Hidak építése – a sorainkon belül: Mi, fogyatékossággal élő férfiak és nők egy önállóbb és boldogabb életért 2017. szeptember 30-án, szombaton közös felvonulásra és vidám, zenés, sportos ünnepre hívunk mindenkit!
Hidak építése – a társadalmon felé: Immár negyedszer várjuk szeretettel a fogyatékossággal élő társainkat, családtagokat, hozzátartozókat, barátokat, szimpatizánsokat – a társadalomban kb. 1.8 millió ember az, akit érint a fogyatékosság, mint élethelyzet.
Hidak építése – az egyházak felé: Sok ezer fogyatékossággal élő hívő társunk vallásgyakorlásának megkönnyítése.
Hidak építése – a döntéshozók felé: Az elmúlt évek során a „pilléreket” már közösen elhelyeztük. Jó lenne már „átadni a hidat” és együtt, egy akarattal átmenni rajta!
10.00 – 16.30 CSALÁDI NAP zenei és sport programokkal a Szent István téren. A Fodisz szervezésében: Kerekesszékes kosárlabda; Boccia; Ülőröplabda; Akadálymentes fitness; Integrált Zumba; Vakboksz; Kerekesszékes akadálypálya; Vaklabirintus Közben.
A színpadon a Makkelos Fesztivál résztvevői (6 különböző országból érkező, fogyatékossággal élő előadókból álló művészeti csoportok) zenélnek.
15.00 Gyülekezés a Clarck Ádám téren a Lánchíd budai hídfőjénél a „0” km kőnél.
16.35 -20.00 Szent István tér (a Bazilika előtt) – színes zenei- és kulturális programok, közösségi zenélés és a Nemadomfel együttes.
A 4. Rehab Critical Mass
Hidak építése – a sorainkon belül: Mi, fogyatékossággal élő férfiak és nők egy önállóbb és boldogabb életért 2017. szeptember 30-án, szombaton közös felvonulásra és vidám, zenés, sportos ünnepre hívunk mindenkit!
Hidak építése – a társadalmon felé: Immár negyedszer várjuk szeretettel a fogyatékossággal élő társainkat, családtagokat, hozzátartozókat, barátokat, szimpatizánsokat – a társadalomban kb. 1.8 millió ember az, akit érint a fogyatékosság, mint élethelyzet.
Jelszavunk: Lélektől lélekig!
Hidak építése – az egyházak felé: Sok ezer fogyatékossággal élő hívő társunk vallásgyakorlásának megkönnyítése.
Hidak építése – a döntéshozók felé: Az elmúlt évek során a „pilléreket” már közösen elhelyeztük. Jó lenne már „átadni a hidat” és együtt, egy akarattal átmenni rajta!
Újítsuk, építsük tovább a hidakat!
Találkozzunk szeptember 30-án szombaton!
10.00 – 16.30 CSALÁDI NAP zenei és sport programokkal a Szent István téren. A Fodisz szervezésében: Kerekesszékes kosárlabda; Boccia; Ülőröplabda; Akadálymentes fitness; Integrált Zumba; Vakboksz; Kerekesszékes akadálypálya; Vaklabirintus Közben.
A színpadon a Makkelos Fesztivál résztvevői (6 különböző országból érkező, fogyatékossággal élő előadókból álló művészeti csoportok) zenélnek.
15.00 Gyülekezés a Clarck Ádám téren a Lánchíd budai hídfőjénél a „0” km kőnél.
16.00 A menet elindul a Szent István térre
16.35 Érkezés a Szent István térre
16.35 -20.00 Szent István tér (a Bazilika előtt) – színes zenei- és kulturális programok, közösségi zenélés és a Nemadomfel együttes.
18.00-19.00 Bazilika – Böjte Csaba gondolatai
Várunk a felvonuláson!
Klubnap a közlekedésünkről
A klubnapi beszélgetésünk egy a közlekedéshez látszólag nem olyan szorosan kapcsolódó témával kezdődött, mivel a strandolás került szóba. Mindenki elmondta a legfrissebb élményeit, melyből azt mindenképpen megállapíthattuk, hogy aki nagyon szeret fürdeni, annak nem egyszer komoly szervezést igényel a megvalósítás, hiszen a strandok nagyon nem akadálymentesek.
