2019. január 1-jétől már nem kapnak rehabilitációs kártyát azok, akik erre eddig jogosultak voltak.
Mint ismeretes 2012-től a rehabilitálhatónak minősülő, majd 2017. január 1-jétől már a b2 és c2 komplex minősítésű megváltozott munkaképességű személyek is igényelhették a rehabilitációs kártyát, amely az őket foglalkoztató munkaadók számára adókedvezményt biztosított.
Idén született meg a szociális hozzájárulási adóról rendelkező 2018. évi LII. törvény, ami 2019. január 1-én lép hatályba.
Ennek, a megváltozott munkaképességű munkavállalókat is érintő egyik legfontosabb rendelkezése, hogy változott azon jogosultak köre, akik után az adókedvezmény igénybe vehető.
Bár a megváltozott munkaképességűek ezután rehabilitációs kártyát már nem igényelhetnek, azonban a velük összefüggésben eddig érvényesített, a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény továbbra is megmarad a következők szerint:
Az adókedvezményt a megváltozott munkaképességűnek minősülő személyek foglalkoztatásával összefüggésben lehet érvényesíteni. Megváltozott munkaképességűnek minősülnek mindazok, akiknek az egészségi állapota a komplex minősítés alapján 60 %, vagy kisebb mértékű, illetve komplex minősítés nélkül azok, akik 2011. december 31-én I. vagy II. továbbá III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra voltak jogosultak, 2012. január 1. után pedig rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátásban részesülnek.
Ez azt jelenti, hogy bővült azon személyek köre, akikkel kapcsolatban az adókedvezmény érvényesíthető. Mostantól ugyanis a d), valamint az e) komplex minősítéssel rendelkező megváltozott munkaképességűek után, sőt – a komplex minősítéssel nem rendelkező – volt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasok foglalkoztatása esetén is érvényesíthető lesz.
A kedvezményt továbbra is az alábbi foglalkoztatások esetén lehet érvényesíteni:
a foglalkoztató, aki megváltozott munkaképességű személyt munkaviszonyban alkalmaz (a megbízási jogviszony tehát erre nem teremt alapot),
bizonyos gazdasági társaságok megváltozott munkaképességű tagjával fennálló adókötelezettséget eredményező jogviszony (pl. betéti társaság, közkereseti társaság, korlátolt felelősségű társaság, egyéni cég, stb.),
egyéni vállalkozó, ha megváltozott munkaképességű.
A fentiekből látható, hogy továbbra sem illeti meg viszont adókedvezmény a munkáltatót, ha olyan munkavállalót foglalkoztat, aki ugyan súlyosan fogyatékosnak minősül, azonban nem a most említett ellátásokat kapja, hanem rokkantsági járadékban, vagy csak fogyatékossági támogatásban részesül.
Érthetetlen a szabályozás ily módon történt kialakítása, hiszen a súlyosan fogyatékos, de más ellátásra jogosult munkavállalók is ugyanolyan hátrányban vannak a munkaerőpiacon, mint azok, akik után a kedvezmény érvényesíthető. Aggályosnak tartjuk továbbá azt is, hogy a költségvetési szervek nem érvényesíthetik az adókedvezményt akkor sem, ha megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatnak. Álláspontunk szerint ez a szabályozás komoly hiányossága, ugyanis ezeket a szerveket nem ösztönzi arra, hogy – a munkaerőpiacon egyébként rendkívül hátrányos helyzetben lévő – megváltozott munkaképességű embereket alkalmazzanak.
A kedvezményt munkaviszony, illetve tagi jogviszony esetében a foglalkoztató, illetve a társaság, egyéni vállalkozó esetében pedig maga a vállalkozó érvényesítheti.
Minthogy rehabilitációs kártya mostantól nem lesz, a megváltozott munkaképesség tényét a munkavállalónak a komplex minősítésről szóló dokumentummal, aki pedig nem vett részt komplex felülvizsgálaton annak a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj megállapító határozattal, illetve azon irattal lehet igazolni, ami ezen ellátás megváltozott munkaképességű ellátásként történő folyósításáról tájékoztat. Adókedvezményként ezután is az adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után megállapított adó (19,5 %) megfizetése alól mentesül az arra jogosult.
