A megváltozott munkaképességű személyek száma hazánkban közel 700 ezer fő a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. „Megváltozott munkaképességűnek az számít, aki minimum 40 százalék össz-szervezeti egészségkárosodással rendelkezik, és ezt orvos szakértői vélemény alátámasztja. Aki nem rendelkezik szakvéleménnyel, de fogyatékossági támogatásról szóló határozat birtokában van, szintén ide sorolható” – kezd bele Pálinkás Gábor, a Motiváció Alapítvány munkavállalási tanácsadója.
A szakember szerint a fokozódó munkaerőhiány hatásai jól érzékelhetőek ezen a területen: „véleményem szerint a korábbi évekhez képest könnyebb megváltozott munkaképességű személyeket elhelyezni. A cégek számára a munkaerőhiányon túl nagy motivációt jelent a rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesség. Minden munkáltató ugyanis, aki legalább 25 főt foglalkoztat, köteles legalább egy megváltozott munkaképességű dolgozót is alkalmazni, magasabb létszám esetén pedig a munkavállalók 5 százaléka ebből a csoportból kell, hogy kikerüljön. Ellenkező esetben a vállalatoknak számolni kell a nagy összegű adóval” – fejti ki Gábor.
A kis-és középvállalatok nyitottsága egyértelmű a megváltozott munkaképességű munkavállalók felé, de a multinacionális cégek is egyre gyakrabban alkalmaznak munkaerőt az érintettek közül. „A nagy bevásárlóközpontok folyamatos partnerek a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában, illetve nő az akkreditált, azaz védett munkahelyek száma, ahol a dolgozók nagy része ebből a csoportból érkezik. Tapasztalat szerint minél nagyobb egy cég, annál inkább meg tudja teremteni a megfelelő feltételeket a megváltozott munkaképességű munkavállalók számára, a nagy irodaházak már teljesen akadálymentesek” – teszi hozzá a tanácsadó.
Az érintettek közül sokan 45 év felettiek, illetve az alacsony iskolázottság elfordul ebben a csoportban, amely tényezők nehezíthetik a munkába állást, de a szakember szerint megoldás ilyen esetekre is van. „A motiváltság a legfontosabb. Ha érezni a munkavállalón, hogy lelkes, és megfelelően elvégez egy próbafeladatot, akkor nagy valószínűséggel megtaláljuk a számára ideális lehetőséget, általában természetesen részmunkaidőben. Mottónk: a megfelelő embert a megfelelő munkakörre!”
Akik hosszabb szünetre kényszerültek a betegségük miatt, őket igyekeznek hasznos információkkal, és ha szükséges, lelki támogatással felkészíteni a munkába állásra: „adunk álláskeresési tanácsokat, akár csoportos felkészítő tréningeken is részt vehetnek az érintettek. A felzárkóztatás nagyon fontos, mert így az esetleges kudarcélmények elkerülhetőek. Olyan esetekben különösen számít a segítségünk, amikor az egészségkárosodás okán egy korábbitól teljesen új területen kell az illetőnek érvényesülnie, mert esetleg pont az eredeti szakmája okozta a betegségét.”
A szokatlan élethelyzet sokak számára okoz önértékelési problémákat, amelyeket szintén kezelni kell ahhoz, hogy a megváltozott munkaképességű álláskereső ismét teljes értékű munkaerőnek és embernek érezhesse önmagát. Ebben a Motiváció Alapítvány által biztosított sorstársi segítségnyújtás nagy szerepet kap, ami akár az érintettek motivációját is előrelendítheti.
Az álláskeresést nagyban segítheti, ha pályázataik során nem az egészségi problémákra, hanem az erősségekre koncentrálnak a munkavállalók. „Az önéletrajzban soha nem térünk ki az egészségi állapotra, mert ez nem témája a CV-nek. A motivációs levélben meg lehet említeni, de mindenképp tegyük mellé, hogy miben vagyunk jók, mi az, amit betegségünk mellett hibátlanul el tudunk végezni, mert ez az, amivel megnyerhetjük a munkáltatót. Ugyanez érvényes az állásinterjún! ” – tanácsolja a szakember.
