Végre újra együtt

 

Egy hosszabb szünet után a XVI. kerületi tagok ismét személyesen találkozhattak, a régi, megszokottan jó és családias hangulatban, a régi, megszokott időpontban és helyen, a Napraforgó Központban.

Sok megbeszélnivalónk volt, az elmúlt hónapok élményei mellett a nyár elkövetkezendő programjait is átbeszéltük, így szóba kerültek a szentendrei kirándulás és az állatkerti séták is.

A jó hangulathoz pedig a finom pogácsák és üdítő mellett hozzájárult Jana szép pánsíp-muzsikája is, akinek köszönhetően kis ízelítőt kaphattunk az indiai kultúrából.

A klubnap online videó-felvétele megtekinthető a XVI. kerület lámpás-oldalán a Facebookon.

Kollárszky Boglárka, Aranyiné Kmett Olga és Istók Imola
Közösségi civilszervezők

Narráció

 

Zala György: Erzsébet királyné szobra
1932

Kevés budapesti szobor van méltatlanabb helyen, mint a magyarok egyik imádott királynőjének, Erzsébet királynénak szobra. Természetesen lehet ezzel vitatkozni, de az eredetileg a Március 15. téren felállított szobor áthelyezése a Döbrentei térre nem tűnik szerencsés döntésnek. Ez a tér gyakorlatilag a forgalmas közlekedési utakkal körbevett csöppnyi zöld terület. Itt fut az Erzsébet-híd le- és felhajtója, itt megy a rakpart valamennyi villamosa. Bár zöld fák veszik körül a szobrot és talapzatát, mégis kissé eldugottnak érezhetjük a helyet. Aki nem tudatosan keresi, az aligha pillantja meg.

A szobor egy kör alakú, alacsony kő emelvényen áll, amelyet már megviselt az időjárás. (1. kép) A töredezett kőlapok alól kikandikál itt-ott a növényzet. A kör közepén elegáns márvány talapzaton arany nyomtatott, klasszikus talpas nagybetűkkel olvasható: Erzsébet királyné és alatta 1837-1898.

Kőemelvény

A talapzaton látható a királyné bronz szobra. (2. kép) Az alakot a szobrász egy padon ülve jelenítette meg. A pad gazdag díszítőelemei között akadnak növény- és virágfűzérek, illetve akantuszlevelek is, amelyeket eddig a klasszicista épületek oszlopainak fejezetében láthattunk. A királyné megfogalmazásából kiérződik mindaz, amit a magyar nép imádott királynéjáról gondolt. Szépség, finomság, kedvesség, méltóságteljesség. Érződik rajta egyfajta közvetlen anyai gondoskodás. Ruházatát finoman leomló, de érzékelhetően súlyos anyag alkotja, a szobrász nem dolgozott rajta ki semmilyen apróbb díszítést. Fején díszes korona és fejét fedő fátyol található, amely lágyan omlik le vállára és takarja be részben mindkét karját. Erzsébet királyné híres volt gyönyörű hosszú hajáról, ennek a súlyos hajtömegnek egy része koszorúként elhelyezett hajfonatként díszíti fejét és bukkan elő a korona alól. Bal keze a pad karfájára helyezett virágcsokron nyugszik. Jobb keze lábán nyugszik, de ujjai nem simulnak a lábára, hanem könnyedén felemelkednek. Olyan hatást kelt, mint amikor valaki szórakozottan ujjaival dobol.

Erzsébet királyné szobra

Jobb keze mellett a pad karfáján egy bagoly bújik meg, amely a bölcsesség jelképe és talán a királynénak tulajdonított bölcs és diplomatikus viselkedését mutatja ki. (3. kép) Úgy tartották ugyanis, hogy ő volt a legfőbb védelmezője a magyaroknak a Habsburg Birodalomban és közbenjárása nagyban hozzájárult az 1867-es Kiegyezéshez is. Erzsébetet magyarok iránti rajongása sarkallta arra, hogy 1863-ban elkezdjen magyarul tanulni, sőt még egy magyar udvarhölgyet – Ferenczy Ida – is felvett maga mellé. A királyné kissé finom és kedves mosolyával tekint le maga elé, illetve a szobor előtt állókra, kedves magyar alattvalóira.

