A megjelent védőnők elmondták, hogy a státuszvizsgálatokat szinte minden gyermeknél elvégzik, és ugyanazokat a jeleket figyelik, mint a Látásvizsgáló Központban. Ezek a következők:

• Külső jelek: hályog, kis-, és nagyszeműség
• Szemkontaktus felvétele bizonytalan
• Feltűnő, színes tárgyak iránti közömbösség
• Nem néz a mutatott irányba
• Figyelmen kívül hagyja az apró tárgyakat
• Nehezen követi a mozgó tárgyakat
• Ferde fejtartással nézegeti a tárgyakat
• Mozgása megkésett, ügyetlen
• Fél mászni, ugrani
• Nem szereti a mozgásos játékokat
• A hangot adó, nagy formátumú játékokat kedveli
• Ragaszkodik a biztonságot adó kísérőhöz

Az ellátórendszerek

Szóba került, hogy Zuglóban minden bölcsőde és óvoda integrált és akadálymentes.

Az óvoda és az iskola nem látja a gyermekegészségügyi kiskönyvet, ezért a szülő által elmondottakra építenek. A védőnők figyelnek arra, hogy ahol felfedeznek látássérülést, ott egyből a korai fejlesztőbe irányítsák a családot. A védőnői rendszer ilyen szempontból abszolút jól működik.

Statisztikák

A bölcsődébe kijár a pedagógiai szakszolgálat: a kerületben két gyógypedagógus végzi a munkát, és jövőre újabb két gyógypedagógus felvételére kerül majd sor.

A kerületben 993 férőhely van a bölcsődékben. Ebből körülbelül 40-nél dolgozik gyógypedagógus, és 15 intézmény rendelkezik szakvéleménnyel. A többi bölcsőde épp szakvéleményezés alatt áll, melynek gyermekei sem eshetnek ki a korai fejlesztésből, ezért Zuglóban velük is foglalkoznak.

A zuglói látássérültekkel foglalkozó iskolákban tapasztalható, hogy a más kerületekből és településekről bekerülő gyermekeknél kimaradt a korai fejlesztés, hátránnyal kerültek óvodába, s ezáltal az iskolát is hátránnyal kezdik el. Így adódik egy olyan furcsa helyzet, hogy Zuglóban nagy figyelemmel, gondossággal végzik a korai fejlesztést, mégis a zuglói iskolások jelentős része az, aki nem részesült idejekorán korai fejlesztésben.

Neumann Károly

és

Ivanova Daniela