Megváltozott munkaképesség – a tanácsadó szemén keresztül
A megváltozott munkaképességű személyek száma hazánkban közel 700 ezer fő a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. „Megváltozott munkaképességűnek az számít, aki minimum 40 százalék össz-szervezeti egészségkárosodással rendelkezik, és ezt orvos szakértői vélemény alátámasztja. Aki nem rendelkezik szakvéleménnyel, de fogyatékossági támogatásról szóló határozat birtokában van, szintén ide sorolható” – kezd bele Pálinkás Gábor, a Motiváció Alapítvány munkavállalási tanácsadója.
Pozitív tendencia
A szakember szerint a fokozódó munkaerőhiány hatásai jól érzékelhetőek ezen a területen: „véleményem szerint a korábbi évekhez képest könnyebb megváltozott munkaképességű személyeket elhelyezni. A cégek számára a munkaerőhiányon túl nagy motivációt jelent a rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesség. Minden munkáltató ugyanis, aki legalább 25 főt foglalkoztat, köteles legalább egy megváltozott munkaképességű dolgozót is alkalmazni, magasabb létszám esetén pedig a munkavállalók 5 százaléka ebből a csoportból kell, hogy kikerüljön. Ellenkező esetben a vállalatoknak számolni kell a nagy összegű adóval” – fejti ki Gábor.
A kis-és középvállalatok nyitottsága egyértelmű a megváltozott munkaképességű munkavállalók felé, de a multinacionális cégek is egyre gyakrabban alkalmaznak munkaerőt az érintettek közül. „A nagy bevásárlóközpontok folyamatos partnerek a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában, illetve nő az akkreditált, azaz védett munkahelyek száma, ahol a dolgozók nagy része ebből a csoportból érkezik. Tapasztalat szerint minél nagyobb egy cég, annál inkább meg tudja teremteni a megfelelő feltételeket a megváltozott munkaképességű munkavállalók számára, a nagy irodaházak már teljesen akadálymentesek” – teszi hozzá a tanácsadó.
Mindenkinek a megfelelőt
„Alapítványunk aktív részt vállal a megváltozott munkaképességű álláskeresők elhelyezkedésének támogatásában. Az állásajánlataink rendkívül sokszínűek: az egyszerű, könnyű betanított munkákra, mint a takarítás, címkézés, csomagolás ugyanúgy keresnek rajtunk keresztül munkavállalót a cégek, mint az adminisztratív feladatok ellátására, vagy olykor a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökre.” – részletezi Gábor.
Az érintettek közül sokan 45 év felettiek, illetve az alacsony iskolázottság elfordul ebben a csoportban, amely tényezők nehezíthetik a munkába állást, de a szakember szerint megoldás ilyen esetekre is van. „A motiváltság a legfontosabb. Ha érezni a munkavállalón, hogy lelkes, és megfelelően elvégez egy próbafeladatot, akkor nagy valószínűséggel megtaláljuk a számára ideális lehetőséget, általában természetesen részmunkaidőben. Mottónk: a megfelelő embert a megfelelő munkakörre!”
Komplex támogatás
A Motiváció Alapítvány teljes körű segítséget nyújt a hozzájuk fordulóknak: „az első alkalommal egy állapotfelmérő beszélgetést tartunk, tisztázzuk, mivel került leszázalékolásra az illető, és az egészségi állapota milyen típusú munkavégzést tesz lehetővé. Ezután átnézzük a végzettségét illetve tapasztalatait, és kitérünk arra is, hogy ő milyen munkakörben érezné hatékonynak magát” – foglalja össze Gábor.
Akik hosszabb szünetre kényszerültek a betegségük miatt, őket igyekeznek hasznos információkkal, és ha szükséges, lelki támogatással felkészíteni a munkába állásra: „adunk álláskeresési tanácsokat, akár csoportos felkészítő tréningeken is részt vehetnek az érintettek. A felzárkóztatás nagyon fontos, mert így az esetleges kudarcélmények elkerülhetőek. Olyan esetekben különösen számít a segítségünk, amikor az egészségkárosodás okán egy korábbitól teljesen új területen kell az illetőnek érvényesülnie, mert esetleg pont az eredeti szakmája okozta a betegségét.”
