Sikeres látássérültek klubja 2.0

Október végére időzítettük az „ACDC Találd meg a helyed!” projekt következő állomását. Reméljük, szép őszi időben látogathattok majd el a Sikeres látássérültek klubja második összejövetelére, amelyre két, sokak által ismert vendéget hívtunk meg: Gombás Juditot és Ócsvári Áront.

Helyszínül a Speciális Hallgatói Ügyeket Támogató Iroda (SHÜTI) képzőtermét választottuk, amit régebben Fogyatékosügyi Központnak hívtak.

Cím: 1088 Bp., Múzeum krt. 4/a, alagsor 123.

Időpont: október 24., szerda 15.00 óra

Jelentkezés levélben: acdc@vgyke.com

Várunk szeretettel!

Klubnap a szegénységről

A szegénységről való izgalmas beszélgetés ígéretével érkeztünk a klubnapunkra. A meghívott vendégünk azt ígérte ugyanis, hogy nem csupán a szegénység okairól, hanem az abból való kitörés lehetőségéről is érdekes gondolatokkal fog minket megajándékozni. Ráadásul nem előadással érkezett hozzánk, hanem példák sokaságával, valamint azzal a lehetőséggel, hogy bárki, bármelyik pillanatban, akármit kérdezhet az elhangzottakkal kapcsolatban.

A beszélgetés első negyedében a szegénység megállapításának a formáiról hallgattunk. Megtudhattuk, hogy általában két módon szoktak a szakemberek a szegénységre meghatározást készíteni. Az egyik a relatív szegénység, amikor a társadalomnak egy mutató szerint rendezett, legalsó valahányad részét tekintik szegénynek. “A népesség legkevesebb jövedelemmel rendelkező 10 százaléka” például egy ilyen meghatározás. A másik meghatározás az, amikor egy határvonalat húznak egy mutató alapján, majd akik a határvonal alatt helyezkednek el, azokat tekintik szegénynek. Példaként hallottuk erre, hogy szegény az, akinek naponta 1000 forintnál kevesebb jut étkezésre.

Ezek a meghatározások azért fontosak, mert segítettek megérteni, hogy a szegénység miként mérhető, miként fogható meg valamilyen tényszerű módon. Ezen a ponton volt egy kis kitérőnk a magyarországi helyzetre, hogy nálunk milyen okok miatt és milyen módon használnak ilyesféle definíciókat. Többen nagyon meglepődtek azon, hogy ezeket milyen irányba és milyen gyakorisággal változtatták, ami nagy izgalmat keltett, holott még csak a beszélgetés elején voltunk!

Az egyik klubtag egy beszélő okostelefonon adatokat ellenőriz

Utána tért a meghívott vendégünk rá arra, amit mindenki várt, miszerint van-e valamilyen törvényszerűség abban, hogy ki lesz szegény és ki nem? Elmondta, hogy erre vonatkozóan több elmélet létezik, de ő egy példán keresztül mutatja meg, hogy miért gondolja azt, amit válasznak szokott adni erre a kérdésre.

Egy szemléletes példán keresztül mutatta be egy család 250 éves történelmét. Ennek a családnak a felmenői zsellérként kerültek meghatározásra az 1700-as évek közepén. Az XIX. században napszámosok voltak a lakóhelyükön, majd a közelben megnyíló gyárakban kezdtek dolgozni, mint segédmunkások, később pedig szakmunkásokként. A XX. század közepén már városban éltek és némelyikük irodai alkalmazott lett. A rendszerváltás után megtapasztalták a munkanélküliséget és a jelenben szellemi munkát végeznek, felsőfokú végzettséggel. Ez az átalakulás ilyen módon elbeszélve azt a látszatot kelti, hogy a család tagjai felemelkedést éltek meg, hiszen szegény földművesből diplomás alkalmazottá váltak. Ugyanakkor kiderült, hogy mind a vagyonukat, mind a jövedelmüket tekintve, folyamatosan a társadalom legrosszabbul élő alsó harmadának a felső részébe sorolhatók voltak. Megtudtuk, hogy nagyobb időtávlatokat nézve ez a példa nem egyedi, ilyen módon azt látszik igazolni, hogy a társadalomban nagyjából mindenkinek elég kicsi lehetősége van a változtatásra.

