Történelmi pillanat az egyesületnél

Fodor Ágnes fotó

A Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (későbbiekben FESZT) azért jött létre, hogy a fogyatékossággal élő emberek sajátos helyzete, szükségletei, megfelelő társadalmi és politikai figyelmet kapjanak. Összefogja az öt fogyatékos ügyi érdekszervezetet, melyek közül a látássérülteket 2011 óta a VGYKE képviseli. A szervezetek taglétszáma meghaladja a 600 000 főt.

Az örömhír kapcsán Fodor Ágnes elnök asszony így nyilatkozott:

Földessy Erzsébet a FESZT mellett az MBE elnöke is, továbbá a MEOSZ elnökségi tagja. Véleményem szerint dicséretes a munkája, erős nemzetközi kapcsolatokkal és sok tapasztalattal rendelkezik, illetve az sem elhanyagolható szempont, hogy a szemlélete is olyan, amilyennek lennie kell! Szívesen leszek mellette alelnök és örömmel támogatom a munkáját.

Fodor Ágnes továbbá kifejtette, hogy úgy érzi, leginkább az EU-s projektekben szerzett tapasztalataival és a pályázatírásban eddig megszerzett tudásával tudna az egyesület hozzájárulni a FESZT sikeres működéséhez.
Ágnes szívügyének tekinti a fogyatékos nők és gyermekek helyzetét és úgy véli, hogy az őket érintő kiszolgáltatottság is egy égető probléma.

Akár nemzetközi szinten is bekapcsolódnék az ilyen témájú munkacsoportok és egyeztetések végzésébe.

Fodor Ágnes mellett Gyene Piroska is az alelnöki pozíciót tölti be, aki emellett az ÉFOÉSZ-t is vezeti. Piroska a FESZT előző elnöke, ebből adódóan az elindított ügyek és tárgyalások folytonossága biztosított.

Forrás: www.efoesz.hu

Kérjük, 2015-ben is segítse a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének munkáját adója 1%-ának felajánlásával! Adószámunk: 18185030-1-42 Bankszámlaszámunk: 10409015-90147559

Negyedik szakmai reggelink

szakmai reggeli fotó 1szakmai reggeli fotó 2

Ezeken túl még bemutattuk projektünket, hogy minél több információt tudjunk átadni, segítve ezzel a megjelent szervezetek képviselőit.

A reggelin ismét egy újabb tematika mentén dolgoztunk közösen a megjelentekkel, de most sem maradt el a kötetlen beszélgetés, ahol számos részlet, kérdés és tapasztalás került elő. Az egyéni, kiscsoportos és plenáris munkaformák, melyeket behoztunk erre az alkalomra, azt a célt szolgálták, hogy meglássuk azokat a lehetőségeket és akadályokat, melyekre figyelmet szükséges fordítani a jövőbeni közös munkánk során.

Az eredményeket tekintve el lehet mondani, hogy sikeresek voltunk, ami köszönhető a megjelent szervezetek kollégáinak is, akik nyitottak voltak a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására. Mindenesetre komoly figyelmet érdemel, hogy még mindig tartják magukat sztereotip elképzelések – esetünkben konkrétan a látássérültekkel kapcsolatban.

Az elhangzottak alapján azt tapasztaltuk, hogy önmagában elfogadható és működtethető az a megoldás, hogy gyakorlatilag nem létezik olyan munkakör, amit nem lehetne olyanná szervezni, kialakítani, hogy a fogyatékos emberek is betudják tölteni. Ami ezzel kapcsolatban gátat jelent, az részben a szervezetek belső bürokráciája, ide értve a menedzsment elkötelezettségét is, illetve az IT felületek hozzáférhetőségét, mellyel némiképp összefüggésben van a fizikai környezet akadálymentességének a kérdése is, kritikusan a munkavédelmi és munkabiztonsági előírások mentén.

Részleteiben tekintve a felmerült témák esetén láthattuk, hogy nem csak a közigazgatásban jelenik meg a bürokrácia, mint erős akadály, hanem a piaci szektorban tevékenykedő szervezeteknél is, akik maguk teremtik meg azt, ami akadályává válhat a belső rugalmasságnak és az alkalmazkodóképességnek.

