Ügyfélszolgálat a klubnapon

Kedves Klubtársunk! Ügyfélszolgálat a klubnapon.

Szeretettel hívunk Benneteket soron következő klubunkra 2023. szeptember 5-ére, keddre, amelyet – figyelem, új helyszínen – a Csekovszky Árpád Művelődési Házban, (Rákosliget, Hősök tere 9.), tartunk 14:00-órai kezdettel. Témánk: Ügyfélszolgálat a klubnapon. Tagjfizetési lehetőség és új tagkönyvre is lehetőég nyílik beszerezni.

A klub napunkra meghívtuk ügyfélszolgálatunk munkatársát, hogy ismertesse a munkájukat, szolgáltatásaikat, ill. mód nyílik arra is, hogy a jövő évi tagdíjakat helyben rendezni tudjátok! Kérünk Benneteket, hogy akinek új tagkönyvre van szüksége, feltétlenük jelezze! (Emlékeztetőül leírjuk mi mennyibe kerül: tagdíj 3000,-Ft, új tagkönyv 500,-Ft, elveszett tagkönyv: 2000,-Ft) Tehát ha új tagkönyvre is szükség van, akkor készüljetek több pénzzel készpénzben.
Szeretettel várunk Benneteket! Találkozzunk 13:45-kor a Hősök terén, a buszmegállóban! A programváltozás jogát fenntartjuk! Részvételi szándékotokat kérjük, jelezzétek!

Elérhetőségeink:
e-mail címünk: rakosmente.szervezo@vgyke.com
Telefonjaink: Krayné Faragó Zsuzsanna: 06 70 984 8468, és Acsay Péter: 06 70 248 5953.
Kérünk mindenkit, hogy amennyiben van látássérült ismerősöd, ha van olyan személy, aki szívesen segítene önkéntesként a klub és illetve más programok lebonyolításában, kérünk téged ajánld a rákosmenti Lámpás Klubot!

Klubjaink mindig Rákosmente Önkormányzatának támogatásával valósulnak meg

Képünk saját szerkesztés Canva segítségével. (A szerk.)

#Klubnap #Szeptember #CsekovszkyÁrpádMűvelődésiHáz #Rákosliget #HősökTere #Ügyfélszolgálat #Tagdíj #Tagkönyv #Találkozó #Programváltozás #Elérhetőségek #Önkéntes #Támogatás #Beszélgetés #Ajánlás #segítség #Találkozó

Az önkéntesekről tanultunk

Újbudán van egy rendszeresen megtartott esemény, az Esélyek utcája. Ezen mindig egyetlen kérdést járnak körbe az előadók. A mostani rendezvényen a vállalati önkéntesség és a civil szervezetek volt a téma.

A vállalati önkéntesség az, ahol a vállalat önkénteseket közvetít a civil szervezetek felé. Ennek a támogatási formának az árnyoldalait járta körül a találkozó, azt célozva meg, hogy értelmes és hasznos formában tudják alkalmazni az adakozók és a támogatottak. A találkozóban az volt a meglepő, hogy őszintén, nyíltan, a problémákat nem a szőnyeg alá söpörve beszélhettek a megszólalók.

A képen az Esélyek utcája rendezvényen egy ember beszél az önkéntességről a hallgatóságnak

Abban minden megszólaló egyetértett, hogy nyíltan vagy rejtetten kötelezővé tenni az önkéntességet egy értelmetlen dolog. Az, hogy a vállalatvezetés eldönti, hogy az alkalmazottak önkénteskedjenek, nem jó módszer, sajnos mégis gyakori. Ezt a civilek is igazolták, hogy amikor 50 órás diákokat vagy munkanélkülieket fogadtak az önkéntességhez hasonló keretek között, soha nem volt sikeres az együttműködés, hiszen ezek a civil együttműködési formák nem az önkéntességhez kötődnek. A munkanélküliek és az 50 órás diákok ezért a civilekhez kötődő jogviszonyuk megnevezésében sem önkéntesek, ezt mindig figyelembe kell venni. Hasonlóképpen a vállalatvezetés által ingyenes munkára kiküldött alkalmazottak sem illeszkednek az önkéntességhez, mert minimum egy enyhe kényszer van a háttérben, de általában jóval rosszabb a valóságos helyzet.