Gulyásné Dr. Bölkény Ágota
jogtanácsos
Forrás: MVGYOSZ hírlevél 70. szám
Forrás: www.magyarhirlap.hu
munka Archives - Oldal 3 a 7-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
A kártya megszűnik, a kedvezmény marad
2019. január 1-jétől már nem kapnak rehabilitációs kártyát azok, akik erre eddig jogosultak voltak.
Mint ismeretes 2012-től a rehabilitálhatónak minősülő, majd 2017. január 1-jétől már a b2 és c2 komplex minősítésű megváltozott munkaképességű személyek is igényelhették a rehabilitációs kártyát, amely az őket foglalkoztató munkaadók számára adókedvezményt biztosított.
Idén született meg a szociális hozzájárulási adóról rendelkező 2018. évi LII. törvény, ami 2019. január 1-én lép hatályba.
Ennek, a megváltozott munkaképességű munkavállalókat is érintő egyik legfontosabb rendelkezése, hogy változott azon jogosultak köre, akik után az adókedvezmény igénybe vehető.
Bár a megváltozott munkaképességűek ezután rehabilitációs kártyát már nem igényelhetnek, azonban a velük összefüggésben eddig érvényesített, a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény továbbra is megmarad a következők szerint:
Az adókedvezményt a megváltozott munkaképességűnek minősülő személyek foglalkoztatásával összefüggésben lehet érvényesíteni. Megváltozott munkaképességűnek minősülnek mindazok, akiknek az egészségi állapota a komplex minősítés alapján 60 %, vagy kisebb mértékű, illetve komplex minősítés nélkül azok, akik 2011. december 31-én I. vagy II. továbbá III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra voltak jogosultak, 2012. január 1. után pedig rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátásban részesülnek.
Ez azt jelenti, hogy bővült azon személyek köre, akikkel kapcsolatban az adókedvezmény érvényesíthető. Mostantól ugyanis a d), valamint az e) komplex minősítéssel rendelkező megváltozott munkaképességűek után, sőt – a komplex minősítéssel nem rendelkező – volt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasok foglalkoztatása esetén is érvényesíthető lesz.
A kedvezményt továbbra is az alábbi foglalkoztatások esetén lehet érvényesíteni:
a foglalkoztató, aki megváltozott munkaképességű személyt munkaviszonyban alkalmaz (a megbízási jogviszony tehát erre nem teremt alapot),
bizonyos gazdasági társaságok megváltozott munkaképességű tagjával fennálló adókötelezettséget eredményező jogviszony (pl. betéti társaság, közkereseti társaság, korlátolt felelősségű társaság, egyéni cég, stb.),
egyéni vállalkozó, ha megváltozott munkaképességű.
A fentiekből látható, hogy továbbra sem illeti meg viszont adókedvezmény a munkáltatót, ha olyan munkavállalót foglalkoztat, aki ugyan súlyosan fogyatékosnak minősül, azonban nem a most említett ellátásokat kapja, hanem rokkantsági járadékban, vagy csak fogyatékossági támogatásban részesül.
Érthetetlen a szabályozás ily módon történt kialakítása, hiszen a súlyosan fogyatékos, de más ellátásra jogosult munkavállalók is ugyanolyan hátrányban vannak a munkaerőpiacon, mint azok, akik után a kedvezmény érvényesíthető. Aggályosnak tartjuk továbbá azt is, hogy a költségvetési szervek nem érvényesíthetik az adókedvezményt akkor sem, ha megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatnak. Álláspontunk szerint ez a szabályozás komoly hiányossága, ugyanis ezeket a szerveket nem ösztönzi arra, hogy – a munkaerőpiacon egyébként rendkívül hátrányos helyzetben lévő – megváltozott munkaképességű embereket alkalmazzanak.
A kedvezményt munkaviszony, illetve tagi jogviszony esetében a foglalkoztató, illetve a társaság, egyéni vállalkozó esetében pedig maga a vállalkozó érvényesítheti.
Minthogy rehabilitációs kártya mostantól nem lesz, a megváltozott munkaképesség tényét a munkavállalónak a komplex minősítésről szóló dokumentummal, aki pedig nem vett részt komplex felülvizsgálaton annak a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj megállapító határozattal, illetve azon irattal lehet igazolni, ami ezen ellátás megváltozott munkaképességű ellátásként történő folyósításáról tájékoztat. Adókedvezményként ezután is az adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után megállapított adó (19,5 %) megfizetése alól mentesül az arra jogosult.