A mindennapos közlekedésünkre térve megállapíthattuk, hogy még mindig nélkülözhetetlen a segítségkérés, mert sajnos még a látássérültek által gyakran látogatott helyeken is probléma van az akadálymentesítéssel. Példának elhangzott, hogy a VÁI előtt úgy oldották meg a kerekesszékes akadálymentesítést, hogy a vezetősávot is feltörték a részükre kialakított rámpa érdekében, majd ezt nem állították helyre, mely megoldás nem példa nélküli.
A FUTÁR-kapcsolókkal való két éves közlekedésünk tapasztalatait is összegeztük. Az hamar kiderült, hogy az ajándékba kapott kapcsolókat mindenki használja valamire. Van olyan aki például arra, hogy a megfelelő oldalt megtalálja olyan helyeken, mint amilyen a Móricz Zsigmond körtér. Mindenki egyetértett abban, hogy az elképzelés jó, de a létező megoldásokban még komoly hiányosságok vannak.
Az egyik nagy gond, hogy a FUTÁR-táblák helye nem mindig kiszámítható. Ha a megállók nagyjából azonos részén lettek volna elhelyezve, sokkal komolyabb segítséget jelentenének. A hangerő sem mindig ideális, sokszor a túl halk és a túl hangos között változik. Újbuda számos megállójában ráadásul egyszerre több hangszóró is elindul, ami elrontja az érthetőséget (például a Gárdonyi téren).
Ahol több járat érkezik egy megállóba (például a piacnál Újbuda-központban), ott sajnos még mindig nem segít a FUTÁR eligazodni. Még mindig az lenne segítség az elmondások szerint, ha a beérkező busz azonosítaná magát, reagálva a kapcsolóra.
A négyes metró mozgólépcsőinél az irányok cserélése a tagjaink egy részének gondot okoz, mivel a kapcsolóra adott jelzés sokszor nem működik, nem egyértelmű vagy téves. Az, hogy a mozgólépcsőket minden irányban működtetni kell, az nem jelentene problémát, ha a jelzések egyáltalán léteznének és mindig egyértelműek lennének. A jelzések azonosítását nehezítik a rendszeresen elhangzó, hosszú bemondások arról, hogy a metróban nincs vezető. Amíg ezek a bemondások mennek, nem lehetséges az irányjelzések pontos azonosítása, de egyébként is nehezítik a hang alapján való tájékozódást. Mivel a bemondás nagyon hosszú, a hang alapján tájékozódó, önállóan közlekedő utasnak sokszor nincs más választása, mint mozdulatlannak maradni.
Általában a vezetősávokról hangzott el az, hogy a gyengénlátóknak sokat segítene a kontrasztos kialakítás. Mivel a látásssérültek nagyobb része gyengénlátó, többek számára érthetetlen az, hogy a kontrasztos kialakítás miért marad el. Mások a szabványosítást hiányolták, mivel előfordulnak teljesen egyedi, a gyakorlatban nem visszafejthető jelzések. Ilyenkor csak azt érzékelik, hogy a bot elakad, de az okát nem tudják.
A vezetősávok másik helyi problémája, hogy a felújítások, felbontások során sérülnek, valamint a felújítások idején meg sem kísérlik pótolni. Mivel Újbudán sok a járdát érintő felbontás, ez a mindennapi közlekedés szempontjából ez egy akut probléma. Van olyan, akinek az utcáját minden évben felbontják, így az önálló, vagyis kísérő nélküli közlekedése annak ellenére rendszeresen ellehetetlenül, hogy egyébként ügyesen közlekedik egyedül.
Komoly probléma, hogy elég sok levelet írnak az érintettek, de az udvarias válaszleveleken kívül semmi érdemi változás nem történik. Többen példának említették, hogy már 2015 nyarán is jelezték (és azóta is megteszik) mennyire komoly gondot jelentenek a járdákat érintő felbontások, de semmi sem változott.

Másik említett probléma a megállók buszon történő bemondása. Pontos felmérést senki sem készített az arányokról, de nem egyszer téves a bemondás, ami rendszeresen okoz nehézséget. Többeknek komoly stresszt okoz az önálló közlekedésben az a tény, hogy nem tudhatják mennyire támaszkodhatnak a bemondásra. Ilyenkor marad a segítségkérés, ami egyébként is elkerülhetetlen, csak alapvetően nem kellemes dolog.