A szokatlan élethelyzet sokak számára okoz önértékelési problémákat, amelyeket szintén kezelni kell ahhoz, hogy a megváltozott munkaképességű álláskereső ismét teljes értékű munkaerőnek és embernek érezhesse önmagát. Ebben a Motiváció Alapítvány által biztosított sorstársi segítségnyújtás nagy szerepet kap, ami akár az érintettek motivációját is előrelendítheti.
Nem a betegség a lényeg!
Az álláskeresést nagyban segítheti, ha pályázataik során nem az egészségi problémákra, hanem az erősségekre koncentrálnak a munkavállalók. „Az önéletrajzban soha nem térünk ki az egészségi állapotra, mert ez nem témája a CV-nek. A motivációs levélben meg lehet említeni, de mindenképp tegyük mellé, hogy miben vagyunk jók, mi az, amit betegségünk mellett hibátlanul el tudunk végezni, mert ez az, amivel megnyerhetjük a munkáltatót. Ugyanez érvényes az állásinterjún! ” – tanácsolja a szakember.
A cikk eredeti helye: profession.hu (Istók Nikoletta interjúja)
Jogi kisokos
A múlt hónapban részleteztük a vak és gyengénlátó gyermekeknek/gyermekek után járó ellátások közül a következőket:
1. magasabb/emelt összegű családi pótlék
2. gyermekgondozást segítő ellátás
3. közgyógyellátás
Most pedig folytatjuk a következő ellátások részletezésével :
4. parkolási igazolvány
5. intézményi gyermekétkeztetési kedvezmények
6. ápolási díj
7. kiemelt ápolási díj
A további ellátásokról és kedvezményekről pedig, mint:
8. Tankönyvellátás
9. utazási kedvezmény
10. Egyesületi tagsággal járó kedvezmények
majd a következő hónapban lesz szó.
A fent említett ellátásokról részletesen a Hírlevelünk mellékletében található jogi kisokos 2.vegl.szam.docx dokumentumban olvashat, valamint erre a linkre kattintva.
Klubnap a forró nyárban
Tudjuk, hogy a nyár közepén a legjobban elfoglaltak tagjaink. Unokázás, pihenés a nyaralóban, vagy más üdülési lehetőségek kihasználása, ami természetesen mindenkinek kijár. Mindeközben a látássérültek klubjának ajtaja még ekkor is nyitva áll!
Ezért örültünk annak, hogy néhányan még így is eljöttek a meleg ellenére, valamint még két munkatársunk is csatlakozott hozzánk!
Bár kevesen voltunk, kötetlen beszélgetéssel és egy kis zenéléssel telt el a délután. Jó érzés tölti el szívünket, hogy még ha csak páran is, de eljöttek kikapcsolódni, beszélgetni. Köszönjük nekik!
Nagyon örülünk annak, hogy létezik egy olyan közösség, ahova bármikor be lehet térni és mindig lehet egy jót beszélgetni!
Kulman Tiborné, Széles Attiláné
közösségi civilszervezők
Érdekvédelmi Tanácsadók támogatják a kiváltási folyamatot
A 2017. július 3-7. között nyújtott 40 órás akkreditált képzés oktatási anyagának szerzői és előadói nemzetközi és hazai szinten elismert szakemberek, valamint a fogyatékos embereket képviselő szerveztek voltak. A képzés akkreditálását és megszervezését az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ), mint a FESZT tagszervezete végezte. A képzéshez írásos képzési anyag, az érdekvédelmi tanácsadói tevékenységhez pedig kézikönyv készül a tanácsadók színvonalas munkavégzéséhez.
A képzés hosszú előkészítésekor elsődleges szempont volt, hogy a jövendő érdekvédelmi tanácsadók a fogyatékos emberek önálló élethez való jogán alapuló, szemléletformáló, ismeretanyag átadó és készségfejlesztő képzést kapjanak, mely biztos alapot adhat munkájuknak – mondta Kővári Edit, az AOSZ és egyben a FESZT elnöke.
Tekintettel arra, hogy a sikeres érdekvédelmi tanácsadói munka titka az együttműködésekben, így az intézmények dolgozóival való szoros együttműködésben is rejlik, a képzési anyag tartalmának kidolgozását segítette a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság intézményeinek vezetői körében végzett on-line kérdőíves felmérés arra vonatkozóan, hogy a lakók érdekeinek szem előtt tartásával hogyan segíthetik munkájukat az érdekvédelmi tanácsadók. Ezen túlmenően az Érdekvédelmi Tanácsadók képzésének kialakításába és a hálózat működtetésének előkészítésébe a kiváltás korábbi szakaszában tapasztalatot szerzett tanácsadók és intézmények tapasztalatait is beépítettük – folytatta az elnök.