Az is elhangzott, hogy amikor az ember dolgozik egy munkahelyen, azt többek között a jövedelemért teszi, mert pénzzé teszi a szaktudását és az ideje egy részét. Amikor azonban valaki önkénteskedik, akkor tudását és idejét adja, de nem a pénzért cserébe. Az önkéntes nem munkahelyre megy be, hanem tenni akar valamit, ezért nagyon erős belső motivációja van egy ügy vagy egy bizonyos kampány iránt. Az alkalmazott ezzel szemben azért megy be a munkahelyre, mert a megélhetését biztosító jövedelem megszerzése érdekében megteszi azt, amit a munkaszerződésében és a munkaköri leírásában elvállalt. Neki is van belső motivációja, de az elkötelezettsége a munkahelye, a munkaköre és a feladatai iránt van, míg az önkéntesnek egy ügy vagy egy kampány felé. Az ebből eredő különbségek óriásiak és egy feladat vagy probléma megoldása közben felnagyítva szoktak megjelenni. Ezért mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy az önkéntes nem pótolja a fizetett munkaerőt és nem lehet fizetett munkaerőként kezelni.

A megbeszélés egy pillanata amikor a civilek képviselője beszélt

Ugyanakkor az önkéntes nem is ingyenes dolgozó. A költségeit mindig fedezni kell, sok esetben jogosult a napidíjra és adható a részére pénzbeli jutalom. Sok országban általános gyakorlat, hogy az önkéntesek részére előre rögzített minimális napidíjat fizetnek a fogadó szervezetek, mivel az önkéntesnek is használódik például a ruhája, az egészsége és fent kell tartania a mindennapi életét. A legtöbb fogadó szervezet azonban nincs tisztában azzal, hogy a magyar jog is rendelkezik ilyenekről, ezért pénztelenül hagyják az önkéntest, mintha egy rabszolga lenne.

A vállalati önkéntesség nemzetközi gyakorlata úgy néz ki, hogy a vállalat a fizetett szabadságon felül ad egy meghatározott számú napot vagy munkaórát az alkalmazottainak, melyet nem a munkahelyen, hanem a civil szférában töltenek el. Tehát az alkalmazott nem ingyen dolgozik, nem a szabadnapján, nem a szabadsága alatt és nem a hétvégén megy el önkénteskedni, hanem a munkaidejében és ennek a költségét a vállalat állja – ettől lesz vállalati az önkéntességnek ez a formája.

Ahhoz, hogy ez Magyarországon is jól működhessen, fel kell ismerni mi az amire szüksége van a civileknek és mit tudnak ebből a vállalatok megadni.

Egy valós életből vett példa is elhangzott, az érintettek megnevezésével. A vállalati vezetés eldöntötte, hogy a dolgozók menjenek önkénteskedni szombatonként pár civil szervezetnek. Ehhez szemétgyűjtő zsákokat és festőeszközöket adtak. Az volt az utasítás, hogy 6-8 órában fessenek kerítést és szedjék össze a szemetet. A fogadó civil szervezetek nagy részének azonban nem volt udvara ahol szemetet lehetett szedni, de a székhelye vagy a telephelye sem olyan volt, ahol lett volna egyáltalán kerítés. Az egyik helyen viszont volt kerítés, de azt minden évben átfestették önkéntesek, az adott szombat előtt pontosan két héttel. Ez a példa jól megmutatta, hogy mennyire eltérőek az igények és a felajánlások.

Mi kell a civileknek? Leginkább szakértő segítség és nem alkalmilag, hanem rendszeresen. Az lenne segítség, ha a szervezetet ugyanaz a szakértő segítené, mert nem kell újra és újra bekapcsolódnia a folyamatba, nem kell újra és újra megismerkednie a szervezettel. Ez azonban a magyarországi vállalatoknak teher, mert annyira nem gondolják komolyan, hogy a fizetett munkaerejüket ingyenesen kölcsönözzék ki. A mérhető eredmények ugyanis csak később és nem közvetlenül jelentkeznek, amit a profitorientált szektorban (Magyarországon) nem fogadnak kitörő örömmel. Inkább azokkal működnek együtt akik nem kérnek komolyat és akik a vállalat számára nem kerülnek pénzbe, csak nagy kérdés, hogy ez mit ér, hiszen senki sem nyer semmit, viszont az önkéntességre kényszerített alkalmazott és a családja nagyon sokat áldoz  fel, feleslegesen.

