Egy igazán rendhagyó múzeumlátogatáson vettek részt azok, akik ellátogattak velünk a Józsefvárosi Múzeum állandó kiállítására.
Maga az intézmény egy szépen felújított saroképületben kapott helyet, amely a múzeumi kiállítótéren felül rendelkezik egy közösségitérrel is.
Maga a múzeum több szempontból is különlegesnek mondható. Egyrészt még nagyon új intézményről van szó, amely 2024 őszén nyitotta meg kapuit, másrészt ez Józsefváros első helytörténeti múzeuma, melynek létrehozásán már régóta fáradoztak a kerületben.
A teljesség igénye nélkül kiállításra került annak a bérháznak a kapuja, amelyben Psota Irén élt, de megtekinthettük egy, a kerületben több generáción át működő szűcs műhely szerszámait és néhány egyéb kellékét is.
De megismerkedhettünk a Május 1 Ruhagyár történetével is, ráadásul megfoghattunk pár olyan ruhát is a vállalat termékei közül, melyek a minőségibb ruhának számító “elegant” márka alatt kerültek értékesítésre.
Mindenkinek jó szívvel tudjuk ajánlani a múzeum kiállításának megtekintését, hiszen számos olyan tárgyat foghattunk meg, amelyek személyes történeteken keresztül adtak betekintést Józsefváros színes történelmébe.
Minden kedves résztvevőnek köszönjük, hogy jelen volt a Józsefvárosi Lámpás Klub februári klubprogramján.
A program Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat támogatásával valósult meg.
Horváthné Dunaveczki Leona és Nagy László
közösségi civilszervezők
A III. kerületi Lámpás Klub szokásos havi klubnapját február 21-én tartotta. A klubnap a farsang jegyében telt.
A klub elején Rátóti Krisztina röviden beszélt a farsang eredetéről, jelentéséről, jelentőségéről. Megtudtuk, hogy már az ókori görögök és rómaiak is rendeztek hasonló ünnepségeket, álarcos felvonulásokat, amelyek alapjául szolgáltak a mai farsang kialakulásának. 1283-ban találkozunk először írásos emlékekben a farsang szóval, amely bajor eredetű szó, és kezdetben fassangként használták. A magyar szó használatba is így került be, majd később alakult ki belőle a farsang szó.
A farsang nem vallási ünnep, a valláshoz csak annyiban van köze, hogy január 6-ától, azaz Vízkereszt napjától a Nagyböjt kezdetéig, húshagyó keddig tart. A farsang időszakában elbúcsúztatják a telet és köszöntik a tavaszt. Ezek az ünnepségek különböző álarcos felvonulások, zenés, táncos mulatságok keretében zajlanak. A farsang egyik nagyon fontos szertartása az ún. kiszebáb-égetés. A kiszebáb szalmából készül, amelyet vagy egy máglyán égettek el, vagy pedig egy koporsóba tették bele, és egy igazi temetést játszottak el, ez egy szerepjáték volt. Temetéshez illően öltöztek, különböző maskarákat is magukra öltöttek, így temették el a telet.
A farsang a karneválok időszaka is. A velencei karnevál, a rio-i karnevál, valamint a mohácsi busójárás a leghíresebbek ezek közül. Ilyenkor mindenféle ünnepségeket rendeznek a tél búcsúztatására, álarcokat, ijesztő ruhákat vesznek fel, hogy elijesszék a telet és köszöntsék a tavaszt.
A párválasztási ünnepségeket is ebben az időszakban tartják.
Az egész ünnepség sorozat húshagyó keddig tart, amikor még szabad húst enni, alkoholos italokat fogyasztani, táncolni, mulatozni. A húshagyó kedd utáni nap a hamvazó szerda, amikor már csak háromszor lehet étkezni, de csak egyszer lehet jóllakni. Majd a torkos csütörtök következik, amikor még egyszer megengedett a sok étel fogyasztása, a maradékokat is meg lehet enni. Nagypénteken viszont már kezdődik a böjt, amikor húst enni nem szabad.