Az intenzív öt napos képzésen részt vevő szociális, érdekvédelmi és tapasztalati szakértők megismerték az intézményi férőhely kiváltási folyamat nemzetközi és hazai jogszabályokban is rögzített emberjogi környezetét, a hazai szociális szolgáltatói rendszert, a foglalkoztatási lehetőségeket, valamint a jogorvoslati lehetőségek intézményrendszerét. A képzés része volt továbbá az egyes fogyatékosságok megismerése, a fogyatékossággal élő emberekkel való együttműködéshez szükséges elméleti és gyakorlati alapismeretek megszerzése, a fogyatékos emberek szervezeteinek és hálózatainak megismerése. Egy teljes képzési napon gyakorlati tréning keretében sajátíthatták el a jövendő tanácsadók azokat a készségeket, amelyek a lakókkal, az intézmények vezetőivel és dolgozóival, valamint a támogatott lakhatás szűkebb környezetével való együttműködéseket segítik.
A képzés résztvevői elkötelezettek annak a folyamatnak a támogatásában, amely az intézményi ellátás helyett a fogyatékos emberek önálló, önrendelkező életének kialakításához vezet. Ezt a változást a FESZT többféle módon kívánja előmozdítani. Az érdekvédelmi tanácsadók a lakókkal szoros együttműködésben az emberi méltóság és teljeskörű fejlődéshez való jog tiszteletben tartásával a lakók önálló, önrendelkező élet elérését kívánják elősegíteni. Elkötelezettek abban is, hogy fogyatékossággal élő társaink számára a helyi közösség befogadó attitűdjét, a helyi szolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférését munkájukkal elősegítsék.
A FESZT történelmi jelentőségűnek tartja, hogy felgyorsulhat a fogyatékos emberek csoportján belül is legkiszolgáltatottabb személyek számára az önálló élethez való jog gyakorlását biztosító feltételek megteremtése a támogatott lakhatáson keresztül.
A FESZT és tagszervezetei elkötelezettek abban, hogy minden eszközzel támogassák ezt a folyamatot, választ keresve és adva a szakma, az érdekvédelmi szervezetek, de leginkább a fogyatékos emberek előtt álló számtalan kihívásra és problémára – mondta Földesi Erzsébet a FESZT leköszönő elnöke.
A FESZT országos érdekvédelmi tanácsadói hálózata 2017. augusztus 1-jén kezdi meg működését 29 nagy bentlakásos intézményben.
A kép forrása: facebook.com/Feszt2014
Séta az állatok világában
Kissé hűvös volt, de éppen ezért ideális körülmények között indulhattunk el a népes csoportunkkal az állatkerti sétára. A sétánkat alapvetően négy cél köré szerveztük, de kifejezetten úgy, hogy azokra a helyszínekre jusson több idő, ahol a megjelentek többsége még soha nem járt.
Az Állatkert egyik sajátossága, hogy kis szobrokat helyeztek ki nagyon sok helyre, amelyeket Braille-felirattal is elláttak. Ezen tapintható szobrok felkeresése köré lett megszervezve az állatkerti sétánk útvonala. Ebben az volt az érdekesség, hogy az állatok szöveges ismertetői tapintással is követhetőek voltak, így tényleg segítették az egyes állatok jobb megismerését – még a látók számára is.
A másik célunk a simogatók felkeresése volt. Ezekből kétféle elérhető. Az egyik fajtája a simogatónak az, amikor sátraknál lehetett különböző szőrméket vagy csontokat megfogni és ezzel lehetett bővíteni az egyes állatokról való ismereteinket. A másik simogató az, ahol ténylegesen is lehet állatokat simogatni, főleg kecskéket és bárányokat.
A harmadik célunk az volt, hogy főleg azokat az állatokat figyelhessük meg, melyeket a többség még nem látott korábban. Ilyen volt a hangyász, a vidra, a jegesmedve, a fóka, sok majomféle és pár nagymacska. Szinte mindenhol találtunk valamilyen interaktív jellegű ismertetőt, ami segített közelebb hozni ezen állatok megismerését.
