Tudjuk, hogy e problémák és akadályok léteznek, de nem, vagy csak érintőlegesen beszélünk róluk. Márpedig ha nem hozzuk felszínre és nem tárjuk fel ennek a gyakran halmozott hátránnyal élő csoportnak a speciális nehézségeit és akadályozottságait, akkor nem is kaphatnak segítséget mindennapjaik megkönnyítéséhez.
A kutatás során igyekeztünk a látássérültséggel élő nők problémáival kapcsolatosan minél szélesebb körű helyzetelemzést végezni, azaz:
A VGYKE látássérült nők, anyák, lányok körében végezte a felmérést. Az érintettek összesen 104 kérdőívet töltöttek ki, ebből 96% elektronikusan, 4%-uk pedig papíron adott válaszokat.
A kitöltők 20%-ánál a látássérültség mellé más fogyatékosság is társul.
A születésük óta látássérültek nagy százalékban a rosszul adagolt oxigén következtében veszítették el részben vagy egészben a látásukat, de gyakori okként jelent meg a makuladegeneráció, a glaucoma, és a cukorbetegség is, melyek fokozatos látásromlást idéznek elő.
A válások többsége a személyes válaszok szerint a gyermek születésekor alakult ki, amikor kiderült, hogy ő is valamilyen fogyatékossággal született, ezt általában a férfiak nehezen tudják feldolgozni, ahogy némely esetben azt is, ha a nő állapota rohamosan romlik.
Azoknál, akik időnként kérnek személyi segítséget, a személyes megjegyzésekből kiderül, hogy többségében lakáson kívül, idegen helyen, például önkormányzat, kórház stb., kérnek segítséget, de a lakáson belül és a bejáratott útvonalaikon tökéletesen elboldogulnak.
A válaszokból kitűnik, hogy a fogyatékossággal élő nők többségét a család, barátok és rokonok is elsősorban fogyatékosnak kezelik, gyermekként 18%-ot, felnőttnek, de fogyatékosnak 82%-ot, teljes értékű nőnek 2%-ot tartanak.
60% úgy nyilatkozott, hogy el tudja fogadni fogyatékosságát, 30% részben, 10% nem. Könnyebben megy az elfogadás azoknál, akik születésüktől vagy egészen kis gyermekkoruktól kezdve látássérültek. Azok körében, akik egyáltalán nem tudják elfogadni fogyatékosságukat, gyakran hirtelen életmódváltozás következett be.
Szexuális zaklatást a testi bántalmazottak 13%-a szenvedett el, többnyire családban, iskolában, esetenként utcán, azonban alig 10% kért segítséget, vagy azért, mert nem mert, vagy azért, mert nem tudta, hogy kihez is fordulhatna
Az egészségügyi szűrővizsgálatokat kevéssé tartják fontosnak a látássérült nők, többnyire nem is járnak rendszeres ellenőrzésre. A válaszadók 90%-a az akadálymentesség hiányát hozta fel érvnek, valamint 70%-uk egyáltalán nem tartja ezt fontosnak. Az egészségügyi intézmények személyzetétől az ott megfordulók 90%-a kér segítséget.
A munkaerő piacon a megkérdezettek 59%-a nincs jelen. Ez adódhat túlságosan fiatal vagy idős korukból, fogyatékosságuk mértékéből, illetve abból, hogy kevesen vannak olyan szakmák, képesítések birtokában, mellyel versenyképesen pályázhatnának egy-egy munkakör betöltésére, főleg a nyílt munkaerőpiacon.
Összességében megállapítható, hogy a nem reprezentatív kutatás eredményei egybevágnak a hazai és nemzetközi szakirodalom megállapításaival, miszerint a fogyatékossággal élő, így a látássérült nők is halmozottan hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportot jelentenek, akiknek mind munkaerő-piaci, mind általános társadalmi helyzete rosszabb a nem fogyatékos nőkénél és a fogyatékos férfiakénál is.
Ezen kutatások önmagukban is ráirányíthatják a szakma és a laikus közönség figyelmét is a fogyatékossággal élő nők érdekvédelmére, ami teljesen új megközelítési módot jelenthet a fogyatékos emberek, mint aszexuális lények társadalmi reprezentációja után.
A FESZT – VGYKE megkezdte a látássérült nők élethelyzeteinek összegyűjtését további kutatandó területek meghatározása céljából.