A 4-es és 6-os villamos vonalán még a mai napig nem lehet tudni, hogy éppen melyik villamos áll be a megállóba, de ugyanez a helyzet a budai fonódó hálózat sok megállóhelyén is. A kerületi megállók közül a Petőfi híd budai hídfője jelent súlyosabb gondot, mert nem mindegy melyik végállomásra megy a villamos, de ez csak az elindulás után derül ki, ami már késő. Ráadásul a középperonos megállóknál még az oldal azonosítása sem megoldható, valamint a kerületi végállomásokon az induló villamos megtalálása sem megy segítségkérés nélkül. A FUTÁR-kapcsolók ebben nem segítenek semmit, mert a kijelzők ugyan fel vannak szerelve, de 2015 óta még egy napot sem működtek.
Szóba kerültek a vonatok is, hogy mennyire nem egyszerű a szerelvények megtalálása. Példának éppen a kelenföldi állomás lett felhozva, melynél komoly erőfeszítéseket tettek a megfelelő akadálymentesítésre, de a vágány megtalálása még helyismerettel sem lehetséges. Többen ezért nem is a lakóhelyükhöz közel, hanem a belvárosi végállomásokon szállnak vonatra, mert ott van idő segítséget kérni a helyes vágány megtalálásához.
Összességében azt mondhattuk el, hogy a FUTÁR-kapcsolók valamennyit segítettek a mindennapos közlekedésben, a legtöbben támaszkodnak rá. A helyzet összességében valamennyivel jobb lett. Ugyanakkor a mindenkori önálló közlekedés lehetőségének a biztosítása még ezzel nem valósult meg és sajnos az alapvető nehézségek ugyanazok maradtak, mint a kapcsolók kiosztása előtt.
Az utolsó 15 percben megállapodtunk abban, hogy az októberi klubnapon a “látás hónapja”, vagyis az októberi rendezvények lesznek a beszélgetésünk témái. Reméljük, hogy nagyon sokan fognak hozzánk csatlakozni!
Lenkainé Vajda Viktória és Neumann Károly
közösségi civilszervezők
Jogsértéseket tárt fel az ombudsman a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében az ombudsmani vizsgálat megállapításai közül kiemelte a szakemberhiányt, az iskolába jutás ellehetetlenülését és azt, hogy “kézbesítőnek” kérték meg a szülőket.
A Székely Lászlóhoz forduló szülők sérelmezték, hogy sajátos nevelési igényű gyermekeik nem kapták meg a szakértői bizottság szakvéleményében meghatározott fejlesztő nevelést, oktatást.
Az alapvető jogok biztosának vizsgálatait összegző jelentés kiindulásként rögzíti: a sajátos nevelési igényű diáknak joga van ahhoz, hogy különleges bánásmód keretében, állapotának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön, amit a szakvéleményben foglaltak szerint kell biztosítani.
Az ombudsman öt panaszügyből kettőben feltárta, hogy a sajátos nevelési igényű, integrált oktatásra jogosult tanulók a szakemberek, vagyis logopédus, pszichológus hiánya miatt nem jutottak hozzá a szakvélemény szerinti ellátáshoz. Megállapította, hogy ez sérti az érintett gyermekek jogát a védelemhez és a gondoskodáshoz.
Olyan szülő is volt, akit közreműködésre kértek: juttassa el a szakértői bizottság szakértői véleményét a tanuló iskolájába. Ez a biztos szerint komoly aggályokat vet fel, ugyanis lehetséges, hogy a dokumentum nem vagy nem időben jut el a címzetthez.
Székely László jelentése kitér arra, hogy két esetben is akadályozott volt a sajátos nevelési igényű, fogyatékossággal élő diákok eljutása a szakértői véleményben kijelölt iskolába.
Kiemelte, hogy az intézménynek kötelessége felvenni a tanulót; az iskola fenntartójának feladata az utaztatás megszervezése és költségeinek viselése. Súlyos problémának nevezte, hogy a fenntartóknak nincsenek meg a szükséges forrásaik.
Az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy a hiányzó feltételek egyaránt sértik az oktatáshoz való jogot, valamint az esélyegyenlőség és a gyermekek legjobb érdekének megfelelő eljárás elvét.
Az ombudsman az emberi erőforrások miniszteréhez fordult, azt kezdeményezve, hogy tegye meg a problémák megoldásához szükséges intézkedéseket. Felkérte továbbá a Klebelsberg Központ elnökét: oldja meg, hogy valamennyi sajátos nevelési igényű gyermek megkapja a szakértői véleményben rögzített ellátást. Kezdeményezte továbbá, hogy a szakértői bizottságok a szakértői véleményeket minden esetben közvetlenül küldjék meg a kijelölt köznevelési intézményeknek – olvasható a közleményben.