Azzal a helyzettel korábban is többször szembesültünk már, hogy a munkakörök átrendezése, átszervezése számos nagyvállalatnál nem, vagy csak nagyon korlátozott körülmények között vihető végig, de ennek a helyzetnek a másik oldala is veszélyeket rejt magában. Az egyik szervezet képviselője elmondta, hogy náluk adott a lehetőség, hogy a munkavállaló képességeire szabnák a munkakört. Ez első hallásra komoly előny és nyereség lehet, de továbbgondolva felmerül annak az eshetősége, hogy így könnyen ki alakul egy olyan csoport, szekció, üzem, vagy munkakör, amely a szervezeten belül szegregációt hoz létre. Erre a helyzetre komoly figyelmet kell fordítani.

A bürokrácia áthidalásában komoly szerepe van a szervezet menedzsmentjének. Ismert tény, hogy az MMk munkavállalók szervezeti integrációja a menedzsment felkészítése, elkötelezettségének megalapozása nélkül nem lehet sikeres. Ez jóval többet jelent egy egyszerű érzékenyítésnél, mivel a vezetők inkább gyakorlatorientált információkra éheznek, ahogy azt korábbi reggelijeinken is tapasztaltuk. A vezetők a témával kapcsolatos minimális információ hiányában nem tudnak kérdezni, nehéz számukra az esetükben releváns kérdést megfogalmazni, így viszont nem kaphatnak megnyugtató, megerősítő vagy éppen motiváló válaszokat, amely erősen hátráltatja elköteleződésüket.

Érdekes és fontos volt szembesülni azzal a helyzettel is, hogy az akadálymentesítés még mindig az egyik legkomolyabb feladat a foglalkoztatás kérdéskörében. Bár itt nem csak a komplex (fizikai és infokommunikációs) akadálymentesítés került előtérbe, hanem a mentális jellegű is, vagyis: még viszonylag magas elkötelezettség és nyitottság mellett is élnek, illetve fel-felbukkannak a fogyatékos személyek beilleszkedését, önmegvalósítását gátló sztereotípiák.

Ezekkel a helyzetekkel meg kell és meg is lehet küzdeni, leginkább úgy, hogy minél közelebb kerülnek egymáshoz az érintettek. Az így végzett közös feladatok, tevékenységek mentén kialakul az a szemlélet, amelyet nevezhetünk praktikus látásmódnak is, ami nem kategorizálja a munkavállalót vélt, vagy valós képességei szerint, inkább az egyéni lehetőségeket mutatja meg, a maga egyszerű és gyakorlatias módján.

Az akadálymentesítés területén az már korábban is ismert kihívás volt, hogy az épületek és infokommunikációs csatornák komoly gátakat tudnak jelenteni. Azonban ezek tesztelése és az egyszerű, olcsó megoldások megtalálása abban az esetben működhet, ha a potenciális jelölt is bevonja magát ezekbe a folyamatokba. Ez azért is fontos, mert már önmagában a látásteljesítmény is meghatározza, hogy milyen típusú eszközökkel, milyen feladatokat tud ellátni egy személy, és ezt a képet tovább árnyalja a munkavállaló képzettsége, motiváltsága, digitális írástudásának szintje, illetve az adott terület is, amelyhez munkaköre kötődik. Így például egészen más lehetőségei vannak egy teljesen vak és egy gyengénlátó munkavállalónak az informatika vagy a pénzügy területén.

Egy másik kritikus területe ennek a témakörnek, amikor egy komplett vállalati IT infrastruktúrát szükséges akadálymentessé tenni. Ezt a hallottak alapján több módon is meg lehet közelíteni, a kis lépésektől kezdve, a komolyabb átalakításokig, de itt szükségesnek látjuk egy olyan egységes szempontú teszt elvégzését, amely a későbbiekben egy összehasonlítható és mérhető eredményt ad. Ez egy olyan „nulladik” lépés lehet, amit akár a szervezet fejlesztési folyamatába is lehet integrálni, s amit az ACDC program keretében önálló szolgáltatási elemként definiálhatunk.