A negyedik célunk az állatkert kiemelt helyén lévő “Szikla” felkeresése volt. Ebben a hatalmas épületben elég szemléletes módon nézhettük meg az óceánok nagyobb állatainak csontját, meghallgathattuk a cetek és a bálnák kommunikációját, valamint érdekes és megfogó módon láthattuk az emberi faj múltját valamint a földfelszín alatti rétegekbe is betekintést nyerhettünk. Ugyanitt módunk volt tengeri halakat is simogatni.
Az állatkerti sétánkból nagyon sok mindent ki kellett hagynunk, de így is maratoni hosszú túrát tudhattunk magunk mögött. Nagyon örültünk, hogy alkalmunk nyílt a tudásunk bővítésére a környezetünkben élő állatokról és az élőhelyükről, mindezt pedig egy teljesen akadálymentes helyszínen.
A VII., a XI., és a XIII. kerület közösségi civilszervezői
Hangfürdő tibeti hangtálakkal
Minden érdeklődőt várunk szeretettel klubnapunkra, amit 2017. július 18-án tartunk a Zuglói Civil Házban (1144 Budapest Csertő park 12.), 15-17 óra között, stílusosan a Kristályszobában.
Vendégünk Krayné Faragó Zsuzsa, aki bemutatja a hangtálakat és beszél a rezgések jótékony hatásairól.
Töltsünk el egy kellemes, laza délutánt és fürödjünk együtt a hangok és rezgések világában!
Jelentkezni és érdeklődni az alábbi elérhetőségeken.
email: lampas.zuglo@gmail.com
Telefonszámaink:
Kiss Márta: 06/30-327-3704, 06/70-984-5071
Tanai Csaba: 06/70-773-4054
A kép forrása: http://www.hangtalak.hu/
Indul a bébiszitter szolgáltatásunk!
2017. július 1-től a VGYKE Louis Braille Támogató Szolgálata elindítja bébiszitter szolgáltatását, mely látássérült gyermekek otthoni felügyeletét tudja vállalni. Az előző évben a CIB Alapítvány támogatásával a Magyar Vöröskereszt Budapesti Szervezete és a VGYKE közös szervezésében megvalósult képzésen sikeresen vizsgát tett bébiszitterek közül szerződést kötöttünk egyenlőre 1 fővel, igény esetén reméljük a létszám bővíthető lesz.
A bébiszitter szolgáltatás a hét minden napján, hétvégén is igényelhető, kizárólag a Louis Braille Támogató Szolgálattal szerződött kliensek esetében.
A szolgáltatás térítési díj köteles:
- Hétköznap 8.00 órától 16.00 óráig 400 Ft/óra
- VGYKE tagoknak kedvezményesen 300 Ft/óra,
- hétköznap 16.00 óra után és hétvégén pedig egységesen 500 Ft/óra.
A szolgáltatást igényelni és időpontot egyeztetni a szolgálat munkatársainál lehet:
Tamás József és Czagány Izabella
szolgálatvezetők
tszolgalat@vgyke.com
Telefonszám: 06 70 387 52 62 vagy 06 1 384 55 41
Várjuk a látássérült gyermeket nevelő szülők jelentkezését!
A kép forrása: http://smartkids101.com
Akadálymentesíteni kellene az online pénztárgépeket
Egy látássérült masszőr fordult Székely Lászlóhoz, mert nem tudta használni a 2017. január 1-jétől kötelezően alkalmazandó online pénztárgépet, mivel az eszköz nem akadálymentesített. Az ombudsman szerint alapjogi visszásságot okoz és a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményben (CRPD) meghatározott nemzetközi kötelezettségeknek sem felel meg az az előírás, hogy vak és gyengénlátó vállalkozók, munkavállalók is csak online pénztárgéppel tehetnek eleget nyugtaadási kötelezettségüknek, holott ez a berendezés nem akadálymentes.