Minden látássérült hölgynek köszönettel tartozunk közreműködéséért, mellyel segítette a kutatást!
Meglepő tények a látássérült nők helyzetéről
Kép forrása: www.symplur.com
A fogyatékos nők közül, teljes értékű nőnek csak 2%-ot tartanak a válaszadók családja, barátai és rokonai is.
Tudjuk, hogy e problémák és akadályok léteznek, de nem, vagy csak érintőlegesen beszélünk róluk. Márpedig ha nem hozzuk felszínre és nem tárjuk fel ennek a gyakran halmozott hátránnyal élő csoportnak a speciális nehézségeit és akadályozottságait, akkor nem is kaphatnak segítséget mindennapjaik megkönnyítéséhez.
Miről is szólt ez a kérdőív?
A kutatás során igyekeztünk a látássérültséggel élő nők problémáival kapcsolatosan minél szélesebb körű helyzetelemzést végezni, azaz:
- figyelembe vettük az ebben a témakörben jól felhasználható nemzetközi kérdőíveket, hazánkban és más országokban megjelent újságcikkeket, szakirodalmakat
- minden kérdéscsoport zárásaként személyes megjegyzés rovattal igyekeztünk tovább tágítani a kutatandó területet
A VGYKE látássérült nők, anyák, lányok körében végezte a felmérést. Az érintettek összesen 104 kérdőívet töltöttek ki, ebből 96% elektronikusan, 4%-uk pedig papíron adott válaszokat.
Kiket vizsgáltunk?
- 18-25 év: 5%
- 25-45 év: 60%
- 45-60 év: 15%
- 60 év felettiek: 20%
A kitöltők 20%-ánál a látássérültség mellé más fogyatékosság is társul.
- Születése óta látássérült: 50%
- Felnőtt korban szerzett látássérülés: 40%
- Korai gyermekkor szakaszában kialakult egy, vagy több fogyatékosság: 10%
A születésük óta látássérültek nagy százalékban a rosszul adagolt oxigén következtében veszítették el részben vagy egészben a látásukat, de gyakori okként jelent meg a makuladegeneráció, a glaucoma, és a cukorbetegség is, melyek fokozatos látásromlást idéznek elő.
- Házasságban élők: 45%
- Élettársi kapcsolatban élők: 20%
- Családban élők, és egyedülállók: 5%
- Elvált: 18%
- Özvegy: 2%
A válások többsége a személyes válaszok szerint a gyermek születésekor alakult ki, amikor kiderült, hogy ő is valamilyen fogyatékossággal született, ezt általában a férfiak nehezen tudják feldolgozni, ahogy némely esetben azt is, ha a nő állapota rohamosan romlik.
Néhány meglepő tény:
Azoknál, akik időnként kérnek személyi segítséget, a személyes megjegyzésekből kiderül, hogy többségében lakáson kívül, idegen helyen, például önkormányzat, kórház stb., kérnek segítséget, de a lakáson belül és a bejáratott útvonalaikon tökéletesen elboldogulnak.
A válaszokból kitűnik, hogy a fogyatékossággal élő nők többségét a család, barátok és rokonok is elsősorban fogyatékosnak kezelik, gyermekként 18%-ot, felnőttnek, de fogyatékosnak 82%-ot, teljes értékű nőnek 2%-ot tartanak.
- A fogyatékosság elfogadása
60% úgy nyilatkozott, hogy el tudja fogadni fogyatékosságát, 30% részben, 10% nem. Könnyebben megy az elfogadás azoknál, akik születésüktől vagy egészen kis gyermekkoruktól kezdve látássérültek. Azok körében, akik egyáltalán nem tudják elfogadni fogyatékosságukat, gyakran hirtelen életmódváltozás következett be.
Szexuális zaklatást a testi bántalmazottak 13%-a szenvedett el, többnyire családban, iskolában, esetenként utcán, azonban alig 10% kért segítséget, vagy azért, mert nem mert, vagy azért, mert nem tudta, hogy kihez is fordulhatna
Az egészségügyi szűrővizsgálatokat kevéssé tartják fontosnak a látássérült nők, többnyire nem is járnak rendszeres ellenőrzésre. A válaszadók 90%-a az akadálymentesség hiányát hozta fel érvnek, valamint 70%-uk egyáltalán nem tartja ezt fontosnak. Az egészségügyi intézmények személyzetétől az ott megfordulók 90%-a kér segítséget.
