„Már látszik a fény az alagút végén, látni fognak a vakok“

„Már látszik a fény az alagút végén, látni fognak a vakok“

A gondolat, amit Dr. Roska Botond professzor úr mondott, még mindig a fülemben cseng, nehezen tudom felfogni.

Egy hihetetlenül izgalmas szakmai konferencián vehettünk részt a közelmúltban a Siketvakok Országos Egyesülete és a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika közös szervezésében.

A konferencia témája az öröklődő retinabetegségek diagnosztikája, terápiája, rehabilitációja és érdekképviselete volt.

A konferencia célja volt, hogy naprakész tájékoztatást nyújtson az öröklődő retinabetegségek diagnosztikai, terápiás, rehabilitációs, érdekképviseleti helyzetéről Magyarországon. Átfogó képet mutattak be a kora gyermekkori diagnosztikáról, az öröklődő retinabetegségek terápiás lehetőségeiről és azokról a szolgáltatásokról, amik az érintett személyek életminőségét javítják.

Szemészek, rehabilitációs és érdekvédelemmel foglalkozó szakemberek tartottak előadásokat, hogy minden öröklődő retinabetegséggel élő személy releváns információhoz jusson az életminőségét támogató szolgáltatásokról, a diagnosztika folyamatáról és a terápiás lehetőségekről. Az országban dolgozó szemész orvosokat, orvostanhallgatókat, gyógypedagógus hallgatókat pedig tájékoztatták a kutatási eredményekről és a látássérültek számára elérhető szolgáltatásokról, valamint a továbbirányítás lehetőségeiről.

A konferencia ideje alatt optikai segédeszközök és hallásjavító eszközök standjai is megtekinthetők voltak az elméleti tömb aulájában. Megismerkedhettek az érdeklődők az országos elemi rehabilitációs szolgáltatókkal, funkcionális látás- és hallásvizsgálatra jelentkezési lehetőséget biztosítottak. Az előszűrő adatgyűjtésre jelentkezők a Szemészeti Klinika öröklődő szembetegségek diagnosztikai programjára jelentkezhettek.

A rendkívül színvonalas konferencia programja során megtekinthettük többek között:

– Dr. Roska Botondról szóló film előzetesét – Téglásy Ferenc filmrendező alkotását,

majd a délelőtt folyamán előadásokat hallhattunk:

– Kora gyermekkori szűrés jelentősége öröklődő retinabetegségek esetén – Dr. Knézy Krisztina klinikai főorvostól.

– A genetikai szűrés helyzete Magyarországon – Dr. Szabó Viktória adjunktustól,

– Az Öröklődő retinabetegségek diagnosztikája és terápiás lehetőségei napjainkban – Dr. Zobor Ditta egyetemi docenstől.

Délután folytatódtak a szakmai előadások:

– Hallás- és látássérüléssel járó genetikai szindrómák fül- orr- gégészeti ellátása Dr. Gáborján Anita egyetemi adjunktustól

– Látássérültek érdekképviselete Magyarországon – Dr. Nagy Sándor Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnökétől

– Elemi Rehabilitációs Szolgáltatások elérhetősége Magyarországon – Szilaj Zsolt Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet Látássérültek Elemi Rehabilitációs Módszertani Központ vezetőjétől

A konferencia zárásaként elhangzott

– A Siketvakok Országos Egyesülete Elemi Rehabilitációs Központjának bemutatása – Királyhidi Dorottya Siketvakok Országos Egyesülete Szakmai vezetőjétől, és a siketvak (látás- és hallássérült) emberek érdekképviselete, a Siketvakok Országos Egyesülete bemutatása – Gangl Tamás elnökétől.

Szívből gratulálunk a szervezőknek e színvonalas konferencia megszervezéséhez, köszönjük a meghívást. Továbbra is nagy érdeklődéssel és őszinte csodálattal fogjuk figyelemmel kísérni Dr. Roska Botond professzor úr munkásságát, és a Szemklinika genetikai ambulanciájának tevékenységét.

Fodor Ágnes

elnök

Kép forrása: Semmelweis Egyetem

 

 

 

Az MVGYOSZ akadálymentesítési konferenciája

 

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 2021. augusztus 30-án akadálymentesítési konferenciát tartott tagegyesületei részére a Vakok Iskolája Nádortermében. A VGYKE-t Mészáros Ágnessel, az egyesület alelnökével képviseltük.