A vállalati szektor önkéntességre hajlamos alkalmazottai részéről érkezett olyan jelzés, hogy kívánatos lenne, ha létezne a fogadó szervezeteknél önkéntes koordinátor. Az önkéntes koordinátor reagálhatna a felajánlásokra, nemet mondana arra ami nem kell és minden önkéntességet érintő ügy csak nála intéződne. Tehát ő mondhatna azonnal igent vagy nemet, minden kérdésre tudna választ adni és minden adminisztrációt is nála lehetne elintézni. Az önkéntességnek ugyanis van adminisztratív része, amit a civilek sokszor hajlamosak elhanyagolni, holott az önkéntesnek és a kiküldőjének is ezek nagyon fontosak lennének. Azonban azt tapasztalják, hogy a civil szervezeteknél sok esetben egy vagy két vezető a mindenre kiterjedő döntéshozó, őket rendszerint nem lehet elérni, ha mégis, akkor gyorsan mindenre igent mondanak, majd az utólagos adminisztrációt nem lehet átvinni egy civil szervezet hierarchikus bürokráciáján. Ha lennének ilyen megfelelő jogkörökkel és információkkal ellátott koordinátorok, a vállalatok hajlandósága is megnőne. Ma azonban egy civil szervezettel a megjelent vállalatok szerint, sok esetben problémásabb együttműködni, mint egy közszolgáltatói feladatokat ellátó állami vagy önkormányzati intézménnyel.

A civil szervezetek elmondták, hogy sokszor azokon a szervezeti szinteken, ahol az önkéntest fogadják, ez az egész jelenség teherként jelentkezik. A felsőbb vezetés rájuk kényszeríti az önkéntesek fogadását (mert ingyen van), de elpocsékolt erőforrás, mert nem tudják a megfelelő módon kezelni. Könnyítene a helyzeten, ha a tényleges kiküldő, az önkéntes és a tényleges fogadó szintjén lenne a kommunikáció, mert amíg csak a legfőbb vezetői szintek kommunikálnak, addig a problémákat sem látják. Ezért kérték, hogy a vállalatok ragaszkodjanak a megfelelő szinten történő kommunikációhoz és az olyan segítő megoldásokon, mint amilyen a koordinátorok megjelenése is. Sokat segítene, ha a kiküldött önkéntesek névtelenül, de visszajelzést adhatnának mind a vállalatnak, mind a fogadó szervezet vezetésének.

A mostani helyzeten az sem segít sokat, hogy léteznek önkénteseket közvetítő szervezetek vagy koordinációt segítő internetes felületek. A mostani kommunikáció, a már ismertetett okok miatt nem elegendő az igények és a felajánlások közötti eltérések kezelésére, ezért a közvetítői tevékenység értelmét veszti, nem tudja betölteni a célját. Bármilyen közvetítésnek csak akkor lenne értelme, ha mind a küldő részéről, mind a fogadó részéről lenne megfelelően informált és felhatalmazott koordinátor.

Elhangzott végül az is, hogy van olyan vállalatvezetés ahol létezik névtelen visszacsatolás a kiküldött önkéntesek részéről, de nem tudják hasznosítani a jelzéseiket, mert nem áll összhangban a fogadó civil szervezetek utólagos jelzéseivel. Ezért szerintük is az a jelenség felelős, hogy nem az önkénteseket ténylegesen fogadó szervezeti szinttel van kapcsolatuk, de komolyan veszik a civil vezetők véleményét, így tehát marad az ellentmondásos, kiismerhetetlen helyzet. Szerintük ebben a kérdésben a civil szervezeteknél van a felelősség, nekik kellene lépéseket tenniük, amire majd a versenyszféra reagálni fog, amint reális jelzéseket kapnak mind az igényekről, mind a megvalósult közös cselekvések értékeléséről.

 

Lenkainé Vajda Viktória és Neumann Károly
közösségi civilszervezők

A Szerencsejáték ZRT. önkéntesei segédkeznek idén a VGYKE közösségi programjain

Kép forrása: pixabay.com

Kép forrása: pixabay.com

Kirándulások, színház, és múzeumlátogatások, klubfoglalkozások, koncertek és sok egyéb színes közösségi program és érzékenyítés kerül megrendezésre a jövőben, ahol találkoznak majd látássérült tagjaink az Szerencsejáték Zrt. önkénteseivel, mely alkalmak során rendkívül jó lehetőség adódik egymás megismerésére, és a látássérültekről alkotott tévhitek és előítéletek lebontására. Remélem jó ismeretségek és barátságok fognak születni eme nagyszerű kezdeményezés során – folytatta Fodor Ágnes.

“Az ONCE-FESZT-SzZrt. keretmegállapodás szerint 2016 az  SzZrt. vállalja, hogy munkavállalói körében felméri az igényt önkéntes tevékenység végzésére, és bátorítja munkavállalóit, hogy önkéntesként részt vegyenek a fogyatékossággal élők javára végzett tevékenységekben.”