A példának vett családnál maradva a vendégünk megmutatta azt, hogy a vagyon és a jövedelem tekintetében a család felett álló társadalmi csoportok, milyen eszközökkel igyekeztek a történelmi átalakulások időszakában is megőrizni a saját, előnyösebb helyzetüket. Ez az érdekes időutazás azzal a gondolattal zárult, hogy amikor a javak elosztását arra hivatkozva látják jónak korlátozni, hogy senki se tudjon mértéktelenül nélkül felhalmozni, akkor mindig azok a társadalmi szereplők előtt nyílnak meg a felemelkedés és felhalmozás lehetőségei, akik a korlátozásokról döntenek. Másképpen fogalmazva azt mondta a vendégünk, hogy a társadalom nagy többsége előtt mindig csak annyi lehetőség nyílik meg, amennyi a felette álló társadalmi csoportok előnyös helyzetét nem csökkenti.

A megjelentek egy asztal mellett ülve hallgatják a beszélgetést

A beszélgetés utolsó negyedében hallottunk egy érdekes kutatásról, amelyben azon legvagyonosabb családok életútját vizsgálták, akik nem örökölték és nem nyerték a vagyonukat, hanem a szegénységből emelkedtek fel. Azt az utat, amit ezek a családok bejártak, a jelenből tekintve sikernek nevezzük. Az az elbeszélésekből viszont az derült ki, hogy általában rengeteg próbálkozás és azt követő rengeteg kudarc volt jellemző a felemelkedésükre. Ha valami közös jellemzőt keresünk a történetekben, akkor a kitartás, az áldozatkész hozzáállás és a kudarcokból való tanulás lehet az, ami utat jelentett nekik a változáshoz. Az egyik példában megismerhettünk valakit, aki legalább tizenöt esetben kudarcot vallott, mire úgy tudta rendezni az ügyeit, hogy révbe érjen.

A vendégünk azt is elmondta egy kérdésre válaszolva, hogy ezeket a példákat nem szabad pontos receptként követni. A legtöbb esetben ugyanis az a jellemző, hogy akik a jelenből ítélve sikeresen tudtak nagyot változtatni a társadalmi helyzetükön, azok nem jól bevált módszereket alkalmaztak, hanem újszerű módon, mások megoldásaival szakítva próbálkoztak valami újjal. Éppen ezért lehet a kitartás, valamint a kudarcokból való tanulást követő állhatatos újrakezdés a közös elem ezekben a történetekben.

Egy másik érdekes kérdés volt, hogy létezett-e példa arra, amikor egy társadalomban a szegénységnek a legembertelenebb részét sikerült megszüntetni és mindenki számára legalább egy emberi életminőséget biztosítani? A válaszból megismerhettünk példákat arra, hogy amikor ilyen megközelítőleg sikeresnek mondható változások léptek életbe, az milyen hatásoknak volt köszönhető. Az bontakozott ki a válaszból, hogy a felsőbb társadalmi csoportok nagyon ritkán mondtak le az előnyeikről a kevésbé szerencsésebbek vagy a nélkülözők javára, így valamilyen módon ezt ki kellett belőlük kényszeríteni. A vendégünk szerint ezért fontos a perifériára szorult vagy oda tartó csoportoknak az erős érdekvédelem és a határozott nyomásgyakorlás, mert ezek nélkül a felsőbb rétegek csak pont azt a szűk mozgásteret engedik meg, ami éppen a rossz életminőségért felelős, így csak a változás elvi esélye marad, ami a legtöbb esetben nem realizálható.

