2015-ben, áprilisban volt az első klubnap Újbudán. Amellett, hogy erre emlékezünk egy ünnepi kvízzel, szó lesz a klubprogramok során szerzett kellemes élményekről és a most tavaszra szervezett programokról. Az ünnepi kvízjátékban megelevenednek majd a közös programokon szerzett élmények, de a Braille-írásról is megtudunk majd valószínűleg pár olyan érdekességet, amit nem gyakran szoktak elmondani.
Azért, hogy megfelelő számú ülőhely álljon rendelkezésre, kérjük, hogy mindenki jelezze előre a részvételi szándékát!
Születésnapi meghívás

A kép forrása: https://img.clipartfest.com
2015-ben, áprilisban volt az első klubnap Újbudán. Amellett, hogy erre emlékezünk egy ünnepi kvízzel, szó lesz a klubprogramok során szerzett kellemes élményekről és a most tavaszra szervezett programokról. Az ünnepi kvízjátékban megelevenednek majd a közös programokon szerzett élmények, de a Braille-írásról is megtudunk majd valószínűleg pár olyan érdekességet, amit nem gyakran szoktak elmondani.
A program időpontja: 2017. április 4. (kedd) 14,15-16,00
A program helyszíne a szokásos: XI. Etele út 55. – a BMK épületének földszinti kisterme
Azért, hogy megfelelő számú ülőhely álljon rendelkezésre, kérjük, hogy mindenki jelezze előre a részvételi szándékát!
Emailben: lampas.ujbuda@gmail.com
Telefonon: 0630-186-6321
Lenkainé Vajda Viktória és Neumann Károly
közösségi civilszervezők
Az Egyesületünk kapuja, az Ügyfélszolgálat

Mészáros Gyöngyivel, az Ügyfélszolgálat vezetőjével beszélgettünk tevékenységükről, és áttekintettük, hogy mi várható náluk 2017 során.
Össze tudod röviden foglalni, hogy mivel foglalkoztok?
Tulajdonképpen mindennel, amivel megkeresnek minket a tagjaink és más látássérültek. Ha valaki a honlapon megnézi az ügyfélszolgálathoz érkező gyakori kérdéseket, akkor láthatja, hogy 34 pontba sűrítettük ezeket, és mindegyik más-más területre vonatkozik. Ez jól mutatja, hogy mennyire széles azon területek köre, melyekkel foglalkozunk. Azt valljuk, hogy minden megkeresés fontos és figyelmet igényel, ezért igyekszünk mindenre a legmegfelelőbb megoldást felkutatni.
Szerinted milyen tényezők jellemzik, motiválják munkátokat?
Mindenkire figyelünk, aki megkeres minket akár emailben, akár telefonon, akár személyesen fárad be hozzánk. Igyekszünk kimutatni azt, hogy érdekel minket a bennünket felkereső problémája, s úgy érzem, érzik részünkről az empátiát, ami egy jól működő ügyfélszolgálaton természetes kell, hogy legyen. Ha nem sikerül az adott pillanatban megoldást találnunk, újra felvesszük az ügyféllel a kapcsolatot. A munkatársaimról, Benke Richárdról és Leány Ferencről elmondhatom, hogy komoly tapasztalat és szakértelem áll mögöttük, melynek köszönhetően a váratlan vagy szokatlan kérdésekre is megtalálják a megfelelő választ.
Mi az, amit az Ügyfélszolgálat erősségének tekintesz?
Komoly eredménynek tekintem, hogy emberarcúvá váltunk, ahol komolyan veszik az ügyfeleket és a kéréseiket. Gyakran előfordul, hogy valaki csak beszélgetni jön be az irodába, s mi ennek is nagyon örülünk.
Több visszajelzést is kaptunk az általunk szerkesztett Hírlevelekről. Az olvasók szerint mindenkinek érdemes elolvasni, hiszen látóknak és látássérülteknek egyaránt nyújt tájékoztatást, kínál aktuális programot, ajánl narrált előadásokat. Elmondhatom, hogy hétről-hétre nagyon komoly energiát fektetünk az elkészítésébe, mert célunk a minél változatosabb hírlevél összeállítása. Bízom benne, hogy mindenki tudja, hogy a hírlevelünk, a Hírmondó telefonon, emberi hangbemondással is meghallgatható.
Abban a speciális helyzetben vagyunk, hogy sok esetben az ügyfélszolgálat munkatársai azok, akik találkoznak az új látássérültekkel. Amikor valaki megéli ezt az élethelyzetet, akkor sokszor mi vagyunk az első olyan állomás, akik a segítségek széles tárházát nyitjuk meg előttük, és talán az első örömtelibb hírt, információt is mi adjuk át. Ez egy nagyon különleges és nagyon hangsúlyos szerepkör, Feri és Ricsi tapasztalata és segítsége itt pótolhatatlan.
Az a célunk, hogy aki velünk kapcsolatba kerül, érezze, hogy nem egy adminisztrációs adatként kezeljük őt, hanem egy közösség tagjává fogadjuk. Az újonnan belépőknek bemutatjuk Egyesületünk szolgáltatásait, röviden ismertetjük a tevékenységeket, és bemutatjuk azokat a kollégákat, akikkel később találkozni fog. Megismertetjük a Lámpás klubokból álló hálózattal is.
Az Ügyfélszolgálat Lámpás Klubokra történő kitelepülése egy alapvetően új dolog. Mit gondolsz róla?
Eleinte magam is tartottam tőle, de rá kellett jönnöm, hogy egy nagyon értékes szolgáltatási körről beszélhetünk. Ugyanis sokaknak jelent komoly problémát, hogy egy-egy aránylag rövid idő alatt elintézhető ügy miatt sokat utazzanak. Bár irodánk tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető, akadálymentesen bejárható, az utazási idő mégis többszöröse lehet a tényleges ügyintézésnek. Ezért tartom jó dolognak, hogy a kitelepülések során például a tagdíj befizetése, illetve egyéb adminisztrációs ügyek elintézhetőek, így gyakorlatilag szinte házhoz megy az Ügyfélszolgálat, ami könnyebbség a tagok számára.
Azt tapasztaljuk, hogy a kitelepüléseken lényeges kérdések is szóba kerülnek, így az informálást tekintve is van ránk igény. Az pedig még fontosabb, hogy emberi kapcsolatok épülnek ki a tagokkal, ismeretségek szövődnek, így később egy emailes, telefonos vagy személyes ügyintézéskor már szinte ismerősként üdvözöljük egymást. Ennek fontos szerepe van a bizalom növelésében.
Milyen céljaitok vannak 2017-ben?
Munkánkat szeretnénk továbbra is tagjaink, ügyfeleink megelégedésére végezni. Igyekszünk Hírlevelünket még színvonalasabbá tenni. Várjuk ötleteiket, észrevételeiket, kritikáikat. Kérem, forduljanak hozzánk bizalommal!
Az Ügyfélszolgálatunk elérhetőségei:
Cím: 1146 Budapest, Hermina út 57.
Postacím: 1380 Budapest, Pf. 1075.
Telefon: +36 1 384 55 41
Mobil: +36 70 387 52 67 (MVGYOSZ flottából ingyenes)
E-mail: ugyfel@vgyke.com
Ügyfélfogadási idő:
- hétfő: 08:00-16:00
- kedd: 08:00-16:00
- szerda: 08:00-18:00
- csütörtök: 08:00-16:00
- péntek: 08:00-14:00
Diplomás látássérültek jelentkezését várjuk