A munkaerő piacon a megkérdezettek 59%-a nincs jelen. Ez adódhat túlságosan fiatal vagy idős korukból, fogyatékosságuk mértékéből, illetve abból, hogy kevesen vannak olyan szakmák, képesítések birtokában, mellyel versenyképesen pályázhatnának egy-egy munkakör betöltésére, főleg a nyílt munkaerőpiacon.
Összegzés
Összességében megállapítható, hogy a nem reprezentatív kutatás eredményei egybevágnak a hazai és nemzetközi szakirodalom megállapításaival, miszerint a fogyatékossággal élő, így a látássérült nők is halmozottan hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportot jelentenek, akiknek mind munkaerő-piaci, mind általános társadalmi helyzete rosszabb a nem fogyatékos nőkénél és a fogyatékos férfiakénál is.
Ezen kutatások önmagukban is ráirányíthatják a szakma és a laikus közönség figyelmét is a fogyatékossággal élő nők érdekvédelmére, ami teljesen új megközelítési módot jelenthet a fogyatékos emberek, mint aszexuális lények társadalmi reprezentációja után.
A FESZT – VGYKE megkezdte a látássérült nők élethelyzeteinek összegyűjtését további kutatandó területek meghatározása céljából.
Minden látássérült hölgynek köszönettel tartozunk közreműködéséért, mellyel segítette a kutatást!
Készítették: A VGYKE „közösség lámpásai” mentori hálózatának munkatársai (2015-2016.) a FESZT megbízásából A model programot a FESZT más tagszervezetei számára is szeretnénk elkészíteni.
Bulizzál velünk május első napján!
A rendezvényen fellép – többek között – a Hubay Ifjúsági Fúvószenekar, Pingvin Pityu, a Deák Bill Blues Band és a Rippel fivérek, de különböző sportprogramok mellett lesz még főzőverseny is, valamint ugrálóvár, játszóház, középkori lovagi játékok, kutyás bemutató, illetve operettbemutató, capoeira.
Forrás: http://www.boxermentes.hu
Helyszín: 2016. május 1-én 09.00 és 20.00 óra között, a XV. Kerületi Ifjúsági és Sportközpont Sporttelepén és Napközis Táborában (1151 Budapest, Szántóföld út 3.)
Ingyenes majális busz indul 07.00-20.00 között 30 percenként, az újpalotai Fő térről, amelynek a megállói: Fő tér (Nyírpalota utca), Vásárcsarnok (Páskomliget utca 55.), Rákospalotai köztemető (Bánkút utca), Régi Fóti út (Szentmihályi út), Sporttelep (Szántóföld utca 3.).
bővebb információ: https://www.bpxv.hu/hirek/majalis
lampas.xvker@gmail.com
Csukáné Polyák Erzsébet: 06 70 773 4054
Moldován Eszter: 06 30 498 9659
Toborzó hirdetés
Kép forrása: www.sfportal.hu
A vizsgálat során kizárólag női látássérült személyeket kérdezünk annak érdekében, hogy feltárjuk a látássérüléshez és nőiséghez való viszonyukat, továbbá a többségi társadalom attitűdjéről való vélekedésüket. E cél érdekében félig strukturált interjút készítünk.
A részvétel előzetes feltétele, hogy Ön olyan, minimum a 18 éves kort betöltött látássérült nő legyen, aki halmozott fogyatékossággal nem bír, valamint aki látássérült nőként szívesen válaszol a fenti témában elhangzó kérdésekre.
Szigorúan bizalmasan kezelünk minden olyan információt, amit a kutatás keretén belül gyűjtünk össze. Az interjúalanyok anonimitása biztosított, a kutatás során nyert adatokat összesítjük, az egyes személyek válaszait név nélkül használjuk fel. Az interjú körülbelül 90 percet vesz igénybe.
A kutatásban való részvétel teljesen önkéntes. A vizsgálatot bármikor indoklás nélkül megszakíthatja, vagy a kérdések megválaszolását megtagadhatja.
A vizsgálatban való részvételért anyagi vagy egyéb díjazást nem tudunk adni. Ugyanakkor, ha érdeklődésére számot tart, úgy az adatok feldolgozását követően szívesen továbbítom Önnek a kész munkát.
Kérjük, amennyiben felkeltette érdeklődését a vizsgálat, és szeretne részt venni benne, keressen minket az alábbi e-mail címen, hogy felvehessük Önnel a kapcsolatot!