Nagyon sok gondolattal gazdagodtunk és azt hiszem mindannyian nagyon elgondolkodtunk a hallottakon. Köszönjük a meghívott vendégünknek az idejét és a ránk szánt energiáját, valamint a XIII. kerületi Önkormányzatnak a klubnapunk támogatását!

Tóth Andrea
közösségi civilszervező

Hogyan juthatunk több támogatáshoz?

A szeptemberi klubnapunkon az igénybe vehető támogatásokról fog szólni. Általában a támogatásokról szóló tájékoztatókon az egyéni helyzetre vonatkozó specialitásokra nem térnek ki, így nem lehet belőlük tényleges segítséget kapni. Nálunk ez most nem így fog történni!

A vendégünk Ozvári-Lukács Réka lesz, aki a VGYKE egyik új programjában, a Szülő-példa-érték című projektjében dolgozik jogászként. Az eddig előkerült kérdéseket jeleztük neki, de bárki hozhatja a további saját kérdéseit és valamilyen módon biztosan választ fog rá kapni.

A program időpontja: 2018. szeptember 24. (hétfő), 15,00.

A program helye: Prevenciós Központ, XIII. Tüzér utca 56.-58.

Mindenkit sok szeretettek várunk!

Tóth Andrea
közösségi civilszervező

A képen 22 ezer forint látható bankjegyekben

Meghívó a Rendőrmúzeumba

Mindenkit örömmel tájékoztatunk arról, hogy a következő klub programunk alkalmával a Rendőrmúzeumot látogatjuk meg! A rendezvény alkalmával egy nagyszerű tárlatvezetést is kapunk.

Helyszín: 1087 Budapest, Mosonyi u. 5.

Találkozó 2018.09.28.-án 13.30.-13.45. között a Keleti pályaudvarnál, a 24.-es villamos végállomásánál.

Onnan együtt megyünk a Rendőrmúzeumba, kérlek titeket legyetek pontosak!

Visszajelzésedet várjuk 2018.09.24.-ig

Mobil: +36-30-576-9185
Email: lampas.kobanya@gmail.com

Samu Attila
közösségi civilszervező

A képen a rendőrmúzeum bejárata látható

Lakásklubot tartottunk Békásmegyeren

Mivel a Közösségi Ház augusztusban zárva tartott, klubnapunknak rendhagyó helyszíne volt. Egyik klubtagunk meghívását elfogadva lakásklubot tartottunk. Nagyon kellemes és szép környezetben fogadott minket Erzsike.

A képen a klubtagok láthatóak, fotelekben ülve

A nyári nagy meleg elől menekülve hűvös szobában találtuk magunkat. Nagyon jó beszélgetésünk volt, hiszen volt közös témánk bőven.

Felidéztük régi kedves emlékeinket, mert olyan jó időben visszamenni a múltba. Az asztalra finomságokat és üdítőt varázsoltunk, éppúgy mint megszokott helyünkön a klubnapokon. Jó beszélgetésünk így még kellemesebb volt.

Klubnapjainkat Óbuda-Békásmegyer önkormányzata támogatja. Köszönet érte!

Vasné Pintér Teréz
közösségi civilszervező

Klubnap Békásmegyeren

Szeretettel hívok Mindenkit 2018. szeptember 21-én pénteken délelőtt 10 órakor kezdődő klubnapunkra!

Helyszín: Békásmegyer, Közösségi Ház kisterem, (Csobánka tér 5. )

Ebben a hónapban eljönnek hozzánk a VGYKE Ügyfélszolgálatának munkatársai. Tájékoztatnak minket munkájukról, aktuális eseményekről. Megvásárolhatjuk az éves tagbélyegeket, és lehetőség nyílik arra, hogy aki szeretne új tagként belépjen az Egyesületbe.

Mivel a nyár után ez lesz első találkozásunk, a nyári élménybeszámoló sem marad majd el.

Remélem, hogy ezen a klubnapon is tartalmas órákat töltünk majd el együtt!