A téma a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés volt, különös figyelmet fordítva a taktilis burkolati jelzések kialakítására. A konferencia apropója, hogy 2021 tavaszán új nemzetközi, Magyarországon is elismert szabvány jelent meg. Az MVGYOSZ megújította állásfoglalását a taktilis vezetősávokkal kapcsolatban. Fontos és jelentős előrelépés, hogy augusztus végén átadták az első olyan budapesti helyszínt, a Nyugati pályaudvart, ahol kialakították az olasz JKJ okos taktilis burkolati jelzéseit.

A konferencia előadói egymás mellett ülnek.

Dr. Nagy Sándor, az MVGYOSZ elnökének köszöntője után a jelenlévők előadásokat hallgathattak. Elsőként a JKJ taktilis jelzéseit mutatta be Mariano Iervolino, a cég ügyvezetője, valamint dr. Linczényi Endre, a JKJ magyarországi képviselője, aki egyben magyar nyelvre fordította az olasz ügyvezető szavait. Kifejtették, hogy az általuk gyártott jelzések nem csupán taktilis, hanem vokális vezetősávok is: legyen szó vasút- vagy buszállomásokról, repülőterekről vagy kikötőkről, elengedhetetlen a hangos utastájékoztatás. Ennek megfelelően tehát a sávok beszédre is alkalmasak. Amellett, hogy a látássérült utazó érzi, hogy merre vezetnek, információkat is lekérhet Bluetooth használatával. Így könnyen eljuthat az adott pontra (pl. mosdó, büfé.) Ezeket a jelzéseket a cég az MVGYOSZ kérésére, meghatározására gyártotta.

„A feladat egyértelműen az akadálymentesítés, és az integráció, azaz a sérült emberek beillesztése a társadalom életébe a lehetőségek megengedte módon. Az integrált akadálymentesítési rendszer tehát egyfelől áll az egy nyelven beszélő taktilis lapokból, másfelől áll az ezeket megszólaltató elektronikus informatikai rendszerből.” – hangsúlyozza dr. Linczényi Endre.

Puszpán János, a MÁV Zrt. beruházási igazgatója az akadálymentesítési törekvésekről beszélt, kiemelve a MÁV teljes infrastruktúrájának felmérését, tervezési mérnökök kiképzését. Felhívta a figyelmet az állomások többségén működő szolgáltatásra: ha egy látássérült vagy mozgássérült személy legkésőbb 48 órával az út előtt jelzi utazási szándékát, a munkatársak segítséget nyújtanak az érintett megállóhelyekterületén.

Olasz Norbert, a FAL 2001 Kft. ügyvezetője vette át a szót. A JKJ magyarországi forgalmazójaként megemlítette a csúszásgátló szalagok használatát pl. lépcsők kontrasztjainak céljából. Fontos a termékek tartóssága, bízik abban, hogy a vezetősáv lapjai akár egy egyenetlen felületen 8-10 évig is a helyükön maradnak a ragasztásnak köszönhetően. Végül beszélt a Nyugati pályaudvaron kialakítás alatt lévő taktilis jelzésekről. Először több mint 11.000 folyóméternyi vezető és veszélyt jelző sávot helyeznek el, ebből már 1100 folyóméternyi sáv vokális rendszerrel felszerelt, a hétvégén ezt be is programozták. Ezért hamarosan várják az érdeklődőket a pályaudvaron, hogy a gyakorlatban is bemutathasssák az olasz okos taktilis burkolati jelzések működését. Kitért arra is, hogy a Nyugatiban aszfalt- és térkőfelületek találhatók, az első és hatodik vágány melletti peronon pl. régebbi a térkő (egyenetlen, néhol hézagos), de a megfelelő technológiával és szakemberekkel ezt a problémát is orvosolják, természetesen itt is kialakítják a sávokat.

Szabó Henriett építész, rehabilitációs környezettervező szakmérnök a nemzeti és magyar szabványokról tartott előadást, míg Németh Orsolya, az MVGYOSZ szakmai vezetője ismertette a szövetség új állásfoglalását a témában.

Köszönjük az MVGYOSZ meghívását, hasznos információkkal lettünk gazdagabbak!

