Talán soha nem volt ennyire fontos, hogy megleljük a békét! Mai politikai helyzetünk elég kiélezett jeleneteket mutat a béke és a háború képeiről. De mit gondolnak a gyerekek a békéről? És hogyan látják a háborút?

A Lions Clubok Magyarországi Szövetsége is ezekre a kérdésekre keresi a választ, lehetőséget biztosítva a látássérült gyermekek részére, hogy „elmondhassák”, leírhassák, hogy nekik mit számukra a béke.

A pályázat célja, hogy világszerte támogassa a látássérült gyermekeket és bátorítsa őket az önkifejezésre.
A nemzetközi pályázat kiírója: Lions Club International
A pályázatot 2015-ben kellett leadni, az eredményhirdetésre és a díjátadásra március 11-én került sor Budapesten.

Sok pályázati mű érkezett a Szövetséghez, a legjobban sikerült esszék közül pedig egy mosonmagyaróvári kislány, Kadenszki Anita írása nyerte el az első díjat!

Anita az Újhelyi Imre Általános Iskola 4/a osztályába jár. Felkészítő tanára, Kránitz Cecília volt. Anita szeme nagyon gyenge, így a fődíjként kapott, 50.000 Ft értékű digitális nagyítót kifejezetten jól tudja használni a mindennapokban.

A fogalmazás továbbjutott a Lions nemzetközi zsűri elé is. Reméljük, ott is ilyen szép eredményeket produkál majd!

És akkor jöjjön a nyertes pályamű “vágatlanul”:

„Mindent a békéért

Negyedik osztályos tanuló vagyok, szüleimmel, nagymamámmal és 7 éves testvéremmel élek Mosonmagyaróváron. Nekem nehezen megy a tanulás, mert születésem óta gyengén látó mindkét szemem, horizontális nystagmus a betegségem neve. Jelenleg 9-es dioptria van a szemüvegemben mindkét szememre.
Mamámmal sokat beszélgetek, ő sokat mesélt nekem mi a háború, és mit jelent a béke. Nagyszüleink tapasztalata, hogy a háború nekünk, gyermekeknek csak tanulmány. Minden gyerek, legyen akár színes vagy fehér bőrű, mind békében szeretne élni. A Földön élő emberek mindegyike boldogan szeretne élni saját országában. De mindig vannak erőszakosak, akik a békétlenséget okozzák. Talán ha nem gyártanának fegyvert, akkor nem lenne ennyi háború, harag, és a háborúk elől menekülő sok felnőtt és gyerek.
A Földön sok különböző ember él, sokféle vallásúak. Mind az Istentől várják a békét, hogy szeretetben éljenek az emberek. Isten, ki a mennyekben jársz, hozd el a békét! A béke maga a lélek. A béke a szív tárháza. A béke egy szivárvány a szívekben. A béke segít a menekülteknek otthonra találni. A béke olyan, mint a tavaszi szellő, amely megérint. Összefogás nélkül soha nem lesz béke a Föld emberei közt. Én azt szeretném, hogy a bolygón minden gyerek boldogan élhetne. Ne legyen éhes száj, és anya nélkül felnevelkedő, írástudatlan gyerek. A nagymamám mesélte, hogy van egy olyan gyermekvédő szervezet, az UNICEF, akiknek a feladata, hogy a gyerekek jogai minden országban teljesüljenek. Én úgy tudom, a világon sok-sok felnőtt azon dolgozik, hogy minden gyermek békében és boldogan élhessen a Föld bármelyik országában.
Szeretet, család, otthon, béke, ez a legfontosabb. Nekem Magyarország a hazám, és mindig itt szeretnék élni, felnőni és tanulni. Mamám mesélt Teréz anyáról is, aki a világ sok országában segített szeretettel, hogy békében éljen minden ember, ő Béke Nobel díjas. Arról is beszélgettünk, hogy azok az emberek, akik sokat tesznek a világbékéért, Béke Nobel díjat kapnak. Szeretném, ha sok ember kaphatna ilyet, mert akkor jó világban élhetne minden ember.”

/Kadenszki Anita/

Forrás: infomovar.hu