A biztos szerint a CRPD rendelkezései alapján az online pénztárgépek akadálymentessége garantálná a vak és gyengénlátó emberek munkához való jogának érvényesülését. Az akadálymentesség biztosításának hiányában az online pénztárgép használatának előírása nem egyeztethető össze az egyenlő bánásmód követelményével, valamint a CRPD rendelkezéseivel – állapította meg. Székely László ajánlásában a nemzetgazdasági miniszter mielőbbi intézkedését kérte, a tárca pedig válaszában együttműködési szándékáról tájékoztatta az ombudsmant. Közölték, hogy az online pénztárgépek akadálymentesítését garantáló követelmények meghatározásakor a minisztérium számít a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) fejlesztési javaslataira.
A hír forrása: MTI
A kép forrása: montel.hu
Friss akció az 5 éves szülinapunkra készülve az ötös szám bűvöletében!
Kedves Gyerekek!
Végre itt a várva várt szünidő, friss bizonyítvány a kézben, éljen a nyár!!
Szeretnénk az örömökhöz mi is hozzájárulni és adni valamit ajándékba, ezért legújabb, szülinapunkra hangolódó akciónk Nektek szól!
Július hónapban, ha ellátogattok üzletünkbe és magatokkal hozzátok a bizonyítványotokat, akkor annyi százalék kedvezményt kaptok az általatok választott termékre a készletünkből, ahány csodaszép 5-ös szerepel benne az idei tanévre! (például: 10 darab ötös = 10% kedvezmény)
Várunk szeretettel!
Tudta, hogy nálunk kényelmesen és kellemes, nyugodt környezetben ki is próbálhatja a készletünkben található termékeket?
Legfőbb célunk, hogy mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb eszközt, mellyel a hétköznapok könnyebbé tehetőek, ennek érdekében biztosítjuk a termékek próba lehetőségét. Jöjjön el és győződjön meg készletünk sokszínűségéről, a kedves és szakszerű kiszolgálásról és a vevőbarát környezetről!
Felhívjuk kedves Vásárlóink figyelmét, hogy egyesületünk segédeszköz boltja teljesen akadálymentesen megközelíthető!
Az utcáról vezetősáv és rámpa segíti a bejutást, az épület és az üzletünk bejárata pedig széles szárnyú, így kerekesszékkel is könnyű a bejutás.
Várjuk szeretettel Önt a Láthatár boltban valamint a Facebook/Láthatár bolt oldalon is!
Katona Zsuzsanna és Eleki Abigél
1146 Budapest, Hermina út 57. (72-es és 74-es troli Bethesda utcai megállója)
További információ:
Telefon: 06-1/384-55-41 , +36-70/383-36-11 vagy +36-70/984-85-93
e-mail: lathatar@vgyke.com
Nyitva tartás: H-Cs: 9-17, P: 9-15
facebook.com/Láthatár bolt
A tagság előnyeiről beszélgettünk
Először egy előadást hallgattunk meg Lenkainé Vajda Viktóriától arról, hogy milyen előnyei vannak az egyesületi tagságnak és milyen szolgáltatások érhetőek el a Szövetségtől és az Egyesülettől, valamint a tagként és a nem tagként való igénybevétel közötti eltérésektől.
Az előadásból megtudhattuk, hogy a Szövetségnek olyan könyvtári szolgáltatásai vannak, melyek máshol (Magyarországon belül) nem érhetőek el, valamint olyan egyéb szolgáltatásai is vannak, mint például az üdülő és a jogsegélyszolgálat.
A VGYKE szolgáltatásai elérhetőek a nem tagdíjat fizető látássérültek részére is, de jelentősen előnyösebb tagként igénybe venni ezeket. Az éves tagdíjat véve alapul kijelenthető volt, hogy nagyon hamar megtérül tagnak lenni, sok esetben már az első igénybevétel alkalmával is.
Az is elhangzott, hogy a látássérülteket képviselő szervezeteknek előnyösebb a helyzetük, ha komolyabb taglétszámot tudnak felmutatni. Az érdekképviselet szempontjából nagyon nem mindegy, hogy mennyi fizető tag áll egy szervezet mögött, így a magas taglétszám valamilyen módon minden látássérült számára előnyöket jelent.