Helmes Renáta

Beszélgetés a sugárhajtású repülőgépekről

Forrás: www.parameter.sk
 

A Vakok És Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete augusztus 26-ára online előadást szervezett a témában, amelyen a VGYKE részéről Acsay Péter vett részt.

Az esemény vendége dr. Csiky Nándor pilóta volt, aki elmondta, hogy a sugárhajtású gépek a hatás- ellenhatás erő- ellenerő elve alapján működnek. Az előadó ezután áttért a hajtómű ismertetésére, amelyhez megosztott a képernyőn egy ábrát szemléltetésképpen. A hajtómű négy részből áll: légbeömlés, itt a levegő áramlik be, a kompresszor, vagy légsűrítő, ez a levegőt sűríti össze, és a nyomáshoz nélkülözhetetlen. A harmadik az égőtér, és végül a turbina, ami az egész hajtóművet hajtja.

Az ismertetést követően sor került a kérdések feltevésére is.

Acsay Péter
Közösségi  civil szervező

Meghívót kapott a VGYKE a Terézváros klímacselekvési terv és környezetvédelmi program ismertetőjére

Fotó: Adrián Zoltán/kepszerkesztoseg.hu
 

A VGYKE Meghívót kapott a Terézváros – a klímacselekvési terv és környezetvédelmi program ismertetőjére, amelyen részt vettem.

Helyszín: Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtér (1067 Budapest, Eötvös u. 10.)

Temesvári Szilvia, Terézváros zöld ügyekért felelős alpolgármestere a kerület készülő környezetvédelmi, klíma és éghajlat változási cselekvési tervéről tartott szakmai beszélgetést.

Terézváros környezetvédelmi programja 2002-ben készült. Megvalósítása, a papíron történő frissítése nem történt meg. Ahhoz, hogy a kerület zöldítését hatékonyan és szakszerűen lehessen megvalósítani, időszerűvé kellett válnia a programnak.

Temesvári Szilvia alpolgármester asszony előadást tart.

Fotó: Adrián Zoltán/kepszerkesztoseg.hu

A konferencián Szőke Balázs, a Vibrocomp Kft. szakembere ismertette a környezetvédelmi program készítésének hátterét és a tervezési program bemutatását.

A stratégiai zajvizsgálatok és a levegőtisztaság védelmét a Vibrocomp Kft. szakembere, Silló Szabolcs ismertette.

A SECAP (Fenntartható Energia és Klíma Akcióterv) tapasztalatait Silló Szabolcs, a Jóügy Kft. szakembere mutatta be.

A konferencia végére maradt, de fontosságát tekintve a sor elejére kívánkozik Heltai László, a környezetvédelmi bizottság elnökének a Környezeti nevelés Terézvárosban címmel megtartott előadása.

Heltai László elnök úr előadása

Fotó: Adrián Zoltán/kepszerkesztoseg.hu

Végül a kérdésekre, hozzászólásokra került sor.

Lukács Erzsébet Böbke
VI. kerületi közösségi civil szervező

Az „önzetlen időadományozók”

 

2021 hazánkban az önkéntesség éve. Ebből az alkalomból az Önkéntes Központ Alapítvány (ÖKA) évnyitó eseményt szervezett az ELTE Társadalomtudományi Kar (TTK) épületében. Az online konferencián a VGYKE-t Acsay Péter közösségi civil szervező képviselte 2021.02.03-án.

Az esemény a Kaptár Nonprofit egyesület munkatársának köszöntőjével kezdődött, aki átadta a szót a TTK dékánjának, Juhász Gábornak, aki szintén üdvözölte a résztvevőket, és az önkéntesség fontosságát hangsúlyozta.

A következő megszólaló F. Tóth András volt, aki az év előzményeit mutatta be.

2001: az ENSZ szervezésében megrendezték az önkéntesség nemzetközi évét, 2011 volt az önkéntesség európai éve, míg az idei év hazánkban az önkéntesség éve.

 

A résztvevők azt is megtudhatták, hogy az önkéntesség „menő dolog” és hallhatták az év szlogenjét: Vedd ki a részed!

A következő megszólaló a kormány képviseletében Rácz Zsófia volt, aki azt emelte ki, hogy a kormány is fontosnak tartja ezt az évet, és elmondta, hogy készülőben van a Nemzeti Önkéntes Stratégia 2021-től-2030-ig.