Köszönettel,
Lendvai Lilla
ELTE PPK doktorandusz
lendvai.lilla@ppk.elte.hu
Hegyi túra a klubnapon
A klubnapra nagyon érdekes témát hirdetett meg az óbudai lámpás klub vezetője, Vasné Pintér Teréz. Közösségi civil szervező munkakörben dolgozó kollégánk, Hajnalné Filipich Adrienn – 4 gyermeke megszületése előtt – megmászta a Mont Blanc 4810 méter magas csúcsát. Az átéléssel előadott úti élménybeszámolójában épp úgy szerepeltek a túra nehezebb elemei, mint ahogy a határtalan öröm érzése a csúcs meghódításakor.
A hegymászás kolléganőnk esetében még inkább fantasztikus teljesítmény, hiszen gyermekkorában még az iskolai tornaórák alól is fel volt mentve. Felnőtt korában kapott kedvet a túrázáshoz illetve a hegymászáshoz, fokozatosan javítva teljesítményén. Nagyon sok túrát végig gyalogolva készült a nagy “dobásra”, a Mont Blanc megmászására. Sok, 50 kilométeres teljesítménytúrával a lábában próbálkozott meg az emberfeletti teljesítményt igénylő hegycsúcs megmászásával.
A klubnapra eljött tagok élvezettel hallgatták a színes úti beszámolót és elismerésüket fejezték ki Adrienn teljesítménye kapcsán. Kolléganőnk nem tett le további csúcsok meghódításáról, de egyelőre gyermekeinek nevelése nagymértékben csökkenti a hobbijára fordítható időt. Ennek ellenére egyre hosszabb túrákat tesz meg, kondíciójának szinten tartására.
A jó hangulatú klubnap a klubvezető finom süteményének elfogyasztásával ért véget; maximálisan kihasználva az előadásra és kötetlen beszélgetésre rendelkezésre álló időt.
Michlné Nagy Ibolya
Íme Péntek, a rohamjelző kutya
Kép forrása: nlc.hu
Közel 20 éve képzik a magyar segítő kutyákat
Gondoltátok volna, hogy Magyarországon – leszámítva a vakvezető kutyákat – a kilencvenes évek végéig gyakorlatilag egyáltalán nem létezett segítőkutya-képzés? Pedig ez a szomorú igazság. „Akkoriban még nagyon más volt a közvélekedés a kutyákat illetően” – magyarázza dr. Topál József, a Kutyával az Emberért Alapítvány alapítója, majd hozzáteszi, hosszú éveknek kellett eltelniük ahhoz, hogy a kutya őrző-védő háziállatból megbecsült társállat lehessen.
A magyar segítőkutya-képzés végül 1996-ban indult útjára, bő egy évvel az után, hogy József és egy kollégája végignézett egy ausztriai bemutatót a mozgássérülteket segítő kutyák munkájáról. Azt mondja, a látottak döbbentették rá őket a hazai hiányosságra és ennek hatására hívta életre az alapítványt is, hogy az első négylábú segítők végre itthon is munkába állhassanak a rászorulók oldalán.
Erre a pillanatra négy évet kellett várni. A Kutyával az Emberért Alapítvány 2000-ben adta át az első magyar mozgássérült-segítőket: egyikük, Filip, még ugyanebben az évben megkapta az „Év Kutyájának” járó elismerést is.
A kutya, aki életmentésre született
Debrecenbe azonban nem a fent említett Filip, hanem egy másik különleges négylábú, Péntek miatt látogatott el a szerző. „Már az első pillanatban tudtuk, hogy nem hétköznapi kutya” – mondja az épp az első igazi tavaszi napfényben fürdőző kutyáról Nagy Lajos, az Aura Segítő Kutya Alapítvány vezetője. Aztán gyorsan hozzáteszi, Péntek alig néhány napos volt, mikor egy speciális teszt során kiderült, hogy tökéletes rohamjelző.
„Péntek volt az első kölyökkutya, akin élesben tesztelhettük a kiválasztási módszert. Sosem fogom elfelejteni, ahogy mentünk végig a pontokon, írtuk fel az eredményeit, aztán egyszer csak tudatosult bennünk, hogy egy leendő rohamjelző kutyát tartunk a kezünkben. Kis híján elájultunk.”
Merthogy az ilyesmi bizony ritka képesség. Hogy mennyire, azt jól példázza, hogy Lajosék később, negyven alomból egy ilyen kutyát sem találtak.