A kép forrása: https://www.insidehighered.com
Mucza Patrik vagyok a Károli Gáspár Református Egyetem végzős, szociológia szakos hallgatója, és szakdolgozatom megírásához keresek 8-10 vak, vagy gyengénlátó önkéntest, akivel személyes interjút folytatnék a diplomás látássérültek munkapiaci helyzetéről.
A beszélgetés időtartama fél, maximum egy óra, melynek időpontját a jelentkező választja meg.
Elérhetőségeim:
muczapatrik@gmail.com
+36-30/449-49-18
A jelentkezőknek előre is köszönöm az idejüket!
Üdvözlettel:
Mucza Patrik
Segédeszközök a klubnapon
A klubnapunkon egy olyan kerületi látássérült előadónk volt, aki régóta foglalkozik a látássérültek életét megkönnyítő segédeszközökkel. Az elve ugyanis az, hogy amíg van valakinek valamennyi látásképessége, addig azt érdemes kihasználni. Ezért elhozta a klubra azokat az eszközöket, melyeket ő a mindennapjaiban is használ.
Az elhozott segédeszközök főként digitális nagyítók voltak, melyeknek a megjelenítője a megmaradt látásképességhez igazíthatók. A nagyítók sikerére jellemző, hogy két aliglátó tagunk is sok-sok év után először láthatott ismét betűket, melynek nagyon örvendtek.


A vidám hangulatú kipróbálás során szóba kerültek az elérhető támogatások, melyeket az ilyen eszközök megszerzéséhez igénybe lehet venni. Ezek között említésre került a VGYKE által kínált pályázható összeg a tagjai részére, mely ugyan “csak” néhányszor tízezer forint, de ahhoz pont elegendő, hogy hatékony segédeszközök legyenek elérhetőek a segítségével.