Az előadást követő beszélgetés azzal indult, hogy mindenki elmondta milyen okból lett tag és milyen előnyeit látja a tagságnak. Kiderült az is, hogy számos esetben valóban a szolgáltatások előnyösebb igénybevétele volt a belépés oka. Az elmondásokból kiderült, hogy a jelenlévők a masszázst, a támogató szolgálatot, a pszichológust, a Braille-oktatást, a boltot és a lámpásokon keresztül elérhető szolgáltatásokat veszik igénybe. Többen beszámoltak arról is, hogy az Egyesületen keresztül már többször sikerült nekik munkalehetőséghez jutni.
Az elmondott tapasztalatokból kiderült az is, hogy nagyon sok múlik azon, kivel találkozik az ember akkor, amikor első alkalmakkor kerül kapcsolatba az Egyesülettel. Valamilyen pozitív tapasztalat minden esetben állt a belépés mellett való döntések alkalmával. Ha nem is éppen a belépés pillanatában, de valamilyen módon ez mégis mindenhol megjelent.
Többen elmondták, hogy időről-időre előkerülnek olyan élethelyzetek, amikor nem egyértelmű, hogy a tagsághoz vagy a fogyatékosságot igazoló kártyához milyen kedvezmények járnak. Ennek egy klasszikus példája, hogy lehetséges-e ingyenesen utaznia egy látássérültnek Budapesten belül a MÁV járatain? Ha egy látó ember a bérletével száll fel a megjelölt vonatok egyikére, akkor nem kell külön jegyet váltania. Ha egy látássérült teszi meg ugyanezt, akkor kötelező jegyet vásárolnia, ha pedig látó kísérője is van, akkor a kalauznak meg kell őt büntetnie, ha a felszállás előtt nem vett jegyet. Az ilyen “élmények” miatt többen elmondták, hogy örülnének egy olyan listának, melyen a legtöbb embert érintő kedvezmények elérhetőek lennének és szerepelne benne egy figyelmeztetés a hasonló helyzetekre vonatkozóan.
Olyan példák is elhangzottak, miszerint egy-egy szolgáltató megszüntette a fogyatékosnak számító emberek részére járó kedvezményes belépési lehetőséget, minden különösebb indoklás nélkül. Bár ez a folyamat még nem általános jellegű, de egyre többször akad rá példa. Ezt azért is sérelmezték a megjelentek, mert a látássérült személy nagy valószínűséggel őt segítő kísérővel érkezik, így a legtöbb emberhez képest dupla belépőt kell így fizetnie.
Előkerült az is, hogy már a gyerekként való belépésnek komoly előnyei vannak akkor is, ha a szülők közül egyik sem látássérült. Bár egy gyermek közel sem tudja a szolgáltatások nagyobb részét igénybe venni, az elérhető előnyök száma így is jelentős.
A program végén szóba kerültek olyan előnyök is, melyekre a klubdélutánra való készüléskor nem is gondoltunk. Ilyen például az, ha valaki általában jelen van az egyesületi programokon, akkor nagyon sok értékes információhoz is hozzá tud jutni. Többen ennek köszönhettek egészségügyi információkat vagy praktikus és egyszerű megoldásokat mindennapi helyzetekre.
Nem utolsó sorban pedig az is egy előny, hogy a Lámpás Klubok által olyan helyekre is el lehet jutni, ahova látóként nem sok esélye van bejutnia valakinek. Ez utóbbit mi is örömmel erősítettük meg, hiszen minden Klub eddigi múltja is igazolja ezt. Őszintén reméljük, hogy ez a jövőben is így lesz!
Lenkainé Vajda Viktória és Neumann Károly
közösségi civilszervezők
Gyógymasszőrt keresünk
A jelentkezés feltételei:
- megváltozott munkaképesség
- gyógymasszőr végzettség (1 vagy 2 éves iskola)
- minimum 1 év szakmai gyakorlat
- önálló közlekedés, önellátás
A jelentkezésnél előnyt jelent:
- jó fizikum és állóképesség
- jó kommunikációs és kapcsolatteremtő készség
- alapszintű számítógép és internet használat
Minden egyéb információt az alábbi elérhetőségen kaphat:
Kis Erika
szolgáltatások vezetője
06 70 383 36 10
Az okoskesztyű átadója az MVGYOSZ-ben
Nem csupán az MVGYOSZ, de a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ is kap egy készüléket, hogy gyűjteményüket látássérült kutatók is használhassák. Kapus Erika, az MTA főkönyvtárosa egyrészt az esélyegyenlőség megteremtéséről beszélt ezzel kapcsolatban, másrészt a könyvtár világát olyannak festette le, amiben kicsit mindenki világtalannak érezheti magát, olyan értelemben, hogy számára szokatlan, idegen rendszer veszi körül, de ami hamar kiismerhető és megszerethető.
