Milyen megoldásokat kínálnak az egyetemek, és hol tájékozódhatnak minderről az érintettek? A kérdésekre a Kossuth Rádió Napközben című műsorában kerestek válaszokat.
A Pécsi Tudományegyetem támogatói szolgálata az ügyintézésben és a szállításban segítik a rászoruló hallgatókat. Gergely Nikolett elmondta: látássérült hallgatóik hetente kétszer kérhetik, hogy a nagyobb bevásárlásokat végezzék el helyettük. Emellett többnyire tanulmányi ügyekben fordulnak hozzájuk, vagy fénymásolást, nagyítást kérnek.
A műsorban egyébként elhangzott, hogy 2012-től utólag is kérhető felmentés a nyelvvizsga alól, ha valaki a diszlexiáját, diszgráfiáját, vagy más fogyatékosságát megfelelő papírokkal igazolja.
Magdali Csaba, a szolgálat vezetője elmondta: az egyetemen 409 olyan hallgató van, aki valamilyen fogyatékossággal rendelkezik. Közülük 80-90-en veszik igénybe a szolgálatot.
Nagy számban vannak jelen az egyetemen a tanulási részképesség-zavaros hallgatók, nekik komoly tanulási nehézségeik vannak. Ők azok, akik legnagyobb számban kérnek és kapnak felmentést például a nyelvvizsga megszerzése alól. Számukra külföldi hallgatókat szerződtetnek, hiszen a diszlexiás, diszgráfiás fiatalok hallás után képesek nyelvet tanulni – tette hozzá.
A központ egyébként digitalizálja a tananyagokat és külön figyelmet fordít a vakokra, számukra a képeket leírással is ellátják.
Nem egyszerű számukra a közlekedés sem, mivel a képzés számos helyszínen folyik. Pétert a központ segíti abban, hogy a tájékozódás zökkenőmentes legyen.
Arra a kérdésre, mely szakok választhatók különböző fogyatékosságokkal, Kovács Krisztina azt válaszolta: bármilyen terület választható bármilyen fogyatékossággal, hiszen az elméleti részt ettől függetlenül el lehet sajátítani, és az adott személyből lehet például egy kiváló kutató, ha a képzés gyakorlati részét nem tudja elvégezni.
Nyilván nehéz elképzelni, hogy van vak orvos, de van, igaz, nem Magyarországon. Pszichiáter, summa cum laude végzett és még doktori fokozatot is szerzett – fűzte hozzá.
Nem arról van szó, hogy képezzünk tömegével vak orvosokat, de nem lehet kimondani, hogy ha valaki valamilyen fogyatékossággal bír, az valamilyen pályára alkalmatlan – hangoztatta.
Bármilyen szak választható bármilyen fogyatékossággal

