A Magyar Posta minden esetben és automatikusan csak nagykorú tanú jelenlétében engedi átadni a postai könyvelt küldeményt a vak és gyengénlátó címzett számára. Ez a gyakorlat az alapvető jogok biztosa szerint nem egyeztethető össze sem az egyenlő méltósághoz való joggal, sem a nemzetközi emberi jogi kötelezettségekkel. Székely László ombudsman a szaktárcáktól és a Magyar Posta elnök-vezérigazgatójától olyan megoldást kér, amely tekintettel van az érintettek önrendelkezési jogára.
Az ombudsman sajtóhírekből értesült arról, hogy a Magyar Posta Zrt. munkatársai látássérült embereknek csak tanú jelenlétében kézbesítik a hivatalos iratot. A hírben megszólaltatott, negyven éve vak ember tud írni, nem tartja szükségesnek további személy jelenlétét a hivatalos irat átvételekor. Nyilatkozata szerint soha nem érezte magát annyira megbélyegzettnek, mint amikor a postás egy idegen jelenlétében kézbesítette számára a levelét. Elkeserítőnek tartotta, hogy a posta nem bízik meg a saját alkalmazottaiban és sérelmezte, hogy idegenek bárminemű tudomást szerezzenek az ő magánügyeiről. A Magyar Postánál érdeklődve azt a választ kapta, hogy a vakokat és gyengén látókat „az analfabétákkal veszik egy kalap alá”.
Székely László alapjogi biztos hivatalból vizsgálatot indított az ügyben és ennek során a postai szolgáltatásokról szóló kormányrendeletben azt a szabállyal szembesült, amely szerint az írni nem tudó vagy egyéb ok miatt írásában gátolt címzettnek, más jogosult átvevőnek a könyvelt küldeményt írni tudó, nagykorú tanú jelenlétében kell kézbesíteni. Ez a szabályozás a Magyar Posta Zrt. általános szerződései feltételei között is megtalálható, az elnök-vezérigazgató szerint a társaság a hatályos jogszabályok alapján jár el.
A vizsgálati jelentésében az alapjogi biztos hangsúlyozta, hogy a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény (CRPD) a magyar jogrendszerben is megkövetelt és megkövetel egyfajta szemléletváltást. Ennek lényege az, hogy a fogyatékossággal élő ember a társadalom egyenrangú és egyenértékű tagja, jogok birtokosa, aki nem jótékonyságra szorul, hanem abban számíthat segítségre, hogy életét a lehető legnagyobb – általa igényelt – önállósággal élhesse. A szemléletváltás célja, hogy a fogyatékossággal élők számára is biztosítsák a többségi társadalom számára elérhető színvonalú szolgáltatásokat úgy, hogy közben ne valósítsanak meg „túlgondoskodó” attitűdöt, hanem figyeljenek az egyedi körülményeire, a felelős döntés lehetőségére.
Székely László ombudsman szerint azzal, hogy a jogalkotó lehetővé teszi az önálló ügyintézést, így például a könyvelt postai küldemény átvételét, nem zárja ki azt, hogy az érintett fogyatékossággal élő ember döntése szerint igénybe vehessen támogató lehetőségeket. A könyvelt küldemények kézbesítésekor azonban a nagykorú tanú jelenlétének általános jellegű kötelezővé tétele a látássérült, vak személyek esetében olyan indokolatlan többletkövetelmény, amely fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetést valósít meg.
Az alapjogi biztos szerint a jelenlegi indokolatlanul paternalista gyakorlat és automatizmus nincsen tekintettel a vak és gyengénlátó, fogyatékossággal élő személyek egyedi körülményeire, például az írni tudásukra, nem hagy teret az önrendelkezési joguk érvényesülésének, a döntési szabadságuknak. Az ombudsman megállapította, hogy a jelenlegi szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat sérti az egyenlő bánásmód követelményét, nem felel meg a CRPD által megfogalmazott elvárásoknak. Az alapjogi biztos felhívta a figyelmet arra, hogy a postai szolgáltatások igénybevételét, közöttük a hivatalos postai könyvelt küldemények átvételét a vak és gyengénlátó személyek számára is minden esetben önállóan, akadálymentes formában kell biztosítani.