Ezt két módon kívánják megvalósítani:

 

  1. “Az Adj bele!” vállalati programjukban idén a központi, azaz a CSR osztály által szervezett önkéntes programok keretében fogyatékossággal élők javára végzett tevékenységeket hirdetnek meg.
  2. Akik nem ezekben a szervezett programokban kívánnak részt venni, azok összeállított „menü ajánlatból” választhatnak olyan civil szervezetet, akinél előre egyeztetett önkéntes munkát végezhetnek egyéni bejelentkezéssel. A civil szervezetek listájának összeállításában is a fogyatékosügy kerül idén fókuszba.

A VGYKE háza táján mindig is sok az önkéntes, de ez az első ilyen vállalati önkénteseket bevonó kezdeményezés, melyben egyesületünk részt fog venni, s amit nagy örömmel fogadunk!- nyilatkozta az elnök asszony.

 

Eredményesen zárult a Magyar Élelmiszerbank idei Adománygyűjtése

40 000 családnak nyújt segítséget a 270 tonna tartós élelmiszer karácsonykor

kép

A hétvégi akció során összesen mintegy 270 tonna tartós élelmiszert gyűjtött 5000 önkéntes. Az adományozott mennyiség mértéke 75 tonnával meghaladja a 2014-es értéket. Az akció fontosságát hazai hírességek is felismerték, így 2015-ben a Centrál színház művészei, többek között, Papp János, Pokorny Lia is hozzájárultak a CIB Bank főtámogatásával megvalósult kezdeményezés sikeréhez. Az adományokból az Élelmiszerbank több mint 40 000 csomagot állít össze, amelyeket karitatív szervezetek közreműködésével még karácsony előtt eljuttat a rászoruló családoknak.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2015-ös karácsonyi élelmiszer gyűjtése során idén először három napon át: november 27-én 28-án és 29-én közel 300 budapesti és vidéki élelmiszer áruházban a vásárlók összesen 270 tonna tartós élelmiszert ajánlottak fel a rászorulók számára, amely 75 tonnával meghaladja a tavalyi értéket. Az Auchan, a METRO, a Penny Market és a Tesco áruházakban a szervezet körülbelül 5000 önkéntese, köztük az akció fő támogatójának, a CIB Banknak közel 250 munkatársa segítette az adományok összegyűjtését. Idén több mint 40 000 ezer csomagot állítanak össze az Élelmiszerbank munkatársai az élelmiszerüzletekben átadott adományokból.

A jótékonysági akció során aktív szerepet vállaltak a Centrál színház színészei is, akik közül többen már évek óta magán emberként is részt vesznek a gyűjtésben. A lakosság adományait – amelynek nagy része tészta, rizs, liszt, cukor és konzervféle, továbbá az ünnepek közeledtével szaloncukor és édesség – helyi karitatív szervezetek közreműködésével a gyűjtések helyének közelében élő családokhoz juttatja el az Élelmiszerbank.

Az idei évben a Tesco a helyszín biztosításán túl, a vásárlók hozzájárulását kiegészítve, pénzbeni adománnyal is segíti az akció sikerét, és ezáltal a nélkülözők ellátását.

„Az idei évben egy kiemelkedően sikeres gyűjtést zárhattunk, az összegyűlt 270 tonna élelmiszeradománnyal több mint 40 000 család karácsonyát tudjuk ezáltal megszépíteni. Nagyon köszönjük a vásárlóknak a sok-sok adományt, önkénteseinknek, főtámogatónknak és partnereinknek, továbbá a médiának pedig a segítséget, hogy lehetővé tették a gyűjtés megszervezését, népszerűsítését.”– értékelte a gyűjtés eredményeit Cseh Balázs, az Élelmiszerbank Egyesület elnöke.

További információ és a gyűjtés áruházlistája elérhető az egyesület oldalán.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület

Az idén 10 éves Élelmiszerbank 2005 óta, folyamatosan növeli az évente megmentett élelmiszerfeleslegek mennyiségét. Az Egyesület gyártóktól, kereskedelmi hálózatoktól gyűjti be a felajánlott élelmiszerfelesleget, melyek között vannak közeli lejáratú vagy csomagolási hibás termékek, de akár szezonálisan már nem eladható, kiváló minőségű élelmiszerek is. Az Élelmiszerbank közel 300 000 nélkülözőt lát el 220 partnerszervezetén keresztül. 2005-ös megalakulása óta 34,600 tonna élelmiszert osztott ki közel 14,6 milliárd forint értékben.