Kép forrása: rehabportal.hu
Milyen megoldásokat kínálnak az egyetemek, és hol tájékozódhatnak minderről az érintettek? A kérdésekre a Kossuth Rádió Napközben című műsorában kerestek válaszokat.
A Pécsi Tudományegyetem támogatói szolgálata az ügyintézésben és a szállításban segítik a rászoruló hallgatókat. Gergely Nikolett elmondta: látássérült hallgatóik hetente kétszer kérhetik, hogy a nagyobb bevásárlásokat végezzék el helyettük. Emellett többnyire tanulmányi ügyekben fordulnak hozzájuk, vagy fénymásolást, nagyítást kérnek.
A műsorban egyébként elhangzott, hogy 2012-től utólag is kérhető felmentés a nyelvvizsga alól, ha valaki a diszlexiáját, diszgráfiáját, vagy más fogyatékosságát megfelelő papírokkal igazolja.
Magdali Csaba, a szolgálat vezetője elmondta: az egyetemen 409 olyan hallgató van, aki valamilyen fogyatékossággal rendelkezik. Közülük 80-90-en veszik igénybe a szolgálatot.
Nagy számban vannak jelen az egyetemen a tanulási részképesség-zavaros hallgatók, nekik komoly tanulási nehézségeik vannak. Ők azok, akik legnagyobb számban kérnek és kapnak felmentést például a nyelvvizsga megszerzése alól. Számukra külföldi hallgatókat szerződtetnek, hiszen a diszlexiás, diszgráfiás fiatalok hallás után képesek nyelvet tanulni – tette hozzá.
Kovács Krisztina, az ELTE fogyatékosügyi központjának vezetője arról számolt be, hogy náluk 304 fogyatékossággal élő hallgató tanul. az ELTE saját döntése volt, hogy létrehozza ezt a központot. Azért döntöttek így, mert a kari, fogyatékosügyi koordinátorok nem tudnak minden helyzetet megoldani, hiszen ők nem gyógypedagógusok. Sok autista hallgató kerül be hozzájuk, nekik pedig kiváltképp szakirányú segítségre van szükségük – érvelt.
A központ egyébként digitalizálja a tananyagokat és külön figyelmet fordít a vakokra, számukra a képeket leírással is ellátják.
Varga Péter, az ELTE hallgatója, aki egyébként aliglátó, elmondta: kevés a használható jegyzet. A meglévőket úgy alakítják át, hogy képernyőolvasóval olvashassák.
Nem egyszerű számukra a közlekedés sem, mivel a képzés számos helyszínen folyik. Pétert a központ segíti abban, hogy a tájékozódás zökkenőmentes legyen.
Simonics Benjámin, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Nonprofit Kft. munkatársa arról számolt be, hogy fejlesztenek egy egységes fogyatékossági információs portált (www.efiportal.hu) minisztériumi felkérésre. Ezen gyakorlati információkhoz juthatnak az érintettek, korábban ezt számos helyről kellett „összevadászni”.
Kovács Krisztina megemlítette: az autista hallgatóknak fejlesztik a szociális készségeiket, olyan stratégiákat tanítanak nekik, melyekkel kicsit önállóbban tudják intézni az ügyeiket. Példaként említette, hogy egy autista hallgatónak akár az is problémát okozhat, ha máshol tartanak egy órát, mint ahol meghirdették.
Varga Péter kérdésre válaszolva elmondta: közlekedéshez fehér botot használ, emellett ernyőolvasó szoftvert a számítógépén, és speciális applikációt a mobiltelefonján. Mindemellett a tanulást megkönnyíti egy olyan monitor is, mely a megjeleníthető tartalmat Braille-írássá alakítja.
Arra a kérdésre, mely szakok választhatók különböző fogyatékosságokkal, Kovács Krisztina azt válaszolta: bármilyen terület választható bármilyen fogyatékossággal, hiszen az elméleti részt ettől függetlenül el lehet sajátítani, és az adott személyből lehet például egy kiváló kutató, ha a képzés gyakorlati részét nem tudja elvégezni.
Nyilván nehéz elképzelni, hogy van vak orvos, de van, igaz, nem Magyarországon. Pszichiáter, summa cum laude végzett és még doktori fokozatot is szerzett – fűzte hozzá.
Nem arról van szó, hogy képezzünk tömegével vak orvosokat, de nem lehet kimondani, hogy ha valaki valamilyen fogyatékossággal bír, az valamilyen pályára alkalmatlan – hangoztatta.
Forrás: hirado.hu
Különleges lesz a februári Szempont klub

kép forrása: www.canstockphoto.hu
Immáron egy izgalmas téma ígérkezik megismertetésre.
Klubunk februári témája egzotikus kalandozásokra hív el mindenkit a mexikói indián kultúrák rejtelmes világába.
Klubunk vendége a Grupo Ecoatl azték tánckör.
Amennyiben módosítás történik, azt jelezni fogjuk.
Felajánlásként szívesen fogadunk mindenkitől gyümölcsöket.
Részvételi szándékukat kérjük előre jelezzék a következő elérhetőségeken:
- Puer Zoltán: 06 30 483 82 03
- Jánosi Veronika: 06 70 984 50 71
Mindenkit szeretettel várunk!
Vidám előadás az Újpest Színházban

Figyelmünket ezen az estén egy három felvonásos vígjáték kötötte le. Molnár Ferenc: Olimpia című műve. Molnár Ferenc modern szerző, persze mindig is az volt. Ám a rang és a mód, a társadalmi különbségek nagyszerű ábrázolója, ma mintha még egy fokkal aktuálisabb lenne, mint valaha. A monarchia császári fenségének legfelső körei csak különös etikett szerint érintkezhetnek az alsóbb néposztályokkal.

A gyönyörű Orsolini hercegné, a gőgös Olympia és egy Kovács nevű, magyar huszárkapitány közötti kapcsolat miatt tűrhetetlen és sajnálatos botrány szele érinti meg a finom fürdőváros előkelő levegőjét. Megindul a Molnárnál mindig oly bravúros eltérítő-hadművelet. A szerelmeseknek válniuk kell. Mégpedig a legbrutálisabb módon. A hercegné továbbra is hercegné marad, a magyar paraszt pedig visszatakarodik oda, ahonnét jött, a fajtájához. Vajon elkerülhető az egész Monarchiát megrengető botrány, vagy Plata-Ettingen Eugenia hercegné tervei szerint legalább a látszat megmenthető…?