Kép forrása: www.gyerekkuckoovi.hu
Kispesti meghívó
Sok szeretettel hívunk benneteket következő klubnapunkra melynek
helyszíne: XIX. Táncsics M. u. 7. 1. em. (Családsegítő Központ)
időpontja: 2017.Szeptember 28. (csütörtök) 15 óra
Szeptemberi klubnapunk vendége Börcsök Gáborné rendőr százados lesz a XIX. kerületi Rendőrkapitányságról, és a vagyonvédelemről tart előadást.
Közlekedéssel kapcsolatos tájékoztató is lesz, melyből kiderül, mi a bikesafe program?
Sőt, klubnapunkon lehetőség nyílik álkamerák és személyi riasztók kipróbálására.
Megemlékezünk Szent Adorjánról, aki – többek között – a büntetés-végrehajtás védőszentje.
Elkezdődött az iskola. Tudsz annyit, mint egy ötödikes? Kvízjátékunkból ez is kiderül.
Szeretettel várunk mindenkit!
Részvételi szándékotokat kérjük, feltétlenül jelezzétek!
Elérhetőségeink:
Telefon: 06/70/984-8868
E–mail: lampas.kispest@gmail.com

A kép forrása: szolnokinaplo.hu
Bernát Zsuzsanna és Puchnyák István
közösségi civilszervezők
A Trivium Egyesület pályázatai
100 Mini Történet – Novellapályázat
A Trivium Egyesület 100 Mini Történet címmel novellapályázatot hirdet.
A pályázatra életkori megkötés nélkül kezdő és rendszeresen publikáló írók jelentkezését is szívesen fogadjuk. Hazai és határon túli írók egyaránt pályázhatnak.
Téma megkötés nincs. Nevezési díj nincs. A pályázat jeligés.
Beküldési feltételek
Pályázni kizárólag olyan prózai művekkel lehet, amelyek sem nyomtatott, sem elektronikus formátumban nem jelentek meg sem antológiákban, sem egyéni honlapokon, blogokon. Egy szerző legfeljebb 5 novellával pályázhat, a novellákhoz jeligét kell társítania. A jelige bármilyen szó lehet, az helyettesíti a szerző nevét a zsűritagok előtt.
A novellákat e-mailben a palyazatok@triviumnet.hu címre kérjük beküldeni.
A szerzők azonosítása miatt az e-mailnek tartalmaznia kell a szerző nevét, jeligéjét és az elérhetőségét (lakcím, telefonszám).
Az e–mailben csatolt fájlként kérjük beküldeni a novellát doc, docx, rtf vagy odt formátumban.
A tárgy mezőbe kérjük beírni: „100 mini történet”.
Beküldési határidő: 2017. november 30. éjfél
Japán a szamurájkorban – Novellapályázat
A Trivium Egyesület Japán a szamurájkorban címmel novellapályázatot hirdet.
Téma: Az írások a szamurájkori Japánban játszódjanak. Ez az időszak a Muromacsi–kortól a Meidzsi–korig, azaz 1392-1867-ig tartott. Nincs műfaji megkötés, azaz a mű lehet történelmi fikció, fantasy, sci-fi. Nem anime és manga átírásokat, fanfictionöket, hanem a japán történelmen és kultúrán alapuló történeteket várunk.
A pályázatra életkori megkötés nélkül kezdő és rendszeresen publikáló írók jelentkezését is szívesen fogadjuk. Hazai és határon túli írók egyaránt pályázhatnak.
A pályázat jeligés. Nevezési díj nincs.
Beküldési feltételek
Pályázni kizárólag olyan prózai művekkel lehet, amelyek sem nyomtatott, sem elektronikus formátumban nem jelentek meg sem antológiákban, sem egyéni honlapokon, blogokon.
Egy szerző legfeljebb 2 novellával pályázhat.
A szerzőnek a novellákhoz jeligét kell társítania. A jelige bármilyen szó lehet, az helyettesíti a szerző nevét a zsűritagok előtt.
A novellákat e–mailben a palyazatok@triviumnet.hu címre kérjük beküldeni.
A szerzők azonosítása miatt az e-mailnek tartalmaznia kell a szerző nevét, jeligéjét és az elérhetőségét (lakcím, telefonszám).
Az e–mailben csatolt fájlként kérjük beküldeni a novellát doc, docx, rtf vagy odt formátumban.
A tárgy mezőbe kérjük beírni: „Japán a szamurájkorban”.