Egy izgalmas beszélgetés alakult ki arról is, hogy van-e határa a segédeszközök elérhetővé tételének. Ugyan nem alakult ki egyetértés, de nagyon érdekes és izgalmas érvek kerültek elő, mely sokunkban megerősítette, hogy érdemes ezeken a klubnapokon akár csak hallgatóként is jelen lenni.
A klub másik részében tájékoztatás hangzott el a tavasszal induló VISAL-tréning nevet viselő, néhány alkalmas programsorozatról, mely a látássérült élethelyzetével foglalkozik. A tréninget eredetileg azoknak találták ki, akik életük felnőtt szakaszában vesztették el a látásukat, de ez aktualizálásra került, így a mai, magyarországi környezethez alkalmazkodva, mindenkinek segítséget kínál. Nem csupán a született látássérülteknek, hanem a szerzett látássérüléssel élőknek, valamint a látó családtagoknak is. Részben öröm, részben sajnálatos, de úgy néz ki, hogy akkora az érdeklődés, hogy egy másik ilyen programot is szükséges lesz majd elindítani Újbudán.
Szóba került még az is, hogy majd ebben az évben kirándulást fogunk szervezni Tatára, ahol megnézzük a tavaly átadott rehabilitációs központot, ismét megyünk hajókirándulásra és sok más helyszín mellett majd elmegyünk Zebegényre is. Elmondtuk, hogy továbbra is nagyon nyitottak vagyunk a kerületi tagok javaslataira és mindent megpróbálunk megszervezni, amire igény van. Példának említettük, hogy valószínűleg végre megvalósul a közös bowlingozás és más tervezett sportolási lehetőség is.
Végezetül mindenkit meghívtunk április 4-re, a klubunk második születésnapjára. A szokásos helyszínen, 14 óra 15 perctől, sok szeretettel várunk majd mindenkit egy igazán érdekes és vidám klubdélutánra!
Lenkainé Vajda Viktória és Neumann Károly
közösségi civilszervezők
Segítőkutyával az EU-ban

A kép forrása: http://www.barathegyisegitokutya.hu
A petíció célja egy átfogó uniós törvény megalkotása, mely az EU minden tagországában kötelezően előírja azt, hogy vakvezető- és segítőkutyával közlekedők, kutyájukkal együtt minden, a nyilvánosság számára rendelkezésre álló létesítményhez és szolgáltatáshoz, másokkal azonos alapon, szabadon hozzáférhessenek.
Bár tapasztalataink szerint Magyarországon csak elvétve tapasztalható ilyen probléma, kérésünk az, hogy – látásképességünk mértékétől vagy annak teljes hiányától függetlenül – minél többen támogassuk aláírásunkkal a petíciót, hogy Európa szerte elháruljanak a vakvezető- és segítőkutyával közlekedők előtt álló korlátozások.
Az európai szövetség a felhívásában a következőket emeli ki:
“Brüsszelben, ahol az uniós törvények és jogszabályok is készülnek, igen gyakori az, hogy a vakvezető kutyák nem utazhatnak gazdájukkal taxiban, és néha még a rendőr is sokkal inkább a sofőr pártján áll, mint a fogyatékossággal élőén! A szállodák a segítőkutyák után extra költséget próbálnak meg felszámítani, az éttermekben pedig nem szolgálják ki a vakvezető kutyával érkezőket. És még ennél is sokkal rosszabb lehet a helyzet az olyan országokban, amelyekben hiányzik a kutyák elfogadásának kultúrája, vagy ahol különösen ritkán látni vakvezető kutyákat.”
Az aláírás menete az alábbi 5 lépésen keresztül oldható meg:
1. Az alábbi linkre kell kattintani:
http://goo.gl/kxoyXm
2. Az űrlap kitöltése után egy email érkezik , melyben a bejelentkezés (log in) opciót kell választani.
3. Utána a “support a petition” ablakra kell átváltani.
4. A keresőmezőben (Keyword) rá kell keresni a petíció sorszámára: “1140/2015”. Angolul a petíció szövege is elolvasható a képernyő alján.
5. Először a “View” (megtekintés), majd a “support” (támogatás) mezőre kell kattintani. Ez utóbbi kattintással valósul meg a petíció támogatása.
A Szövetség minden támogató segítségért és aláírásért köszönetét fejezi ki!
Polgárőrség a klubnapon