A mohácsi busójárás is szóba került. Ez a XVIII. században Mohács környékére betelepített dél-szláv népcsoport, a sokácok hagyománya volt. A busók ilyenkor rövid szőrmebundát, szalmával kitömött nadrágot, csizmát vettek fel, valamint fűzfából kivágott, birka bőrrel díszített, kizárólag állati vérrel festett csuklyát és álarcot öltöttek magukra. Így vonultak fel, miközben kereplőkkel, kürtökkel és egyéb zajt keltő hangszerekkel ijesztették el a telet. A busójárás mindig vasárnap volt. Ma is tartják ezt a hagyományt, de már modernizált formában, inkább a látványra helyezik a hangsúlyt.
Rátóti Krisztina előadása után Pap Györgyné Anikó egy saját novelláját olvasta fel, majd pedig Papp Nóra egy, a farsanghoz kapcsolódó verssel örvendeztetett meg bennünket.
Ezután kötetlen beszélgetés következett. Nem hiányzott az ilyenkor megszokott harapnivaló és üdítőital sem.
Február közepén az MVGYOSZ új székháza első születésnapjának tiszteletére megrendezett „Hangról-Hangra” gálán jártunk az Erzsébetvárosi Lámpás Klub tagjaival.
A program első felében a Vakrepülés Színtársulat képviseletében Máj Krisztina előadásában hallhattunk könnyűzenei slágereket. Később operett melódiákkal szórakoztatta a nagyérdeműt Dezső Ágota és partnere. Hangulatos koncerten vettünk részt a tél egyik leghidegebb délutánján.
Az Orvostörténeti Múzeum kiállítását látogattuk meg tagjainkkal februárban.
Idegenvezetőnk az őskori, ókori, középkori, valamint a reneszánszkori orvoslás történetét mutatta be a tárlókban elhelyezett objektumokon keresztül. Tapintható tárgyakat is kaptunk: pl. egy koponyát, egy részeire szedhető szemet, valamint megszagolhattunk gyógynövényeket is. Végezetül hallhattunk egy rövid ismertetőt az anyák megmentőjének, Semmelweis Ignácnak az életéből, akinek hamvai a Múzeum falában nyugszanak.
Kray Zsuzsa és Acsay Péter
közösségi civilszervezők
A Kőbányai Lámpás Klub februári összejövetelét, havi klubnapunkat február 10-én tartottuk meg a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban.
Ezúttal a Braille írás volt a program középpontjában. Beszéltem arról, hogy Louis Braille 200 éve kísérletezte ki az írást, valamint, hogy milyen eszközökkel lehet létrehozni azt. Szó esett a Braille tábláról, valamint az írógépről is. Arról is beszéltem, hogy óvodás korban 6 rekeszes doboz segítségével kezdik el tanítani a gyermekeket a pontírás alapjaira. Kitértem az írás digitális világban való felhasználására, azaz, hogy például jelölésekre használják manapság. Szavakat, betűket is kirakhattak Braille jelgyakorló eszközök segítségével az érdeklődők.
Később kötetlen beszélgetéssel zártuk programunkat.
A XIX. kerületi Lámpás Klub február 6-án tartotta szokásos havi klubnapját. A klub vendége Gazdik Kati volt, aki az audionarrációról tartott előadást nekünk, majd kötetlen beszélgetés keretében tehettek fel kérdéseket a résztvevők.
Nagy örömünkre szolgál, hogy a Közmédia csatornáin – elsősorban a Duna Televízióban – egyre több magyar film érhető el audionarrációval. Egyik ilyen közkedvelt, Szinetár Miklós által rendezett sorozat a Rózsa Sándor című , mely vasárnap esténként 18:30-tól látható.
A különböző mobilapplikációk folyamatos fejlesztésével, akadálymentesítésével egyre több látássérült ember tudja önállóan igénybe venni az audionarrációs hangsávot, amelyet úgy tud elérni, hogy az alkalmazásban a hangsávot a magyar helyett eredetire állítja. Kati felhívta a figyelmünket, hogy törvény kötelezi az MTVA-t arra, hogy a vasárnap este 18 és 21 órás idősávokban vetített magyar filmek mindegyike audionarrációval ellátott legyen. Szerencsére már vasárnap délutánonként is láthatók audionarrált magyar filmek a Duna csatornán.