Bagoly

Ahogy a szobrok történeteit olvasva már megszokhattuk, nem ritkán változtatnak helyet a városban és sokszor születésük körülményei sem egyszerűek. Ahogy Anonymus szobra is több tervváltozatot igényelt, így Erzsébet királyné szobrának tervét is csak a sokadik (pontosabban az ötödik) pályázati kiírásakor fogadta el a zsűri. Az 1898-ban Genfben merénylet áldozatává vált királyné szobrára közadakozást indítottak (akárcsak Vörösmarty Mihály költő szobra számára), és közel két éven belül egy igazi vagyont, másfél millió koronát adományoztak egy méltó emlékmű számára. 36 fős szoborbizottságot hívtak össze, akik az 1902-ben kiírt pályázatra beérkezett művek között nem találtak egyetlen egy megfelelőt sem. Az elsőt még további három sikertelen kiírás (1903, 1909, 1913) és egy világháború követett, míg végül az 1920-as ötödik pályázaton Zala György szobrász pályaművét már méltónak ítélte meg a bizottság. Ünnepélyes felavatására így 1932. szeptember 25-én került sor, de az összegyűlt pénz értéke az idő közben jelentősen leromlott, így az eredeti elképzeléseknél szerényebb kivitelezésre kerülhetett sor. Az Eskü téren (ma Március 15. tér) felállított szobor pedig csak köztéri szobor viszonylatban rövid ideig állhatott a számára kijelölt helyen, ugyanis a II. világháború után 1953-ban lebontották. Szerencsére elkerülte a beolvasztást és 1986-ban ismét felállították jelenlegi helyén.

Somogyi-Rohonczy Zsófia
AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület

Mentálhigiénés szakember Rákosmente júliusi online klubján

 

Rákosmente lámpásai július 19-én online klubnapot tartottak.

Erre az alkalomra Dupaj Mónika látássérült mentálhigiénés szakembert hívták meg, aki röviden megosztotta a hallgatókkal az élettörténetét. Mónika jelenleg a Budapesti Gazdasági Egyetemen dolgozik oktatásszervezőként. Munkája során számos nehézséggel kellett megküzdenie a látássérültségéből fakadóan, de akarattal, pozitív hozzáállással, valamint a kollégái segítségével sikerült minden akadályt leküzdenie. Mónika egy éve szerzett mentálhigiénés szakképesítést az egyetemen. Ennek okán felajánlotta támogatását sorstársai részére segítő beszélgetések formájában mintegy 2 hónapig térítésmentesen.

Mónika elérhetőségei a lámpásoknál megtalálhatók, bátran jelentkezzen, aki szeretné igénybe venni.

Acsay Péter és Krayné Faragó Zsuzsanna
közösségi civil szervezők

Balázs Zsanett interjúja Lukács Katalinnal, az LPE elnökével

 

A Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete Pest megyében több kistérségi egyesületet működtet.

A VGYKE a szakmai segítségnyújtás mellett fontosnak tartja, hogy a látássérültek helyi szinten, aktívan működő, elfoglaltságot és lelki támaszt egyaránt nyújtó közösségeket hozzanak létre, és tartsanak fenn, illetve tevékenyen működjenek közre a döntéshozatalban és a közéletben. Legújabb sorozatunkban a VGYKE kistérségi egyesületei mutatkoznak be.

Ebben a műsorban a Látássérültek Pilis Völgye Egyesületének tevékenységébe, munkájába nyerhetünk betekintést.

Hangfelvétel készítése, vágása és szerkesztése: Balázs Zsanett

Narráció

 

Ligeti Miklós
Anonymus szobra
1903

A narrációk sorában több szoborról is esett már szó. A sorban találunk antik istenről készült alkotást (Hermész szobra a Váci utcában), neves költőről és hőseiről mintázott emlékművet (Arany János szobra a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében), vagy éppen egy érzelem megörökítését (Franz Xavier Messerschmidt síró feje). Van amikor a mester rendelkezésére áll az ábrázolandó személy teljes valójában vagy éppen a hagyományokra alapoz és az alakja jellemző attribútumokkal látja el munkáját. Ligeti Miklós 1903-ban viszont tényleg nehéz fába vágta a fejszéjét. Egy olyan híres alak megformázására adott be tervet Bánffy Dezső miniszterelnök kérésére, akiről szó szerint semmit se tudunk. Ez a személy nem más, mint Anonymus Béla király jegyzője.