Bővebb információ:

Sczígel Andrea

külső kapcsolatok igazgató

Magyar Élelmiszerbank Egyesület

1172 Budapest, Lokátor u. 3.

mobil +36 30 619 9940

sczigel.andrea@elelmiszerbank.hu

Érzékenyítő foglalkozáson önkéntesként

Fotó

Kezdő önkéntes palántákként érkeztünk a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskolába. Itt kiselőadáson ismerkedtünk meg a látássérülés típusaival, fokozataival. Szituációs gyakorlatban pedig a közlekedésben és tájékozódásban való segítségnyújtással próbálkoztunk. Az iskola vak munkatársa megmutatta nekünk a Braille-írást és az írógép használatát. Láthattuk azt is, hogy a számítógép hogyan működik akadálymentesen. Meglepetésemre használói számára nagyon könnyen művelhető az olvasás, de egy elektronikus levél elküldése sem jelent akadályt. Később kipróbáltuk kinti terepen, lefedett szemmel a vakvezető kutya általi vezetést is. Közlekedtem már így, azonban szabadban ez volt az első alkalom. Most is új ismeretekkel lettem gazdagabb.

Azt gondolom, hogy ember és állat kölcsönösen tudja segíteni egymást. Ha mi, emberek megfelelően, szeretettel gondoskodunk róluk, nagyon hasznosak, és nélkülözhetetlenekké válhatnak számunkra. Természetesen nem kevés energiát, kitartást, elhivatottságot igényel a kiképzésük, de mindez egy nagyon nemes cél érdekében történik.

Az általános iskolai érzékenyítő órákhoz már két ízben is volt szerencsém. A Baráthegyi szakemberei mindkettőre elfogadták a meghívást. Betekintést nyújtottak egy olyan világba, amelynek ismerete hozzátartozna az általános emberi műveltséghez, a toleranciához és nem utolsósorban az empátia növeléséhez. Remélem, a jövőben is ellátogatnak majd hozzánk, hogy minél több tanuló hozzáállása jó irányban alakuljon a látássérült emberek elfogadásának terén!

Ha Ön is kedvet kapott ahhoz, hogy kipróbálja magát önkéntesként, a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskolánál várják jelentkezését:

06 46 / 311 236.

“Tegyünk együtt valami nagyon jót, hogy minél többen élhessenek önállóbb, függetlenebb életet!”

Látássérülteknek nyújt hiánypótló segítséget a szabolcsi hangstúdió

“A szövegeket önkéntesek olvassák fel, majd rögzítik – a megrendelő kérése szerint CD-re vagy kazettára” mondta el lapunknak Nagy Tünde. A szervezet elnökétől megtudtuk: egyesületüknek körülbelül hatszáz tagja van, kétharmaduk nem látja a hagyományos írást, a Braille-írást nem ismeri, és ha van is számítógépe, internet elérhetősége, nem tud képernyőolvasó szoftvert vásárolni, azaz írott információkhoz nem jut hozzá.

Kép forrása: wallpapers.free-review.net

Kép forrása: wallpapers.free-review.net

Ezt sokan jelezték az egyesületnél, a stúdiót végül 2009-ben a látássérült Dankó Pál hozta létre. Hangszigetelte, berendezte és autodidakta módon beletanult a speciális szoftverek kezelésébe. Nagy Tünde beszámolója szerint a gyengénlátó és vak emberek igényei alapján jogszabályokat, tananyagokat, segédeszközök használati utasítását, ételrecepteket olvasnak fel és rögzítenek, illetve elkészítik az egyesület különféle kiadványainak, programjainak hangzó változatát.

Ezenfelül egy író a saját könyvének részleteit olvassa a stúdióban, egy angol–német szakfordító – az egyesület látássérült munkatársa – pedig angol és német kezdő, illetve haladó szintű hangos tananyagot állított össze.

Nyaranta megrendezik az „Add az időd, add a hangod” elnevezésű felolvasónapot, az odalátogatók ilyenkor kedvenc kortárs irodalmi művüket mutatják be, karácsony táján pedig “A szeretet hangja” címmel közismert emberek az alkalomhoz illő alkotásokat olvasnak fel. A stúdió szolgáltatásait más civilszervezetek is igénybe vehetik, 2010-ben például a Szociális Gondozási Központ felkérésére így jött létre a “Mese mindenkinek” című CD, ezen önkéntes nyugdíjasok és fiatalok olvasnak fel meséket látó és látássérült gyermekeknek, felnőtteknek.

Forrás: magyarhirlap.hu