Február 20-án a Fővárosi Önkormányzat szervezésében a Parasport Napja alkalmából Lélekmozgató Rendezvény került megrendezésre a Csili Művelődési Központban.
Az eseményt Szabados Ákos polgármester nyitotta meg köszöntőbeszédével, majd ezt követően kerekesszékes táncbemutató vette kezdetét.
A produkció után Egyesületünk alelnök asszonya, Mészáros Ágnes tartott szemléletformáló előadást a vakvezető kutyákról, majd az előadás végén a gyerekek legnagyobb örömére a kutyus simogatására is sor került.
Ezt követően filmvetítés következett a parasportolók világáról, illetve a gyerekek érzékenyítő foglalkozásokon is részt vehettek.
A Gyuricza Gergely nevével fémjelzett Urbán erotika fesztivál keretében 213 pályaműből választottak ki 20 verset vagy prózai alkotást, melyeket kiállítottak a belvárosi K6 Galériában.
Az erotikát mint témát, még mindig a hallgatás falai fonják körül, pedig az emberi lét, a társas kapcsolatok alapja. Kiveszőben van, mint minden, ami finom, lágy, selymes. Ezt a lassan elfelejtett érzést, hangulatot adták vissza a színművészek, akik a 213 beérkezett alkotásból a zsűri által legjobbnak ítélt 20 pályaművet tolmácsolták igazi átéléssel, nagy sikert aratva a telt házas előadáson.
Hangszínház. A régi idők rádiójátékainak varázslatos világába cseppent az, aki ezen a napon részt vett ezen a különleges előadáson.
Az író, Béres Attila a Práter utcai bérházak sírós-nevetős világába kalauzolta el a hallgatót, felidézve vidám és kevésbé vidám történeteket az öreg bérház lakóiról, mindennapjairól. És hogy mit jelent a kíntornász? Egy foglalkozást? Aki meghallgatta az előadást, annak kiderült!
A főbb szerepekben meséltek nekünk: Rák Kati,Sztárek Andrea,Kondákor Zsófi,Bodor Géza,Farkas Alpár,Hajnal János,Jánosi Dávid,Mesterházy Gyula,R. Kárpáti Péter,Várkonyi András.
A jó hangulatú este után a fellépő művészekkel közös fotó is készült.
A XIII. kerületi látássérültekkel indultunk egy izgalmas időutazásra a Rockmúzeumba.
Már az út elején kellemes meglepetés várt bennünket. A tárlat vezetőnk nem más, mint Zselencz László “Zsöci” művész úr volt, aki magyar basszusgitáros. Az Edda Művek és a Beatrice együttes révén vált országosan ismertté. Még mindig fellép több együttesben is.
Valamennyi teremben elmondta, melyik falon mit láthatunk, kivel, mikor mi történt egyes ereklye kapcsán. Történeteket mesélt, amiket nagy érdeklődéssel hallgattunk. Felsorolni, miket láttunk, nem lehet, betelne vele egy füzet is. Csak párat említenék: Mikrofonok, saját kézzel írott dalszövegek, nagygenerációs fal rengeteg aláírással (kb. 20 négyzetméter), a falon cintányérok, a mennyezeten fény gravírozással aláírások.
A koncertre berendezett színpad régi emlékeket idézett elő. A nagyteremben gitárok és fellépő ruhák sorakoztak, kísérőnk majd mindegyikhez fűzött történeteket.
Időutazás a rockvilágba – gitárok a falon
Nagy köszönettel tartozunk a művész úrnak a látássérülteknek is élményt nyújtó tárlatvezetésért.