A beszélgetések során láthatóvá vált, hogy a cégek segítséget igényelnek a megváltozott munkaképességű munkavállalók, különösen a fogyatékos személyek toborzásában, mivel tapasztalataik szerint az ő információs csatornáikon a legritkább esetben jut el az álláshirdetés a fogyatékos álláskeresőkhöz, vagy ők nem mernek olyan állásokra jelentkezni, amelyeket nem kifejezetten fogyatékosoknak kínálnak. Ugyanígy segítséget igényelnek a beilleszkedés támogatásához, bár tapasztalataink szerint a külső segítség legalább annyira lehet hátráltatója, mint elősegítője a munkahelyi integrációnak. Ebből azt a tanulságot vonhatjuk le szolgáltatásunkra vonatkozóan, hogy a beilleszkedés elősegítésekor, – pl. útvonal vagy épület bejárásnál, szerződéskötésnél, betanulásnál – meg kell találnunk azt az igen kényes egyensúlyt, amiben sem a szervezet, sem a látássérült munkavállaló nem érzi magát magára hagyva, de a támogatás nem is hátráltatja a kollektívához való tartozás érzésének kialakulását.

Konklúzióként megfogalmazhatjuk, hogy a szervezeteknek szükségük van az információkra, tudásra, amit azon szolgáltatók adhatnak, akik képesek a nyelvükön szólni, elfogadni, hogy a bürokrácia itt is létezik, de a hangsúlyok máshova esnek. Fontos volt számunkra látni, hogy a HR képzésekben nem jelenik meg a megváltozott munkaképességű személyekkel kapcsolatos ismeretanyag. Ez komoly hátrány az érintett szakembereknek és így kialakulhatnak olyan megoldások is, melyek inkább a látszat szintjén mutatnak sokat, de valós és mérhető eredményük kevés van.

Ugyanakkor számunkra öröm volt, hogy a felmerülő kérdésekre képesek voltunk releváns válaszokat adni, elindítva egy közös gondolkodást.

Mindezek alapján két dolgot is kijelenthetünk: egyrészt, hogy folytatni szükséges a cégek képviselőivel való együttműködést, – mivel a diplomás látássérültek munkahelyi integrációja a szervezetek felkészítése nélkül nem működőképes -, másrészt azon praktikus és hasznos ismeretek átadása, megosztása szükséges, amely közelebb hozza egymáshoz a potenciális munkavállalókat és a szervezeteket.

Pál Szilvia

Ingyenes rehabilitációs program látássérülteknek

“Fontos, hogy szakszerű támogatást kapjanak azok, akiknek jelentősen megromlott a látásuk vagy teljesen elveszítették. A programban lehetőségük van rá, hogy megtanulják azokat a technikákat, amelyekkel folytathatják az önálló életvitelt”

– mondta el a Kossuth Rádióban Szabóné Berta Irén, a Vakok Állami Intézetének igazgatója.

Az elemi rehabilitációs szolgáltatás ingyenes, és nemcsak azok vehetik igénybe, akik teljesen elveszítették látásukat. A program ráadásul Budapesten kívül is elérhető, hiszen az intézetnek országszerte már 12 megyében működik kihelyezett irodája.

A rehabilitációs csoport vezetője a Napközben című műsorban arra is kitért, hogy egyénekre szabott terveket készítenek, a program pedig függ az illető életkorától, fizikai állapotától, látásképességétől és az igényeitől is, attól, hogy mit szeretne elérni.

“Lépésről lépésre haladunk, csak akkor lépünk tovább, ha már biztos a tudás. Az időkeret senkit sem akadályozhat meg abban, hogy elérje célját”

– magyarázta Tolnayné Csattos Márta.

A rehabilitációs szolgáltatásról, és a kihelyezett irodákról bővebben IDE kattintva olvashat.