Ezt követően az önkéntességi év egyik nagykövete, Miklósa Erika operaénekesnő köszöntötte a közönséget. Elmondta, hogy az önkéntességet az anyatejjel szívta magába, az önkénteskedése a „fuss a fényben” akcióval kezdődött. Őt az év másik nagykövete, Gundel Takács Gábor követte, aki azt húzta alá, hogy ők mint hiteles személyek, ha egy ügy mellé odaállnak, akkor arra jobban rá tudják irányítani a figyelmet.

Ezután következett a jó gyakorlatok bemutatása Győri-Dani Lajos, a Máltai Szeretet Szolgálat ügyvezető alelnöke által, aki egyben röviden érintette a szervezet történetét is, amely a rendszerváltás hajnalán alakult, segítettek az NDK-s, majd a délszláv háború menekültjeinek, és az 1989-es romániai forradalom idején is. Békeidőben hajléktalanszállókat építettek. Tavaly a pandémia tavaszi időszakában elindították a „hogy tetszik lenni” kezdeményezésüket, amely azt jelenti, hogy a fiatal önkénteseik fölhívtak egy általuk nem ismert idős embert, és vele beszélgettek, ezek a párok ma is tartják a kapcsolatot.

Következett Bálega János, aki az év régiókra lebontott programjait ismertette. Nyugaton a KAPTÁR Közhasznú Nonprofit Egyesület koordinálja a programokat, míg Keleten a Központ Ifjúsági Egyesület teszi ugyanezt. Pest megyében pedig az ÖKA a programok koordinálója.

Az Élethosszig Tartó tanulásért Alapítvány képviseletében Dr. Arapovics Mária szólalt fel, aki egyben a kar tanára is. A résztvevők megtudhatták tőle, hogy a program hivatalos weboldalán egy blogot fognak indítani, amely a legújabb kutatásokról szóló írásokat fogja bemutatni. Ő használta azt a kifejezést is, hogy az önkéntesek „önzetlen időadományozók”.

Liptai Gabriella, a KPMG Hungária részéről elmondta, hogy a vállalat nagy súlyt helyez az önkéntességre, a dolgozóik három napot minden évben önkéntes munkával töltenek. Ezzel új élményekkel töltődnek fel, bővül a kapcsolati hálójuk, és új nézőpontból ismerik meg a dolgokat.

A napot Vad Lilla, a Református Szeretet Szolgálat munkatársa zárta, aki arról tájékoztatott, hogy az egyház milyen programokat szervez.

Budapest, 2021. február 4.

Acsay Péter
Közösségi civilszervező

A jövő vasútállomásai, a vasútállomások jövője konferencia

A kép forrása: https://www.mavcsoport.hu/

2021 január 14-én és 15-én részt vettem a Budapest Fejlesztési Központ szervezésében egy olyan Online konferencián, ahol a jövő vasútállomásairól, megállóhelyeiről és pályaudvarairól gondolkodtunk. Erre azért volt szükség, mert a Budapest Fejlesztési Központ egy olyan vasútállomás-tervezési útmutatót állít össze, amely a továbbiakban sorvezetőként szolgálhat valamennyi elővárosi vasúti megálló, állomás kialakításához, illetve a hév-megállók tervezéséhez.

Mivel én leginkább vonattal közlekedem, ezzel kapcsolatban voltak javaslataim.

Ismeretlen vasútállomáson hasznos lenne számomra, ha vezetősáv valamilyen formája jelezné a vasútállomás kijárata felé vezető utat mind a peronon, mind az aluljáróban, ha az állomás rendelkezik ilyennel.

Ha a peron úgy van kialakítva, hogy mindkét oldalán vágányok vannak, akkor hasznos lenne a peron közepét vezetősávval jelezni, mert rosszabb esetben egyszerre jöhet vonat a peron bal és jobb oldalán. Keskeny peronon ez a helyzet életveszélyes lehet.

Fontos lenne jelezni az elsodrási határt is a vágányoknál, ezt a fogalmat használtam arra a vonalra, amelynek túllépése már azzal fenyeget, hogy a közlekedő szerelvény elsodorja a vigyázatlan utast.

A pályaudvarokon szükség lenne olyan utas tájékoztató rendszerre, amely vagy egy okos telefonos alkalmazás segítségével, vagy a már jól ismert futár távirányítóval tájékoztatna a vonatok indulásáról és érkezéséről.