Azt egyébként, hogy kiből lehet rohamjelző és kiből nem, a 2007-ben létrejött alapítvány vezetője szerint, egy sor veleszületett tulajdonság dönti el. „Ezek egy részét közvetlenül a születés után is tesztelni lehet” – mondja, majd sorolni kezdi a jó rohamjelző legfontosabb ismérveit.
„Fontos, hogy a kutya jól motiválható legyen, hogy érzékeny legyen a fájdalomra, és hogy ha kell, képes legyen önálló döntéseket hozni. Emellett fontos szempont a kutya mozgásigénye is” – mondja Lajos, majd a lustálkodó Péntekre mutatva mosolyogva megjegyzi, a segítőknél kifejezetten jó pont az, ha valaki lassú.
„Visszaadta az életünket”
9 évvel ezelőtt az alapítvány Pénteket ajándékba kapta a tenyésztőtől. Mészáros Imre azt szerette volna, ha a rendkívüli kutya a kiképzést követően életeket ment majd. „Akkor még egyikünk sem tudta, hogy néhány hónap múlva ez pontosan így lesz majd” – árulja el Lajos, majd hozzáteszi, a labrador retriever nyolc hónappal később új családhoz került, ahol egy mind a négy végtagjára lebénult, epilepsziás kisfiú segítője és szinte azonnal a legjobb barátja lett.
Mielőtt Péntek beköltözött volna, Márkónak szinte mindig éjjel voltak rohamai. heti 2-3. A szülei rettegtek. Attól féltek, hogy egy újabb roham esetleg újabb súlyos agykárosodást okoz Márkónál. Egy idő után az anya már nem is aludt. Ha el is szenderedett, mindig fel-fel ébredt, hogy ránézzen a gyerekre. Mindezt hat éven keresztül. Aztán jött Péntek és egy csapásra mindent megváltoztatott.
(…)
Mivel a rohamjelzőket mindig az adott gazdával együtt képezik ki, és a hatékony feladatvégzésre is csak a gazdival együtt képesek, mióta visszakerült az alapítványhoz a nyolcéves Péntek terápiás segítőkutyaként segít az embereken. Az Aura Segítő Kutya Alapítvány többi négylábú segítőjével együtt járja az ország kilenc városát, hogy boldogságot lopjon a speciális nevelési igényű, halmozottan sérült és értelmi fogyatékos gyerekek mindennapjaiba.
Az eredeti cikk teljes terjedelmében ITT OLVASHATÓ
Klubnapi meghívó Kispestre
Sok szeretettel meghívunk mindenkit a Kispesti Közösség Lámpásai nevében a következő klubnapunkra.
A helyszín: XIX. Táncsics M. u. 7 (Családsegítő Központ, első emelet)
Időpont: 2016. április. 28. (csütörtök) 15 óra
Klubnapunkra kitelepül a Láthatár bolt. Kollégánk árubemutatót tart, és vásárolni is lehet a sok hasznos árucikk közül.
Megemlékezünk a Föld napjáról, de lesz még más érdekes téma is… Hogy mi? Az majd a klubnapunkon derül ki, de bízunk a kedvező fogadtatásban!
Közkívánatra újabb kvízjáték is várható, amelyből megtudhatjuk, mennyire vagyunk képben kispesti kulturális és helytörténeti kérdésekben.
Részvételi szándékotokat kérjük, feltétlenül jelezzétek!
Elérhetőségeink:
06/30/498-9127 Bernát Zsuzsanna
06/70/984-8868 Puchnyák István
E-mail: lampas.kispest@gmail.com
Szeretettel várunk mindenkit!
Bernát Zsuzsanna és Puchnyák István
Látássérültként ügyeket intézni
A helyzet bonyolultságát jelzi, hogy az elhangzott tapasztalatok szerint, egyszerre két folyamat figyelhető meg.
Az egyik folyamat abból áll, hogy az ügyfeleket kiszolgáló helyeken dolgozók próbálnak alkalmazkodni a speciális igényekhez és hosszabb távra visszatekintve, könnyű megérezni a pozitív változásokat.