Nos, mi némi nevetések közepette megismerhettük a történet végét. Köszönjük ezt a szórakozási lehetőséget is az Önkormányzatnak a VGYKE és az újpesti vakok és látássérültek nevében.
A látássérültek biztonságos közlekedéséért

Az Önkormányzat az eszközökkel a kerületi látássérültek önálló közlekedéséhez nyújt segítséget. A készülék alkalmas a megfelelően felszerelt gyalogos átkelőhelyeknél elhelyezett lámpák alkalmankénti hangosítására és a nyomógombos lámpák aktiválására. A távirányító a hangszóróval ellátott FUTÁR kijelzőkön lévő feliratokat egyetlen gombnyomással kihangosítja és így biztosítja a biztonságos közlekedést a látássérültek számára.

Az átadás után Újévi muzsika címmel a Horizont Kultúrcsoport látássérült fiataljai adtak elő egy szórakoztató összeállítást. Elhangzott bóhozat, vidám vers, ének és fuvolán több ismert dallam. A klubtagok jó hangulatban köszöntötték az újévet, és nagyon örültek a közlekedésüket megkönnyítő távirányítóknak.
Forrás: obuda.hu
Színházba látogatunk

kép forrása: www.canstockphoto.com
A Muzsika Hangja vérbeli musical, egyik-másik szólamát mindnyájan kívülről fújjuk. Filmváltozata 1965-ös bemutatása óta töretlenül népszerű, nem véletlenül. A színpadon is kár lenne kihagyni, hangolódjon ránk, hangolódjunk együtt ezekre a kedves dalokra.
Narrátor: Tóth Cili, akit a legtöbben már ismerősként üdvözölhetnek, ezúttal is szeretettel várja a társaságot, tartson velünk!
Időpont: 2016.01.31. vasárnap, 15:00. Előreláthatólag 14:00 órára kell odaérnünk, hogy a színpadbejáráson is részt tudjunk venni, a narráció meghallgatásához szükséges eszközöket is ekkor vesszük majd át.
Jegyár látássérülteknek: 1.750, a kísérőknek 2.250 Ft/fő.
Találkozzunk a Keleti pályaudvaron a Deák tér felől érkező 2-es metró peronján, 13:20-13:30 között.
FONTOS: bármelyik programról legyen szó, jelentkezzetek időben és tüntessék fel, hogy egyedül vagy kísérővel érkeznek-e, mert ennek tükrében látjuk, hány segítőre van szükség a program zavartalan lebonyolításához. Köszönjük!
Megjelenésükre feltétlenül számítunk!
Jánosi Veronika és Susovich Erika
Zugló és a XIII. kerület Lámpásai
A FESZT elküldte javaslatait az ENSZ Bizottság számára

