Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete

Klubnap érdekes témákkal és kvízjátékkal

A június végén tartott klubnapunkon a júniusi hétvégékre eső jeles napokról beszélgettünk. Június első vasárnapján volt a Pedagógusnap és az Építők napja, június harmadik vasárnapján az Apák napja, június utolsó hétvégéjén pedig a Budapesti búcsú. Szent Iván éjszakájáról az is kiderült, hogy a legpogányabb ünnepnek tartják a történészek.

Természetesen a kvízjáték sem maradt el. Mennyire vagyunk képben kispesti kulturális és helytörténeti kérdésekben? Nem kell szégyenkeznünk, mert csak egy kérdésre nem tudtunk válaszolni!

Informáltuk klubtagjainkat az életvitelt megkönnyítő segédeszközök beszerzésére kiírt pályázatról, és arról is, hogy ismét lehet gyógycipőt készíttetni.

Domoszlai János (Jana) zenélt nekünk, ami hozzájárult a jó hangulathoz.

Új belépőt is üdvözölhettünk körünkben. Szabó Editet szeretettel várjuk a többi klubnapunkra és programunkra.

Június 3-án megtörtént a Futár távirányítók ünnepélyes átadása, de továbbra is várjuk a kispesti jelentkezőket. Klubnapunkon sor került két távirányító átadására.

Bernát Zsuzsanna

A második klubnapunk

A hónap utolsó szerdáján megtartottuk a második klubnapunkat. A nagy meleg ellenére meglepően szép számban gyűltünk össze.

Bár az első alkalommal sem voltunk kevesen, a második klubnapon jóval többen voltunk, mint múltkor. Ezért egy rövid bemutatkozással kezdtük a délutánt. Életkor szempontjából is színes volt a társaság, a korelnökünk Marci bácsi volt 97 évével, a legifjabbak 23 évesek voltak.

A Láthatár bolt is kitelepült a klubnapra. bemutatták a bőséges választékot, mely nagy érdeklődést váltott ki a tagok körében. A bolt munkatársai mindenkivel egyénileg konzultáltak, mivel a látássérülés jellegétől függően más-más eszközöket tudtak ajánlani.

Az egész együttlétet Domoszlai János dél-amerikai zenéje tette hangulatossá és felejthetetlenné.

Nagyon jól éreztük magunkat, amihez a Kondor Béla Közösségi ház légkondicionált helyiségének kellemes klímája is hozzájárult. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani érte!

Vegán délután a Csokonaiban

A program vegán életmódról és környezetünk védelméről szólt, Visnyovszky Ágota prezentációs előadásában, melyet a XV. kerületi Csokonai Művelődési Központban rendeztünk. Az előadó a Vegán Állatvédelem Egyesület képviseletében látogatott el hozzánk. Az Egyesület célja, részt venni a mozgalomban, ami a világot vegánná teszi, mégpedig erőszakmentes módszerekkel, társadalmi bevonással. Az Egyesület programjairól, tevékenységéről részletesebben a www.veganallatvedelem.hu oldalon lehet tájékozódni.

Mi is az, hogy vegán?

Vegán az, aki olyan életmódot él, hogy azzal ne ártson állatoknak, így nem fogyaszt állati eredetű termékeket. „A vegán kifejezés 1945-ben született Angliában. Az újonnan alakult Vegán Társaság nevezte így azokat az embereket, akik elutasították az állati eredetű termékeket élelmiszer, öltözködés és bármilyen más fogyasztói cikk terén. Ehhez ma is tartják magukat a mozgalom képviselői. A szó latin gyökerű, a vegetable, annyit tesz: felgyorsít, élénkít.”