Gulyásné Dr. Bölkény Ágota
jogtanácsos
Forrás: MVGYOSZ hírlevél 70. szám
Forrás: www.magyarhirlap.hu
Emlékezetes volt a Sikeres látássérültek klubja
Az ELTE Speciális Hallgatói Ügyeket Támogató Iroda nemcsak képzőtermét bocsátotta rendelkezésünkre, hanem vezetője, Kovács Krisztina jóvoltában segítségünkre volt például a teafőzésben is, hogy ezzel is hozzájáruljunk a bensőséges hangulat megteremtéséhez.
Pál Szilvia elsőnek Krayné Faragó Zsuzsannát konferálta be, aki hat tibeti hangtálat mutatott be, a hozzájuk való ütőkkel együtt. Ezeknek nemcsak a hangját hallgattuk áhítatosan, hanem a rezgésüket is átérezhettük, mert mindenki kézbe foghatta és megszólaltathatta e különleges hangszereket. Már amennyire hangszernek lehet őket nevezni, hiszen zenei hatásuknál fontosabb az élettani – tudniillik nagyon jó stresszkezelők.
Utána Dr. Gombás Judité lett a szó, aki szívesen mesélt hobbijairól és tanulmányairól, amelyek egy idő után összeforrtak. Tizenhét évesen kezdett lovagolni, mivel – látássérültségére hivatkozva- előtte lebeszélte őt az iskolait tesitanár a sportolásról. Judit azonban ekkor annyira lelkes lett, hogy több sportággal is megismerkedett, majd a Látássérültek Szabadidős Sportegyesülete (LÁSS) egyik alapító tagjává vált. Ennek az útnak a végén pedig disszertációt írt a Testnevelési Egyetemen a látássérültek sportolási lehetőségeiről, majd doktorrá avatták.
Másik „szerelme” az idegennyelvtanulás. Csillogó szemmel emlékezett vissza arra, hogyan találkozott ötödikes korában találkozott egy csodálatos pedagógussal, aki megszerette vele az angol nyelvet. Más idegennyelveket is könnyen megtanult, és jó ideig nyelvtanárként dolgozott. Jelenleg viszont az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar oktató-kutató munkatársa, ahol nagyon jól érzi magát a bőrében.
Ócsvári Áron életének még korábbi stádiumában van, de hasonlóan mozgalmas múlt áll mögötte. Ő is sok örömét találta a különféle sportágakban. Kirándulással, úszással kezdte, és mára eljutott több extrém sport műveléséig. Az informatikára is hamar rátalált, ennek – és az INFOALAP támogatásának – volt köszönhető, hogy eljutott a NASA űrtáborába is, ahová sok látássérült fiatalt meghívtak. A szervezőknek Áron szerint sem az volt a céljuk, hogy mondjuk vak űrhajósokat képezzenek, sokkal inkább az, hogy a látássérült diákok is képet kapjanak arról, hányféle szaktudás szükséges e bonyolult csúcstechnika háttérmunkálataihoz. A fiatalembernek van energiája tanulás mellett dolgozni is. Most írja a diplomamunkáját az ELTE programtervező informatikus szakán, de már több éve vállal emellett informatikai jellegű munkákat, sőt, vállalkozást is indított ezen a területen.
Rendkívül szimpatikusan válaszoltak arra a kérdésre, hogy „Szerintetek mi a siker? Mi kell a sikerhez?”. Kiemelték, hogy feltétlenül kell hozzá jó adag szerencse, aztán nem lankadó érdeklődés, kitartás és hit abban, hogy a látássérültség ellenére is össze fognak jönni a dolgok.
Sikeres látássérültek klubja 2.0
Október végére időzítettük az „ACDC Találd meg a helyed!” projekt következő állomását. Reméljük, szép őszi időben látogathattok majd el a Sikeres látássérültek klubja második összejövetelére, amelyre két, sokak által ismert vendéget hívtunk meg: Gombás Juditot és Ócsvári Áront.
Helyszínül a Speciális Hallgatói Ügyeket Támogató Iroda (SHÜTI) képzőtermét választottuk, amit régebben Fogyatékosügyi Központnak hívtak.
Ha valaki látássérült, akkor könnyen meg tudja tapasztalni azt, hogy egy munkaerőhiánnyal küszködő munkaerőpiacon is nagyon nehezen talál magának megélhetést. Mivel ez a téma egy jó ideje mindig előkerült a kötetlen beszélgetésekben, ezért szerveztünk egy tapasztalatcserét lehetővé tévő klubnapot.