Székely László ombudsman felkérte a Miniszterelnökséget vezető minisztert és az emberi erőforrások miniszterét, hogy – a Magyar Posta Zrt. és az érdekvédelmi szervezetek bevonásával – készítsenek elő egy olyan szabályozást, amely lehetővé teszi, hogy a vak és látássérült személyek önrendelkezési jogukat és döntési szabadságukat megőrizve rendelkezhessenek arról, igénybe vesznek-e tanút vagy sem a hivatalos iratok postai kézbesítése során. Kezdeményezte a biztos, hogy a szaktárcák vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy miként, milyen technikai megoldásokkal tehetőek akadálymentessé a postai szolgáltatások a vak és látássérült személyek számára. Az alapjogi biztos felkérte továbbá a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatóját, hogy az írni tudó látássérült emberek esetében módosítsanak a kézbesítés jelenlegi gyakorlatán.
A Magyar Posta kézbesítési gyakorlata sérti a látássérültek jogait
A kép forrása: posta.hu
A Magyar Posta minden esetben és automatikusan csak nagykorú tanú jelenlétében engedi átadni a postai könyvelt küldeményt a vak és gyengénlátó címzett számára. Ez a gyakorlat az alapvető jogok biztosa szerint nem egyeztethető össze sem az egyenlő méltósághoz való joggal, sem a nemzetközi emberi jogi kötelezettségekkel. Székely László ombudsman a szaktárcáktól és a Magyar Posta elnök-vezérigazgatójától olyan megoldást kér, amely tekintettel van az érintettek önrendelkezési jogára.
Az ombudsman sajtóhírekből értesült arról, hogy a Magyar Posta Zrt. munkatársai látássérült embereknek csak tanú jelenlétében kézbesítik a hivatalos iratot. A hírben megszólaltatott, negyven éve vak ember tud írni, nem tartja szükségesnek további személy jelenlétét a hivatalos irat átvételekor. Nyilatkozata szerint soha nem érezte magát annyira megbélyegzettnek, mint amikor a postás egy idegen jelenlétében kézbesítette számára a levelét. Elkeserítőnek tartotta, hogy a posta nem bízik meg a saját alkalmazottaiban és sérelmezte, hogy idegenek bárminemű tudomást szerezzenek az ő magánügyeiről. A Magyar Postánál érdeklődve azt a választ kapta, hogy a vakokat és gyengén látókat „az analfabétákkal veszik egy kalap alá”.
Székely László alapjogi biztos hivatalból vizsgálatot indított az ügyben és ennek során a postai szolgáltatásokról szóló kormányrendeletben azt a szabállyal szembesült, amely szerint az írni nem tudó vagy egyéb ok miatt írásában gátolt címzettnek, más jogosult átvevőnek a könyvelt küldeményt írni tudó, nagykorú tanú jelenlétében kell kézbesíteni. Ez a szabályozás a Magyar Posta Zrt. általános szerződései feltételei között is megtalálható, az elnök-vezérigazgató szerint a társaság a hatályos jogszabályok alapján jár el.
A vizsgálati jelentésében az alapjogi biztos hangsúlyozta, hogy a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény (CRPD) a magyar jogrendszerben is megkövetelt és megkövetel egyfajta szemléletváltást. Ennek lényege az, hogy a fogyatékossággal élő ember a társadalom egyenrangú és egyenértékű tagja, jogok birtokosa, aki nem jótékonyságra szorul, hanem abban számíthat segítségre, hogy életét a lehető legnagyobb – általa igényelt – önállósággal élhesse. A szemléletváltás célja, hogy a fogyatékossággal élők számára is biztosítsák a többségi társadalom számára elérhető színvonalú szolgáltatásokat úgy, hogy közben ne valósítsanak meg „túlgondoskodó” attitűdöt, hanem figyeljenek az egyedi körülményeire, a felelős döntés lehetőségére.
Székely László ombudsman szerint azzal, hogy a jogalkotó lehetővé teszi az önálló ügyintézést, így például a könyvelt postai küldemény átvételét, nem zárja ki azt, hogy az érintett fogyatékossággal élő ember döntése szerint igénybe vehessen támogató lehetőségeket. A könyvelt küldemények kézbesítésekor azonban a nagykorú tanú jelenlétének általános jellegű kötelezővé tétele a látássérült, vak személyek esetében olyan indokolatlan többletkövetelmény, amely fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetést valósít meg.