Ugyanakkor még mindig gyakori az is, hogy teljesen új ügyfélterekben is elfeledkeznek az érzékszervi fogyatékosokról és egyáltalán nem nyitottak a speciális szükségletű emberek igényei felé. Mivel nagyjából 1200 látássérült személy él a kerületben, ez egyben azt is jelenti, hogy ennyi embernek nem adatik meg az önálló ügyintézés lehetősége és kénytelen mások segítségét igényelni. Mindezt olyan hétköznapi dolgok esetén is, mint az ATM-használat, banki ügyintézések, gyógyszervásárlás, számlákkal kapcsolatos reklamációk vagy egy-egy szolgáltatás megrendelése. Amíg ezeket a társadalom többsége minden különösebb gond nélkül képes intézni, addig egy kerületi látássérült sokszor falakba ütközik. Ahol pedig egy fogyatékos csoport akadályokkal találkozik, ott valószínűleg más akadályoztatott csoportok helyzete sem sokkal jobb.
Mivel adódik egy-két üdítő kivétel is, előkerült egy javaslat, hogy fel kellene mérni a kerületi ügyfélterek látássérültként történő, önálló használatának a lehetőségeit. Így pontosan lehetne tudni, hogy hova érdemes bemenni és mely helyeket kell kerülni. Ez még sajnos mindig nem jelentene megoldást az élet minden területén, de érzékelhető segítséget jelentene a kerületi látássérültek számára.
A klubnapon megjelent Szélesné Panka is, aki a VGYKE ügyfélszolgálatának a munkatársa. A VGYKE Ügyfélszolgálata teljes mértékben alkalmazkodik a látássérültek igényeihez, már csak azért is, mert a munkatársai többsége is látássérült.
Panka elmondta a megjelenteknek, hogy mi mindent tesz az Ügyfélszolgálat a látássérültekért. Mindenkit bátorított arra, hogy bármilyen problémával nyugodtan keresse meg az Ügyfélszolgálatot, ahol minden problémára készséges és kedves emberek igyekeznek optimális megoldást találni. Erre vonatkozóan hozott fel példákat is.
A klubnapot azzal zártuk, hogy az újbudai Lámpás Klub 2015 áprilisában alakult meg, így tulajdonképpen egy születésnapi klubnapon vettek részt a megjelentek. Szervezési okok miatt azonban a tényleges ünneplést májusra halasztottuk. A májusi klubdélutánra sok-sok meglepetéssel készülünk, ahova mindenkit sok szeretettel invitáltunk.
Lenkai Viki
Felhívás FUTÁR-távirányítók igénylésére
A Rákosmentén élő látássérültek térítésmentesen juthatnak hozzá egy „Futár-távirányító” néven ismertté vált készülékhez, mely az önálló közlekedésben nyújt értékes segítséget.
Ez a készülék alkalmas a megfelelően felszerelt gyalogos átkelőhelyeknél elhelyezett lámpák hangosítására, amennyiben a lámpát erre alkalmassá tették.
A készülék egyetlen gombnyomással felolvassa a hangszóróval ellátott FUTÁR-kijelzőkön lévő feliratokat, valamint az M4-es metrónál az éppen üzemelő mozgólépcsőt segít megtalálni hangjelzéssel.
A felhívásra jelentkezők köre: A XVII. kerületben állandó lakcímmel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező látássérültek. Átvételkor kérjük, hogy mutassák be a lakcímkártyájukat!
Az Önkormányzat által adományozott 50 db távirányító jelentős része gazdára talált az ünnepélyes átadó (2016. március 24.) alkalmával, azonban még állnak rendelkezésre további távirányítók, amelyek a Lámpás klubnapok alkalmával átvehetők.
A Lámpás klub minden hónap első keddjén 15:00-17:00 óra között tartja klubnapját az Újlak utca 106-ban, a Gyermekjóléti Központban.
Érdeklődni, ill. jelentkezni a lampas.rakosmente@gmail.com email-címen, vagy munkaidőben a 0670-984-8468-as telefonszámon lehet Krayné Faragó Zsuzsánál.
Várjuk továbbra is a rákosmenti látássérültek jelentkezését a fenti elérhetőségeken, valamint személyes megjelenését a Lámpás klubok alkalmával.
Érzékenyítés az újpesti óvodákban
Az ingereink, információink nagy százalékát a látásunkkal érzékeljük. A többi érzékszerveink fontossága eltörpül a látásunk használatával. A látásunk rosszabbodása, vagy elvesztése döbbent rá arra, hogy a hallásunkra, szaglásunkra, ízlelésünkre, tapintásunkra is támaszkodunk. Ezért szeretnénk már óvodás korúaknak is játékos formában bemutatni, hogyan lehet élni vizuális élmények nélkül, természetesen a többi érzékszerveket használva. Fantasztikusak a kicsik reagálásai, az érzékenyítések során!