Az első körben mindenki összefoglalta azt, hogy az eddigi életében miként oldotta meg a munkahelyét, ami meglepően sok dolgot hozott a felszínre. Kiderült, hogy a korábban ismételgetett sémák, melyek lehatárolták, hogy milyen munkakörökben dolgozhat egy látássérült ember, egyáltalán nem teljesültek a jelenlévőkön. Nagyon sokféle, egyáltalán nem szokványos utakon találtak megélhetési forrást maguknak a tagjaink, ami jó kezdetet nyújtott a tapasztalatcseréhez.
Ez nem jelenti azt, hogy a kifejezetten látássérülteknek nyitott munkahelyekkel ne rendelkeznének tapasztalatokkal azok, akik megszólaltak! Szinte az összes tipikus munkahelyről rendelkeznek testközeli élményekkel, jellemzően elég rosszakkal. A direkt látássérültekre, megváltozott munkaképességűekre vagy fogyatékos emberekre szabott munkahelyeken általában a megalázó bánásmód, a fokozott mértékű kiszolgáltatottság, az alacsony fizetés és számos tekintetben jogsértő gyakorlatok a jellemzőek. Akadnak kivételek, de ezek száma sajnos elég kevés.
Érdekes felismerés volt, hogy sok esetben akkor talált valaki igazán jó munkahelyet magának, amikor krízishelyzetbe került, mert a megszokott utak eredménytelennek bizonyultak és nem tudtak azokon át munkához jutni. Olyankor megálltak és felmérték a saját erősségeiket és azt, hogy vajon milyen jellegű cégnek lenne szüksége ezekre a képességekre? Aztán tudatosan a válaszuk megfogalmazása alapján kezdtek keresni és célba is értek. Az egyik tagunk például rájött, hogy ideális pultos lenne belőle egy kocsmában, de olyan sok elképzelése volt magáról a kocsmáról, mint intézményről, hogy azok egyik kocsma kereteibe sem fértek volna bele. Ezért kibérelt egy helyet és nyitott egy saját kocsmát, ami azon a környéken a legsikeresebb lett. Egy másik tagunk arra ébredt rá, hogy ő nagyon kedves tud maradni akkor is, amikor mindenki más ingerült és ideges, valamint ez nagyon megnyugtat másokat. Ezért egy olyan helyet talált magának, ahol nehéz helyzetekbe került emberekkel kellett az első interjút felvennie.
A hallott történeteknek azonban van egy olyan oldala is, hogy sokszor a képességeknek és vágyaknak megfelelő állásokhoz valamilyen végzettséget is előírnak. Amint kiderült, nem egy esetben önmagában a papírok beszerzése sem volt egyszerűen elérhető cél. Hallhattuk, hogy a tanulási folyamat is támogatható ösztöndíjakkal, de sokszor hatalmas nagy küzdelem egy ilyen tortúrát megjárni és ezt általában évente kétszer meg kell ismételni. Nagyon sokat segítene egy olyan központ, ahol az összes elérhető támogatási lehetőségről lehetne informálódni, de hiába van erre igény, ezt senki nem szolgálja ki, így a munkakeresőnek magának kell ezt megszerveznie.
Abban az esetben viszont sokkal rosszabb a helyzet, amikor valakinek nincs lehetősége tanulni vagy éppen extrém gyorsan kell állást találnia. Az ilyen esetekben jól jönnek a bejáratott utak, melyekre számos tippet hallhattunk. Érdekes helyzet állt elő, amikor az egyik klubtagunk felajánlotta a segítségét, hogy majd ő betelefonál egy olyan munkahelyre, ahol kifejezetten látássérülteket foglalkoztatnak. A beszélgetés olyan volt, mintha tökéletesen akarta volna illusztrálni azt, hogy miért kerülik el olyan sokan ezeket a foglalkoztatókat. A telefont felvevő recepciós egyáltalán nem volt segítőkész, nagyjából negyed óra alatt sikerült csak ahhoz a munkatárshoz eljutni, akit az ilyen kérdésekkel keresni kell. Utána sem volt egyszerű a beszélgetés, de ez most csak abból a szempontból volt tanulságos, amiről a hívást megelőzően beszélgettünk.