A kép forrása: http://www.angyalfoldpolgarorseg.hu/
A következő klubnapunk kivételesen délután lesz, melyet 2017. március 27-én (hétfőn) 15.00-17.00 óráig tartunk meg a Prevenciós Központban.
A cím: 1134 Bp, Tüzér utca 56-58.
12-es szoba
A helyszínt a XIII. kerületi önkormányzat biztosítja számunkra.
A vendégünk ezúttal a kerületi Polgárőr Egyesület egyik tagja, Csery-Szűcs Péter lesz, aki elmeséli nekünk, hogy mi a feladatuk és hogyan egészítik ki a rendőrség munkáját.
Jelentkezéseiteket március 24-én (pénteken) 16.00 óráig várjuk, a fentebb feltüntetett elérhetőségek valamelyikén!
Amennyiben módodban áll és szeretnél kedveskedni a társaságnak, szeretettel fogadjuk felajánlásodat nasi, vagy innivaló formájában!
Jánosi Veronika és Molnárné Tóth Andrea
közösségi civilszervező
Összecsendül két pohár…
Az egykori François Pezsgőpincészet bejáratánál berendezett múzeumban kezdtük sétánkat, ahol vezetőnk, Quirin Károly a pezsgőkészítés és a budafoki pezsgőgyártás történetét ismertette; beszélt Törley József életútjáról, François Lajos és Cézár tevékenységéről, a Hungária pezsgőcsalád létrejöttéről, a magyar pezsgők külföldi elismertségéről.
Az olasz építőmesterek által szépen kitéglázott, boltíves pincerendszerben a tradicionális technikával gyártott pezsgők először máglyaszerűen elrendezett, majd a seprő eltávolítása végett változó szögben lefelé fordított üvegek ezreit láttuk.

Egy másik pinceágban másfél literes üvegekben tárolják a készülő pezsgőt. A transvasée technikával készült pezsgők a seprőtlenítés/degorzsálás után kerülnek 7,5 dl-es parafa dugós üvegekbe.
Pincesétánk végeztével a Törley díszteremben nézhettük meg a ma gyártott Törley-, François- és Hungária pezsgőket, valamint a ma használatos pezsgőspoharakat. Megcsodálhattuk a Törley Józsefről, a Törley Mária által készített gyönyörű mellszobrot, valamint a nemes csantavéri Törley-család és Magyarország címerét.
Az egykori degorzsáló csarnokban a szecessziós Zsolnay-mozaik nyújtott a dolgozóknak esztétikai élményt.
Végezetül a különböző pezsgőféléket kóstolhattuk meg a házigazda Chevaliers Törley Pezsgőrend ceremóniamestere, Magyarország legjobb pezsgőszakértője, Quirin Károly társaságában.
Egészségünkre!
Bernát Zsuzsanna
közösségi civilszervező
Tavaszköszöntő Teadélután, Gyümölcsoltó Boldogasszony Napján
Programok:
Fellép a Szarkaláb együttes.

A kép forrása: ujpest.hu
Az együttes ötlete 2010-ben a Vakok Iskolájában fogalmazódott meg azzal a céllal, hogy az ott tanuló tizenéves fiataloknak adjon valamit, ami valódi értéknek mondható, és amivel érdemes foglalkozni. Magyar népzenét és megzenésített verseket formálunk át a saját képünkre és az együttes hangszerparkjára, s bízunk abban, hogy a hallgatóság is ugyanúgy örömét leli a zenénkben, mint amilyen örömmel mi alkottuk meg és játsszuk újra meg újra együtt.
Egykor mi is az iskolában tanultunk, de ma már dolgozó, tanuló, családos fiatal felnőttekként éljük mindennapjainkat. Ami közös bennünk, hogy zeneszerető, vidám és összetartó csapat vagyunk. Kezdetben az iskola rendezvényeire, majd egyre több fellépésre kaptunk meghívást, már az intézmény keretein kívül is, s eközben lemezünk anyaga is elkészült.
Az együttes tagjai:
- Pausch Éva, ének
- Geszti Eszter, ének, fuvola, parasztfurulyák
- Ferenczi István, tekerőlant, parasztfurulyák
- Kanalas Gyula, gitár
Nem rég csatlakozott hozzánk vendégzenészként Henkrich Misi is, aki gitárral és ír buzukival gazdagítja zenénket. Az együttes tagja és vezetője Nagy József, aki sajnos már nem lehet közöttünk. De lélekben itt van, és hisszük, figyel bennünket. Egy év telt el halála óta. Hangszereinkben, a dalainkban mindig szólni fog. Köszönet illeti Hrozenszky Beát, a mi Beócánkat is, aki erősít, vezet és biztat bennünket. Mellettünk áll és velünk van, amikor gyengék vagyunk.
Az együttest Geszti Eszter mutatta be.
Kulináris élmények:
A Farkas Teaház zamatos kompozíciói melegítik fel szívünket, kiűzve testünkből-lelkünkből a tél hidegét. A büfében kekszek nyalánkságok, zamatos teák és alkoholos teakoktélok, illetve sör, virsli kapható.
Gyere el hozzánk és hallgasd, hogy zsong a tavasz!
A délután házigazdái Fabók Judit és Farkas Péter.
A rendezvény a Vakbarát Alapítvány támogatásával jött létre.
Fejlemények a masszázs háza táján!