Forrás: Híradó.hu/Kossuth Rádió

Szülők, mint mentorok

Forrás: www.csaladhalo.hu

Forrás: www.csaladhalo.hu

Jelenleg 15 mentorszülővel kezdtük meg a munkát, de szeretnénk tovább bővíteni a hálózatot, hogy valóban az egész országot le tudjuk fedni – mondta Németh Orsolya, a mentorhálózat kezdeményezője. A Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesületének alelnöke hozzátette: a mentorok maguk is olyan szülők, akik látássérült gyermeket nevelnek, vagy hasonló problémával küzdenek.

A mentorok speciális képzésen vettek részt, munkájuk önkéntes és ingyenes. A segítő szülők bemutatkozása és elérhetősége honlapunk szolgáltatásai között található meg. Németh Orsolya kifejtette: azért döntöttek a hálózat létrehozása mellett, mert az érdekvédelmi szervezetek főként a felnőtteket segítik, így a gyermekekre és szüleikre kevesebb figyelem jut. Mint mondta, a legtöbb ép család egyfajta gyászként éli meg, ha látássérült gyermeke születik.

Az egyik legfontosabb a lelki segítségnyújtás annak érdekében, hogy a szülők minél előbb elfogadják és szeretni tudják gyermeküket. Segítenek annak kiderítésében is, hogy a család lakóhelye környékén hol részesülhet a gyermek a legjobb korai fejlesztésben, melyik óvoda, illetve iskola fogadja majd őt, esetleg van-e olyan intézmény, ahol a sérült kisdiák is integráltan oktatható. A látássérült szülőknek segítenek az alapvető ismeretek elsajátításában. A mentor szülők megtanítják a családtagokat arra, hogyan kell egy babát öltöztetni, pelenkázni, etetni, illetve segítenek a kicsikkel való biztonságos közlekedés megtanulásában is, például bemutatják, hogyan lehet megakadályozni, hogy a gyermek elszaladjon látássérült szüleitől.

A mentorszülő-hálózaton keresztül a már tapasztalt szülőtársak a gyakorlati problémák megoldása mellett a lelki terhek feldolgozásában is segítenek.

Forrás: Magyar Nemzet és MTI

“Légy Te a Célkeresztben!”

AC DC 2014.04.29 fotóAC DC 2014.04.29 fotó 2

Ezúttal a felsőoktatási intézményekben működő fogyatékosügyi koordinátorokat céloztuk meg annak érdekében, hogy programunkról minél több információt kapjanak, és elinduljon egy közös gondolkodás arról, hogy miként lehet a látássérült hallgatókat segíteni, támogatni a munkaerő-piacra vezető úton.

Első lépésként tájékozódjunk!

Reggelink ezúttal is családias hangulatban, jó beszélgetések közepette zajlott. A korábbiakkal ellentétben nem határoztunk meg előre témákat, inkább a fogyatékosságügyi koordinátorok saját tapasztalataira, meglátásaira építettünk.
Fontos tapasztalás volt számunkra, hogy milyen nehéz megszólítani a fogyatékos hallgatókat, illetve megerősítést nyert az a korábban már általunk is tapasztalt gondolat, hogy a fogyatékos embereknek, és ezen belül is a látássérülteknek a munka világába való beilleszkedése, belépése nem csak a külső körülmények miatt nehézkes, hanem maguk az egyének is erős prekoncepciókkal élnek.

Érdekes meglátás volt, hogy a koordinátorok sincsenek feltétlenül tisztában minden lehetőséggel, melyek segíthetik a hallgatókat. A legtöbb esetben csak azokat a jogi előírásokat említették, melyek a különböző könnyítésekhez kapcsolódnak. Ennek kapcsán az is kiderült, hogy sokan csak akkor kerülnek kapcsolatba a koordinátorral, amikor valamilyen felmentést igényelnek, esetenként a tanulmányaik vége felé. Ugyanakkor a fogyatékossággal élő hallgatóknak lenne lehetőségük már korábban is kihasználni lehetőségeket, szolgáltatásokat, hiszen a fogyatékos hallgatók után járó emelt összegű normatíva lehetővé tenné e szolgáltatások finanszírozását.

2014.04.29. AC DC fotó 3AC DC 2014.04.29 fotó 4

Kézzelfogható a segítség?