Telefon: 06 70 377 32 65 
Email: lampas.obuda@gmail.com

Vasné Pintér Teréz
közösségi civilszervező

A VGYKE logója

Braille! Segítség a mindennapokban

Augusztusi klubnapunkat a szokásos helyen, a Kondor Béla közösségi házban tartottuk. Vendégünk volt Kós Andrea a VGYKE Braille-oktatója, aki megismertetett bennünket a Braille írás-olvasás eszköztáraival.

A képen Andrea látható, aki a Braille-írásról tart előadást a 18. kerületi klubnapon

Megtudhattuk, hogy a Braille-írás vagy Braille-ábécé egy speciális technikát alkalmazó ábécé, amelyet a francia Louis Braille alkotott meg 1821-ben a vak emberek számára. Segítségével a vakok számára is lehetővé vált az írás és olvasás elsajátítása. Andreától több feladatot kaptunk, amivel mi is betekinthettünk a technikába.

A képen Andrea és a 18. kerületi klubtagok láthatóak egy asztal mellett ülve

Természetesen a zene, mint mindig most sem maradt el erről Domoszlai János és Horváth Dávid gondoskodtak. A klubot kötetlen beszélgetés, és csemegézés zárta.

Köszönjük a XVIII. kerületi Önkormányzat támogatását! Szeretettel várunk mindenkit következő klubnapunkra és programjainkra!

Juhos Róbert és Mészáros Gábor
közösségi civilszervezők

Holnaptól már a fű sem nő? Csak a rendőrség meg ne tudja!

Sok szeretettel hívunk benneteket következő klubnapunkra, melynek

helyszíne: Bp. XIX., Táncsics M. u. 7. 1. em. (Családsegítő Központ)

időpontja: 2018. Szeptember 20. (csütörtök) 15 óra

Szeptemberi klubnapunk vendégei Börcsök Gáborné rendőr százados, és Sütő Antal nyugalmazott rendőr alezredes lesznek, a XIX. kerületi rendőrkapitányságról. Hasznos tanácsokkal látnak el bennünket a vagyonvédelemmel kapcsolatban, és válaszolnak kérdéseinkre.

Holnaptól már a fű sem nő? A Szent Mihály napi hagyományokról is sok érdekes dolgot megtudhattok.

Kvízjátékunkban pedig őszi kérdésekre várjuk a tippeket. Fogadjunk, hogy te ötnél több helyes választ tudsz adni?

Reméljük, felkeltettük érdeklődéseteket, és ismét eljöttök hozzánk!

Részvételi szándékotokat kérjük, feltétlenül jelezzétek szeptember 18-ig!

Szeretettel várunk mindenkit!

Telefon: 06/70/984-8868
E-mail: lampas.kispest@gmail.com

Bernát Zsuzsanna, Puchnyák István
közösségi civilszervezők

A képen a kispesti Kapitányság épülete látható

Egy szuper délután az újpesti klubunkban

Már nagyon vártam az ősz első újpesti klubnapját. Nem hiába, mert érdekesnek ígérkezett, a meghívott előadók miatt. Örömmel üdvözöltünk köreinkben, egy tagunkat, aki most járt először nálunk.

Varga Brigitta körzeti megbízott, felajánlotta ismét a segítségét, a lámpák esetleges nem működésénél, a biztonságos közlekedésünk érdekében. Szó volt a biztonságos közlekedésről, mire figyeljünk fokozottabban. Nagy érdeklődéssel hallgattuk, hogy milyen bűncselekményeket követnek el a bűnözők, hogyan védekezhetünk ellenük.

A képen a körzeti megbízott látható, amint előadást tart az újpesti klubtagoknak

Kósa Andi, szuper interaktív előadását nagyon élveztük. Megtapogathattunk a braille tanulásához szükséges eszközöket. Kaptunk nagyított síkírásos braille abc-t, amely segítségével közösen közmondásokat fejtettünk meg. Nagyon jól szórakoztunk, tanulás közben.

