Az Ady Endre Művelődési Ház adott otthont eme alkalomnak, melyre 2016. október 7-én, 9:00 órától került sor. A többi fórumhoz hasonlóan regisztráció után Mészáros Ágnes, a VGYKE alelnöke köszöntött mindenkit.

Az Országos Látásvizsgáló Bizottság részéről ma Illényi Eszter volt jelen, aki egy előadás keretein belül bemutatta a látásvizsgáló munkáját.

Ezt követte Fodor Ágnes, a VGYKE elnökének prezentációja, majd kezdetét vette a beszélgetés.

A résztvevők alacsony száma miatt most nem alakult ki három csoport, hanem egy nagy körben ülve vettük sorra a már jól ismert témákat:

1.Látássérült szülők a rendszerben

Újpesten a bölcsődék és az óvodák kapcsolata nagyon jó a VGYKE-vel. Ez mindenképpen pozitívum, amire építeni lehet. Az intézmények nyitottak az együttműködésre és nagyon készségesek. Probléma az elérhető információk hiánya. A szülők annyit tudnak, amennyit az utánjárásuk során elérnek, nincs egységes tájékoztató, pedig lenne rá igény. A tapasztalatok szerint sokan későn jutnak el a fejlesztési lehetőségekhez, ezért kimarad a korai fejlesztés. A kilenc újpesti bölcsőde mindegyike nyitott a látássérült gyerekek előtt, nem utasítanának el senkit, de az elmúlt években nem jelentek meg ilyen gyerekek. Az óvodák is nyitottak próbálnak lenni. Az érintett szülői észrevétel szerint azonban ez csak egy elméleti lehetőség, mert az ovis gyermekét nem fogadták, hanem egy másik intézménybe kellett íratnia. Így a közeli óvoda már szóba sem jöhetett. Az óvodák szeretnék, ha sor kerülhetne az intézmények akadálymentesítésére, mert bár elkezdődött valami, de még messze nem érték el a kívánatos szintet. Az óvodák és a bölcsődék is azt szeretnék, ha a szülők motiválva lennének, nem pedig szankciók fenyegetése miatt vinnék el orvoshoz a gyerekeket szűrésre. Azt tartanák fontosnak, hogy a szülők segítségnek érezzenek mindent, ne a terheiket növeljék. A szülők gyakran kerülnek két tűz közé.

A bölcsődék, az óvodák és a VGYKE is fontosnak tartja azt, hogy a szülőket bátorítani kell a kommunikációra. A helyi tapasztalat szerint az tud informálódni, aki kezdeményező a kommunikációban. A VGYKE megjelent szervezői vállalták, hogy az információáramlást segítik. A hozzájuk eljuttatott információkat közvetítik az érintett családok felé és az intézmények felé is nyitottak, mivel alapvetően is nagyon jó a kapcsolat a kerületi intézmények és az egyesület között.

2. Helyi ellátórendszer

A szülői tapasztalatok szerint, régebben jellemző volt a gorombaság, mára ez érezhetően változás alatt van. A kerületi bölcsik, ovik és a VGYKE között nagyon jó a kapcsolat. A szemorvosnál van várólista (körülbelül 4 hónap), de a szülői tapasztalatok szerint sürgős esetekben azonnal be lehet jutni, és a kerületi szakorvosok nagyon kedvesek, készségesek. Probléma, hogy a kötelező szűrés hiánya miatt néhány szembetegség csak 5-7 éves kor környékén derül ki, így a gyerekek lecsúsznak a korai fejlesztésről, ez pedig az egész életükre kihat, mert hátránnyal indulnak az alapfokú oktatás területén. Országos jelenség a szakemberek hiánya, mivel sok szakember átvonult a magánszférába, amit a legtöbb ember nem tud megfizetni. A bölcsikbe kijár orvos, akik a szembetegségekre is figyelnek, a kerületi ovikba ugyan orvos nem jár ki, de védőnő igen. A nem diagnosztizált látásproblémák észlelése az óvónőkre marad. Mivel fejlesztőpedagógus nincs, ezért az óvónőknek magukat kell képezni ezen a területen. Ez nem éppen ideális állapot.

A VGYKE kívánatosnak tartaná a korai fejlesztés érdekében a minden gyerekre kiterjedő szűrést. Ha lenne, és ennek köszönhetően időben észlelnék a látásproblémákat, akkor az érintett gyerekek nem indulnának hátránnyal az oktatásban. Ezzel minden megjelent egyetértett.

3. Elérhető fejlesztések, integráció megvalósítása

A bölcsik jobb helyzetben vannak, de oda nem jutnak el a gyerekek. Az mindenesetre előny, hogy aki Újpesten bölcsibe jut, annak jó eséllyel észlelik a látásproblémáit és elkezdődhet a korai fejlesztés. Szükség lenne a mindenkire kiterjedő szűrésre is, de nem szankciókkal, hanem motiválni kellene mindenkit, akinek ebben szerep jut. Kívánatos lenne az intézmények akadálymentessé tétele és az elkezdett ilyen jellegű fejlesztések folytatása. Ez hat a tényleges fogadókészségre. Sokat segítene a szülők informálása a látásproblémákról és a korai fejlesztés előnyeiről, mert vannak esetek, amikor csak iskolakezdéskor derül ki a látásprobléma. A szűrés és a mindenre kiterjedő informálás sokat segítene. Van szülői igény az átfogó informálásra.

A Látásvizsgáló felajánlotta, hogy bárkit szívesen fogad ingyenes konzultációra Újpestről (is). A VGYKE megerősítette, hogy segíti az információk áramoltatását.

A családias, kötetlen beszélgetés során számos hasznos tapasztalatot cseréltünk, eredményesen zárult a fórum.

Neumann Károly,

Ivanova Daniela