A kép forrása: index.hu
A GlovEye digitális Braille-olvasóról már írtunk korábban, amikor a fejlesztő csapat megnyerte a Microsoft diákoknak szóló nemzetközi startupversenyének, az Imagine Cupnak magyar döntőjét. Az általuk kitalált és megvalósított okoseszköz tetszőleges nyomtatott szöveget alakít vakok által is olvashatóvá, ezzel jócskán megkönnyítve a látássérültek életét.
Az eszköz kamera, szövegfelismerő app és egy Braille-panel segítségével bármilyen nyomtatott szöveget a felhasználó ujjbegyére tud juttatni, csakúgy mintha az Braille-írással nyomtatott papír lenne. A GlovEye alkalmazás elvileg bármilyen, kamerával rendelkező eszközön futtatható, okostelefonon, tableten, laptopon, asztali számítógépen egyaránt. A szoftver beolvassa és felismeri a kamera által látott szöveget, az egyes betűket, írásjeleket pedig a szöveget követő kéz mozgásának megfelelően elküldi a kesztyűbe épített Braille-cellára, ami Braille-karakterek formájában jeleníti meg azokat a felhasználó ujjbegye alatt.
A keddi bemutatón egy számítógéphez kötve próbálhatták ki az eszközt az eseményen részt vevők, és szinte kivétel nélkül érdeklődéssel és lelkesedéssel fogadták a magyar diákok találmányát. Klinkó Krisztián (ő a csapatban a műszaki fejlesztésért felelő tag) mindenkinek segített megismerni a rendszert, és a kis egérgörgős Braille-cellával felismerni a kamera alá helyezett könyv betűit.
A kép forrása: index.hu
“Nagyon tetszett, már első próbálkozásra is tök sok betűt el tudtam olvasni” – mondta az Indexnek az eszközt kipróbáló Lakatos Melitta, aki elárulta, hogy nagyon szeret olvasni, pont a minap járt a vakok könyvtárában, ahonnan egy nagy kupac kikölcsönzött könyvvel tért haza. “Az Iphone-omon van Voiceover app, amivel fel szoktam olvastatni a nyomtatott szövegeket. De azt leginkább pénz felismertetésére használom” – tette hozzá, elmondva azt is, hogy meggyőződése szerint nagyon jól használható eszköz lenne a hétköznapokban a GlovEye is.
Egy nő kipróbálás közben arról kérdezte Klinkó Krisztiánt, hogy mennyibe kerülne a GlovEye, ha már lehetne kapni: a fejlesztő szerint százezer forint körüli árat saccolnak, és ha sikerül befektetőket találni, akkor egy-két év múlva már konkrét termékké is válhat az ötletük. Felmerült az is, hogy egyetlen betű helyett miért nem egész szavak megjelenítésére alkalmas Braille-egységet építettek a találmányukba, ezt Klinkó Krisztián gazdaságossági megfontolásokkal magyarázta: a GlovEye legköltségesebb része a Braille-cellácska, és jelentősen megdrágítaná az eszközt, ha egynél többet építenének bele, ők viszont azt szeretnék, ha a termék nem túl drága és sokak számára elérhető lenne.
Az Imagine Cup magyar döntőjének megnyerése után a GlovEye csapata július 23 és 26 között Seattle-ben képviseli Magyarországot a Microsoft innovációs világversenyén, és megpróbálja folytatni az utóbbi évek magyar startup diáksiker-sorozatát. (Az utóbbi években a magyar csapatok nagyon szépen szerepeltek Seattle-ben: 2014-ben a Tep nevű fitnessapp-tamagocsi keresztezés a kategóriájában második lett, 2015-ben a Mistory nevű turisztikai kalandjáték a közönségdíjat hozta el, 2016-ban pedig az InSimu Patient nevű orvosi szimulációs oktatóapp a kategóriája harmadik helyét nyerte el.)
A hír forrása: index.hu