Tanulás vakon iskolában, segítünk elképzelni az érdeklődőknek a hogyanokat
Megjelent a Zéró látás, színes hétköznapok című videósorozatunk legfrissebb része YouTube-csatornánkon. Az alábbiakban részleteiben is ismertetjük (tartalom, stáblista stb.), ám ha ön azonnal szeretne rákattintani a videóra, íme: 20. rész: Tanulás iskolában
Mondhatnánk azt is, hogy folytattuk a sorozatot a sorozatban. Miért? Az előző részben röviden vázoltuk, hogy egy vak embernek bizony olykor olyan dolgokat is meg kell tanulnia, vagy újra kell tanulnia, melyek másoknak természetesek. Mik ezek? Miért nem tudtuk egy rövid részben összefoglalni a tanulás témáját? Ha még nem találkozott ezzel a résszel és kíváncsi rá, akkor az alábbi hivatkozásra kattintva megtalálja a videót: Zéró látás, színes hétköznapok 19. rész: A tanulás ezer arca
Hadd ajánljuk a lejátszási lista megtekintését is, ahol minden részt összegyűjtöttünk!
Miről szól a 20. rész?
Általános iskola, gimnázium és felsőoktatás, hogyan boldogulhat a vak diák? Írás, olvasás, szemléltetés, eljutás az iskolába, segítség az iskolában, mind-mind érdekes kérdés, ha vak tanulókról van szó. Nem igaz? Gyerekek kérdéseit hozták az alkotók, melyek megválaszolásakor a felnőttek is mindig nagyon figyeltek.
Mit adhat nekünk, vagy látó embertársainknak ez az epizód?
Vak sorstársainknak például újra egy kis nosztalgiát. emlékezzünk vissza régi iskolánkra, iskoláinkra! A jó kis sztorikra, s hogy mit és hogyan tanítottak meg nekünk az általános iskolában, a gimnáziumban, a főiskolán, vagy az egyetemen!
Látó embertársainknak érdekes lehet végig gondolni, hogy bizony a vak emberek milyen kihívásokkal néznek szembe az oktatási rendszeren belül, amikor tanulnak. Egy jó beszélgetés alapjául szolgálhat ez a rész is nem csak baráti, családi körben, de iskolások, felnőttek körében is, vagy egy szemléletformáló foglalkozás előtt is.
Kérjük, szóljon hozzá ehhez a részhez is!
Bátorítjuk önöket, hogy a YouTube-hozzászólásoknál osszák meg velünk saját tapasztalataikat a témában! Ha valaki rátalál erre a videóra a későbbiek folyamán, s érdeklődne, akkor bizonyára elolvassa majd a hozzászólásokat is, amikből ő is tanulhat. A részek rövidsége okán nincs lehetőség mindent részletesen bemutatni, a hozzászólásokból viszont lehetőség nyílik mindannyiunk számára a történetek, tapasztalatok kiegészítésére. ilyen módon is hozzájárulhatunk egyesületünk szemléletformálómunkájához.
Képleírás és felirat
Felhívjuk vak érdeklődőink figyelmét, hogy ehhez a részhez is, mint mindegyikhez, képleírás is készült. Aki nem látja a videót, de szeretné tudni, hogy mi látható az elhangzó szöveg közben, megtudhatja. Ez a videó leírásában lesz megtalálható.
Hallássérült nézőinknek, akik látják elolvasni a feliratot, s nekik ez segítség, kontrasztos megjelenítéssel biztosítottuk azt.
Kérjük, ossza meg környezetével a videó linkjét!
Minden rész abból a célból is készül, hogy érdekes és hasznos információkat adjunk át szórakoztató, pozitív hangvételű rövid videók formájában azoknak, akik érdeklődnek a gyengénlátó emberek élethelyzete iránt. Bátran ajánljuk tehát tagtársaink látó barátainak, ismerőseinek, tanárainak, osztálytársainak, iskolatársainak, egyetemi hallgatóknak a sorozat minden eddigi részét is.