kép forrása: pixabay.com
Fodor Ágnes szerint a látássérült fogyatékos általános iskolai tanulók integrált oktatásának jogszabályi feltételei adottak, de a tanításukhoz szükséges humánerőforrás és a szemléltető eszközök nem állnak rendelkezésre. Emiatt tudásszintjük alacsonyabb látó társaikénál, így hátrányos helyzetbe kerülnek a munkavállalásban, a továbbtanulásban.
Befogadás ma úgy igazán nem nagyon létezik. Integráció van, ami sok esetben kényszeren alapul – feltételek nélkül. A tárgyi feltételek előírása nem egyénre szabott, hanem általános – fölösleges kiadásokra kényszeríti azt az intézményt, amelybe járnak fogyatékos tanulók. Jelenleg sok az ellátatlan gyermek/tanuló, mert nem fér bele a szakos gyógypedagógus óraszámába, már az az óraszám, amit az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció címszó alatt kellene kapjanak a gyermekek, illetve közel, s távol sincs megfelelő szakos gyógypedagógus. A nagy létszámú csoportok vagy osztályok nem alkalmasak a befogadásra -mondja az elnök asszony.
A halmozottan fogyatékos gyermekek (pl. beszéd-látás; látás-értelmi sérült; látás-mozgás, látás – autista, stb.) elhelyezése problémás, a súlyos halmozottaké pedig kimondottan rossz , s ők már alig-alig kapnak pl. látásnevelést, ha egyáltalán sikerül intézményt találni számukra. Alig van lehetőség asszisztensek alkalmazására, pedig sokat segítenének abban, hogy befogadókká váljanak az intézmények.
Nagy teher ez a családok számára –hangsúlyozta Fodor Ágnes.
Ami rendkívül hasznos, hogy a két budapesti EGYMI nyilvántartásában szerepelnek az (ismert) látássérült gyermekek, egészen az óvodás kortól a középiskola befejeztéig. Szintén elismerésre méltó, hogy az Országos Látásvizsgáló Központ névjegyzéke segítséget nyújt a gyógypedagógusok felkutatásában, de ez önmagában még kevés ahhoz, hogy ezek a tanítók/tanárok megfelelően tudják fogadni a sérült személyeket. Ami viszont szintén megemlítenénk, mint pozitívum, hogy egyes intézmények rendkívül befogadóak a sérült gyermekekkel szemben.
Fontos célkitűzés lenne a szakember-ellátottság javítása. A látássérültekre szakosodott gyógypedagógusok létszáma alacsony, és “az őket foglalkoztató EGYMI-hálózat hiánya miatt az integráltan nevelt és tanuló gyengénlátó, aliglátó gyermekek és tanulók rehabilitációs óráinak ellátása, befogadó intézményük támogatása földrajzi elhelyezkedéstől függően nagy eltérést mutat.“
Az eszközökkel kapcsolatban viszont komoly problémákba ütközünk: “Az intézmények többsége nem rendelkezik a törvény által előírt kötelező eszközökkel, s az ellenőrzéstől tartva különböző megoldásokkal próbálja a helyzetet legalizálni; pl. gyógypedagógiai javaslatot kér az EGYMI-től a tanuló eszközszükségletéről, alapdokumentum-módosítással hátrál ki az integráció feladatából. “
A tanulók egy digitális/elektronikus tankönyv beszerzése során is falakba ütköznek, melynek főbb oka a magas költség. Bár az MVGYOSZ-től igényelhetőek elektronikus tankönyvek, viszont ezek a gyengénlátó tanulók igényeit nem elégítik ki. Számukra fontos, hogy a tankönyvek változatlan tartalmúak legyenek, azaz képekkel, ábrákkal, de elektronikus változatban biztosítsák a megfelelő tudás elsajátítását. Ez az akadálymentes hozzáférés nehezíti meg a gyengénlátó gyermekek oktatás-beli mindennapjait.
Mi lehet a megoldás?
Fodor Ágnes azt javasolja, hogy az eszközök kikölcsönözhetőek legyenek az EGYMI eszköztárából, s ezzel a tanulók gazdaságos és hatékony módon tudnának tudást szerezni.
A FESZT javaslatai
A FESZT szerint a nevelés egyik leghatékonyabb eszköze az, ha először is változtatunk a társadalmi attitűdön és törekszünk egy befogadóbb társadalom megteremtésére, ahol a fogyatékossággal élő személyek is nyitott kapukra találnak.
Fontos továbbá, hogy a fogyatékossággal élők képességeit és készségeit folyamatosan fejlesszék, ezáltal elősegítve, hogy a jövőben gyakorolhassák jogaikat.
Mégis, a legproblémásabb terület az együttműködés hiánya a speciális igényű tanulókkal szemben, ugyanis a tolerancia, illetve a befogadó nevelés a gyakorlatban még mindig nem elérhető számukra.
Mit mondanak a látássérült szülők?
“11 éve, mióta iskolába járnak a gyermekeim, folyamatosan gondot okozott nekem, hogy mint olyan szülő, aki felelősen kívánja nevelni gyermekeit és így a házi feladatok ellenőrzésében is aktívan részt vesz, látássérültként akadálymentes verziójú tankönyvet kapjak a kezembe. Legalább is úgy nem, hogy azért ne kellene pluszba fizetnem.“
“Jegyzői határozatra kikényszerítik a sérült gyermek fogadását, amiben gyakran nincs köszönet. Az óvónők és a pedagógusok bizonytalanok és tapasztalatlanok. A gyerekek, akik támaszt várnának a pedagógustól szintúgy. Ez a kombináció nem jó. Az ép gyerekeknek is a kis létszámú csoportok az ideálisak, de a sérülteknek még inkább.“
Színház az egész világ!