Az újpesti klubon egy asztalra kirakva látható a Láthatár Bolt kínálata

Szívesen hallottunk Katona Zsuzsitól, a Láthatár Boltban történt változásokról, újdonságokról. Sok számunkra hasznos, és megfizethető konyhai eszközt mutattak be Zöld Rozália munkatársával, nekünk.

Köszönöm a társklub vezetőjének, Vas Györgyné segítségét, a fent említett előadóknak, a kellemes délutánt, tagjaink nevében is!

Szélesné Panka
közösségi civilszervező

Meghívó a terézvárosi klubnapra

Szeretettel várok mindenkit az Eötvös10 Kulturális és Közösségi Színtér 3. emeletén tartandó szeptemberi lámpás” klubnapunkra.

A klub ideje: 2018. 09. 19 – én (szerdán) 15h-17-ig.
Helyszín: 1067 Budapest Eötvös utca 10. 3. emelet, 321-es klubszoba.

Ez alkalomból Benczekóvits Lajos több nyelven beszélő tolmács tagtársunk meséli el, érdekfeszítő, sok mindent megélt életútját.
Gyere el, nem bánod meg!

Távkapcsoló átadására is sor kerül az új klubtagoknak. A távirányító segítségével a BKK megállóiban kihelyezett táblák és a nagyobb csomópontokban található közlekedési jelzőlámpák meghangosíthatók, ez által beszéddel segíti a tájékozódást.

Kérlek jelezd ha segítségre van szükséged!

Telefon: 06304989094
Email: lampas.terezvaros@gmail.com

Lukács Erzsébet (Böbke)
közösségi civilszervező

Terézváros Önkormányzat által támogatott program.

A képen az Eötvös 10. épülete látható szemből, ahol a terézvárosi klubnapok megtartásra kerülnek

a kép forrása:
jegy.hu

Klubnap a munkakeresésről

Ha valaki látássérült, akkor könnyen meg tudja tapasztalni azt, hogy egy munkaerőhiánnyal küszködő munkaerőpiacon is nagyon nehezen talál magának megélhetést. Mivel ez a téma egy jó ideje mindig előkerült a kötetlen beszélgetésekben, ezért szerveztünk egy tapasztalatcserét lehetővé tévő klubnapot.

Az egyik újbudai klubtag a saját élményeit meséli a munkakeresésről

Az első körben mindenki összefoglalta azt, hogy az eddigi életében miként oldotta meg a munkahelyét, ami meglepően sok dolgot hozott a felszínre. Kiderült, hogy a korábban ismételgetett sémák, melyek lehatárolták, hogy milyen munkakörökben dolgozhat egy látássérült ember, egyáltalán nem teljesültek a jelenlévőkön. Nagyon sokféle, egyáltalán nem szokványos utakon találtak megélhetési forrást maguknak a tagjaink, ami jó kezdetet nyújtott a tapasztalatcseréhez.

Ez nem jelenti azt, hogy a kifejezetten látássérülteknek nyitott munkahelyekkel ne rendelkeznének tapasztalatokkal azok, akik megszólaltak! Szinte az összes tipikus munkahelyről rendelkeznek testközeli élményekkel, jellemzően elég rosszakkal. A direkt látássérültekre, megváltozott munkaképességűekre vagy fogyatékos emberekre szabott munkahelyeken általában a megalázó bánásmód, a fokozott mértékű kiszolgáltatottság, az alacsony fizetés és számos tekintetben jogsértő gyakorlatok a jellemzőek. Akadnak kivételek, de ezek száma sajnos elég kevés.