Az alapjogi biztos szerint a jelenlegi indokolatlanul paternalista gyakorlat és automatizmus nincsen tekintettel a vak és gyengénlátó, fogyatékossággal élő személyek egyedi körülményeire, például az írni tudásukra, nem hagy teret az önrendelkezési joguk érvényesülésének, a döntési szabadságuknak. Az ombudsman megállapította, hogy a jelenlegi szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat sérti az egyenlő bánásmód követelményét, nem felel meg a CRPD által megfogalmazott elvárásoknak. Az alapjogi biztos felhívta a figyelmet arra, hogy a postai szolgáltatások igénybevételét, közöttük a hivatalos postai könyvelt küldemények átvételét a vak és gyengénlátó személyek számára is minden esetben önállóan, akadálymentes formában kell biztosítani.
Székely László ombudsman felkérte a Miniszterelnökséget vezető minisztert és az emberi erőforrások miniszterét, hogy – a Magyar Posta Zrt. és az érdekvédelmi szervezetek bevonásával – készítsenek elő egy olyan szabályozást, amely lehetővé teszi, hogy a vak és látássérült személyek önrendelkezési jogukat és döntési szabadságukat megőrizve rendelkezhessenek arról, igénybe vesznek-e tanút vagy sem a hivatalos iratok postai kézbesítése során. Kezdeményezte a biztos, hogy a szaktárcák vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy miként, milyen technikai megoldásokkal tehetőek akadálymentessé a postai szolgáltatások a vak és látássérült személyek számára. Az alapjogi biztos felkérte továbbá a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatóját, hogy az írni tudó látássérült emberek esetében módosítsanak a kézbesítés jelenlegi gyakorlatán.
A hír forrása: ajbh.hu
Meghívó Kőbányára
Örömmel tájékoztatunk arról, hogy a következő klubnapunkon a Láthatár Bolt várva-várt látogatását élvezhetjük! A bemutatkozó előadás alkalmával többféle segédeszköz is megnézhető, kipróbálható, akár meg is vásárolható!
Dátum: 2018. február. 12-én 15:00.h kezdettel
Helyszín: Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ
1105 Budapest, X. Szent László tér 7. fsz. 53. terem
Visszajelzésedet várjuk a részvételről, és ha segítségre van szükséged (kíséret stb.) a megjelenéshez a lenti elérhetőségeinken.
Ezzel együtt mindenkit meghívunk egy tárlatvezetéssel egybekötött élményekben gazdag bemutatóra a Tűzoltó Múzeumba, amely a tűzoltók áldozatos munkáját tárja elénk! A program 2018. február 7-én 10.00 órakor kezdődik, ezért a találkozó február 7-én 09.00 órakor lesz, az 1-es villamos Stadionok megállójában!
Mobil: +36-70-984-1887
Email: lampas.kobanya@gmail.com
Samu Attila
közösségi civilszervező
Be My Eyes vagy Távszem? – Mi a különbség?
Mi a közös a két fejlesztésben és mik lesznek a különbségek? Mit nyújt majd a Távszem alkalmazás, amire a Be My Eyes nem alkalmas? Miért jó a magyar látássérülteknek, hogy létrejön egy új, professzionális online távsegítő szolgáltatás? Ezekre a kérdésekre válaszolunk az alábbiakban.
A Távszem szolgáltatás ötletét a siket és nagyothalló, jelnyelvet használó személyek számára kidolgozott és jelenleg is működő Skontakt videótolmács szolgáltatás adta. Az ebben rejlő legnagyobb innováció, hogy a jeltolmácsnak nem kell azon a helyen tartózkodnia, ahol a hallássérült személy igényli a tolmácsolást, így az utazással töltött idő helyett nagyobb óraszámban vált képessé minden jeltolmács a tényleges segítségnyújtásra. Ezáltal több érintett személy jut napról napra jeltolmács szolgáltatáshoz, amivel nem csak a tolmács szolgálatok teljesített óraszáma nő, hanem a felhasználók elégedettsége is.
Bár a látássérült emberek teljesen más jellegű személyi segítséget igényelnek, mint siket és nagyothalló embertársaink, mégis közös ebben az igényben, hogy nem feltétlenül van szükség a segítségnyújtáshoz a segítő személyes jelenlétére. Az okostelefonok, a webkamerák és a videótelefonálás világában megsokszorozódtak a fogyatékossággal élő emberek lehetőségei az önálló, önrendelkező életvitel kialakítására, az érintettek és a szakemberek pedig egyaránt igyekeznek kiaknázni a technológia intenzív fejlődésében rejlő lehetőségeket.