Beküldési határidő: 2017. november 30. éjfél
A pályázatokról további tudnivalókat az alábbi linkre kattintva érhetnek el:
http://triviumnet.hu/2017/09/06/100-mini-tortenet-novellapalyazat/

a kép forrása: kultfm.hu
Városnéző sétára indultunk
Szeptember 7-én harmadik kerületi klubtagokkal csatlakoztunk a Kálvin téren ahhoz a látássérült csoporthoz, amely Szekeres Júlia idegenvezetővel városnézésre indult. Irodalmi, történelmi sétát tettünk az V. kerület déli részén.
Először megnéztük a középkorban épült városfalat. Megtudtuk. hogy Mátyás király építette a törökök támadása ellen. Az utcán szembe állt az a ház, ahol Petőfi Sándor lakott néhány évig. Az Egyetem tér felé haladva több történelmi személyiségről hallottunk. Megnéztük a pesti árvíz érdekességeit is.

Tovább mentünk és megérkeztünk a Károlyi Mihály utcában található Károlyi-Palotához, amely közel hatvan éve a Petőfi Irodalmi Múzeumnak ad otthont. Megtudtuk, hogy a palota első formájában 1696-1698 között épült barokk stílusban. Több tulajdonosa volt, majd 1766-ban lett a Károlyi családé. A reformkor politikájának és irodalmának neves alakjai mind megfordultak a palotában. A hozzá tartozó kertet 1932-ben rendbe tették és közkertté nyilvánították (Károlyi-kert).

A kertet az idők során többször átalakították. Fénykorában még egzotikus növényeket is neveltek a virágházban. a kertben pedig lugasokat telepítettek. Utoljára 1996-ban az elhasználódás miatt ismét áttervezték. A parkban van szökőkút jelentős gyepfelülettel az évszaknak megfelelő virágokkal, kanyargós sétányokkal. A parkban található az ország egyik legidősebb fehér eperfája.
Sétánk végére érve kellemesen elfáradtunk, de megérte!
Új ismeretekkel és a sok látnivaló élményével megint gazdagabbak lettünk.
Vasné Pintér Teréz
közösségi civilszervező
Kéréssel fordulunk a tagdíjat csekken fizető tagtársainkhoz

Sajnálattal tapasztaltuk, hogy több olyan postai befizetés is érkezett hozzánk, ahol az egyesületi tag neve nincs feltüntetve, csak a feladás dátuma, annak időpontja, illetve hogy melyik postán került befizetésre az éves tagdíj. Ezen információk birtokában sajnos nem tudjuk beazonosítani azt, hogy mely tagtársunk részéről történt meg a befizetés.
Kérjük Önöket, hogy segítsék munkánkat azzal, hogy a befizetéskor feltüntetik az egyesületi tag nevét, így jelentősen megkönnyítik a befizetés feldolgozását!
Mivel több, a beazonosíthatatlanság miatt függőben lévő befizetésünk van, így szeretnénk kérni azon tagtársainkat, akik az alábbi postahivatalban, a feltüntetett napon és időpontban fizették be tagdíjukat, hogy a feladott csekk tőszelvényével jelentkezzenek Egyesületünknél, hogy minél hamarabb postázhassuk részükre a bélyeget!
Feladás helye: Vác 1. Posta
Cím: 2600 Vác, Posta park 2
Feladás dátuma: 2017. 09.07 11:41
Feladás helye: Budapest Campona
Feladás dátuma: 2017.09.08 14:00
Feladás helye: Budaörs 4 posta
Cím: 2044 Budaörs, Sport utca 2-4.