Érdekes felismerés volt, hogy sok esetben akkor talált valaki igazán jó munkahelyet magának, amikor krízishelyzetbe került, mert a megszokott utak eredménytelennek bizonyultak és nem tudtak azokon át munkához jutni. Olyankor megálltak és felmérték a saját erősségeiket és azt, hogy vajon milyen jellegű cégnek lenne szüksége ezekre a képességekre? Aztán tudatosan a válaszuk megfogalmazása alapján kezdtek keresni és célba is értek. Az egyik tagunk például rájött, hogy ideális pultos lenne belőle egy kocsmában, de olyan sok elképzelése volt magáról a kocsmáról, mint intézményről, hogy azok egyik kocsma kereteibe sem fértek volna bele. Ezért kibérelt egy helyet és nyitott egy saját kocsmát, ami azon a környéken a legsikeresebb lett. Egy másik tagunk arra ébredt rá, hogy ő nagyon kedves tud maradni akkor is, amikor mindenki más ingerült és ideges, valamint ez nagyon megnyugtat másokat. Ezért egy olyan helyet talált magának, ahol nehéz helyzetekbe került emberekkel kellett az első interjút felvennie.

Két klubtag egy asztal mellett beszélget

A hallott történeteknek azonban van egy olyan oldala is, hogy sokszor a képességeknek és vágyaknak megfelelő állásokhoz valamilyen végzettséget is előírnak. Amint kiderült, nem egy esetben önmagában a papírok beszerzése sem volt egyszerűen elérhető cél. Hallhattuk, hogy a tanulási folyamat is támogatható ösztöndíjakkal, de sokszor hatalmas nagy küzdelem egy ilyen tortúrát megjárni és ezt általában évente kétszer meg kell ismételni. Nagyon sokat segítene egy olyan központ, ahol az összes elérhető támogatási lehetőségről lehetne informálódni, de hiába van erre igény, ezt senki nem szolgálja ki, így a munkakeresőnek magának kell ezt megszerveznie.

Abban az esetben viszont sokkal rosszabb a helyzet, amikor valakinek nincs lehetősége tanulni vagy éppen extrém gyorsan kell állást találnia. Az ilyen esetekben jól jönnek a bejáratott utak, melyekre számos tippet hallhattunk. Érdekes helyzet állt elő, amikor az egyik klubtagunk felajánlotta a segítségét, hogy majd ő betelefonál egy olyan munkahelyre, ahol kifejezetten látássérülteket foglalkoztatnak. A beszélgetés olyan volt, mintha tökéletesen akarta volna illusztrálni azt, hogy miért kerülik el olyan sokan ezeket a foglalkoztatókat. A telefont felvevő recepciós egyáltalán nem volt segítőkész, nagyjából negyed óra alatt sikerült csak ahhoz a munkatárshoz eljutni, akit az ilyen kérdésekkel keresni kell. Utána sem volt egyszerű a beszélgetés, de ez most csak abból a szempontból volt tanulságos, amiről a hívást megelőzően beszélgettünk.

A klubdélután végén úgy álltunk fel, hogy talán az egyik legpraktikusabb, legtöbbet segítő klubnapon vettünk részt. Mindannyian gazdagabbak lettünk az elhangzott tapasztalatoknak köszönhetően és egészen biztos, hogy amikor majd esetleg munkát kell keresnünk, sokkal több eszközünk lesz, mint eddig volt.

Neumann Károly
közösségi civilszervező

Kőbányán az AC/DC

Örömmel tájékoztatunk arról, hogy a következő klubnapunkon az ACDC program bemutatására kerül sor. Pál Szilvia beszél erről a nagyszerű projekt működéséről!

Szeretettel várunk mindenkit erre a napra.

Dátum: 2018. Szeptember.10.-én 15:00.h kezdettel

Helyszín: Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ
1105 Budatest X. Szent László tér 7. fsz. 53. terem

Visszajelzésedet várjuk a részvételről, és ha segítségre van szükséged (kíséret stb.) a megjelenéshez a lenti elérhetőségeinken.

Elérhetőségek!
Mobil: +36-70-984-1887
Email: lampas.kobanya@gmail.com

Samu Attila
közösségi civilszervező