Kép forrása: film.mindennapi.hu
A Muzsika Hangja vérbeli musical, egyik-másik szólamát mindnyájan kívülről fújjuk. Filmváltozata 1965-ös bemutatása óta töretlenül népszerű, nem véletlenül. A színpadon is kár lenne kihagyni, hangolódj ránk, hangolódjunk együtt ezekre a kedves dalokra.
Narrátor: Tóth Cili, akit a legtöbben már ismerősként üdvözölhetnek, ezúttal is szeretettel várja a társaságot, tarts velünk!
Időpont: 2016.01.31. vasárnap, 15.00. Előreláthatólag 14.00 órára kell odaérnünk, hogy a színpadbejáráson is részt tudjunk venni, a narráció meghallgatásához szükséges eszközöket is ekkor vesszük majd át.
A jegyár látássérülteknek: 1500/fő, kísérőknek: 2250 FT/fő.
Találkozzunk a Keleti pályaudvaron, a Deák tér felől érkező 2-es metró peronján, 13:20-13:30 között.
FONTOS: kérünk titeket, hogy jelentkezzetek időben, és tüntessétek fel, hogy egyedül vagy kísérővel érkeztek-e, mert ennek tükrében látjuk, hány segítőre van szükség a program zavartalan lebonyolításához. Köszönjük!
Megjelenésetekre feltétlenül számítunk!
Zugló és a XIII. kerület Lámpásai:
Jánosi Veronika és Susovich Erika
Már működik az első Braille-írásos tablet

Az egyre gyorsabban fejlődő szövegfelolvasó rendszerek ugyan segíthetnek némileg a vak vagy látássérült emberek problémáin a digitális világban, de nem nyújtanak tökéletes megoldást. Bizonyos típusú vizuális információkat, mint egy grafikon vagy táblázat, már nem tudnak átadni. Az ideális segítséget egy olyan tablet jelentheti, aminek újraírható kijelzője képes Braille-írást megjeleníteni.
Ugyan korábban is létezett már hasonló technológia, a motorokkal mozgatott apró műanyag pontok lassan és körülményesen működtek, illetve nagy méretű eszközt igényeltek. Az University of Michigan kutatói most egy olyan tablethez hasonló szerkezetet készítettek, ami mikrofluidikus kijelzőjén jelentős mennyiségű információt (akár 10 000 pontot) képes megjeleníteni Braille-írás formájában.
Az alapot apró buborékok szolgáltatják, amiket levegővel vagy folyadékkal “fúj fel” a rendszer. Ekkor fizikailag is megjelennek a kijelzőn, lehetővé téve, hogy ujjukkal leolvashassák a látássérültek. A kutatók szerint ezzel megnyílhat a tudomány vagy éppen a matematika digitális világa a vakok előtt, ráadásul a viszonylag olcsó gyártástechnológiának köszönhetően az eszköz akár 700 font alatti áron is forgalomba kerülhet.
Forrás: pcworld.hu
Interjú Földesi Erzsébettel