A klubdélután végén úgy álltunk fel, hogy talán az egyik legpraktikusabb, legtöbbet segítő klubnapon vettünk részt. Mindannyian gazdagabbak lettünk az elhangzott tapasztalatoknak köszönhetően és egészen biztos, hogy amikor majd esetleg munkát kell keresnünk, sokkal több eszközünk lesz, mint eddig volt.
Neumann Károly
közösségi civilszervező
Jó gyakorlatok a foglalkoztatásban: VGYKE
Az FSZK TÁRS Projekt Foglalkoztatási Munkacsoportja az elmúlt év folyamán több helyszínen gyűjtött foglalkoztatási jó gyakorlatokat. Mindenhol találtak számos, megosztásra érdemes megoldást: az érdeklődők – többek között – brand-építéssel, bérmunka-végzéssel, stratégiakészítéssel, innovatív technológiák alkalmazásával kapcsolatos követésre méltó, jól működő megoldásokról olvashatnak.
A munkacsoport munkatársai legutóbb a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületénél jártak. Az egyesület a foglalkoztatás terén a szolgáltatásnyújtást részesíti előnyben, szemben a termék-előállítással. Minden tevékenységet megváltozott munkaképességű munkavállaló végez; közöttük vannak vak, gyengénlátó, de látó személyek is. Fő tevékenységük a gyógymasszázs, amit külső igénybevevők számára biztosítanak. Ugyanakkor nagy gondot fordítanak a látássérültek közösségének építésére és számukra rehabilitációs szolgáltatások nyújtására is.
2018-ban megújult formában szeretnénk elindítani az AC/DC „Találd meg a helyed!” című programunkat!
2018-ban megújult formában szeretnénk elindítani az AC/DC „Találd meg a helyed!” című programunkat!
E program célja az, hogy segítséget nyújtsunk minden regisztráló fiatal számára a nyílt munkaerőpiacon való elhelyezkedésben különböző szolgáltatásainkkal!
A szolgáltatásaink kialakításában szeretnénk a segítséged kérni. Szólj hozzá, adj hozzá hiszen a program a tiéd, téged szolgál!
Szeretnéd ha a tiéd lenne a legtrendibb önéletrajz?
Esetleg a motívációs levél megírása okoz némi problémát?
Csiszolni szeretnéd nyelvtudásod?
Szolgáltatásaink:
angol nyelv elmélyítése
informatikai tudásfejlesztés
coaching
önismeret fejlesztés
egyéni és/vagy csoportos pszichológiai tanácsadás
motívációs levélírás és önéletrajz írás
Sikeres látássérültek bemutatkozása (Klub)
Mi segítünk, fordulj hozzánk bizalommal!
Az első 10 regisztráló személyre szabott, ingyenes stylist szolgáltatást kap egy profi stílustanácsadótól!
Regisztrálj most!
A VGYKE-nek fontos a véleményed és a hozzászólásod!
Megváltozott munkaképesség – a tanácsadó szemén keresztül
A megváltozott munkaképességű személyek száma hazánkban közel 700 ezer fő a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. „Megváltozott munkaképességűnek az számít, aki minimum 40 százalék össz-szervezeti egészségkárosodással rendelkezik, és ezt orvos szakértői vélemény alátámasztja. Aki nem rendelkezik szakvéleménnyel, de fogyatékossági támogatásról szóló határozat birtokában van, szintén ide sorolható” – kezd bele Pálinkás Gábor, a Motiváció Alapítvány munkavállalási tanácsadója.
Pozitív tendencia
A szakember szerint a fokozódó munkaerőhiány hatásai jól érzékelhetőek ezen a területen: „véleményem szerint a korábbi évekhez képest könnyebb megváltozott munkaképességű személyeket elhelyezni. A cégek számára a munkaerőhiányon túl nagy motivációt jelent a rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesség. Minden munkáltató ugyanis, aki legalább 25 főt foglalkoztat, köteles legalább egy megváltozott munkaképességű dolgozót is alkalmazni, magasabb létszám esetén pedig a munkavállalók 5 százaléka ebből a csoportból kell, hogy kikerüljön. Ellenkező esetben a vállalatoknak számolni kell a nagy összegű adóval” – fejti ki Gábor.