Forrás: imprintpilates.com

Újbudán az Esélyek utcája rendezvényen, – amely a társadalmi felelősség vállalás jegyében zajlott – találkoztak az önkormányzat, a civil szervezetek és a vállalatok. A program az esélyegyenlőség feladataira, a családbarát szemlélet kialakításának fontosságára kívánta felhívni a figyelmet.
Ezen a szemléletformáló rendezvényen került kapcsolatba egyesületünk elnöke, Fodor Ágnes az Újbudai Idősek Háza vezetőjével, Cseriné Demény Annamáriával. Az év végi sokasodó feladatok miatt a két vezető megállapodott, hogy 2017. év elején személyesen találkoznak. A találkozón Fodor Ágnes bemutatta a VGYKE évek óta jól működő gyógymasszázs szolgáltatását, amely pozitív fogadtatásra lelt és a vezetők a megbeszélés végén együttműködést kötöttek. A megállapodás a kapcsolatteremtés és a közös gondolkodás kiváló példája, melynek eredményeképpen 2017. február 16-tól a XI. kerületi Újbudai Idősek Házában lehetőséget kaptunk masszázs tevékenység folytatására. Az otthonban lakókat, hozzátartozóikat, illetve az ott dolgozókat heti egyszeri alkalommal, csütörtökön 10-17 óráig masszírozzuk. Az Idősek Házában közel 80 szépkorú ember él, akik a piaci ár alatt juthatnak hozzá szolgáltatásunkhoz.
Gyengénlátó kolléganőnk, Hajdú Katalin lesz a gyógymasszőr, aki végzettségét tekintve diplomás szociális munkás és szakképzett gyógymasszőr. Kati korábban, sok éven keresztül Támogató Szolgálatunk aktív dolgozója volt, ahol jó gyakorlatot szerzett az idősekkel való kapcsolattartásban és bánásmódban. Szociálisan érzékeny, idős emberekkel bánni tudó munkatárs, ezért jó szívvel ajánlottuk őt erre a feladatra. Bízunk a hosszú távú gyümölcsöző együttműködésben és Katiban, hogy sok kellemes percet szerez majd az otthon lakóinak a gyógyulás érdekében és tovább viszi egyesületünk jó hírnevét.
Egy mesedélutánon voltunk
Elsőként, a hölgyek megrökönyödésére megtudtuk, hogy ez a mesterség kizárólag a férfiakkal foglalkozott. Sértődés helyett azért izgatottan hallgattuk a meglepőbbnél meglepőbb történeteket egy mesés környezetben.


Gyönyörűen rendbe tartott ónémet reneszánsz vitrinekben, rengeteg csillogó villogó tárgy sorakozott üveg polcokon egymás mellett. Az üvegablakok alatt kicsi és nagyobb finoman díszített fiókok voltak fogantyúkkal, veretekkel. A törzsvendégeknek külön fiókja volt, amibe a számára használatos eszközöket tartották. Egy borbélynak kb. 80 borotvája volt, hogy mindenki számára a legmegfelelőbbet tudja kiválasztani, amit persze folyamatosan élezett a különleges, állítható borbélyszék fejtámlájára akasztott bőrszíjon.
Az 1900-as évek elejéig nem csak a tisztálkodás, hanem a társasági élet színtere is itt volt az üzletben. A törzsvendégek itt kibeszélték a falu életének dolgait, pletykáit. Így a hölgyek és valószínűleg a papok sem tehették be a lábukat ide. A borbélyok esetenként felcserként is szolgálták az emberiséget. Pontosabban a felcserek borbélyként is működtek. Fogat húztak, aminek a szerszámait borzongva volt szerencsénk kézbe venni, érvágást és köpölyözést is elvégezték.
A különböző eszközöket vehettük kézbe nagy örömünkre, mert szokatlan tárgyakat nézhettünk, tapogathattunk végig. A különböző borotvákon kívül figyelemre méltóak voltak a hajszárító eszközök. A legkisebb olyan volt, mint egy 7 cm nagyságú mai hajszárító kicsiben, csak nem árammal lehetett működtetni, hanem egy fogaskerék segítségével lehetett újjal nyomkodni és így mozgásba hozni. Láttuk a hajszárító búráknak az elődjét, ami úgy nézett ki, mintha egy óriás tenyér nehezedne a fejre, aminek az ujjaiból áramlott a levegő a haj felé.

