A Zuglói lámpás klub tagjai 2019. szeptember 06-án Martonvásárra a Brunszvik kastélyba látogattak.

Brunszvik Antal, Mária Terézia királynőtől kapta a grófi rangot és a martonvásári birtokot. A kastély mai külseje az 1870-es neogótikus stílusú átépítéskor alakult ki. Az egyemeletes épület szabálytalan alaprajza, csúcsíves, nagy ablakai, a karcsú tornyok, támpillérek, fiatornyok, pártázatok együttese igazi romantikus hangulatot teremt.

Brunszvik Antal majd fia, Ferenc virágzó gazdaságot teremtett itt, a kastély köré pedig valódi földi paradicsomot varázsolt. A 70 hektár területű angolkertet Heinrich Nebbien tervei alapján alakították ki, a park Brunszvik Ferenc szívügye volt. Még egzotikus fákat is telepítettek ide, sőt, a városban folyó patak vizéből egy kis tavat és szigetet is létrehoztak. A park fái között megtalálható a mocsári ciprus, a páfrány fenyő, a juhar, a platán, a kocsányos tölgyek, a hársak közé amerikai szivarfát, balkáni vadgesztenyét ültettek. A park közepét kis tó foglalja el, benne sziget, hatalmas, árnyas fákkal és szabadtéri színpaddal, ahol nyaranta 3 alkalommal felcsendülnek Beethoven melódiái annak emlékére, hogy a XIX. század első évtizedében többször megfordult itt a halhatatlan zeneszerző.

Beethovent a környezet szépsége mellett a Brunszvik-családhoz, főként a család hölgytagjaihoz fűződő barátsága vonzotta erre a helyre. Ahogy a tehetséges zeneszerzők többsége, úgy Beethoven sem szívesen tanított, a lányokkal mégis szívesen foglalkozott néhány héten át.  Barátsága jeléül több darabját – köztük az Appassionata-szonátát – a család tagjainak ajánlotta. A park varázsa és a felcsendülő muzsika népszerűsége ma is töretlen. A kastélyban kialakított Beethoven Emlékmúzeumban a család nőtagjainak Beethovennel folytatott levelezését, valamint a művész és a család életével kapcsolatos dokumentumokat mutatják be. Látható többek között a zeneszerző hajtincse, szoborportréja és arcképe, megismerhetjük magyar vonatkozású műveit és egyéb magyarországi kapcsolatait is.

Az egykori főúri rezidencia ma a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának ad otthont.

Brunszvik Teréz is fontos szereplője a magyar történelemnek, ő alapította meg ugyanis az Osztrák-Magyar Monarchia első óvodáját, életre hívva az óvoda vagy akkori nevén kisdedóvó intézményét életében nyolcvan helyszínen. További érdekesség, hogy az első magyarországi karácsonyfa is ezen a martonvásári birtokon állt, szintén Teréz jóvoltából.

A parkot körbesétálva időnk gyorsan elszaladt, és a friss levegőn meg is éheztünk. A közelben lévő Postakocsi étteremben elfogyasztottuk három fogásból álló menünket.

Kissé fáradtan, de élményekkel gazdagabban értünk vissza Budapestre.

A programot Zugló Önkormányzata támogatta, melyet ezúton is köszönünk.