Feladás dátuma: 2017.09.11 12:46
Feladás helye: Solymár
Feladás dátuma: 2017.09.11 08:14
Feladás helye: Budapest Mamut
Feladás dátuma: 2017.09.00 13:02
Együttműködésüket köszönik:
az Ügyfélszolgálat munkatársai
Gustav Klimt: A csók
Elöljáróban néhány szó, lévén a festménynarráció a szakma számára is nagyon ingoványos terület. Fontos tisztázni, hogy egy tapasztalat rekonstrukciója természetesen mindig csak egy nézőpont a sok közül, mely a mesélő perspektíváját tükrözi, így van ez a narráció esetében is. Bár, a tőlem telhető módon igyekszem visszaadni a valóságot, önkéntelenül előfordulhatnak “költői túlzások”, “beleképzelések”, a képnek úgymond továbbgondolásai, amelyekkel sok esetben egy hangulatot, egy benyomást próbálok érzékeltetni. Ez a szubjektív jelleg a festmények és művészi fotók esetében súlyozottan érvényesül. Azok, akik látják is a képet és nem csak olvassák a leírást vagy hallgatják a felvételt, nézzék ezt el nekem. A válogatás egyelőre önkényes, a saját kedvenceimet “mesélem el” ebben az új sorozatban, de ha bárkinek van bármilyen kívánsága, egy kép, ami számára sokat jelent és szeretné, ha azt én interpretálnám, szóljon nyugodtan és abból is készülhet írásos illetve hanganyag. Várom az ötleteket! Jó szórakozást! 🙂
A narráció, írott formában
A kép címe csalóka, mondhatni költői, legalábbis modern szemmel. A partnerek ugyanis nem csókot váltanak, csak a férfi illeti gyengéden szerelmese rózsás arcát, aki eközben szemét lehunyva adja át magát a pillanatnak. Karját a férfi nyaka köré fonja, így vonva magához. A hölgy metszett, porcelánbabáéra emlékeztető vonásait és a hajába tűzdelt virágokat látva mégsem lepődünk meg a címen, a szecessziós környezetben a csók többletjelentéssel színesedik, akár a festmény maga. Válltól lefelé a két szereplő teste nem látszik, mintha puha paplan, takaró ölelné őket körbe, talán szerelmük allegóriája. Ez a paplan arany alapon színes, mintás. A férfi oldalán maszkulin formák jelennek meg, fekete-fehér téglalapok, egyenesek, a nőén pedig örvénylő csigavonalak, középen kis ponttal. Szerelmese felé közeledve ezek a pici örvények egyre színesebbek, mintha virágba borulnának. Alsó lábszára kilátszik a takaró alól, bokáján apró-levelű, aranysárga futónövény szalad lefelé, egy gombostűfejnyi színes virágok pöttyözte mezőre, ami fölött mintha lebegne a pár. Az egész jelenet nagyon álomszerű.
Tetszett a narráció? Írja meg nekem a vgyke.audionarracio@gmail.com e-mail címen! Szívesen tájékozódna tovább a témában? Megteheti a https://www.facebook.com/vgykeaudionarracio/ oldalon, ahol további narrációkat élménybeszámolókat, programajánlókat és egyéb érdekességeket talál. Várom szeretettel!
S. Tóth Erika
audionarrátor, kommunikációs munkatárs
Mobil: +36 30 755 6983
Kirándulás a budai hegyekben
Régi tervünk volt, hogy sokat sétáljunk és túrázzunk a környékünk hegyes területen. Ez a tervünk időről-időre valóra válik, legalábbis törekszünk arra, hogy évente legalább egyszer legyen ilyen programunk is. Eredetileg egy nehezebb terepre szerveztük a kirándulást, de a jelentkezők kérését figyelembe vettük, így egy sétálósabb program valósult meg a tündérhegyi túránk helyett.
Amikor az első hegyes túránkat szerveztük, már akkor kiderült, hogy a valóban friss levegő, az erdő illatai és az új helyek felkeresése okozta öröm mindenkinek ad annyit, ami miatt újra és újra el fog jönni. Ez így történt most is és a kapott élmények sem okoztak csalódást.

A kirándulásunk a távoli találkozóhely miatt buszozással indult, majd a Normafától elindulva kezdtük a gyalogtúránkat. A Normafán megnéztük a frissen átadott szabadtéri kondiparkot, valamint azt a kisplasztikát, mely a környező hegyeket mutatja be. Ebből megtudtuk, hogy nagyjából 300 és 500 méter közötti tengerszint feletti magasságban fogunk kirándulni, de a szintkülönbségből elég keveset fogunk érzékelni.
A túra során egy jelzett útvonalon haladtunk, számos olyan elhagyott létesítményt megfigyelve, melyek egykor a kirándulókat szolgálták ki. Ezek pihenőhelyet, eső elől való menekülést és biztonságosan tiszta ivóvizet nyújtottak az arra járók részére. Az állagromlás mértékét jelzi, hogy a nagyon rossz állapotban lévőket már kerítéssel is elzárták.
Az egyik különleges élmény melyben részünk lehetett, az emberek által nem feldúlt részeken megtapasztalható illatfelhő volt, melyet számos virágnak és fának köszönhettünk az erdő határán haladva. Alapvetően tisztább városrészből indultunk el, de mindannyian megéreztük, hogy teljesen más minőségű levegő volt az erdőben, mint amit a mindennapokban megszoktunk.