Fent említett két megoldás segíthetne abban is, hogy tudjuk, éppen melyik vágánynál tartózkodunk, és onnan aktuálisan hová indul szerelvény, és mikor.

Végül kevésbé forgalmas vasúti átkelőhelyeken szoktam belefutni abba, hogy nem tudom ellenőrizni a sorompó állapotát, ugyanis a fénysorompó erre egy vak ember számára nem ad lehetőséget. A sorompó állapotát is a futár távirányítóval lehetne lekérdezni.

A távirányító használatáról és alkalmazási területeiről is tájékoztatást adtam a konferencián.

Örülök, hogy részt vehettem a Jövő vasútállomásai konferencián, ezzel először képviselve a VGYKE-t.

Berkó Norbert

Sikeres volt az Egyetemes Tervezés napja!

Február 27-én, Egyetemes Tervezés Nap címmel szervezett nagyszabású rendezvényt a Mozgássérültek Budapesti Egyesülete Egyetemes Tervezés Információs és Kutató Központja (ETIKK) és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Ergonómia és Pszichológia Tanszéke. Az esemény keretében konferenciára és kiállításra is sor került.

A rendezvényt a Budapest 2024 támogatta, helyszíne pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ’K’ épületének Díszterme volt. Az eseményre több, mint százan jöttek el.

A Konferenciát Szekeres Pál, a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos, Dr. Józsa János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora, Földesi Erzsébet a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT), valamint az Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpontot működtető Mozgássérültek Budapesti Egyesületének (MBE ETIKK) elnöke, továbbá Csapó Balázs a Budapesti Építész Kamara elnöke nyitotta meg.

A képen a konferencia egy részlete látható, amikor az egyetem rekotora bemutatja, hogyan oktatják az egyetemes tervezés elvét és gyakorlatát a képzéseiken

A kép forrása: http://www.etikk.hu/

A BME diákjainak, az építész kamarák és tervező irodák képviselőinek, a döntéshozóknak valamint a fogyatékos emberek szervezeteinek részvételével megrendezésre került konferencia célja volt, hogy felhívja a figyelmet az egyetemes tervezés módszerének, mint a társadalmi befogadás egyik fontos eszközének a fontosságára.

A konferencián a FESZT és MBE ETIKK elnöke, valamint a Budapesti Építész Kamara elnöke felhívta a figyelmet egy széleskörű társadalmi összefogás fontosságára, amelyben beruházók, tervezők, döntéshozók és a fogyatékos emberek szervezetei az eddigieknél hatékonyabban dolgoznak együtt a jövőben, és amelynek eredményeként létrejön az emberek sokszínű képességeit tisztelő befogadó környezet.

A képen az látható, amint a konferencia résztvevői a folyosón berendezett kiállításokat nézik meg

A kép forrása: http://www.etikk.hu/

A konferencia kitért az egyetemes tervezés ergonómiai alapelveire, terjesztésének eszközeire, bevezetett a befogadó az akadálymentes webtervezés rejtelmeibe. Szó volt arról, hogy miért éri meg egy profitorientált vállalatnak az egyetemes tervezés alkalmazása üzleti tevékenységében. A konferencia témája volt továbbá az egyetemes tervezés oktatásának helyzete hazánkban, valamint az, hogy miért érdemes magukat a fogyatékos embereket is bevonni létesítmények egyetemes tervezés szerinti auditjába.

A kiállítás során az Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpont olyan termékeket mutatott be, amely kereskedelmi forgalomban kapható és megfelel az egyetemes tervezés szempontjainak, valamint olyanokat, amelyek másokkal egyenlő feltételeket biztosítanak a fogyatékos embereknek mindennapjaiban, munkájuk elvégzésében. A Budapesti Műszaki Egyetem hallgatóinak akadálymentesítés és egyetemes tervezés témában végzett munkái pedig poszteren kerültek bemutatásra a konferencia előterében.