A legtöbb okostelefont használó vak vagy gyengénlátó személy bizonyára hallott már a Be My Eyes nevű applikációról, melynek használatával bármikor látó segítséghez juthatnak. Az alkalmazás ötlete egy felnőttként megvakult dán férfi fejében született meg, hogy aztán a világ egy jelentős részét meghódítsa, a Be My Eyes applikációt ugyanis ma már világszerte több ezer látássérült és több tízezer látó segítő használja számos nyelven.
Hogyan is működik a Be My Eyes? A legfontosabb talán, hogy a szolgáltatást mindenki önkéntes alapon, saját felelősségére használja, akármelyik oldalon is áll. A látássérült felhasználókat az alkalmazást letöltő és abban regisztráló látó önkéntesek segítik, akikhez a hívások random módon futnak be. Természetesen minden felhasználó kiválaszthatja, hogy milyen nyelven kér és nyújt szolgáltatást, az alkalmazásban a magyar nyelv is elérhető. A Be My Eyes lényege, hogy a látássérült felhasználó okos eszközének kamerája segítségével a látó önkéntes lát a vak ember helyett és ilyen módon válaszolja meg az általa feltett kérdéseket.
A kép forrása: http://dailymail.co.uk
A távsegítő szolgáltatás lényege mind a Be My Eyes, mind a Távszem esetében, hogy a vak felhasználó olyan, a látó emberek számára egyszerű, de neki megoldhatatlan helyzetekben kap segítséget, mint például mikor jár le egy termék szavatossága, milyen mintás az általa viselni kívánt ruhadarab, melyik a kukorica konzerv vagy a baracklekvár vagy, hogy mit mutat a villanyóra.
De miben nyújt majd többet a Távszem szolgáltatás?
A legfontosabb különbség, hogy a távsegítséget ebben az esetben nem önkéntesek, hanem komoly felkészítésen részt vett hivatásos segítők nyújtják majd, akik nem csak azt fogják tudni jól elmagyarázni a vak felhasználónak, hogy hogyan fordítsa a telefont és milyen fényviszonyokat teremtsen annak érdekében, hogy a kamera képen jól lássa, amire szükség van, hanem olyan adatvédelmi és személyiségi jogi ismeretekkel is rendelkeznek majd, melyek mellett garantáltan biztonságban érezheti magát a látássérült felhasználó még akkor is, ha diszkrét, például a személyes életterét és adatait érintő kérdésről van szó. A szolgáltatás minőségbiztosított lesz, vagyis a vak és gyengénlátó emberek nem szívességi alapon nyugvó segítséget, hanem valóban professzionális, garantáltan jó minőségű szolgáltatást várhatnak el. Nem mellesleg a Távszem szolgáltatás elindításával munkahelyek jönnek létre elsősorban megváltozott munkaképességű, például mozgássérült vagy krónikus betegséggel élő munkavállalók részére.
A Távszem szolgáltatás a Be My Eyes-hoz hasonlóan a hét minden napján éjjel-nappal elérhető lesz, és mivel mindig lesz szolgálatban operátor, nem kell majd várakozni sem a segítségre. A szolgáltatást ingyenesen veheti igénybe bárki, aki igazolja, hogy látássérült, ráadásul 800 fő vak és gyengénlátó felhasználó egy-egy okostelefont is kap tartós használatba a projekt finanszírozásában. Ez utóbbi támogatásnak köszönhetően a Távszem szolgáltatás kialakítása révén azon látássérült személyek száma is jelentősen nő majd, akik hozzáférhetnek az okostelefonok biztosította előnyökhöz, aminek megismeréséhez ráadásként személyre szabott mentori támogatást is kapnak az MVGYOSZ tagegyesületeinél tevékenykedő mentoroktól.
Mivel egy még kifejlesztés előtt álló alkalmazásról beszélünk, adott a lehetőség, hogy a Be My Eyes-nál számos tekintetben korszerűbb megoldásokat is integráljunk az újonnan létrejövő távsegítő szolgáltatásba. A Távszem operátorok a saját monitorukon képesek lesznek például a látássérült igénybevevő által mutatott kép rögzítésére, ami igen hasznos lesz egy hosszabb levél vagy kézzel írott szöveg felolvasásakor. Mivel az alkalmazás hivatalos bevezetését egy több mint fél évig tartó nyilvános tesztidőszak előzi meg, a felhasználóknak is bőven lesz lehetőségük az ötleteik, tapasztalataik, fejlesztési javaslataik megosztására a projektmenedzsmenttel és az alkalmazás fejlesztését végző szakemberekkel.