A kis-és középvállalatok nyitottsága egyértelmű a megváltozott munkaképességű munkavállalók felé, de a multinacionális cégek is egyre gyakrabban alkalmaznak munkaerőt az érintettek közül. „A nagy bevásárlóközpontok folyamatos partnerek a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában, illetve nő az akkreditált, azaz védett munkahelyek száma, ahol a dolgozók nagy része ebből a csoportból érkezik. Tapasztalat szerint minél nagyobb egy cég, annál inkább meg tudja teremteni a megfelelő feltételeket a megváltozott munkaképességű munkavállalók számára, a nagy irodaházak már teljesen akadálymentesek” – teszi hozzá a tanácsadó.
Mindenkinek a megfelelőt
„Alapítványunk aktív részt vállal a megváltozott munkaképességű álláskeresők elhelyezkedésének támogatásában. Az állásajánlataink rendkívül sokszínűek: az egyszerű, könnyű betanított munkákra, mint a takarítás, címkézés, csomagolás ugyanúgy keresnek rajtunk keresztül munkavállalót a cégek, mint az adminisztratív feladatok ellátására, vagy olykor a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökre.” – részletezi Gábor.
Az érintettek közül sokan 45 év felettiek, illetve az alacsony iskolázottság elfordul ebben a csoportban, amely tényezők nehezíthetik a munkába állást, de a szakember szerint megoldás ilyen esetekre is van. „A motiváltság a legfontosabb. Ha érezni a munkavállalón, hogy lelkes, és megfelelően elvégez egy próbafeladatot, akkor nagy valószínűséggel megtaláljuk a számára ideális lehetőséget, általában természetesen részmunkaidőben. Mottónk: a megfelelő embert a megfelelő munkakörre!”
Komplex támogatás
A Motiváció Alapítvány teljes körű segítséget nyújt a hozzájuk fordulóknak: „az első alkalommal egy állapotfelmérő beszélgetést tartunk, tisztázzuk, mivel került leszázalékolásra az illető, és az egészségi állapota milyen típusú munkavégzést tesz lehetővé. Ezután átnézzük a végzettségét illetve tapasztalatait, és kitérünk arra is, hogy ő milyen munkakörben érezné hatékonynak magát” – foglalja össze Gábor.
Akik hosszabb szünetre kényszerültek a betegségük miatt, őket igyekeznek hasznos információkkal, és ha szükséges, lelki támogatással felkészíteni a munkába állásra: „adunk álláskeresési tanácsokat, akár csoportos felkészítő tréningeken is részt vehetnek az érintettek. A felzárkóztatás nagyon fontos, mert így az esetleges kudarcélmények elkerülhetőek. Olyan esetekben különösen számít a segítségünk, amikor az egészségkárosodás okán egy korábbitól teljesen új területen kell az illetőnek érvényesülnie, mert esetleg pont az eredeti szakmája okozta a betegségét.”
A szokatlan élethelyzet sokak számára okoz önértékelési problémákat, amelyeket szintén kezelni kell ahhoz, hogy a megváltozott munkaképességű álláskereső ismét teljes értékű munkaerőnek és embernek érezhesse önmagát. Ebben a Motiváció Alapítvány által biztosított sorstársi segítségnyújtás nagy szerepet kap, ami akár az érintettek motivációját is előrelendítheti.
Nem a betegség a lényeg!
Az álláskeresést nagyban segítheti, ha pályázataik során nem az egészségi problémákra, hanem az erősségekre koncentrálnak a munkavállalók. „Az önéletrajzban soha nem térünk ki az egészségi állapotra, mert ez nem témája a CV-nek. A motivációs levélben meg lehet említeni, de mindenképp tegyük mellé, hogy miben vagyunk jók, mi az, amit betegségünk mellett hibátlanul el tudunk végezni, mert ez az, amivel megnyerhetjük a munkáltatót. Ugyanez érvényes az állásinterjún! ” – tanácsolja a szakember.
A cikk eredeti helye: profession.hu (Istók Nikoletta interjúja)
Gépkocsivezetőt keresünk!
Kép forrása: roysdriverandridereducation.com
Feltételek: megváltozott munkaképesség (legalább 40 %),
a VGYKE foglalkozás egészségügyi orvos előzetes alkalmassági véleménye
Iskolai végzettség: középfokú végzettség, B kategóriás jogosítvány
Előny: hasonló munkakörben szerzett tapasztalat,
speciális támogató szolgálathoz szükséges gépjárművezetői képzettség
Feladatok: fogyatékos személyek szállítása
Napi munkaidő: 8 óra
Fizetés: közalkalmazotti bértábla szerint + ágazati bérpótlék
Jelentkezni, önéletrajzzal és a megváltozott munkaképességet igazoló határozat másolatával lehet az info@vgyke.com címre.