A kirándulás útvonalán nagyon sok tájékoztató táblát találtunk, melyekből számos érdekességet is megtudtunk. Az egyik különlegesség a Mátyás király idejében kialakított vadaskert felfedezése volt, melynek ma már csak a nyomait lehet megérinteni. A másik érdekesség Budapest egyetlen hosszú időn át életben maradt libanoni cédrusa volt, mely mára már hatalmasra nőtt. A kissé erősebb melegben megtapasztalhattuk mit jelent egy ilyen fa árnyéka, ugyanis nagyon sokfelé ágazva, hatalmas lombozattal nyújt hűs pihenőhelyet. A 120 éves fa védettséget élvez, ezért nem lehetett megérinteni a törzsét.
A kirándulás végéhez érve megállapodtunk abban, hogy igyekszünk majd több hegyi túrát szervezni a jövőben. Nem csupán azért, mert kellemes menekülést kínál a kínzó meleg elől, hanem azért is, mert szeretnénk felfedezni a környező hegyek további meglepő titkait.
Lenkainé Vajda Viktória és Neumann Károly
közösségi civilszervezők
Dr. Bánó Miklós Braille írás-olvasás és játék a pontokkal vetélkedő
“Nem a győzelem a fontos”
A vetélkedő helye: Szövetségünk Székházának kiselőadó terme (Bp. XIV. Hermina út 47.)
Jelentkezni lehet egyesületünk irodájában személyesen, telefonon vagy levélben, akár a verseny napján, a helyszínen is.

Forrás: www.168ora.hu
Kérjük a jelentkezőket, hogy az írás versenyhez saját pontírógépüket hozzák magukkal. Amennyiben nincs erre mód, akkor ezt mindenképpen kérjük előre jelezni, hogy gépet tudjunk biztosítani.
Telefonszám: 06-1/273-0755,
Postacím: 1406 Budapest Pf. 40.
e-mail: info@herminaegyesulet.hu
Az elmúlt évekhez hasonlóan az első három helyezett mindhárom kategóriában díjazásban részesül.
Minden kedves pontírást szerető és ismerő sorstársat tudásszinttől függetlenül szeretettel várunk!
A Hermina Egyesület vezetősége és Közművelődési és Kulturális Bizottsága
Radnóti Miklós: Naptár (2. rész)
ÁPRILIS
Egy szellő felsikolt, apró üvegre lép
s féllábon elszalad.
Ó április, ó április,
a nap se süt, nem bomlanak
a folyton nedvesorru kis rügyek se még
a füttyös ég alatt.
1939. március 12.
Az aprólékos műgonddal készített fotón a tavasz hírnöke, egy hóvirág fázósan zárt fehér szirmai bukkannak elő a fűszálak homályosan elmosódó, nedves tengeréből. Az aljnövényzet pontos körvonalai csak a kis virág tövében kivehetők. A háttér is mindössze elkent foltos szürkeség, így kiemelve a lényeget. A kis zöld száron egyébként is lekonyuló ívben növő virág mintha szomorkásnak tűnne a szirmokon legördülő hajnali harmatcseppektől övezve. Közelről látjuk az aprócska növényt, úgyhogy az egyik vízcsepp szinte gombostűfejnyi üveggolyónak látszik a mandulaforma bimbó végében. A valóban csöppnyi üveggolyón, alig észrevehetően egy fűszál tükröződik.

MÁJUS
Szirom borzong a fán, lehull;
fehérlő illatokkal alkonyul.
A hegyről hűvös éj csorog,
lépkednek benne lombos fasorok.
Megbú a fázós kis meleg,
vadgesztenyék gyertyái fénylenek.
1941. február 25.
Ebben a pár sorban engem leginkább a “fehérlő illat” érzékletes költői képe, szinesztéziája fogott meg. A fotó, amit választottam, a japán cseresznyevirágzás szemet és szívet gyönyörködtető időszakát örökíti meg. Eddig úgy hittem, hogy a cseresznyevirág csak rózsaszín lehet, de ezen a képen a fények különös játékának köszönhetően, fehérbe-hajló egymásba nyúló, dús lombokat látunk. Egy kis mesterséges tó partján állnak a terebélyes, egymás tőszomszédságában viruló, sötét törzsű fák, melyek egy sétányt szegélyeznek. Alkonyodik, de az is lehet, hogy épp hajnal van. A perspektivikus ábrázolásnak köszönhetően a nézőtől távolabb a fák koronája már szinte ráhajlik a tükörsima, mélykék vízfelületre, melyen tökéletes pompájukban látjuk viszont a kócos, rózsaszínes-fehéres lombokat. A tükörképen a fák tövében és a korona közelében, kis fénypontok tűnnek fel, de a parton valahogy mégse látszanak a fények forrásai, mintha a fotós játszana velünk. Ahogy tüzetesebben megvizsgáljuk a részleteket, itt-ott feltűnik a lombok között egy-egy kis lámpa, de, hogy a fák tövében lévő kis fénypontok eredetije hol lehet, arra nem sikerült rájönnöm. Bárhol is legyenek ezek a titokzatos lámpácskák, gyönyörűen megvilágítják az illatos lombokat alulról, vonzva a tekintet. A könnyű cseresznyevirágok kontrasztjaként a nézővel szemközt sötét fenyvesekkel tarkított, kéklő hegyormot látunk, festői az összkép.