A Távszem projekt előrehaladásáról, az alkalmazás fejlesztésének lépéseiről több fórumon is folyamatosan tájékoztatjuk majd az érdeklődőket. Az MVGYOSZ hírlevelében és a Vakok Világa című folyóiratban rendszeresen teszünk közzé cikkeket, híradásokat a projekt aktuális fejleményeiről, illetve személyes találkozási lehetőséget is biztosítunk az érdeklődők számára a megyei egyesületeknél megtartandó információs rendezvényeken, melyek első körére várhatóan 2018.. tavaszán kerül sor. A Távszem Facebook oldalán a híradások mellett beszélgetéseket, ötletbörzéket is indítunk és természetesen itt is megosztunk minden híradást és sajtómegjelenést a projektről. A Távszem Facebook oldala az alábbi linken érhető el: https://www.facebook.com/tavszem/
Németh Orsolya
Forrás az MVGYOSZ 7. számú hírlevele
A Pesti Magyar Színház februári akadálymentes előadásaiból
A Pesti Magyar Színház az alábbi előadásokat kínálja februárban látássérültek számára (is) akadálymentesítve:
Február 4. vasárnap 15 óra SUNCITY — a Holnap tali!-musical
Február 7. szerda 19 óra HÁZASSÁGON INNEN, HÁZASSÁGON TÚL
Február 8. csütörtök 19 óra NAPTÁRLÁNYOK
Február 9. péntek 15 óra A MUZSIKA HANGJA
Február 10. szombat 15 óra HARISNYÁS PIPPI
Február 11. vasárnap 11 óra HARISNYÁS PIPPI
Tájékoztatjuk, hogy előadásainkat – előre egyeztetett időpontokban – színpadbejárás előzi meg, amennyiben az előadás előkészületei ezt megengedik. De bizonyos esetekben csak az előadást követően van lehetőség a színpad bejárására.
Jegyigénylés és részletes információk:
Tóth Cecília, társadalmi felelősségvállalási referensnél
e-mail: akadalymentesites@mszinhaz.hu
Telefonszám: +36 70 903 8955
A kép forrása: jegy.hu
Meghívás Újbudára
2018. február 6-án (kedden), a szokott helyen és a szokott időben várja minden eddigi és új vendégeit az újbudai Lámpás Klub.
A helyszín: a BMK épületének földszinti, lépcső alatti terme, a kisbolt mellett. Az épület az Etele út 55.-ben található, a Könyvtár épületének a földszintjén, a Bikás park metróállomástól 3 perces sétára.
Az időpont: 2018. február 6. (kedd) 14,15 és 15,45 között.
A téma a családkutatás és a családfák összeállítása. Vidám hangulatú, de érdekes beszélgetéssel készülünk. Szóba fog kerülni a többi februári programunk időpontjának a pontosítása is (filmklub, kirándulás és az előadás).
A szükséges számú ülőhelyek miatt kérjük, hogy a részvételi szándékát mindenki előre jelezze az alábbi elérhetőségeink egyikén:
Telefon: 0670/984-1745
Email: lampas.ujbuda@gmail.com
Neumann Károly
közösségi civilszervező
A kép forrása: http://www.educationnews.org
Aki egy évnyi hangoskönyvvel gazdagított bennünket – Emlékezés Bodor Tiborra
Aligha van Magyarországon olyan látássérült idős vagy fiatal, aki ne ismerné Bodor Tibor nevét, de még inkább a hangját. A közismert színészt azonban a vak emberek többsége nem elsősorban a méltán népszerű Szomszédok című teleregény Kenéz elvtársaként zárta szívébe, hanem a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségében működő hangoskönyvtár ikonikus felolvasójaként. Tisztelgésül a kiváló színész, tanár és önkéntes felolvasó emléke és munkássága előtt, a Szövetség hangoskönyvtára mostantól az ő nevét viseli.
A kép forrása: https://vidamcsapat.com/
Az MVGYOSZ Centenáriumi Év programsorozatának egyik célja, hogy méltóképpen megemlékezzünk mindazokról, akik az elmúlt száz évben tevékenységükkel előre mozdították a magyar látássérült emberek ügyét, segítették társadalmi részvételüket, biztosították számukra a hozzáférést mindahhoz az értékhez, ami látó társaiknak oly magától értetődően elérhető.