A felvétel során több fordulóból álló állásinterjút folytatunk.
Feltételek: megbízhatóság, empátia, jó írásbeli és szóbeli kommunikáció, pontos precíz munkavégzés
Iskolai végzettség: minimum szociális, vagy egészségügyi, vagy gyógypedagógiai középfokú végzettség
Előny: támogató szolgálathoz személyi segítői képesítés megléte, szociális területen hasonló munkakörben tapasztalat
Munkaköri feladatok:
Személyi segítéssel összefüggő feladatok ellátása (személyi kísérés, gondozás, fogyatékossággal élő személyek segítése), a támogató szolgálatok 2016-os szakmai ajánlásában foglaltak szerint
Napi munkaidő: 6 óra
Fizetés: közalkalmazotti bértábla szerint, plusz szociális ágazati és kiegészítő bérpótlékok, BKV bérlet és munkaruha juttatás
Munkavégzés helyszíne: 1146. Budapest, XIV. Hermina u. 57.
Változik a megváltozott munkaképességű emberek támogatására fordítható összeg
Kép forrása: www.pecsma.hu
Czibere Károly hozzátette: a megváltozott munkaképességűek számára biztosítani kell az esélyt a társadalmi integrációra, aminek legfontosabb eleme a foglalkoztathatóság javítása.
“Nemzetstratégiai szempontból is fontos, hogy számukra munkavállalási esélyt biztosítsunk, a megváltozott munkaképességű és az egészségkárosodott emberek a gazdasági növekedés erőforrásait jelenthetik”
– fogalmazott az államtitkár.
Czibere Károly közölte, 2010 óta csaknem megduplázták a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátáját, az érték jelenleg megközelíti a 27 százalékot. A rehabilitációs foglalkoztatás 30 ezer embernek nyújt esélyt, erre 34 milliárd forintot biztosít a kormány, valamint jelentős a rehabilitációs kártya kedvezményén keresztül megjelenő ösztönzés. Az érintettek foglalkoztatását segíti a rehabilitációs hozzájárulás összegének emelése, illetve a közbeszerzési törvény módosítása – ismertette az államtitkár.
Bencsik János, a térség országgyűlési képviselője elmondta, korábban egy fogyatékos embereket is foglalkoztató dán cégnél hívták fel a figyelmét a dolgozók arra, hogy a kettős támogatás tilalma miatt a fogyatékossággal élők betegség esetén csak táppénzt kapnak, viszont a rokkantsági járadékukat a keresőképtelenül töltött időre szüneteltetik.
Az országgyűlési képviselő emlékeztetett arra, hogy az igazságtalanság megszüntetésére indított kezdeményezését az Emmi karolta fel, majd 2016. január elsejétől feloldották “ezt a méltánytalan helyzetet, közel százezer embernek segítve”.
Forrás: Rehabportál
Hirdetés bérelszámoló 4 órás állásra
Kép forrása: palyaorientacio.munka.hu
Feltételek: megváltozott munkaképesség (legalább 40%), precizitás, jó írásbeli és szóbeli kommunikáció, felhasználó szintű számítástechnikai ismeret, bérelszámoló program ismerete
Munkakör: bérelszámoló
Iskolai végzettség: középfokú végzettség, Bér és TB ügyintéző végzettség
Előny: hasonló munkakörben tapasztalat
Feladatok: havi bérelszámolás elkészítése, bérkarton, hivatali szervekhez történő ki- és bejelentések, bérelszámolási feladatokkal kapcsolatos adminisztráció, Word, Excel táblázatok készítése
Napi munkaidő: 4 óra
Fizetés: megegyezés szerint
Önéletrajzot és a megváltozott munkaképességet igazoló határozat másolatát az info@vgyke.com címre várjuk.
Rehabilitációs és rokkantsági ellátások változásai
Kép forrása: www.otvenentul.hu
A megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló törvény a Parlament elé terjesztett törvényjavaslat szerint 2016. május 1-jétől több fontos ponton is módosul.
Az ezekkel kapcsolatos változásokat az alábbi linken olvashatják.
