elérhető előnyök száma így is jelentős.
A program végén szóba kerültek olyan előnyök is, melyekre a klubdélutánra való készüléskor nem is gondoltunk. Ilyen például az, ha valaki általában jelen van az egyesületi programokon, akkor nagyon sok értékes információhoz is hozzá tud jutni. Többen ennek köszönhettek egészségügyi információkat vagy praktikus és egyszerű megoldásokat mindennapi helyzetekre.
Nem utolsó sorban pedig az is egy előny, hogy a Lámpás Klubok által olyan helyekre is el lehet jutni, ahova látóként nem sok esélye van bejutnia valakinek. Ez utóbbit mi is örömmel erősítettük meg, hiszen minden Klub eddigi múltja is igazolja ezt. Őszintén reméljük, hogy ez a jövőben is így lesz!
Lenkainé Vajda Viktória és Neumann Károly
közösségi civilszervezők