Lássuk, hogy mit is tudunk erről a történelmi figuráról! Az Anonymus is már azt jelenti, hogy névtelen. Munkáit úgy írta alá, hogy „P. dictus magister”, tehát P. mester. Azt is tudjuk róla, hogy valószínűleg a 12. század végén és a 13. század elején élt és vélhetőleg III. Béla király jegyzője volt. Művével, a Gesta Hungarorummal vonult be a történelembe. Ő írta le a legrészletesebben a magyar honfoglalás történetét. Művének egy 13. századi, latinul írt példányát ma az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzik.

A ma a Vajdahunyad várában álló szobor burjánzó zöld növényzet koszorújában, márványból faragott és alapzaton álló, karfás kő padon ül (1. kép). A pad talapzatán vésett felirat olvasható csupa nyomtatott nagy betűvel: Anonymus – Gloriosissimi Belae regis nótárius, azaz Anonymus – A legdicsőségesebb Béla király jegyzője. Az 1,9 méter magas bronz szobor testtartása félelmetesen életszerű. A csuklyás alak kissé berogyasztott vállakkal hátra dől a padon, jobb kezét a stilizált karfára helyezi, ebben nádtollat tart.

A szobor

Kézfején finoman kirajzolódnak az erek, az íráshoz használt tollat lazán mutató és középső ujja között tartja. (2. kép) Hosszú csuhája alól kivillanó csizmás lábai közül a jobb lábfejét egyenesen a talajra helyezi, ám a bal kissé talán esetlenül és csámpásan befelé fordul. Ez az apró szabálytalanság azt az érzetet kelti, mintha csak az imént huppant volna le padjára az alak.

Toll és arc

Az ülő figura mellett a bal oldalon kinyitott vaskos kódex látható, lapjain a Gesta Hungarorum szövegéből vett részlet olvasható díszes P betű iniciáléval részletgazdagon kidolgozva (3. kép). A középkori szerzetesek ruházatáról megmaradt feljegyzések és festmények alapján fogalmazta meg Ligeti Miklós Anonymus öltözetét is. A földig érő szerzetesi csuha kiegészítéseként csúcsos végű csuklya fedi a jegyző kissé lefelé döntött fejét. A csuklyát mélyen arcába húzza az alak, ezáltal arca jelentős része a szemlélő elől eltakarva marad. Csak ha egész közel megyünk és bekukkantunk a csuklya alá, láthatjuk a Ligeti által elképzelt arcot. A már idősödő férfi szemöldökét kissé ráncolja, arcát határozott vonalú orra teszi karakteressé. A csuklya nyakrésze alsó ajkát és állát elfedi.

Gesta Hungarorum

Az arc, illetve arctalanság terén érünk el a szoborhoz kapcsolódó legizgalmasabb történethez. Az Anonymus szobor ugyanis része volt annak a tíz szoborból álló adománynak, amelyet Ferenc József ajánlott fel a magyar fővárosnak. Ennek az adománynak pár darabjával már megismerkedhettünk a Kodály Köröndön és a Milleniumi Emlékmű esetében. A névtelen jegyző alakjának megformázására Bánffy Dezső miniszterelnök kérte fel Ligetit, ám a döntésre egy neves művészekből álló zsűrit hívtak össze. Az első terv bizony szó szerint sokkolta a bírákat, amikor az akkor 27 éves fiatal szobrász, Ligeti Miklós eléjük tárta azt. Megdöbbenésük egyik oka az alak arcának elrejtése volt (ekkor még egyáltalán nem formázta meg Ligeti az alak arcát), de a szobor aszimmetrikus kompozíciója se nyerte el a zsűri tetszését. Persze voltak a tervnek támogatói is és végül szavazategyenlőség alakult ki. Úgy határoztak, hogy a miniszterelnök döntsön a terv sorsáról, aki olyan változatot kért a szobrásztól, amelyen már az arc is látszik. Mire elkészült ez a változat, addigra már 30 tagúra duzzadt a zsűri, ahol pedig már az eredeti, rejtett arcú változatra esett a választás és a legenda szerint össze is törették a művésszel a második tervet. Ennek persze ellentmond az, hogy a második változatról, tehát a látható arcról készült szoborról készült bronz másolatot megvásárolta a Szépművészeti Múzeum, sőt a Magyar Nemzeti Galéria kiállításán meg is tekinthető ez a változat. Összetörték vagy sem, igaz-e vagy sem a tervekről szóló történet, annak mindenképp örülhetünk, hogy a városligeti Vajdahunyad várában sétálva megcsodálhatjuk Ligeti szobrát.