A kultúrához való egyenlő esélyű hozzáférésért mindazok sokat tettek, akik létrehozták a Szövetség hangoskönyvtárát és akik annak fejlődésében felolvasóként az elmúlt lassan hetven év során közreműködtek. Bodor Tibor egyike volt ezen példamutató személyeknek, a hangoskönyvtár egyik legaktívabb felolvasójaként tartják számon. Színészi pályája mellett, melynek során számos filmben és tévésorozatban, színházi előadásban játszott többek között a Nemzeti és a Madách Színház színészeként, a látássérülteknek 394 könyvet olvasott fel közel 9000 óra terjedelemben. Önkéntes felolvasóként elhatározása az volt, hogy annyi hanganyagot készítsen el a hangoskönyvtár számára, hogy ha azt valaki egy év januárjának 1-jén elkezdi hallgatni, akkor december 31-ére se érjen a végére. Áldozatos munkájáért az MVGYOSZ vezetősége 1996-ban a Braille-emlékérem arany fokozatával tüntette ki.
Talán eddig kevesen tudták, hogy Bodor Tibor felolvasói pályafutását nem a Vakok Szövetségében, hanem vak nagyapja mellett kezdte, aki mindig szívesen hallgatta unokája felolvasásait. Valószínűleg innen származott az az elhivatottsága, mellyel évtizedeken keresztül szolgálta a látássérült emberek irodalomhoz való hozzáférésének ügyét. Rendszerint kora reggel érkezett meg a Szövetség stúdiójába, ahol naponta két-három órát olvasott fel, 9 órától ugyanis már színházi próbára várták, esténként pedig a közönség előtt volt jelenése. Érthető tehát, hogy sokunk emlékezetében elevenen él a színész gyönyörű orgánuma mellett a felvételeken időnként kedélyesen megcsörrenő teás- vagy kávéscsésze hangja is.
Bodor Tibor látássérült gyermekek és fiatalok generációinak tette élménnyé a kötelező olvasmányokat, így például az Odüsszeiát, az Egri csillagokat vagy Az aranyembert, de a világ- és a szórakoztató irodalom nagyjait is elérhetővé tette számunkra, felolvasta többek között Dante, Dumas, Marquez, Dosztojevszkij, Rejtő Jenő és Victor Hugo műveit is. Önkéntes felolvasói munkáját hatalmas szeretettel és csendes alázattal végezte, még színész kollégáinak többsége sem tudott ezen tevékenységéről. Mindaddig olvasott fel, míg egészségi állapota engedte, 2000-ben hetvenkilenc évesen hunyt el.
2017 őszén alakult meg a Bodor Tibor Kulturális Egyesület, melynek célja a színész emlékének méltó ápolásán túl a vak és gyengénlátó emberek kultúrához való hozzáférésének integrált körülmények között történő biztosítása. Az egyesület Bodor Tibor unokájának és több látássérült személynek az összefogásaként jöhetett létre és elsőként az MVGYOSZ Centenáriumi Év programsorozatának ünnepélyes megnyitóján, 2018. január 4-én mutatkozott be.
Puskás Kata Szidónia, az egyesület elnöke, Bodor Tibor unokája szívből jövő beszédben emlékezett meg az ismert színészről és felolvasóról köszönetet mondva azért a szeretetért, amellyel az MVGYOSZ tagsága őrzi emlékét. Kata egy Facebookon megjelent felhívásra jelentkezett önkéntes felolvasónak, így folytatandó nagyapja munkásságát. Elnökként azt tűzte ki célul, hogy a Bodor Tibor Kulturális Egyesület tevékenységének eredményeként a Szövetség hangoskönyvtárának állománya a közeli jövőben legalább újabb 9000 órányi hangoskönyvvel gyarapodjon, amihez már toborozzák a lelkes önkénteseket.
Bodor Tibor özvegye, Zsóka néni sajnos már nem érhette meg a megemlékezést, a rendezvény előtt pár nappal hunyt el, de az előkészületekről még tudhatott. Neki ígérte meg Helle Maximilian, az egyesület egyik vak alapító tagja, hogy a látássérült emberekért végzendő munkája során mindvégig életben fogja tartani férjének emlékét.
Emlékezésül az MVGYOSZ hangoskönyvtárának egykori felolvasójára és névadójára, az ünnepi műsor közönsége Babits Mihály Ritmus a könyvről című versét Bodor Tibor tolmácsolásában hallgatta meg.