Az egyik kis ötéves kislány,az asztaltól felállva, vissza lépett, és kedvesen Pankának nyújtotta a kis rajzát mondván „ Ezt neked rajzoltam”.
Egy másik gyermek, szintén kislány, mielőtt kimentek volna a teremből, visszaszaladt Pankához, végig simította a karját, majd ezt mondta, a vak Vera felé mutatva” Nagyon sajnálom, ezt a nénit”.
Mint a fenti két példából is kitűnik, ebben a korban a gyerekek érzékenyíthetők a legjobban. Természetesen, minden gyermek másként reagál bizonyos helyzetekre, emberekre. De ez formálható, ahogy telik az idő.
Újpest Lámpásai:
Kulman Tiborné /Era, Széles Attiláné/Panka
Beltéri navigáló app készül látássérülteknek
Kép forrása: mobilalkalmazasfejlesztes.hu
A magyar ötleten és magyar tudáson alapuló, de nemzetközi konzorcium keretében fejlesztendő mobilalkalmazás képes lesz a felhasználó hangutasításai alapján és a digitalizált térképek segítségével a beltéri tájékozódásra, elsősorban közintézményekben, illetve szolgáltatási centrumokban – áll a közleményben.
A nemzetközi konzorciumnak három magyar és hat külföldi tagja van. A konzorciumot vezető cég mellett a kutatási projektben részt vesznek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem távközlési és médiainformatikai tanszékének kutatói, akiknek már jelentős tapasztalatuk van a gépi szövegfelolvasás és beszédfelismerés technológiáiban és az azokon alapuló infokommunikációs megoldásokban. Az “Informatika a látássérültekért” Alapítvány a rendszerrel kapcsolatos felhasználói igények begyűjtésében és a rendszer tesztelésében vállal kiemelt feladatokat.
A konzorcium osztrák, portugál, spanyol és angol tagjai szintén a felhasználói igények begyűjtésében, valamint a termék fejlesztésében és népszerűsítésében működnek együtt a magyar szereplőkkel. Továbbá ők biztosítják, hogy a rendszer ne csak magyarul, hanem több idegen nyelven is elérhetővé váljon.
Valamennyi középület felmérése, digitális térképének megalkotása hagyományos eszközökkel túlságosan költséges feladat lenne. A projekt digitális térképe a mobiltelefonok, táblagépek szenzorai által érzékelt információkból felépített útvonaltérképek összességét jelenti – írták.
Míg a látásukban korlátozottak kültéri navigációját már sok alkalmazás segíti, addig egyelőre olyan megoldások nem érhetők el, amelyek a beltéri tájékozódást segítenék. A Vakok Európai Szövetsége 30 millióra teszi a látásukban akadályozott emberek számát az unióban. Magyarországon 83 ezer látássérült él. Az európai társadalom elöregedése miatt az érintettek köre vélhetően uniós szinten is tovább nő az elkövetkezendő évtizedekben – jegyezték meg.
A 2,5 millió eurós projektet az Európai Unió, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatja.
Forrás: inforadio.hu
Meghívó városligeti sétára
Április 26-án egy kellemes, jó hangulatú tavaszi sétát teszünk a Városligetben. Reméljük, hogy az időjárás is kegyes lesz hozzánk. Ha esik, akkor az időpont módosul április 29-ére.
Találkozzunk: 3-kor a Hősök terén, a Szépművészeti Múzeum előtt. 3-kor kezdjük barangolásunkat.
Forrás: http://varosliget.info
Kérjük visszajelzésedet: a lampas.erzsebetvaros@gmail.com e-mail címen, vagy a 06-70/3875266-os számon Doktor Katánál.
Amennyiben segíthetünk bármely programunkra eljutni, kérlek azt is jelezd a fenti elérhetőségek valamelyikén.
Szeretettel várunk barátaiddal, hozzátartozóiddal együtt:
Erzsébetváros Lámpásai:
Doktor Kata, Eleki Abigél, Hulé Kati
Közönségszavazás eredeménye
A közönség által leginkább tetszikelt fotó, 55 lájkkal nyert, így a VGYKE Facebook oldalán meghirdetett közönségdíj boldog tulajdonosa:
Molnár Viktória
Gratulálunk!