Somogyi-Rohonczy Zsófia
AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület

Meghívót kapott a VGYKE a Terézváros klímacselekvési terv és környezetvédelmi program ismertetőjére

Fotó: Adrián Zoltán/kepszerkesztoseg.hu
 

A VGYKE Meghívót kapott a Terézváros – a klímacselekvési terv és környezetvédelmi program ismertetőjére, amelyen részt vettem.

Helyszín: Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtér (1067 Budapest, Eötvös u. 10.)

Temesvári Szilvia, Terézváros zöld ügyekért felelős alpolgármestere a kerület készülő környezetvédelmi, klíma és éghajlat változási cselekvési tervéről tartott szakmai beszélgetést.

Terézváros környezetvédelmi programja 2002-ben készült. Megvalósítása, a papíron történő frissítése nem történt meg. Ahhoz, hogy a kerület zöldítését hatékonyan és szakszerűen lehessen megvalósítani, időszerűvé kellett válnia a programnak.

Temesvári Szilvia alpolgármester asszony előadást tart.

Fotó: Adrián Zoltán/kepszerkesztoseg.hu

A konferencián Szőke Balázs, a Vibrocomp Kft. szakembere ismertette a környezetvédelmi program készítésének hátterét és a tervezési program bemutatását.

A stratégiai zajvizsgálatok és a levegőtisztaság védelmét a Vibrocomp Kft. szakembere, Silló Szabolcs ismertette.

A SECAP (Fenntartható Energia és Klíma Akcióterv) tapasztalatait Silló Szabolcs, a Jóügy Kft. szakembere mutatta be.

A konferencia végére maradt, de fontosságát tekintve a sor elejére kívánkozik Heltai László, a környezetvédelmi bizottság elnökének a Környezeti nevelés Terézvárosban címmel megtartott előadása.

Heltai László elnök úr előadása

Fotó: Adrián Zoltán/kepszerkesztoseg.hu

Végül a kérdésekre, hozzászólásokra került sor.

Lukács Erzsébet Böbke
VI. kerületi közösségi civil szervező

Klubnapunkon nyári események kerültek középpontba

 

Július 9-én Békásmegyeren a Közösségi Házban klubnapot tartottunk. Úgy terveztük, hogy az épület kertjében leszünk együtt, de a hirtelen jött eső miatt bent kellett maradnunk.

Ennek ellenére nagyon örültünk egymásnak. Nyári élményeinkről kezdtünk beszélgetni. Valaki két nyaralás között volt éppen, másik tagunk a terveiről beszélt. Közös programot is tervezgettünk egy későbbi időpontra, amikor újra együtt lehetünk majd.

Mielőbbi találkozásunk reményében búcsúztunk el egymástól.

Vasné Pintér Teréz és Pintér Dalma
Közösségi civilszervezők

Szemléletformáló délután a zuglói hittan táborban

2021. július 7-én délutánra meghívást kaptunk a zuglói Evangélikus Egyház nyári hittan táborába, ahol vegyes korosztályú gyerekek vártak bennünket. Kollégámmal, Tanai Csabával és Bonca nevű vakvezető kutyájával érkeztünk a Bosnyák téri templom háta mögött lévő táborba.

A gyerekek nagyon érdeklődőek és nyitottak voltak. Először a látássérültség fogalmát beszéltük meg, majd megismertettük velük a Braille írást, az okos eszközök és a számítógép használatát, kipróbálták a fehér bottal való közlekedést, megbeszéltük a vakvezető kutyával való közlekedést és szabályokat, bemutattuk a helyes segítségnyújtást. Nagyon sok érdekes kérdést tettek fel, amire igyekeztünk válaszolni, így remélhetőleg sok információval és tapasztalattal lettek gazdagabbak, így bátrabban segítenek majd a látássérült embereknek. Boncát és Gandhit, a két vakvezető kutyát -akiknek nagyon melegük volt- nagy örömmel simogatták.