Az állatvédelem mint etikai irányzat

Az előadás keretében megismerkedhettünk, néhány olyan jelentős filozófus gondolataival, akik az állatok iránti etikai felelősségről írtak, jelentős gondolkodók voltak. Munkájukkal kezdeményezték, hogy egészen új alapokra helyezzük az állatokhoz való viszonyunkat. Az első Albert Schweitzer, aki filozófiájával megteremtette a bioetikát, ez kimondja: „minden élet értékes”. Imádkozott a világ élőlényeiért. Emberek mellett a sérült állatokat is gyógyította. Nincs jogunk feleslegesen elvenni egy életet – vallotta. Ezután Tom Regen filozófiájában folytatta a bioetikát, „minden állatnak joga van a szenvedés nélküli élethez”, aktívan ellenezte az állatkísérleteket. Peter Singer pedig szorgalmazta az állatjólét elősegítését, az ő jólétük ugyanannyit ér, mint az emberé. Peter Singer szerint az embernek, mint etikus, gondolkodó lénynek felelősséget kell vállalni az állatok iránt is, és nincs jogunk feleslegesen szenvedést okozni az állatoknak.

A vegán állatvédelem mint mozgalom

A fenti elméleti bevezető után megismerhettünk néhány érdekes példát a világ minden tájáról, demonstrációkat, tüntetéseket, magát a mozgalmat, aminek célja felhívni az emberek figyelmét arra, hogy az állatok nem értünk, hanem velünk élnek ezen a földön. A mozgalom tagjai feladatuknak tekintik a bioszféra védelmét és az állatokkal való etikus bánásmódot. Hitvallásuk szerint minden állatot egyaránt szeretni kell, nem tesznek különbséget háziállat és haszonállat között. Elhatárolják magukat az ún. állatjóléti mozgalmaktól is, ahol igyekeznek az állatokat tartásuk során megkímélni a szenvedésektől.

A vegán életmód globális jelentősége

Az állati eredetű termékek fogyasztásának korlátozása, elutasítása számos pozitív környezetvédelmi hatással jár. Legjelentősebb – a nemzetközi sajtóban is gyakran hangoztatott – klímavédelmi jelentőség, de emellett megemlíthető a talajvédelem, levegővédelem, vízvédelem is. A nagyüzemi állattartás olyan hatalmas környezeti terhelést jelent, aminek felszámolása közös érdekünk. Emellett szóba került a társadalmi igazságosság, mivel a nagyüzemi hús-, tej- és tojástermékek előállításához sokkal több energia és termőföld igény szükséges, mint amit fedezni tudnánk anélkül, hogy periféria országait ne kényszerítenénk nyomorgásba, éhezésbe.

Egészségesen vegán

Sok tévhit kering a növényi alapú étkezésről, ezek egyike, hogy nem lehetséges a megfelelő mennyiségű fehérjét, ásványi anyagot fedezni pusztán növényi eredetű táplálék fogyasztásával. Valójában egészségi okokból is javasolható a húsfogyasztás csökkentése vagy elkerülése. Számos gyakori betegségnek éppen a húsfogyasztás az okozója (pl.: érrendszeri problémák, szívbetegségek, magas vérnyomás, stb) és rengeteg autoimun betegségnél a hagyományos orvoslás is a tejtermékek kerülését javasolja. Ezen kívül számos vegán sportoló példája bizonyítja, hogy lehet egyszerre egészségesen és erőszakmentesen táplálkozni.

Vegánság a gyakorlatban

A vegán életmód velejárója, hogy nem teszünk különbséget házikedvenc és haszonállat között, így minden haszonelvű használatot és kizsákmányolást elutasítunk. Ennek megfelelően nem támogatjuk fogyasztásunkkal az állattenyésztést, nem fogyasztunk hús, tej, tojás vagy méz alapú termékeket. Fontos továbbá, hogy a vadászatot sem támogatjuk, így nem viselünk szőrmét és nem fogyasztunk vadhúst sem. Elutasítjuk azon intézményeket, amik fogságban tartanak állatokat emberi szórakoztatás céljából, így például a cirkuszokat nem látogatjuk. Kerüljük azokat a termékeket, kozmetikumokat, gyógyszereket, aminek a létrejöttéhez állatkísérleteket végeztek. Tiszteljük az életet, így nem vásárolunk tenyésztőktől állatokat és felelősséggel viseltetünk társállataink iránt. Elsőre ez sokaknak nehéznek tűnhet, hiszen többségünk nem ilyen szemléletben szocializálódott és teljesen ellentétesnek tűnik ez azzal a szokással, ami az emberi történelem során az állatokhoz való kapcsolatunkat jellemezte, azonban onnantól, hogy felismertük, hogy élhetünk úgy is, hogy nem okozunk feleslegesen szenvedést az életmódunkkal könnyen változtathatunk az életünkön.