JÚNIUS
Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz,
az ég derüs, nincs homlokán redő,
utak mentén virágzik mind az ákác,
a csermelynek arany taréja nő
s a fényes levegőbe villogó
jeleket ír egy lustán hősködő
gyémántos testü nagy szitakötő.
1941. február 28.
Egy különösen gyönyörű lugas tűnik fel a képen, benne egy kis sétánnyal, melyet frisszöld fű szegélyez. Az építmény árkádos ívét egy masszív farácsozatból alakították ki, de ez csak itt-ott bukkan elő, lévén akácvirágok elképesztő, álomszerű sűrűje borítja, melyek úgy lógnak le hosszan felülről az csendes ösvényre, akár egy gyönyörű hajkorona selymes tincsei. A halvány- és sötétlila virágfürtöket fehérakác menyegzői zuhataga választja el egymástól. A virágfüzérek között beszűrődő napfény csíkokban árnyakat rajzol a sétányra. Ez a kivételes hely, mesebeli békéjével olyan hatást kelt, mintha Tündérország bejárata volna.

A kép egy csodálatos lilaakác-kertben készült, mely Japánban található. Aki szeretne, bővebben az alábbi cikkben olvashat róla:
http://toochee.reblog.hu/csodalatos-japan-lilaakac-kert
Tetszettek a narrációk? Írja meg nekem a vgyke.audionarracio@gmail.com e-mail címre! Szívesen tájékozódna tovább a témában? Látogasson el a https://www.facebook.com/vgykeaudionarracio oldalra, ahol további élménybeszámolókat, programajánlókat, narrációkat és egyéb érdekességeket talál. Várom szeretettel!
S. Tóth Erika
audionarrátor, kommunikációs munkatárs
Mobil: +36 30 755 6983
Holdviláglát(ogat)ás
Szereted a vizuális kultúra mindennapi és nem mindennapi remekeit? A színházat, a filmet, a festészetet? Vagy csak szeretted, de el se tudod képzelni, hogy újra átélheted? Szívesen ringatóznál Claude Monet-val a Velencei gondolán vagy adóznál az élet szépségének Matisse mozgalmas és örömteli műalkotásán keresztül? Csukd be a szemed és képzelj el egy számodra kedves festményt. Hogy mondanád el magával ragadó szépségét egy vak embernek? Milyen lehet csukott szemmel nézni egy színdarabot vagy egy filmet? Próbáltad már?
Egy kis történeti áttekintést követően, többek között ezekre a kérdésekre keressük együtt a választ. Mindegy, hogy látsz vagy sem, hogy láttál-e valaha vagy sem, hogy jártál-e már narrált színházi előadáson, filmvetítésen, tárlaton vagy sem vagy, hogy egyáltalán tudod-e, mi az az audionarráció. Ez a beszélgetés biztos tartogat számodra újdonságokat és meglepetéseket, sőt kulisszatitkokat, merthogy nem csak a narrációról lesz szó, hanem a különös és az átlag néző számára rejtett “színházi üzem” működéséről is.
Meghívott vendégeink: Koltai Judit, a Holdvilág Kamaraszínház színművésze, rendezője és művészeti vezetője, valamint S. Tóth Erika kolléganőnk, akinek a narrációival, beszámolóival és “tudta-e” rovatával már kedves tagjaink is megismerkedhettek az egyesület hírlevelén keresztül.
Időpont: 2017. szeptember 27. szerda, 15:00 és 17:00 között.
Helyszín: Kondor Béla Közösségi Ház (1181 Budapest, Kondor Béla sétány 8.)

Izgalmas klubdélutánnak nézünk tehát elébe, mindenkit várnak szeretettel XVIII. kerület Lámpásai: Kiss Juli és Juhos Robi