Kutyasimogatás

Köszönjük a pedagógusok meghívását és a fogadtatást, amiben részesítettek bennünket!

Kiss Márta
közösségi civil szervező

Ismét együtt a rákosmenti klubban

 

Rákosmente lámpásai hosszú szünet után 2021. július 6-án klubnapot tartottak, ezúttal a Rákosligeti Katolikus Körben, mert megszokott helyük gyerektáboroztatás miatt zárva tartott.

A program elején megemlékeztek a koronavírusban elhunyt tagjukról. Ezt követően teret és módot nyújtottak a kötetlen beszélgetésre, melynek során mindenki elmesélhette, hogy a járvány időszakát hogyan vészelte át. A lámpások kihirdették a júliusi és augusztusi szabadtéri programokat is, amelyre már jelentkezhettek a tagok.

A klub a név- és születésnaposok felköszöntésével fejeződött be. Nagyon örültek annak, hogy oly sok idő eltelte után ismét találkozhattak.

Acsay Péter és Krayné Faragó Zsuzsanna
közösségi civil szervezők

Narráció

 

Róth Miksa üvegmozaikjai
Róth Miksa Emlékház a Nefelejcs utca 26. szám alatt

A VII. kerület mélyén, a Keleti pályaudvar közelében, a Nefelejcs utca lombos fái alatt egy igazi csoda lapul meg. Talán túlságosan is kevesen tudnak róla, pedig igazi kincsek lapulnak meg a téglafalú egyemeletes épület kapuja mögött. Itt nyílt meg ugyanis 1911-ben „Róth Miksa Császári és Királyi Udvari Üvegfestő és Mozaik Művész Műintézete” és kerültek ki innen a szebbnél szebb üvegművek 1939-ig.

Róth Miksa már az anyatejjel szívta magába a mesterséget, hiszen apja és nagyapja is üveges volt. Ezt a hagyományt folytatva és külföldi tanulmányutakon fejlesztve tudását jutott el a legmagasabb szintre. Ezt mutatják nemcsak megrendeléseinek száma, de kitüntetései is. A híres 1900-as párizsi világkiállításról ezüstérmet, 1902-ben Torinóból és 1904-ben St. Louisból a világkiállításokról már aranyéremmel térhetett haza. Festett üvegablakai mellett az üvegmozaik technikáját is megújította, amiért az olasz király is kitüntette. Szinte végeláthatatlan azon épületeknek a sora, ahol üvegmunkái a mai napig megtekinthetők: az Országház, a Magyar Nemzeti Bank, a Zeneakadémia, a Kálvin téri református templom, a Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom vagy éppen a Szervita téren álló egykori Török Bankház üvegmozaikjai, hogy csak párat említsünk a Fővárosban még látható munkái közül. Szecessziós, art deco és a középkori művészet elemeit is bátran használó munkái külföldön is keresettek voltak, így Hágában, Osloban vagy éppen Mexikóvárosban is gyönyörködhetünk bennük. A II. világháború pusztítása nem kímélte Róth Miksa munkáit se, így számos jelentős műve lett az enyészeté. Az 1944-ben elhunyt mester özvegye, sikeres kérvényének hála, megtarthatta a ház pár szobáját, ahol a berendezés mellett az üvegmunkákat lábákban tárolva mentette meg a család a mester örökségét. Ennek köszönhetően az emlékház ma hű képet nyújthat Róth Miksa egykori lakhelyéről.