Azt is érdekes volt megtapasztalni, – bár erről voltak Nekünk is személyes tapasztalataink -, hogy egyes   Intézményekben a „fogyatékosügyi koordinátor” inkább csak egy virtuális beosztás, vagy épp a sokadik munkaköri feladat. A virtuális jelzőt azért sem tartjuk túlzásnak, mert egyes visszajelzések   alapján vannak olyan koordinátorok, akik csak „papíron” léteznek, s olyan is akad köztük, aki bár dolgozik, de olyan helyen, ahol fizikailag nem akadálymentes a környezet, s így gyakorlatilag   elérhetetlen.
Szintén fontos tanúsága volt a beszélgetéseknek, hogy a legtöbb hallgató, aki a koordinátorokhoz fordul, az valamilyen részképesség-hiánnyal rendelkezik (diszlexia, stb.), amit a munkaerő-piacon, vagy az ezzel összefüggésben lévő támogatási rendszerekben nem nevesítenek. Így ezek az emberek nem számítanak megváltozott munkaképességű személynek.

Megcélozva a nyelvtanulás

A látássérültek kapcsán két nagyon fontos gondolat hangzott el, ami meghatározó lehet projektünk szempontjából. Egyik, hogy a nyelvtudás hiánya jelentősen akadályozza a munkaerő-piacra való bejutást és az érvényesülést. A másik gondolat, hogy a látássérült hallgatók körében jellemző a képesítések halmozása. A tanulmányaik során sokan azon gondolkodnak, hogy mi legyen a következő képzés, amit elvégeznek. Ez a helyzet – azon túl, hogy anyagilag is megterhelő mind az állam, mind a család számára -, a megszerzett tudások hasznosulásának hiányát is előrevetíti. Ennek a jelenségnek az okai között megjelenik az a prekoncepció is, mely szerint a látássérültek számára szinte esélytelen – diplomásként – a munka világába való tartós és biztonságos belépés.
Ez utóbbi gondolat, ami mentén a projektünk is elindult, itt egy újabb megerősítést nyert.

Újabb tervek

A megjelentek szerint lehetséges, hogy a felsőoktatásban tanuló hallgatók esetében ez a projekt már késői és sokkal korábban, a középiskolában szükséges lehet a potenciális tanulók támogatása, segítése, mert számos döntés, viselkedési elem, stb. már ott meghatározhatja a későbbi továbbtanulási és pályaválasztási, illetve munkaerő-piaci esélyeiket.

Pál Szilvia

Elindult a VGYKE Mentor-szülő Hálózata

Forrás: Kiskegyed

Forrás: Kiskegyed

Ha gyermeke valamilyen szemproblémával született, esetleg a teljes látásvesztés veszélye is fennáll és Ön ebben a helyzetben nagyon egyedül érzi magát, tanácstalan, akkor Mentor-szülő programjaink Önnek szólnak!

Keressen e-mailben, illetve hívjon bennünket!

A mentorszülők elérhetőségei megtalálhatók a http://www.vgyke.com/szolgaltatasaink/mentorszulo-halozat oldalunkon, ahol hálózatunkról bővebb információt is talál.

A mentorszülők munkájukat önkéntesként, térítésmentesen végzik.

Egyéb szolgáltatásokkal is a rendelkezésére állunk, melyek fellelhetők weboldalunkon: http://www.vgyke.com/szolgaltatasaink.

 

Várjuk jelentkezését!

Hangkazetták és walkmanek igényelhetők

Forrás: www.pt.wikipedia.org

Forrás: www.pt.wikipedia.org

A kazettákat ingyen bocsátják rendelkezésre. Legkésőbb május 16-ig fogadunk el igénylést.

Telefonszám: +36 70 387 52 67
E-mail: ugyfel@vgyke.com

A Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei egyesülete rendelkezik 14 db kazettás walkman-nel, amit szívesen átadunk ingyenesen annak a látássérültnek, aki erre igényt tart.

Telefonszám: +36 30 373 13 80
E-mail: elnok@vakegy.hu

Milyen az élet vakon?