Az első világháború idején lezárult a borbély szakma hagyományos formája, mert a borbélyok is a frontra mentek, ahonnan nagyon kevesen tértek haza. Nehezítette a helyzetüket, hogy Gillette föltalálta az önborotvát. Így a borotválkozás egy otthon is elvégezhető műveletté vált, viszont a hölgyek is elkezdenek frizurázni. Innentől kezdve kétféle vizsgát lehetett tenni hölgyfodrászatból és úri fodrászatból.
Szerencsénkre ez a korszak is különös és a mai szemmel megmosolyogni való tárgyakat hozott létre. Szembetűnő volt ebben a nem túl nagy helyiségben egy kicsi asztalon egy szép, igényesen kialakított, a régi asztali rádiókhoz hasonló tárgy, a funkciójára a felirata utalt „Dauerwellen”. Most már tudhattuk, hogy a dauerolással függ össze a berendezés, de magyarázat nélkül nem tudtuk volna kitalálni a működését. Sőt azt is megtudtuk, hogy amíg nem volt hőfokszabályozós a szerkezet, addig előfordult, hogy leégették a hozzá nem értők szegény hölgyek haját.
Voltak tárgyak, amik a láthatatlanságból kerültek elő, mintha varázsolta volna a vendéglátónk, olyan kicsi volt és olyan érthetetlen, hogy segítség nélkül nem is tudtuk volna kitalálni a feladatát. Egy darabig csöndben gondolkodtunk, majd kicsit viccesen elárulta tárlatvezetőnk, hogy intimborotvát tartunk a kezünkben. A fagyott csöndet gyorsan megtörve elárulta, hogy a hölgyek a táskájukban tartották, és a színházban, amikor nem látta senki a nem kívánt szőrszálakat távolították el vele az arcukról. Kisebb volt a dobozával együtt, mint egy villamosjegy.
Aztán csapongtunk az időben egészen az őskorig, hallottuk, hogy az ősember a víztükörbe tudta megnézni önmagát, hogy rájöttek, hogy a kagyló élével vághatnak le a szőrzetük hosszából. Kleopátráról kiderült, hogy nem csak a frizurája miatt vált stílusteremtővé, hanem a haja színével is föl akart tűnni. Akkoriban jellemzően szőkésbarna volt az általános hajszín és Ő hennával és indigóval feketére festette a haját.
A középkorban hajfonatok díszítették a hölgyeket, és mivel a tisztálkodás kezdetleges volt, a szorosan hordott tincsek között megtelepedett a hajtetű. Egy furulyához hasonló, de vékonyabb és kisebb kilyuggatott csövecskében tetűirtó mérget helyeztek el, amit becsúsztattak a hajba és ez a találmány eredményesen orvosolta a problémát.
Ahogy szép lassan közeledtünk az előadás végéhez, időben a jelenkorhoz, még mindig tartogatott újdonságot számunkra az előadó. Hallottunk Fracoi Marcellről aki a mesterséges hullámot (a hajsütővasat) találta föl, amit cukros vízzel rögzítettek. Kézbe vehettünk olyan strucctollat, amit hajdísznek használtak, megszagolhattunk egy eredeti borotvaszappant, megfoghattunk egy borotvapamacs-szappanozó porcelán tálacskát. Láthattunk és megfoghattunk egy parókakészítő felszerelést és kész parókát. Nagyon vicces volt, amikor a vitrinben fölfedeztünk egy igazi bajuszkötőt, amit még föl is próbálhattunk.
A mesedélután végén egy nagyon kedves gesztussal búcsúzott el tőlünk Kormos Zsuzsa a múzeum tulajdonosa, mindnyájan egy kis medált kaptunk, ami egy fésűt ábrázolt. Egy élményekkel teli, szívet melengető délutánnal lettünk gazdagabbak. Köszönjük szépen!
Kis Julia
közösségi civilszervező
Határ a csillagos ég!