Nehéz választani a bravúros technikai tudással kivitelezett üvegmunkák közül, elsőként az 1900-as párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert Béke című munkáját ismerjük meg (1. kép). Impozáns, a technikai tudás legjavát igénylő nagyméretű munkáról van szó, hiszen hosszúsága 135 centiméter, míg magassága 86 centiméter. Nem csak egy technikát alkalmazott Róth Miksa az elkészítésekor, ugyanis murániói mozaik, Tiffany-féle opalizáló üveg, valamint Puhl és Wagner-féle aranyfóliás mozaik is található rajta. Az üvegmozaik technikája nagyban hasonlít a más anyagokból készített mozaikokhoz, ám az üvegművesség világába nagy változást hozott, ugyanis a Róth Miksa által levédetett üvegmozaik speciális technikája lehetővé tette, hogy az eddig csak ablakokként használt festett üvegek, akár a mennyezetre is felkerüljenek, hiszen a darabok egymást tartották össze. A Béke keretezésének lágy vonalvezetése a szecesszió stílusát követi. A vörösesbarnás színű négyzetes elemek által alkotott kecses keretezés a téglalap alakú kép tetején a felső perem alatt kissé befelé hajlik, ezáltal egy növényi indához hasonlatos ívet hoz létre, megtörve ezáltal a keret merev szögletességét. Ez az ívesség és a növényi elemekkel való játék is a századforduló művészetének egyik jellemzője. A kép jobb és bal felső sarkában egy-egy galamb látható. Hátuk mögé olajágak kerültek, míg a kép ragyogását az aranyozott háttér adja. A két galamb között kékeslila háttéren egyszerű aranybetűkkel a PAX, az az a béke latin nyelvű megfelelője olvasható, amely Tiffany technikával készült. Maga a technika Lois Comfort Tiffany francia mester nevéhez fűződik. Az alkalmazása során a különböző fémoxidokkal szennyezett és így színezett, formára csiszolt üvegelemek széleire rézfóliát simítottak, majd ón-ólom ötvözettel rögzítették egymáshoz az üvegelemeket. A fémes színű kötés bonthatatlan, nagyon erős rögzítést jelent. A Béke című kép két szélén jobb és bal oldalon egy-egy kék szalaggal átkötött olajfaág tűnik fel a kép egész magasságában. A kép központi elemét egy bájos istennő foglalja el. Halvány rózsaszín bőre, tiszta kék szeme, finom mosolya és szőkés vörös hajzuhataga szinte megbabonázza a nézőt. Fején antik sisak látható, amelyből talán dicsfény sugarai áradnak szerteszét. Harci öltözete a görög istennőt, Pallas Athénét juttathatja a néző eszébe, akit gyakran ábrázoltak hasonló sisakban. Kezében kecsesen egy olajfa ágát tartja. Az ágon hosszúkás zöld levelek között itt-ott zöldes olajbogyók is feltűnnek. A nőalak mögött idilli táj látható. Zöld mezőn egy út vezet keresztül és vész bele a vöröses naplementébe. A paradicsomi tájat a sávokban elhelyezett mozaikelemek adják ki.

Róth Miksa: Béke

A kiállításon a Békétől nem messze látható a mester Gránátalmás (Tudás fája) elnevezésű üvegmozaikja (2. kép). A félköríves záródású alkotás méretében nem sokban marad el az előbbiekben megismert Békétől, hossza ugyanis 112 centiméter, magassága pedig 70 centiméter. A mű keretét világoskék négyzet alakú üvegmozaikokból kirakott sáv alkotja, míg az alapon ismét feltűnnek a tündöklő aranymozaik kockák. A kompozíció központi tengelyébe a gránátalmafa törzsét helyezte a művész, melyből a fa lombos ágai ágaznak ki. A levelek a kék és zöld mozaikkockák változatos színeinek kombinálásával, a világos és sötét részek váltakozásával válnak élővé. Olyan hatást keltenek, mint amikor egy meleg nyári napon a napsugár utat tör magának a fák lombjai között és hatására a levelek zöldjei színváltásba kezdenek. A fa törzsén lila és arany színű tekergő kígyót fedezhetünk fel, aki éppen nyelvét nyújtogatja. Mindez alátámasztja a Tudás fája elnevezést, a gránátalmafa a Bűnbeesés paradicsomi almafáját jeleníti meg. És itt érkeztünk el a kép legizgalmasabb eleméhez, a hat darab gránátalmához. Az almákhoz ugyanis fémes hatású úgynevezett lüszterezett mázú kerámiákat használt Róth Miksa. Ezeket a különleges mázú darabokat pedig nem mástól szerezte be, mint a híres Zsolnay gyártól. Róth Miksa előszeretettel kísérletezett, így ez a többféle technikát és anyagot, üveget és kerámiát is beépítő műve is jó példa arra, hogy tudása, kíváncsisága és kreativitása milyen csodákat hozott létre. A gránátalma motívumával már korábban találkozhattunk. Ha érdekel a jelentése, akkor érdemes elolvasnod a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményében található szédertál takaróról írt narrációt.