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum
Évtizedek óta a fogyatékosjogi témával foglalkozol, személyesen is érintett vagy, hogyan is kezdődött?
A Sabin-cseppek hazai bevezetését közvetlen megelőzően egy kis faluban engem még utolért a járványos gyermekbénulás. A fogyatékossággal élő emberek mozgalmában betöltött szerepemet is ez határozta meg. Akkor kerültem igazán kapcsolatba az érdekvédelemmel, amikor a kilencvenes években a gyermekparalízis következményeivel élők hazai utókezelésének hiányával kezdtem el foglalkozni. Éreztem, hogy egyedül nem, csak csoportos összefogással lehet a jogainkat érvényesíteni. Így lettem a MEOSZ Heine-Medin szekciójának a vezetője, s egyik legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy hazánkban a Magyar Honvédség Hévízi Rehabilitációs Intézetében megteremtették a csoport rehabilitációjának személyi és környezeti feltételeit.
Ezt követően kapcsolódtam be a MEOSZ nemzetközi tevékenységébe. Itt ismertem meg a „Semmit rólunk, nélkülünk” elvét és annak valós értelmét, valamint azt, hogy az emberi jogok címszava alatt velünk nem jótékonykodni kell, hanem meg kell teremteni – a társadalom többi tagjához hasonlóan – a jogaink gyakorlásához szükséges feltételeket.
Ma már számos szervezet vezetői közé tartozik, s szívügye az egyetemes tervezés elve. Mi is ez tulajdonképpen?
A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény – melyet Magyarország az elsők között ratifikált – meghatározza az egyetemes tervezés fogalmát. E szerint az egyetemes tervezésen a termékek, a környezet, a programok és a szolgáltatások oly módon történő tervezését értjük, hogy azok minden ember számára a lehető legnagyobb mértékben hozzáférhetőek legyenek: adaptálás vagy speciális tervezés szükségessége nélkül. Az ENSZ-egyezmény nagyon helyesen azt is hozzáteszi, hogy ez a tervezési módszer nem zárhatja ki a támogató-segítő eszközök és technológiák használatát, amennyiben ez szükséges.
Az 1990-es évektől kezdődően egyre több nemzetközi dokumentum rámutatott arra, hogy a fogyatékosság a társadalom fogyatékos emberekhez való viszonyából és az emberek által épített környezeti akadályok – tágan értelmezve pl. a közlekedés, az infokommunikációs technológiák – kapcsolatából származik. A jelenlegi tervezési gyakorlatok megakadályozzák az áruk és szolgáltatások elérhetőségét a fogyatékos emberek számára, nehezítve ezzel a társadalmi élet jelentős területein való aktív részvételüket, valamint akadályozva, hogy önálló életet élhessenek. Az egyetemes tervezés elve azonban a mindenki számára hozzáférhetőség elvén nyugszik.
Erről a tervezési módról először az Európai Fogyatékosügyi Fórum munkájában való részvételemkor hallottam, s különösen tetszett, hogy ez a módszer a fogyatékos emberek közösségén túl mások számára is biztosítja a kényelmesebb használhatóságot, így például az időseket, a nőket, a kismamákat, az alacsonyakat, a balkezeseket is segíti. Hazánkban 2002-ben éppen december 3-án, a fogyatékossággal élő emberek világnapján tűzte először napirendre a MEOSZ az egyetemes tervezés kérdését.
Ma már az Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpontban, az ETIKK-ben elméletben és a gyakorlatban is meg lehet ezzel az elvvel ismerkedni.
Nagyon sokáig dolgoztam azért, hogy Magyarországon létrejöhessen egy egyetemes tervezés központ. Ennek kialakítására akkor nyílt lehetőségem, amikor a Mozgássérültek Budapesti Egyesülete elnökének megválasztottak és az egyesület meglévő szolgáltatás-profilját kívántuk bővíteni, megújítani.
Éveken keresztül mindössze apró lépéseket tudtunk megtenni a központ létrehozására, mígnem 2013-ban – több mint tíz év kemény munkája után – az Emberi Erőforrások Minisztériumának segítségével ez valóra is vált.
Ennek a központnak a célja az egyetemes tervezés módszereinek a népszerűsítése, szoros és aktív együttműködés elősegítése a különféle típusú és súlyosságú fogyatékossággal élő személyek felhasználói csoportja és a tervezők között. Hiszem, hogy a fogyatékos személyeknek helyük van a tervezői csoportokban, és a tervezők csak akkor tudnak a felhasználók legszélesebb köre számára tervezni, ha már a tervezés kezdetén bevonják a potenciális felhasználókat, így a fogyatékossággal élő embereket is a munkájukba. A fogyatékos emberek meglévő, másokétól sokszor igen eltérő, képességeikkel nagyon kreatív megoldásokat alkalmaznak ahhoz, hogy könnyebben éljék mindennapjaikat, és éppen ezeket a tapasztalatokat tudják megosztani a tervezés szempontrendszerének kialakításánál és később a kivitelezésben.
Milyen termékekről, szolgáltatásokról van szó az egyetemes tervezés címszava alatt?
A kezdetekkor, 2002-ben klasszikus példaként a golyóstollat említettük, mely áttörést jelentett a kéz finom motorikus mozgásának érintettsége, vagy akár balkezesség miatt a tintával nehezen írók számára. De említhetek egy másik magyar találmányt is, a Rubik-kockát, mely mára már elérhető az egyetemes tervezés elveit követve, színes és geometriai alakzat rányomtatásával. Ez a kocka nem kerül többe, mint az eredeti, hiszen a mindenki szempontjait figyelembe vevő minta kerül legyártásra, nagyüzemben, a futószalagon.