A jelenlegi rész stáblistája
Ötletgazda, hangfelvétel és hangszerkesztés, forgatókönyv: Horváthné Dunaveczki Leona
Képi- és videóanyagok készítése, felkutatása, feliratozás, videó szerkesztése, képleírás: Karcub Katalin
Szöveggondozás és egyéb utómunkálatok: Duplinszki Katalin
Érzékenyítés a rákosmenti Czimra Gyula Általános Iskolában
2024. február 16.
Idén is folytatódik a rákosmenti Érzékenyítő Mintaprogram, melynek első állomására Rákoshegyen, a Kép utcában került sor. Velünk tartott két kollégánk: Jánosi Vera és Pesa Panka, akit elkísért Hablaty nevű vakvezető kutyája is.
Csapatunk az iskola tornatermében helyezkedett el, és az osztályokat két részre osztottuk. Míg az osztály egyik része a látássérülés fogalmával és a beszélő eszközökkel ismerkedett, az osztály másik fele a fehérbotos közlekedésről és a Braille-írásról szerezhetett információkat. Ezután az osztály két fele helyet cserélt egymással.
A végén kérdéseket kaptunk: volt, akit az érdekelt, hogy miként tisztálkodunk, míg mást az foglalkoztatott, hogy milyen módon ismerkedünk egymással.
A VIZUÁLIS KULTÚRA MINDENKIÉ
Februári LÁMPÁS KLUB Békásmegyeren
2024. február 16.
Alig, hogy elkezdődött az idei év, máris vége a Farsangnak. Kezdetét vette a húsvéti Nagyböjt időszaka.
Mi sem tétlenkedünk. Februári klubnapunkon a Messenger segítségével videóhívásban Balvinszky Orsolya,Zürichben élő gyógypedagógussal, képzőművésszel beszélgettem. Orsi már két évtizede készít látássérültek számára is érzékelhető tapintható képeket. Még 2005-ben ismert meg egy látássérült fiatalembert még Budapesten, ennek kapcsán készített először olyan képet, amelyet neki is meg tudott mutatni. Képeinek különlegességét az adja, hogy elkészítésük során nem csak különböző festékeket, hanem más alapanyagokat, például ruhadarabokat, különböző textíliákat is felhasznál, ez által még élvezetesebbé téve a képet azok számára, akik kizárólag tapintás útján képesek érzékelni a műalkotásokat. Mert igen, ezeket nyugodtan nevezhetjük műalkotásoknak, valamennyi kép nagyon aprólékos munkával, kiváló kézügyességgel készül.
Orsolya emellett sajátos nevelési igényű gyerekekkel foglalkozik főállásban, mint gyógypedagógus. Jelenleg egy svájci kislány mindennapi tevékenységét segíti. Folyamatosan tanulja a német nyelvet, mint mondja, nem egyszerű elsajátítani, kizárólag az utcán, magától nem tudja megtanulni az ember, mert nagyon nehéz.
Őszintén remélem, hogy Orsival hamarosan személyesen is lesz alkalmunk találkozni, amikor Budapesten lesz – azonban most még nem tudta megmondani, mikor kerül erre sor.
Klubunk második részében megismertük új Lámpás munkatársunk, Pataky Andreát, aki hamar megkedvelte új munkahelyét, és Tagjaink is hamar megkedvelték őt. Andrea korábban rendezvényszervezőként dolgozott, de foglalkozott kamaszokkal is, így egy iskolai szemléletformáló foglalkozás során került kapcsolatba látássérültekkel. Három éve Meniere beteg lett, ennek következtében hallásában korlátozottá vált. Megváltozott munkaképességűként , idén február 1-től a VGYKE-nél dolgozik a lámpások segítőjeként. Bízunk abban, hogy minél több alkalommal el tud jönni hozzánk.
További információkat, képes beszámolókat az Óbudai Látássérültek Klubja közösségi oldalán talál.
A siketvakságról és a fogyatékosság elfogadásáról
2024. 02. 15.
Az erzsébetvárosi Lámpás klub havi összejövetelét február közepén tartotta meg.