A kép forrása: http://www.nicelife.hu
Szeretettel hívunk benneteket márciusi klubnapunkra.
Nézzük együtt a csillagos eget a klubban! Témánk az asztrológia.
Helyszín: Kondor Béla Közösségi Ház,
Kondor Béla sétány 8.
Időpont: 2017. március 29. 15 óra
Asztrológus klubtársunk Gabi, ismerteti az asztrológia történetét, alapelveit és szerkezeti felépítését. Elmondja, hogyan tudjuk megkönnyíteni a hétköznapi dolgaink intézését, az asztrológiai elvek alapján. Ezt a dokumentumot írásban is megkapjátok.
Szeretettel várunk mindenkit!
Kérjük, a részvételi szándékodat jelezd! Fontos, mert megfelelő számú ülőhelyről és az ígért dokumentumról gondoskodnunk kell!
Jelentkezésedet várjuk emailben: lampas.bp18@gmail.com 2017 március 24.-ig
Elérhetőségeink:
Kiss Julia
telefon: 06 30 498 9094
Juhos Róbert
telefon: 06 70 377 3235
Kalandozás a századforduló polgári világában
Látássérültek számára akadálymentesített festménykiállításokban nem bővelkednek a programfüzetek, ennélfogva izgatottan vártuk az eseményt, utoljára két éve találkoztunk ezzel a kezdeményezéssel, akkor még a Szépművészetiben. Többedmagunkkal várakozva az előtérben, én alapvetően festménynarrációkra számítottam, ezért mikor a tárlatvezető hölgy úgy kezdte, hogy az lesz, de mégsem, meglepődtem. És valóban, ez nem egy narrált tárlatvezetés volt, hanem egy interaktív élménybarangolás térben és időben, melynek én is segítője lehettem. Egy rövid bemutatkozókör után, mikor elmondtam, mivel foglalkozom, az a megtiszteltetés ért, hogy felkértek, a festmények némelyikéhez biztosítsam én a narrációt. Nagyon élveztem.
A kiállítás egy századfordulós kispolgári szalonnak berendezett kellemes hangulatsarkában kezdtük a művészeti körsétát. Miközben a Galéria kincsestárából csakis számunkra elcsent színpompás, festett, kézzel is jól kivehető aranydíszes csészécskéit adtuk körbe, a kor jellegzetes stílusirányzatáról, a biedermeierről beszélgettünk. Igazán otthonosan éreztem magam, aktuális olvasmányom jutott eszembe: Márai Sándor, Az igazi c. regénye, no nem az Egy polgár vallomásai, de azért mégiscsak… Nincsenek véletlenek. Előbb minket kérdeztek, mit tudunk erről a korról és az uralkodó stílről, majd megtudhattuk, hogy melyek a biedermeier jellegzetességei. A festészetben a zsánerképek: a köznép kissé idillikus ábrázolása (pl. a földön dolgozó parasztok), úri portré, mely szépséget, nemességet sugároz és időtálló, valamint a csendéletek, jobbára tárgyfotók, lényegük a “halott”, azaz mozdulatlan természet kompozíciós jellege: gyümölcsöstálak, vázák vagy akár egy lefestett bútor. Mind portrét, mind csendéletet megcsodálhattunk ebben a klasszikus polgári miliőt bemutató sarokban.
Miután a csésze körbeért, letisztult, egyszerű, de mégis a nemesség finom eleganciáját utánozni igyekvő bútorokat ismerhettünk meg, például egy különös műgonddal faragott széket, melynek támláját két ívesen egymás-felé hajló sasfej díszíti és egy komódot, aranyszín kovácsolt berakással. Elvileg nem érhettünk volna a kiállított darabokhoz, de – hála a tárlatvezető hölgynek – megtettük. Ahogy továbbmentünk, előbb a polgári élet, az egyik látogatót idézve “bulis” oldalával találkozhattunk. A maga idejében megbotránkoztató festmény, mely elénk tárult, hálóingre vetkőzött ifjú hölgyeket, itt-ott kivillanó bokákat és vállakat, kibomló hajkoronákat ábrázolt: jellegzetes vojeur perspektíva, a néző mintegy kulcslyukon át lesi meg a lányok éjszakai könnyed pletykálkodását. Ezt a nézőpontot festési technika körforma fényfókusza is igyekezett érzékeltetni. Ezután egy hivalkodó, kissé komikusan klasszicizáló festményhez volt szerencsénk, ahol a kevéssé kifinomult ízlésű, a kor kedvelt kifejezésével élve “újgazdag” kereskedő magát formálta meg, mint római nemest, császárt, saruban és rövid, színes selyemtógában.
A kiállítás egy másik termének előterében azt a kérdést kaptuk, szerintünk, nemzetközi porondon ki a legismertebb magyar festő. Kis tanakodás után nagyjából egybehangzólag döntöttünk Munkácsy Mihály mellett, már csak a kiállítás tematikájából is következtetve. Jó tipp volt, mert ezt követően megismerkedhettünk egy kifejezetten a kor igényeit kiszolgáló festményével, mely ugyanakkor a kiállítás hívófotója is a szóróanyagokon – ez egy tipikus szalonkép. A hölgy elmesélte nekünk, hogy a zsánerképek, portrék és csendéletek mellett a polgári festészet kedvelt témája volt a szoba belterek ábrázolása, melyekkel az úri eleganciát illett prezentálni. Ehhez kapcsolódóan beszéltünk a “kép a képben” technikáról is, amikor a megfestett szobabelső falán egy festmény köszön vissza, mely vélhetőleg magának a látott festménynek a mását szimbolizálja. Ezek a festmények kifejezetten sematikusak, kedvelt elemeik: a kissé zsúfoltan berendezett szobák, nehézkes, sötét tónusú faragott fabútorai között könnyű, díszes porcelánok, ezüstök és fűzős, hosszú, rakott-szoknyás, csipkeberakásos ruháikban könnyed csevegésbe merülő nemesi vagy polgári származású hölgyek, mellettük – szinte csak véletlenül ott felejtve – gyerekek. Gyakori elemek még a szobadíszként szolgáló növények: páfrányok, vázában virágcsokor és a mesterséges térben kissé idegenül ható, de az úri kedvtelést remekül érzékeltető állatok, melyek vagy pökhendiek, mint egy vadászkutya vagy egzotikusak, mint mondjuk egy arapapagáj.
Ahogy továbbhaladtunk, Munkácsy egy másik műve is elénk tárult – egyike a legismertebbeknek, melynek egyszerűségében megbúvó csendes szomorúsága nagyon megfogott. Ezzel a képpel zárnám a beszámolómat és ezt választottam erre a hétre narrációgyanánt is. Bár azt még meg kell jegyeznem, hogy a kiállítás részeként a fülnek, orrnak és az ízlelőbimbóknak is igyekeztek kedvezni, áthaladtunk ugyanis a zeneszalonon, ahol jazz dallamok kavalkádja fogadott minket és végezetül, akinek kedve volt, angol teákat, illetve egy borkülönlegességet is kóstolhatott. Köszönjük a Magyar Nemzeti Galéria munkatársainak ezt a különleges programot!
De jöjjön akkor a narráció.
Munkácsy Mihály: Milton
A festmény sötét tónusú, de nem csak a polgári miliő mélybarna, masszív antik bútorainak köszönhetően, hanem a vászon alapozásához használt kátrányos, bitumenes anyag miatt is, mely a realizmus térhódításával, az érzelmi hatás fokozása érdekében kezdett elterjedni. Erről a technikáról csak jóval később derült ki, hogy súlyosan károsítja a festményeket, szó szerint felemésztve az eleinte még élénk, majd egyre elhalványuló színeket. A kép, ami itt látható, mesterségesen világosított fotó, az eredeti sokkal sötétebb, mondhatni zord, mintha egy viharos délutánon beszűrődő homályos fényben látnánk csak a festményt.