A hír forrása: etikk.hu

„Ez a fajta egymásra találás az innováció táptalaja lehet”

Kép forrása: youtube.com

Kép forrása: youtube.com

„Dr. Tolnayné Csattos Márta 1975. szeptember 1-jén lépte át először a Vakok Állami Intézetének küszöbét. Még gyógypedagógus hallgatóként ő készítette el az elemi rehabilitáció módszertani kísérletét, szakdolgozata az első, magyar szakirodalom volt ebben a témában. Anya, feleség, rehabilitációs csoportvezető, tudományos munkatárs és évek óta teljesen vak. 14 éves volt, amikor egy autoimmun probléma folytán gyengénlátó lett, majd egy betegség során a gyógyszeres kezelés mellékhatásaként elveszítette látását.”

Mennyire kapcsolódik az Ön tevékenysége a korai fejlesztés témaköréhez?

A munkám során első sorban felnőtt korú emberekkel találkozom, olyanokkal, akik felnőttként váltak látássérültté, vagy látássérültként születtek és nőttek fel, mégis szükségük van a szolgáltatásainkra. A gyermekekhez úgy kapcsolódunk, hogy azon látássérült személyek esetében, akik gyermeket vállalnak mi vagy a látó gyermek, vagy pedig speciális esetben egy vak szülő vak gyermekének fejlesztésében nyújtunk segítséget. Ez kettős funkció, ugyanis a korai fejlesztést a Látásvizsgáló végzi, mi pedig a látássérült szülőket támogatjuk. Talán mondhatom úgy, hogy egy híd kívánunk lenni a társadalom és a látássérültek között; lefordítani a szakma nyelvére azokat a problémákat, amelyek a látássérültek kapcsán felmerülnek, akár egy bölcsődében, egy szülészeti osztályon, egy rendelőben, vagy egy védőnőnél.

Ön szerint milyen lépéseket kellene tenni annak érdekében, hogy komolyabb fejlődést lehessen elérni ezen a területen?

Ahogy itt is elhangzott, az alulról jövő kezdeményezések a legfontosabbak, valamint az, hogy a szülők és a szakemberek ismerjék és támogassák egymás munkáját, a törvényhozók pedig folyamatosan javaslatokkal éljenek. Feltételezzük, hogy ők is jót akarnak, viszont nem olyan perspektívából látják a helyzetet, mint mi, akik közelről látjuk, míg ők távolabbról. Mindkét kép valós, mégis teljesen más.

Mennyire érezte hasznosnak a konferencia napját?

Úgy gondolom, hogy ez egy hiánypótló nap volt. Nagyon tetszett benne, hogy a különböző szakmák emblematikus emberei nem csak meghallgatták a beszámolókat egymás szolgáltatásairól, hanem személyes kontaktusba is léptek egymással. Nekem volt például lehetőségem néhány szót váltani Czeizel Barbara miniszteri biztossal, a beszélgetés során pedig kétoldalú volt az eszmecsere, én is kérdeztem tőle és ő is tőlem. Ez a fajta egymásra találás az innováció táptalaja lehet.

Ivanova Daniela

Forrás: http://elelmezes.hu/hirek/reszletek/etkezes-latas-nelkul/

Nagy sikerű szakmai konferenciával zárult projektünk

kép1Az egészségügy, a szociálisügy és a közoktatás szakemberei jelentek meg: gyermekorvosok, gyermekszemészek, védőnők, a Családsegítő és Gyermekjóléti központok munkatársai, az óvodák és EGYMIK pedagógusai, a 6 partnerkerület önkormányzatainak munkatársai, valamint több civil partner képviselője. A korai intervenció témája kapcsán tiszteletét tette köreinkben többek között Czeizel Barbara miniszteri biztos, Szabó Rebeka, Zugló alpolgármester asszonya és Dr. Földiné Angyalossy Zsuzsánna, az Országos Látásvizsgáló Bizottság igazgatója is.

A VGYKE kollégái annak ellenére, hogy az esemény csak 9:30-kor vette kezdetét, már 8 előtt nyüzsögtek a Vakok Általános Iskolájának folyosóin. A jeles eseménynek a díszes Nádor terem adott otthont, s ezért nagy hálával tartozunk az intézménynek. 9 órától érkeztek meg szép sorjában a meghívottak, a regisztráció alatt pedig pogácsával, péksüteménnyel és kávéval gondoskodtunk arról, hogy meghívottaink gyomra semmiképp se maradjon üres.