A szervezők önkéntes egyetemisták voltak, akiknek céljuk az volt, hogy társaikat közelebb hozzák a látássérült és vak emberekhez.

számításteknikai eszközök vakon kép

Számítógép, írógép, mobiltelefon. Technikai eszközök, amelyeket egy egészséges ember gond nélkül használ. 23-án viszont speciális készülékek kerültek bemutatásra. Egy hétköznapi telefonhoz például beszélő szoftvert és úgynevezett Braille-maszkot készítettek. Eme eszközöket bárki kipróbálhatta a Műegyetemen, ahol az önkéntes egyetemistákból álló Újbuda Leó Klub szervezte meg a “Láss a szíveddel” napot.

Nem egyszerű elkészíteni a sonkás szendvicset bekötött szemmel, legalábbis a sajtszerelés és uborkavágás komoly kihívást jelent a próbálkozóknak. Lakatos József vakvezető kutyája ha a szendvics készítésben nem is, de a közlekedésben óriási segítséget jelent a férfinak. A lufikészítő mester szerint az emberek sokszor nem tudják hogyan segítsenek.

milyen az élet vakon kép

“Nem jó soha az, ha elkapják egy vak könyökét, hogy siessünk át az úton, mert éppen villog a zöld.”

Később meg is mutatja a megfelelő átkelés technikáját. A látónak mindig a könyökét kell kínálni és ő halad elől.

Csörgőlabda bajokságot is szerveztek a tornacsarnokban egy meglepetés vendéggel. Szilágyi Áron olimpiai bajnok először szemfedő nélkül gyakorolt, aztán bekötött szemmel próbálta kivédeni a gólokat.

milyen az élet vakon kép 2

“Elő kellett hívnom más érzékszerveket, éreznem kellett, hogy hol vagyok, hallanom kellett a labdát és minden mást is.”

Kardos Gréta, az Újbuda Leo Klub elnöke igyekezett beleképzelni magát a látássérültek helyzetébe:

milyen az élet vakon kép 3

“Milyen is lehet az, hogyha nem látok, vagy nem tudom elképzelni a színeket. Az a rosszabb, ha vakon születek, vagy ha később vakulok meg?”

A Hermina Egyesület elnöke, Borai Botond erre a kérdésre egy frappáns választ adott:

“Erre van egy nagyon jó válaszom, zavar -e bárkit, hogy nincs szárnya?”

A szervezők az élménydús napot egy jótékonysági bulival koronázták meg este a Klauzál utcai Füge pincében.

 

 

Forrás: RTL Klub, Híradó

A teljes riport megtekinthető.

Bemutatkozik a Látássérült Mentor-szülő Hálózat

Forrás: www.bien.hu

Forrás: www.bien.hu

Időpont: 2014. április 23. szerda 10:00-12:30 (regisztráció 9:30-tól)

Helyszín: Vakok Általános Iskolája Nádor Terem (1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39.)

A program keretében megismerheti a látássérült gyermeket nevelő, illetve látássérült mentor-szülőket, információkat kaphat a hálózat kialakulásának folyamatáról, a mentor-szülők képzésének lépéseiről és eredményeiről, egy beszélgetés és egy közösen elfogyasztandó szendvicsebéd keretében pedig az Ön kérdéseire, ötleteire, gondolataira is számítunk!

Kérjük, hogy részvételi szándékát jelezze részünkre az info@vgyke.com e-mail címen 2014. április 18-áig.

A Látássérült Mentor-szülő Hálózat létrejöttét és a rendezvényt a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Nonprofit KFT. És az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatja.

Részvételére feltétlenül számítunk!

 

Fodor Ágnes VGYKE elnök

Kérjük, 2015-ben is segítse a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének munkáját adója 1%-ának felajánlásával! Adószámunk: 18185030-1-42 Bankszámlaszámunk: 10409015-90147559

Nem látva is látni

DSC_0853-400x266

www.felviteliiroda.hu

A tanulok olyan konkrét információk szerezhettek, mint például, hogyan kell egy vakvezető kutyával közlekedő látássérült embernek segíteni, hogyan írnak és olvasnak a vak emberek, miként látják el és milyen eszközök (beszélő óra, mérleg, színfelismerő, pontírógép stb.) támogatják őket a mindennapi feladataikban. A  diákok a „tanultakat” páros gyakorlatok formájában (séta szemtakaróval, szünet tartása) ki is próbálhatták, majd kötetlenül beszélgethettek az egyesület tagjaival.
Ezúton is köszönjük az egyesület vezetőségének, munkatársainak és önkénteseinek, hogy részt vehettünk ebben a nagyszerű programban és mi is hozzájárulhattunk a látássérült emberek iránti pozitív szemlélet és viszonyulás megerősítéséhez.