Egy valaha szebb napokat látott szoba tárul elénk. Középen hátul masszív, faragott tálalószekrény, mellette balra komód, rajta lazán a falnak támasztva, vastag, porlepte könyvek, talán lexikonok, albumok és egy kerekded sötétkék porcelánváza, rövid, keskenyedő nyakán fogantyúval. A falon a váza fölött vastag, ugyancsak faragott fakeretes, tompafényű tükör, éppen csak akkora, hogy a nyakunkat, arcunkat láthassuk benne. A fal maga kopott, a vakolat foltokban málladozik. A tálalótól jobbra kissé viseltes, de azért még elegáns támlás szék, ívesre faragott fejes karfája, gondos asztalosmunka. A szék fölött üresen tátongó könyvespolc. A szoba közepén hosszúkás étkezőasztal, rajta, a kor divatjának megfelelő díszes, rojtos kárpit, nyitott könyvek és egy tintatartó. Az asztalfőn, a nézőnek balra maga az idős Milton ül egy bézs bársonnyal bevont patinás karszékben, befelé figyel, közben egyik lábát lazán előrenyújtja, kissé felgyűrve ezzel az asztal alatti könnyű, rojtos szőnyeget. A kép bal szélén egy ablak tűnik fel, a beszűrődő gyenge fényben látjuk a költő lehajtott fejét, arca komor. Az asztalt, körötte tüsténkedő lányai veszik körbe, a hölgyek galléros, fűzős, hosszú szaténruhát viselnek, hajuk egy része kontyban, a többi leengedve. Arcuk átszellemült, apjukra figyelnek. Az idős korára megvakult költő épp az Elveszett paradicsom sorait diktálja a másik oldali asztalfőn ülő – vélhetően – legidősebb lányának, aki lúdtollal ír az előtte kinyitva heverő és az asztal sarkáról lazán lelógó füzet lapjaira. A két másik lány az asztal hosszabbik oldala mögül figyeli a költőt, egyikük közben hímez, másikok szolgálatkészen áll, hátha apjának szüksége van valamire. Az egész jelenet nagyon bensőséges, kicsit szomorú, de mégis felemelő, emberi.
A beszámolót és a narrációt írta: S. Tóth Erika
További festmény- és fotónarrációk, egyéb érdekességek az alábbi oldalon: https://www.facebook.com/vgykeaudionarracio/
Ha megtetszett, csatlakozzon az alábbi csoporthoz is egy kis tapasztalatcserére:
https://www.facebook.com/groups/1724010601224121/