A siketvakságról és a fogyatékosságunk elfogadásáról szólt az alkalom. A siketvakság fogalmát saját állapotának bemutatásán keresztül ismertette Lenkainé Vajda Viktória, meghívott vendégünk. Ezután minden résztvevő, aki szerette volna, elmondhatta saját viszonyulását fogyatékosságához. Beszélgettünk arról, a család miként viszonyul általában egy fogyatékossággal élőhöz, és ez ügyben mit tapasztaltunk a saját életünkben.
Tapasztalatokban gazdag délutánt töltöttünk együtt.
A rákosmenti lámpások a Mentőmúzeumban jártak
2024. február 14.
Mi, Rákosmente lámpásai a Markó utcai Mentőpalotába szerveztünk programot.
Az esemény első részében az igazgató mutatta be röviden az épület történetét, amelyből megtudtuk, az első vezetője dr. Kresz Géza volt, akinek a nevéhez a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület létrehozása fűződik.
A program második részében az előadó szakápoló segítségével ismételtük át az elsősegélynyújtás menetét. Bemutatásra került az ambu baba, amelyen ki is próbálhattuk az újraélesztést, megismerkedtünk a defibrillátor használatával és a Heimlich-féle műfogással is, mely utóbbit akkor alkalmaznak, amikor valakinek idegen test került a légcsövébe, és segítség nélkül nem tudja felköhögni.
Ezúttal tagjaink nagy örömére recepteket osztottunk meg egymással, így a klub végére mindenki jól lakhatott gondolatban. Hagyományos és érdekes receptek is felvonultatásra kerültek. Megtudhattuk például, hogyan lehet csirkéből halászlevet készíteni, vagy miként készül a lecsókrém.
A klub második felében kötetlenül beszélgettünk egymással, majd a program végén meghallgathattunk egy verset.
Gyönyörű tavaszias délelőttön sétáltunk a Vajdahunyad Várban található Mezőgazdasági Múzeum különleges kiállítására, ugyanis a Csodálatos cirkuszvilág – nemzetközi cirkusztörténeti kiállítást látogattuk meg kis csapatunkkal. Nyilván azt a milliőt, élményt nem kaphatjuk vissza a kiállításon, mint a cirkuszban az előadásokon, de sok mindent megtudhattunk a Magyar Cirkusz történetéről.
A magyar artistaművészek és cirkuszi dinasztiák, relikviák, a cirkusz-képzőművészet és filmművészet jeles alkotásai, fényképek, dokumentumok tekinthetők meg, melyeket csodálattal néztük, olvastuk, hallgattuk. Láthattunk még szebbnél szebb kosztümöket, maketteket, csodákat: élethű installációk drótkötélen, golyón, ugródeszkán és egyensúlyozó apparáton. Először láthatóak együtt a nemzetközi cirkuszi örökség legkiválóbb külföldi gyüjteményei és múzeumai.
Cirkusz kicsit másképp – kiállítottak egy száz éves, eredeti lovas körhintát is.
Nagyon jól éreztük magunkat ezen az igazán különlegesen színes, érdekes, izgalmas interaktív kiállításon. Csak ajánlani tudjuk mindenkinek.
Februári pesterzsébeti Klubnapunkon vendégünk volt Kiss Márta és Tanai Csaba, akik beszéltek nekünk a vakvezető kutyákról.
Többek között szó esett arról, miért is döntöttek a vakvezető kutyák mellett, mennyiben könnyítik meg a közlekedést, valamint beszéltek a kutyusokkal kapcsolatban felmerülő költségekről, saját tapasztalataikról, és a vakvezető kutyával történő közlekedés tanulásának folyamatáról is.
Mivel a tagok között van, aki már beadta a vakvezető kutyára vonatkozó igényét, illetve van, aki tervezi, ezért nagyon sok kérdés merült fel a témát illetően, és szuper hangulatban telt a klubdélután.