Róth Miksa: Tudás fája

Ha szeretnél többet megtudni Róth Miksáról és a Nefelejcs utca 26. szám alatt található Emlékházról, akkor ajánlom a Fényesi Tiborral készült videót (A Zsidó Róth Miksa – YouTube), illetve a Róth Miksa Emlékház YouTube csatornáját, ahol Róth Miksa külföldön készült munkáiról is sok érdekességet hallhattok.

Somogyi-Rohonczy Zsófia
AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület

Júniusi online klubnap a bűnmegelőzésről

 

2021. június 30-án online formában megtartottuk havi klubnapunkat, melynek fő témája a bűnmegelőzés, a személyes biztonságunk és vagyontárgyaink védelme volt.

E téma kapcsán látogatott el hozzánk Keviczky Csilla, a XVIII. Kerületi Rendőrkapitányság munkatársa, aki hasznos tanácsokkal látott el bennünket és hívta fel figyelmünket a fokozott óvatosságra.

Megtudhattuk, mit tegyünk annak érdekében, hogy ne váljunk áldozatává egy esetleges betörésnek, támadásnak, csalásnak, hogyan védhetjük otthonunkat, személyes tárgyainkat és saját életünket, valamint hogyan kérhetünk segítséget, ha bajba kerülnénk. Szó esett arról is, milyen trükkökhöz folyamodnak a csalók, tolvajok, betörők, hogy elérjék céljukat, sokszor sajnos eredményesen.

Klubunk végén az elkövetkezendő nyári hónapok programjai is szóba kerültek.

Pázmán Krisztina és Juhos Róbert
XVIII. kerületi közösségi civilszervezők

„Mi is Itt vagyunk” road show

 

Az NFSZK egy több állomásos rendezvénysorozatot szervezett 2021. június 8-án, hogy bemutassa és ismertebbé tegye az Augmentatív és Alternatív Kommunikációt (AAK).

A VGYKE részéről Acsay Péter, Juhos Róbert és Szalai Miklósné vettek részt.

A program személyes találkozáson alapult volna, amelyet a járvány keresztülhúzott, így átköltözött a digitális térbe. Az eseményt a Microsoft Teams platformon tartották.

A szervezet részéről Katona Krisztina nyitotta meg a napot és átadta a szót Rab Lillának, aki rövid áttekintést adott az AAK fogalmáról és célcsoportjairól: az autizmussal, halmozott sérüléssel, ill. afáziával élő személyekről. Ezek a csoportok jellemzően kommunikációs nehézségekkel küzdő személyeket foglalnak magukban.

Az előadás alatt power point-os bemutató zajlott, ami sajnos nem volt akadálymentes látássérültek számára. Bemutatásra kerültek olyan eszközök, amelyek mindhárom csoportban segítik a kommunikációt: pl. kommunikációs tábla, speciális egér, amely a mozgássérülteket segíti, illetve az erre a célra kialakított tablet is felvillant a képernyőn.

Az autistákkal kapcsolatban elhangzott, hogy minden autista egy-egy külön egyéniség, és ha valaki eggyel találkozik, nem mondhatja el, hogy mindegyiket ismeri. Egyik fontos jellemzőjük, hogy ha valami váratlan esemény történik, akkor összezavarodnak. Fontos, ha velük beszélünk, egyszerű mondatokat használjunk, a koruknak megfelelő formában. Ahhoz, hogy a dolgaikat fejben tudják tartani, fontos a kialakult napirend, amit naptárakban vezetnek.

Az utolsó előadás az afáziásokról szólt, amely valamilyen betegség, sérülés után fellépő kommunikációs nehézség. Fontos tudni az afáziásokkal kapcsolatban, hogy értik a környezetüket, de ők maguk nem képesek magukat kifejezni. A nap a felmerülő kérdések megválaszolásával fejeződött be.

Acsay Péter
Közösségi civil szervező