kép29:30 kor Csaniga Andrea moderátor felkérte Szabó Rebeka alpolgármester asszonyt, hogy köszöntse a vendégeket, aki nagyra méltatta a VGYKE látássérültekért tett szakmai munkáját, valamint hangsúlyozta, hogy egyesületünk évek óta az önkormányzat kiemelten fontos partnere. Ezután Fodor Ágnes elnök asszony köszöntőjével kezdődött el a konferencia. Ágnes nagy szeretettel fordult a kedves vendégek és a meghívott szakemberek felé, és örömmel fejezte ki köszönetét és háláját, amiért ez a szívéhez közel álló projekt most e formában összegezésre kerül. A projekt célját, mérföldköveit is megosztotta velünk, majd összegezte a tapasztalatokat. Mészáros Ágnes alelnöktől a VGYKE munkájáról és tevékenységeiről kaptunk teljes körű tájékoztatást.

kép3Ezt követően egy ünnepélyes átadó keretében Rákos Dóra, a Magyar Vöröskereszt Budapesti Szervezetének felnőttképzési koordinátora és vezetője, illetve Fodor Ágnes elnök asszony nyújtották át a Speciális Bébiszitter képzés tanúsítványait a végzett diákoknak. Egyesével szólították a bébiszittereket, akik széles mosollyal az arcukon, büszkén vették át a tanúsítványt.

Következő programpontunk Czeizel Barbara miniszteri biztos prezentációja volt, aki a koragyermekkori intervenció és a korai fejlesztés tevékenységeit és szereplőit mutatta be, új szempontok alapján, új megvilágításban, továbbá gratulált a VGYKE-nek a nagyszerű projekt megvalósításához. Hozzá kapcsolódóan Kereki Judit, a KOGYI szakmai vezetője a kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése (EFOP 1.9.5. – VEKOP-16) programról mesélt, és kifejezte a VGYKE-vel való további együttműködés lehetőségét és fontosságát e téma kapcsán. Előadásának végeztével lehetőség nyílt vendégeink számára, hogy kérdezzenek. Nagyon sok érdeklődő tette fel a kezét, majd kérdését a téma kapcsán, így a program szerinti kávészünetre egy kis csúszással került sor, fél 12 magasságában. A körülbelül 20 perces szünet alatt az ismerkedésre, tapasztalatszerzésre, kapcsolatok építésére is volt alkalma a vendégeknek.
A nap második felében Dr. Mosányi Emőke, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatójának előadását tekinthettük meg, majd meghallgathattuk Metzger Balázs, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat főigazgató helyettesének előadását is, aki a „Sajátos nevelési igény a köznevelésben napjainkban” című témát boncolgatta.

kép4Dr. Földiné Angyalossy Zsuzsánna következett ezután, aki tagintézmény vezetőként a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Látásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézményének munkájáról, tevékenységeiről, illetve saját tapasztalatairól és élményeiről beszélt. A projekt teljes időtartama alatt szoros együttműködés alakult ki a Látásvizsgálóval, akiknek dolgozói mindig örömmel és nagy szeretettel érkeztek Szakmai Fórumainkra és Szülő Klubjainkra, ahol igyekeztek minél több információt minél szélesebb körben átadni. Bátran kijelenthetjük, hogy ezeken az alkalmakon bőséggel gyarapíthattuk tudásunkat a látássérült gyermekek fejlesztését illetően. 1 óra körül bemutatkozott a Vakok Óvodája, melynek képviseletében Szeszák Szilvia óvoda vezető volt jelen. Ezt követte Dr. Tolnayné Csattos Márta, a Vakok Állami Intézete ERC vezetőjének előadása, aki a látássérült szülőként való csecsemőgondozásról osztotta meg tapasztalatait.

Végezetül pedig a Közösség Lámpásai mentori hálózat prezentációja következett, melynek során Eleki Abigél közösségfejlesztő, operatív vezető, illetve partner kerületeink közösségi mentorai bemutatták, hogy tevékenységük miképpen kapcsolódik a „Családi Erőforrások” projektünkhöz.

kép52 óra tájékán elérkeztünk napunk végéhez, melyet egy állófogadás keretében megtartott közös ebéd koronázott meg. Itt kötetlen beszélgetés formájában tovább folytatódhatott a kapcsolatépítés.

kép6Összességében egy igen égető probléma megoldását kerestük a fél éves projekt során, ahol remek szakemberekkel, hihetetlen sorsokkal találkoztunk, és tapasztalatokkal, őszinte támogatással lettünk gazdagabbak. Bízunk abban, hogy a projekt kapcsán megkezdett folyamatok itt még nem érnek véget, és a korai fejlesztés témájában további eredményeket tudunk elérni a jövőben. Elindultunk egy úton, amely most elágazódáshoz ért, mi pedig azon leszünk, hogy a megfelelő irányba haladjunk tovább.