“Öröklött, nagy Varázs, holtak idézője,
messze nemzedékek egymáshoz fűzője;
mert csak a Könyv kapcsol multat a jövőbe,
ivadék lelkeket egy nemzetté szőve.”
Babits Mihály: Ritmus a könyvről (részlet)
Németh Orsolya
Forrás: MVGYOSZ Hírlevél 2. szám
Állatok Farsangja
A kép forrása: http://www.zoobudapest.com/
2018. február 2. és 2018. február 4. között Állatok Farsangja lesz az Állatkertben!
„Légy ott!” az álarcos állatokkal mindhárom nap, vagy rejtőzz álarc mögé a kézműves standnál!
Idén először várja a látogatókat az Állatok Farsangja program február 2-től 4-ig, a Fővárosi Állat- és Növénykertben.
A háromnapos rendezvény ismeretterjesztő és szórakoztató programokat is rejt magában, amit egyetlen állatbarát sem hagyhat ki. A gyerekek készíthetnek álarcokat, bábokat, részt vehetnek karneváli arcfestésen, valamint érdekes állattörténeteket hallgathatnak. Lesz jegesmedve gyógyítás, ahol fény derül arra, hogy vajon megfázhat-e a jegesmedve.
Február 2-án jelmezes vonuláson, a rendezvény ideje alatt pedig farsangi állatbemutatókon vehetnek részt az érdeklődők.
Február 3-án és 4-én a Bóbita Band szórakoztatja a jelmezbálba érkezőket.
Azok a 14 év alatti gyermekek, akik jelmezben, farsangi álarcban érkeznek, 100 Ft-os jegyárral léphetnek be az Állatkertbe.
A kávéház jobb mint otthon
„A kávéház jobb mint otthon” – jelmondat az 1890-es években népszerű mondás volt Pesten. A kávéházak – a színházakhoz hasonlóan – a polgári életmód intézményei voltak, rendszeres látogatásuk hozzátartozott a nagyvárosias létformához. A magyarországi kávéházak azt jelentették idehaza, mint az irodalmi szalonok Párizsban. Írók és művészek találkoztak itt, szerkesztőségek napi munkahelye is volt gyakorta. Kiváló művek születtek a pesti kávéházak atmoszférájában.
Mihály Gyula gyűjteménye sűrítetten mutat be egy letűnt kort, a tárgyak emlékeztetnek rá, hogy valaha voltak kávéházak: az 1830-as években mintegy 40, a XX. század elején már 500, majd a megszűnés előtti fénykorban csaknem 1000. A kávéházi kultúra virágkora a millenniumtól az 1930-as évek végéig tartott, aztán 1945 után már nem voltak kávéházak Magyarországon.
A kiállításon Mohay Orsolya művészettörténész kalauzolt végig bennünket, ami részben akadálymentes volt. A vitrinekben kiállított tárgyakról is sok mindent megtudtunk. Milyen a színük, formájuk, anyaguk, mire használták őket, Melyik kávéház, étterem felirata, emblémája látható rajtuk.
A folyosón meg lehetett tapintani egy asztalt, ami a kispesti New York kávéházból maradt ránk. A Wesselényi utca-Üllői út sarkán működött kávéházból 1934-ben bőrraktár lett. A bejárattal szemben egy asztalon, különböző tárgyakat állítottak ki. Kézről-kézre járt a kakaós, és kávéscsésze, a cigaretta, és hamutartó, a gyufatartó, és a legérdekesebb a virslit forrón tartó dobozka volt.
Kellemes délutánt töltöttünk itt Mohay Orsolyának köszönhetően. Gondolatban mi is egy kávéházban múlattuk az időt, és valljuk: A kávéház jobb mint otthon.
A budapesti kávéházak történetéről itt olvashattok:
http://www.lobu.hu/a-budapesti-kavehazak-tortenete.html
Bernát Zsuzsanna és Puchnyák István
közösségi civilszervezők
Felkérés kutatásban való részvételre
Fóris Norbert vagyok. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem intézményi Tudományos Diákköri Konferenciájára készülő kutatásom kitöltését szeretném kérni a képernyő olvasót használó látássérültektől.
Ez egy olyan kutatás első része, mely kutatásban szeretnénk vizsgálni a látássérültek bekapcsolódási lehetőségeit az okos város projektek megvalósításába.
A kérdőív kitöltése pár percet vesz igénybe.
Mindenki segítségét előre is köszönöm!