A tervezési módszert ma leginkább a telekommunikációs eszközök – mint például a mobiltelefon – szemlélteti a legjobban. A fogyatékossággal élő személyek számára ma már nem kell külön speciális terméket vásárolni, hogy telefonálni tudjanak.
Hogyan promotáljátok az egyetemes tervezés elvét?
Az együttműködés a fő promóciós eszközünk, máshogy nem is lehetne előre lépni. Egyik nap, mikor beléptem az ETIKK-be, s pont a busztervezés kérdése volt napirenden, azt láttam, hogy a busz tervezője egyeztetett a különféle kerekesszéket vagy mopedet használó személyek helyigényéről, buszra történő felszállási szokásairól. Láttam, ahogy a tervezők és a fogyatékossággal élő emberek együtt dolgoznak – ekkor úgy éreztem, hogy megvalósult az álmom.
A fogyatékossággal élő emberek „mindössze” a saját igényeik átadásával már hozzá tudnak járulni a tervezői munkához. Nem kell nekik semmi mást tudni, minthogy elmondják hogy mindennapjaikat saját fogyatékosságukkal hogy oldják meg.
A FESZT tagszervezeteinek tagjai bővítik az ETIKK felhasználói teszt csoportját egy-egy tervezővel való tanácskozáson. Együttműködésünk a jövő tervezőit célba vette a Budapesti Műszaki Egyetem Ergonómiai és Pszichológiai Tanszékével való közös munka révén. Emellett természetesen a már aktív tervezőknek is fel kell ismerni, hogy az egyetemes tervezés alkalmazásával a termékük, szolgáltatásuk piaca megnőhet pl. a fogyatékos emberek és családjaik, az őket oktató és foglalkoztató intézmények vásárlásaival.
Az együttműködés mellett maga az ETIKK munkahelyként is hozzájárul az egyetemes tervezés promotálásához. A fogyatékossággal élő ember hatékony munkavégzéséhez szükséges környezetet teremt, olyan termékekkel, amelyek az egyetemes tervezés szempontjainak megfelelnek, így mindenki, látás-, hallás- és mozgássérült dolgozóknak is alkalmasak. Az iroda kialakítása lehetővé teszi, hogy fogyatékos személyek másokkal egyenlő módon tudjanak a központba bejutni, képzéseken részt venni, munkát végezni. Emellett ergonomikus, állítható bútorok, polcok, székek, asztalok kerültek beépítésre, amelyek bárki számára használhatóak, hiszen elérhető magasságúak, könnyen mozdíthatóak. Az irodában használt csengők és telefonok hallható és látható módon jelzik, hogy valaki be szeretne jönni, vagy telefonhívás van. Ugyanez vonatkozik a füstjelzőre, amely nemcsak hanggal, de fénnyel is felhívja a figyelmet a veszélyre.
Magyarországon ez az együttműködés mennyire jellemző?
Az utóbbi időben úgy érzem, hogy egyre inkább. Bár még nincs kötelező jogi szabályozás ezen a területen – de egyes országok, mint például Norvégia szabályozása nagyon jó irányt mutat – nálunk is vannak pozitív példák, apró lépések. Ezek közül kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a FESZT nemrégiben a BKK-val aláírt egy együttműködési megállapodást, melynek egyik fontos eleme az egyetemes tervezés alkalmazása az új fejlesztéseknél és a szolgáltatások kiválasztásánál. Azt gondolom, hogy amikor egy szolgáltatást fejleszteni szeretnénk, akkor azt innovatív módon kell megtenni, hogy ha az eddigi módszerek nem váltak be, újakat kell alkalmazni, immár az egyetemes tervezés elveit követve, mely már egy magasabb, mindenki számára hozzáférhető és kényelmesebb szintet jelent.
Nyilván a módszer elterjesztését kötelező jogi szabályozás, a szabványosítás és a jó gyakorlatok segíthetik, mely irányába az Európai Unió is lépéseket tesz, elsősorban a szabványosítás által. Fontos kezdeményezésnek tartom, hogy az egyetemes szabványok kidolgozására létrejött munkacsoport a szabványjogi szervezeteken és az akadálymentesítési szakértőkön túl a fogyatékos emberek országos és európai szervezeteinek képviselőivel, mint potenciális felhasználókkal is együtt dolgozik. Éppen ez az, amelyben a mi kis magyar egyetemes tervezés központunk már előremutató volt.
A FESZT maga is tökéletes példája az együttműködésnek, hiszen sok esetben problémaként elhangzik, hogy maguk a különféle fogyatékossággal élő emberek csoportjai is széthúznak.
Valóban, sokszor probléma ez. A FESZT, mint ahogy az egyetemes tervezés is, mindenkinek és mindenkihez szól, magában foglalja az Autisták Országos Szövetségét, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségét, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségét, a Magyar Szervátültetettek Szövetségét, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségét, a Siketvakok Országos Egyesületét és a Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesületét. Nagyon örültem 2014-es megválasztásomnak, mert így, összefogva ennyi szervezetet sokkal jobban és hatékonyabban tudjuk képviselni a fogyatékos emberek érdekeit, és ennek egyik nagyon fontos területe, az egyetemes tervezés.
Szerző: Mikola Orsolya
Forrás és a teljes cikk: jogiforum.hu
Előadás is lesz az óbudai klubnapon