Az előadás után Polyák Erzsike személyes beszámolóját is meghallgathattuk arról, hogyan hatott a vegán életmód az egészségére és hogyan vált az állatvédelem szívügyévé. Végezetül pedig áfonyalekváros vegán gofrikölteményét kóstolhattuk meg és kellemes nyitott hangulatban beszélgettünk a vegánságról és az előadáson elhangzott dolgokról.

Sörtúra a Dreher Sörgyárban

Rákosmente Lámpásai látogatást szerveztek a Dreher Sörgyárba, melyhez több kerület, így mi, Kispestiek is csatlakoztunk.

A program keretében megismertük, milyen folyamatokon megy keresztül a maláta, míg folyékony kenyér nem lesz belőle. A Sörutazás a Dreher Sörmúzeumban indult, ahol a kiállítás a céhes időktől kezdve mutatja be, hogyan alakult ki és fejlődött az ipari serfőzés Magyarországon.

Megkaptuk látogatómellényünket, és indult a sörtúra Fodor Dániel vezetésével… Megízleltük az alapanyagokat, a malátát, a komlót. A pörkölt malátát rágcsálva mentünk Európa legszebb főzőházába, ahol a Zsolnay eozin mázas csempékkel díszített, közel 100 éves falak között, az eredeti állapotban helyreállított, csodálatos rézüstökben készítik ma is a főzőmesterek a nemes nedűt.

Választ kaptunk rá, hogy miért léhűtő a léhűtő, és anekdotázgattunk arról, hogy vajon honnan jön a részeg disznó kifejezés? Nos, a Dreher a sörtörkölyt, vagyis a sörkészítésre már nem alkalmas, elhasznált malátát újrahasznosítja, takarmánynak megy, többek között disznóknak is.

Tradicionális technológiát őriznek a hatalmas, nyitott erjesztőkádak, de a csomagolás már a világszínvonalú, modern palackozó és doboztöltő gépsorokkal történik. Egy óra alatt 57 000 üveg, 15 000 2 literes műanyag palack, 300 50 literes hordó, 45 000 doboz sör készülhet el. Pár sörkülönlegességet csak a fesztiválokra visznek, hiszen pasztőrözés nélkül készülnek, ezért 8 nap alatt jár le szavatossági idejük. Ilyen például a nitrogénnel csapolt Dreher Bak, vagy a Dreher Hidegkomlós.

A gyár egyes telephelyei között az utat egy hangulatos kisvonattal tettük meg. Nagyon örültünk neki, mivel elég sokat kellett gyalogolni, lépcsőzni.

Végül betértünk a sörözőbe, ahol vendégül láttak bennünket pogácsára, és egy pofa sörre. Jól esett kiszáradt torkunknak a hűvös nedű, és sokan megkóstolták a helyi specialitást, a rigót, ami a barna és világos sör egy az egy arányú keveréke. Közben felidéztük Benjamin Franklin gondolatait:

A sör a bizonyíték arra, hogy az Isten szeret minket és azt akarja, hogy boldogok legyünk.

Mivel több kerületből jöttünk, így alkalom nyílt ismerkedésre, beszélgetésre. Kolléganőnk, Krayné Faragó Zsuzsanna, az alábbi fényképes összeállítást készítette el a kellemes hangulatú sörtúráról:

Bernát Zsu