Ivanova Daniela

Meghívó Szakmai Konferenciánkra

Kép forrása: Szecessziós Magazin

Kép forrása: Szecessziós Magazin

Dátum: 2016. november 30.  9:30

Helyszín: 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39. Nádor terem

Program:

A szakmai konferencia ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

Regisztráció

Meghívó letöltése

További információk:

Fodor Ágnes

fodoragnes@vgyke.com

Kérjük, ossza meg velünk tudását, tapasztalatait, hogy együtt tudjuk segíteni és támogatni a látássérült szülőket és a látássérült gyermeket nevelő családokat!

Megjelenésére feltétlenül számítunk!

“Nők a periférián” – mi is ott voltunk

 nők

A konferencia főbb témái a rejtett egyenlőtlenségek és összefüggéseik bemutatása, a nemre érzékeny, felelős és nőarcú társadalompolitika kialakításának elősegítése voltak.

A fogyatékossággal élő nők helyzetéről Földesi Erzsébet, a FESZT elnöke tartott előadást, de egyesületünk női vezetői is képviseltették magukat és szakterületüket: Fodor Ágnes, a VGYKE elnöke egyesületünket, Veres Katalin, a mentorszülő hálózat koordinátora a látássérült(ként) gyermeket nevelő anyákat és Pál Szilvia, az ACDC “Találd meg a helyed!” program vezetője a diplomás látássérült nőket.

“Örömmel vettük, hogy a konferencián volt külön a fogyatékossággal élő nők helyzetével foglalkozó szekció és megtiszteltetés számunkra, hogy a látássérült nők érdekeit képviselve megjelenhettünk ezen a rendezvényen”

– nyilatkozta honlapunknak Fodor Ágnes.

A konferencia programterve LETÖLTHETŐ

Sikeres volt a LESEK

Fotó forrása: https://www.facebook.com/lesek.hu

A látássérülteknek szóló programok tekintetében továbbra is az elmúlt 10 év legnépszerűbb és leglátogatottabb rendezvényei között szerepelt az esemény. Bízunk abban, hogy a rendelkezésre álló széles választék és a változatos előadások, valamint az új kiállítók mindenki számára nyújtottak érdeklődésének és igényének megfelelő kínálatot. A rengeteg pozitív visszajelzés megerősítette és alátámasztotta alapelképzeléseinket arról, hogy igenis szükség van ilyen jellegű eseményre, ahol az érintettek egy időben és helyen átfogó információkat kaphatnak, s kipróbálhatnak olyan eszközöket, illetve tájékozódhatnak azon szolgáltatásokról, amelyek megkönnyíthetik mindennapi életvitelüket. A nagy sikerre való tekintettel továbbra is szeretnénk rendszeresen megrendezni a bemutatót, és évről évre egyre bővülő kínálattal előállni.

Azokra is gondoltunk, akik valamilyen oknál fogva nem tudtak részt venni minden előadáson, vagy távol maradtak a rendezvényünktől. Ők sem maradtak le semmiről, ugyanis az erre a célra létrehozott honlapunkon (www.lesek.hu) újra visszaidézhetik az esemény fontosabb pillanatait képekben, valamint az előadások tartalma is meghallgatható és letölthető az Index és a zuglómédia.hu teljes körű beszámolóival és a Kossuth Rádió Napközben című műsorában valló szereplésünkkel együtt.
Szeretnénk, ha honlapunk a konferenciához hasonlóan átfogó és áttekinthető bemutatást adna a forgalmazók termékeiről és szolgáltatásairól. Kérjük, kísérjék figyelemmel, hiszen tartalma a jövőben is folyamatosan bővülni fog!

Reméljük jövőre ismételten találkozunk a Látássérült Emberek Segédeszköz Konferenciáján!

Csák Attila
Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesülete

Forrás: www.herminaegyesulet.hu

Facebook oldal