A kérdőív az alábbi linken érhető el: https://goo.gl/MYM3KN
A kép forrása: http://www.vizontogyogyszertar.com/
Futárfelmérés XV.
Míg a 80-as jelzésű járat az Örs vezér tere és a Keleti pályaudvarközött közlekedik, addig a 80A jelzésű járat a Csertő utca és a Keleti pályaudvar között biztosít kapcsolatot.
A két járat útvonalában jelentős átfedés van, egészen konkrétan a 80-as járat teljesen magábafoglalja a 80A-s járat megállóit, a 80-as járat +4 megállóval rendelkezik a 80A járathoz képest.
A kép forrása: indafoto.hu
Az Örs Vezér terén igen sok kijelző található a számos busz és trolibusz járat miatt, szerintem talán kicsit túl sok is. Előfordult, hogy több kijelző került a távirányító hatósugarába és egyszerre kezdték el a tájékoztatást a különböző járatok indulási és érkezési időpontjairól, szóval néha kicsit információtúltengésben szenvedtem, de inkább ez, mint a nulla infó.
A teljes vonalat figyelembe véve a magam részéről nem találtam “hasznavehetetlen” működésképtelen kijelzőt illetve beszélő gyalogos átkelőt. A hangerő továbbra is sarkalatos kérdés volt, főleg a főútvonalak mentén, de ez egyrészt szubjektív, másrészt viszonylag könnyen orvosolható, ha az illetékesek időben intézkednek a beállítások módosítása kapcsán.
Nem győzöm hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy aki csak teheti érdemi véleményével, észrevételeivel támogassa munkánkat, hiszen lehet, hogy más látássérült közlekedése során észrevesz olyan hibákat, ami esetleg az én figyelmemet elkerülte, esetleg más nézőpont alapján tud javaslatot tenni a futárkijelző rendszer működésének minél hatékonyabbá tételében.
Így továbbra is várom mindenki észrevételét, véleményét, javaslatát a témával kapcsolatban a futarfelmeres@gmail.com E-mail címre.
Nagy László
Újévi hangverseny a szentendrei klubnapon
Szentendrén is nagy örömmel köszöntötték egymást a látássérültek az újév első klubnapján. Mindenkinek volt valami mondanivalója az eltelt ünnepeket felidézve. Arról is beszélgetni kezdtünk, hogy milyen szabadidős programokat szeretnénk közösen megvalósítani ebben az évben.
A terített asztalok mellett most is olyan gyorsan eltelt az idő, hogy észre sem vettük. Ez alkalommal viszont klubdélutánunk nem ért véget a szokott időben. A Szentendrei Református Gimnázium diákjai Újévi Hangversenyt adtak elő az iskola kápolnájában. Az előadásra mi is meghívást kaptunk. Többen ottmaradtunk, és nem bántuk meg.
Ismert zeneszerzők műveit hallgattuk meg különböző hangszereken.
A legtöbb mű zongorán vált hallhatóvá, de sok más hangszer is megszólalt a fiatalok kezében. Hallhattunk csellót, klarinétot, kürtöt, furulyát, és más hangszereket is. A fiatal előadók többsége nem zenei pályára készül, de előadásukat odaszánt felkészülés előzte meg. Nagy örömet szereztek mindenkinek. Köszönjük.
Vasné Pintér Teréz
közösségi civilszervező
A VGYKE szentendrei Lámpás Klubjának programjai megvalósítását az Inneltrade Kft. támogatta, melyért ezúton is hálás köszönetet mondunk!
Meghívás Újpestre
Februári klubnapunkon a témáink:
Utána járunk a magyar népszokásoknak, megbeszéljük, mikor megy a maci vissza a barlangjába, és hogy mióta ünnepeljük a szerelmesek napját.
Ebben a hónapban szándékozunk elmenni, a Sziklakórházba. Erről is lesz mondanivalónk.
Kérjük kedves tagjainkat, a kísérőiken kívül hívják el közénk látássérült ismerőseiket, magányos szomszédjaikat is! Szívesen látunk új arcokat is, a régiek mellett!
Mikor?
2018. február 7-én, 15-17 óra között.
Hol?
Ady Endre Művelődési Ház Galéria Terme.
Cím: 1043. Tavasz u. 4.
Telefon:
Eránál 06-30/498-9033,
Pankánál 06-70/602-9368.
Email: lampas.ujpest@gmail.com
Kulman Tiborné, Széles Attiláné
közösségi civilszervezők
A kép forrása: http://www.minalunk.hu