Kép forrása: www.femcafe.hu
Vendégünk lesz Dr. Kiss János, aki a cukorbetegségről és a betegség megelőzéséről tart előadást.
Az előadás után kérdéseket tehetnek fel az érdeklődők a hallottakkal kapcsolatban.
Mindenkit szeretettel várunk!
Vasné Pintér Teréz
az óbudai látássérültek Lámpás klubjának vezetője
Tel: 06-70-377-32-65
E-mail: pinter.tereza@gmail.com
Igazi vakteszt a megye nyolcvan boltjában

Fotó: Kuklis István
Csongrád megye 80 üzletét – nagyrészt élelmiszerboltjait – járják végig gyengén látó, alig látó, fehér bottal, illetve kutyával közlekedő vak vásárlók tavaly április óta, idén februárig. Azt vizsgálják, mennyire segíti az üzlet vásárlás közben a sorstársaikat, akik Csongrád megyében közel 4000-en vannak.
A programot a Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesülete indította a Norvég Civil Alap közel 6 millió forintjából. Minden üzletnek elküldik, hogyan szerepelt a teszten, leírják, hogyan tud jobban segíteni ezeknek a vásárlóknak. A legnagyobb pontszámot elért áruházak vakbarát üzlet minősítést kapnak. Az ötlet iránt más megyék szervezetei is érdeklődnek.
Kötelező beengedni
„Ha beengedem, megbüntet a tisztiorvos!” – mondták egy makói üzletben a vakvezető kutyával érkező tesztelőnek. Az egyesületi elnök szerint sok vállalkozó tényleg ezt hiszi. Pedig egy 2009-es rendelet kimondja, a vakvezető kutyát üzletbe, vendéglőbe kötelező beengedni, ezért nem büntet a tisztiorvos. Csak akkor lehet kiküldeni, ha a környezetében lévők biztonságát veszélyezteti.
– Akárcsak a látó emberek, mi is vásárolunk, szeretünk bemenni vendéglőbe, és közben nem mindegy, mennyire boldogulunk egyedül, kapunk-e segítséget, innen a program ötlete – mondta Ballai Anna Mária, az egyesület elnöke. Például az is kérdés, hogyan lehet bejutni az üzletbe. Könnyű-e megtalálni a kosarat? Ha segítséget kér a vak ember, mit mond neki az eladó? Ha van online vásárlási lehetőség, egy nagyítóprogrammal lehet-e rajta keresni? Vannak negatív tapasztalatok. – A kérdésre, mennyibe kerül ez vagy az, olykor megkapjuk a választ: ki van írva – sorolja az elnök.
– Létezik egy okostelefonhoz hasonló eszköz, amellyel föl lehet nagyítani az írást. Ezt, aki még lát valamennyire, szívesen használja, amíg a biztonsági őr rá nem ripakodik, hogy tilos fotózni az üzletben… A kasszánál, a visszaadással is szokott gond lenni. Bár ez mindenkivel megesik, bennünk hamarabb felötlik, hogy ez szándékos volt.
Az elnök arra számít, hogy a program révén sorstársaik idővel több és szakszerű segítséget kapnak, így bátrabban vásárolhatnak. A kereskedő cégeknek az egyesület szívesen segít abban, hogy minél kevesebb gond adódjon.
Forrás és a teljes cikk: delmagyar.hu
Nyílt napot szervez a Fogyatékosügyi Központ

Kép forrása: rehabportal.hu
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiemelt figyelmet fordít a fogyatékossággal élő hallgatók egyénre szabott és szakszerű megsegítésére, az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtésére. Az egyetemen – az országban egyedülálló módon – szakemberekből: gyógypedagógusokból és informatikusból álló központ segíti a speciális szükségletű hallgatók tanulását, fejlődését.
A program során az alábbi témákban tudnak felvilágosítást adni az érdeklődőknek:
- a felvételi eljárásban megigényelhető többletpontok és a
- fogyatékosság igazolásának módja
- sikeres felvétel esetén a regisztráció menete
- nincs előnyben részesítés a kurzusfelvételnél, a fogyatékosság
- teljesíthető tárgyak alóli felmentés, követelménymódosítás
- többletidő a vizsgán
- a Fogyatékosügyi Központ szolgáltatásai: személyi segítők
- jegyzetelők biztosítása
- szociális-kommunikációs képességfejlesztés
- ügyintézésben való segítség
- IKT eszközök használatának tanítása
- eszközkölcsönzés
- tanulásmódszertani tanácsadás és tréning
- tananyag adaptáció
- karriermenedzsment tréning, stb.
- a HÖK segítségadásának módjai
- a kari koordinátorok szerepe
Információk:
- Időpont: 2016. január 22. 16:00-17:30.
- Helyszín: ELTE BTK, “A” épület 47-es terem.
- Cím: 1052 Budapest, Múzeum krt. 4.
A szervezők minden érintett és érdeklődő személyt szeretettel várnak, előzetes regisztráció nem szükséges.
Forrás: rehabjob.hu