Arról is hallhattunk, hogy a közeljövőben pl. az 1981-ben a Hobo Blues Band tagjainak főszereplésével készült Kopasz kutya című film is vetítésre kerül majd.
A klub végén Rátóti Krisztina röviden beszélt a farsang eredetéről és történetéről: többek között, hogy a farsang vízkereszttől hamvazó szerdáig tart. Hallhattunk a sokácok által elterjesztett – Mohácson és környékén hagyományos – busójárásról is, mely a tél elűzésére szolgál, amelynek során a résztvevők hangoskodással, vidám mulatozással űzik el a telet. Végül Kriszta egy, a farsanghoz kötődő mesét olvasott fel Braille-könyvből – ezzel is tisztelegtünk a Braille-írás-olvasás-oktatás bevezetésének 200. évfordulója előtt.
A klubról ezúttal sem hiányozhattak a finom rágcsálni valók és üdítőitalok. Mindezek mellett Rátóti Krisztina egy finom csokitortával kedveskedett szervezőtársának, Ruzsa Viktornak, aki január végén ünnepelte születésnapját. A tortából természetesen mindenkinek jutott.
Érdeklődő Olvasóink további információkat találnak a Kispesti Lámpás Klub Facebook-oldalán.
Klubjaink Kispest Önkormányzatának támogatásával valósulnak meg.
Rátóti Krisztina és Ruzsa Viktor
XIX. ker. közösségi civilszervezők
Klubunk vendége Damjanovich Márta Szeniortánc oktató volt, akitől kaptunk egy kis ízelítőt a tánc varázsából. Először ülve végeztünk néhány bemelegítő ritmusgyakorlatot, majd állva táncoltunk egy kicsit zenére. A tánc kitűnő agytorna, amely a szellem frissen tartásához hozzájárul.
Majd tagjaink hallhattak egy rövid előadást a busójárás történetéről, és elfogyasztottuk az egyik társunk által sütött hagyományos farsangi fánkot is.
Acsay Péter és Krayné Faragó Zsuzsanna
közösségi civilszervezők
Egy februári hideg vasárnapon a Pinceszínházban egy igazán humoros darabot néztek meg a IX. kerületi klub tagjai.
„Mit mászkálsz meztelenül”, avagy milyen következményekkel jár, ha egy képviselő felesége a nagy melegben nem akar felöltözni, és még egy darázs is megcsípi nem éppen a legjobb helyen, és még a polgármester is betoppan, az újságíróról már nem is beszélve…
Hogy mi lesz a darab vége?-Az most titok marad, de aki megnézi, valóban jól szórakozhat.
A program a Ferencvárosi Önkormányzat támogatásával valósult meg.
A VGYKE szemléletformáló csapatának tagjai megkezdték 2025-ös munkájukat.
Január 10-én Dudikné Rácz Andrea,Czagány Izabella, valamint Tanai Csaba és Szamóca vakvezető kutya részt vett az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon.
Többségében középiskolás fiatalok próbálták ki a szimulációs szemüvegeket, kérdéseket tettek fel a látássérültek mindennapjairól és a vakvezető kutyákról. Szamócát meg is simogatták.
Január 13-án, 17-én és 24-én az Újpesti Károlyi István Általános Iskola és Gimnázium ötödik osztályos tanulói ismerkedtek meg a látássérüléssel. Az előadást szituációs játékok követték, melyek során kipróbálták a fehérbotos és vakvezető kutyás közlekedést. Végül megsimogathatták Pesa Anna Mária (Panka) kutyusát, Hablatyot is.
„Énekelj velem!” – vagyis Hoffmann Richárd és Gats Éva koncertjén járt a Ferencvárosi Lámpás Klub.
Az előadók eljutottak Az operettek világán át a repertoár keretében napjaink modern zenéjéig. Régi slágerek és új formációs dalok egyaránt megjelentek a 90 perces előadás során.
A nézőtér valóban együtt énekelt a művészekkel, egy felszabadult, könnyed esti szórakozás volt a jelenlévőkneka XIII. kerületi RaM-ArT Színházban. Tagjaink az emeleten foglaltak helyet, nagy számban jelentek meg egyesületünktől.