 

Deák-Ficzere Petra, irodai asszisztens osztályfőnök

Fény az alagút szélén

Forrás: www.mno.hu

Forrás: www.mno.hu

Mi is az az ATS?

 

Az Audió Tájékozódási Segéd egy hang és fényjelzést kibocsátó adófej, melyet a már jól ismert jelzőlámpa hangjelzését indító távkapcsolóval lehet működtetni. Tehát ha megnyomjuk a távkapcsoló gombját, a nekünk megfelelő irányba tartó mozgólépcső jobb korlátjánál az ATS villogni kezd és szaggatottan, a környezeti zajtól jól elkülönülő hangjelzést ad.
A jelzőt úgy kell megközelítenünk, hogy a jobb oldalunkra essen. Elhaladva a hang mellett megtalálható a lépcső terelőkorlátja, majd a mozgólépcső gumikorlátja.

Íme, néhány fontos tudnivaló, mely a látássérültek tájékozódását segíti az új vonalon.
A metró teljes területén taktilis jelzések, azaz vezetősávok és figyelmeztető jelzések segítik a közlekedést. A vezetősáv a mozgólépcsők előtti figyelmeztetőig visz. Innen az ATS rendszer segít megtalálni a helyes irányt, vagyis a tőlünk távolodó lépcsőt, így elkerülhető a szemben közlekedő irány téves választása.

A peron szintre érkezve ismét vezetősávon haladhatunk. A  fényt érzékelőket több fényjelzés is segíti. Például a mozgólépcsők kezdete és vége megvilágított, és a biztonsági sáv mellett a padlóban a két menetirányt is megkülönböztető színű fénycsík látható, mely, ha nincs az állomáson szerelvény, folyamatosan világít. A szerelvény közeledésénél villog, és az állomáson tartózkodó vonat fel és leszálló idejében kialszik. A Keleti pályaudvartól Kelenföld irányába haladó vonatok peronján kék, a fordított irányban közlekedőké narancsszínű.
Minden állomáson van lift, melyhez a peronról vezetősáv is visz. Gombjai Braille és domború számozottak. Minden lift három szint között közlekedik: peron, aluljáró és földszint. Ez által a vakvezető kutyával közlekedők is biztonságosan használhatják a 4-es metrót.
 

Ócsán is megtartották az első klubnapot

Forrás: DATLE Facebook oldala

Forrás: DATLE Facebook oldala

Viszont jó ideje szerettük volna, ha azokat az Ócsán élő látássérülteket is sikerül kimozdítanunk, megismernünk, akik még nem tagjai egyesületünknek. Azzal a céllal, hogy könnyebbé tehessük ezt számukra, ezentúl minden hónapban Ócsán is szervezünk egy Klubnapot. Már az első rendezvény is sikeresnek mondható, hiszen tizenegyen látogattak el. A délelőtt jó hangulatban, ismerkedéssel, szolid vendéglátással és látássérült személyeknek készült segédeszközök bemutatásával telt.

A továbbiakban várjuk mindazon látássérült személyek jelentkezését, akik még nincsenek kapcsolatban velünk, az Egyesülettel. A jelentkezést megtehetik telefonon Szabó Ágnesnél, az alábbi telefonszámon: +36 20 484 0623, Valentényi Rózsánál, a lampas.dabas@gmail.com email címen, vagy a +36 70 377 32 36-os telefonszámon.

Következő Klubrendezvényünk 2014.április 10-én 10.00 órai kezdettel tartjuk az Egressy Gábor Szabadidő Központ Kamaratermében.

 

        Valentényi Rózsa
 közösségi mentor