Élet látássérültként Kőbányán

A X. kerületben dolgozik Bönde Katalin közösségi, civil szervezőként a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének megbízásából.

Katalin „Lámpásként” tevékenykedik a kerületben, ahol már 2017 októberétől van rendszeresen szervezve klubdélután. Kőbányán jelenleg 42 fő a regisztrált látássérültek száma, és a közösségépítésnek fontos szerepe van a tagok életében. Katalin igyekszik a klubtagokhoz minden őket érdeklő, vagy számukra hasznos információt eljuttatni. A X. kerületben jellemzően a klubnapok sikeresek, ilyenkor főleg valamilyen előadást hallgatnak, valamint nagy hangsúlyt fektetnek a kötetlen beszélgetésekre is.

A klubtagok az asztal körül ülnek.

A klubnapokon kívül általában jó idő esetén szívesen sétálnak: Mély-tó környéke, Óhegy park, vagy a Budai vár. Örömmel járnak múzeumokba, koncertre, de kipróbálták már a (V)észjelzés nevű szabadulószobát is.

A klubtagok a kőbányai Mély-tó előtt állnak.

A kerületben részt vettek érzékenyítő foglalkozásokon, többek között 2019-ben bekapcsolódtak az Élő könyvtár nevű programba, tartottak egy érzékenyítést a Bosch-nál, valamint a Szent László napokra is kitelepülve.

A Szent László napok érzékenyítésén az érdeklődők láthatók a VGYKE asztalánál a Szent László téren.

A viszony jó a kerületi képviselőkkel. Az önkormányzat ingyenes helyiséget biztosít a klubnapokhoz a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális központban. Itt tartják a klubnapot minden hónap második hétfőjén. Egyébként Weeber Tibor alpolgármesterrel állnak közvetlenebb kapcsolatban. Ő a klub nyitóünnepségén, valamint a 2019-es fehér bot napi rendezvényen is részt vett. Utóbbi alkalmából oklevelet és ajándékot is kapott a klubtól. Ezen kívül a polgármestertől 2019-ben kaptak ajándékba egy tortát az akkori fehér bot napi rendezvényre, ami egyben a klub második születésnapjának megünneplése volt.

A kerület alpolgármestere, Weeber Tibor tájékoztatott, hogy bár az SZTK régi épülete csak részben volt akadálymentes, de 1 éve elkészült az új Egészségház, az átköltözés az itt kialakított covid szűrő és oltópont miatt még nem valósult meg, ez év vége felé remélhető. A Kőrösi Kulturális Központ épületében a teljes körű akadálymentesítés megtörtént, az önkormányzat műemléki épületében a lift megépült, de a bejutás csak a hátsó bejáraton keresztül valósulhat meg. Az önkormányzatnak a vezetősávok kialakításával van a legnagyobb elmaradása, mert épületük védett státuszban van, így a változtatás nehezen megvalósítható. Viszont megjegyezte, hogy kollégái segítenek az ügyintézés minden formájában, és az épületben való eligazodásban is. Kőbánya Önkormányzata szoros együttműködésben van a civil szervezetekkel. A kerületnek 8-10 személynek elegendő védett állása van, amellyel kapcsolatban a VGYKE-vel is együttműködnek, és segítenek a megváltozott munkaképességűek számára az elhelyezkedésben.

Látássérültként hatalmas segítséget nyújt a közlekedés során a futár távirányítók használata, valamint a meghangosított közlekedési lámpák. Kőbánya kerületében összesen 27 átkelés van meghangosítva, amely jelentősen hozzájárul az önálló közlekedés megvalósulásához. A BKK honlapján megtalálható a teljes lista ezekről a kereszteződésekről, de néhányat itt is említve: Hungária krt. – Salgótarjáni út, Kőbányai út – Könyves K. krt., Hungária krt. – Hős utca, Szent László tér. A hibás közlekedési lámpák bejelentésére a jarokelo.hu oldalon van lehetőség.

A X. kerületben a közösségépítésnek nagy szerepe van, amelyhez lámpásként Katalin sikeresen hozzájárul. Az önkormányzat pedig nyitottsággal és segítőkészséggel áll a civilek kéréseihez, és lehetőségeikhez mérten teljesítik is.

Nagy Fruzsina

VGYKE a Centrum TV-ben

2021. 02. 22-én Mészáros Ágnes (a VGYKE alelnöke) és Bönde Katalin (a Kőbányai Lámpás Klub vezetője) interjút adtak a Centrum TV-ben a látássérültek helyzetéről, mindennapjairól a pandémia idején.

Bemutatják egyesületünk szolgáltatásait is.

VGYKE

Audionarráció a terézvárosi klubnapon

A Narradívák közül a meghívott vendégem Tóth Cecília, a Pesti Magyar Színház audionarrátora volt.

Időpont: 2021. április 21.

Helyszín: Eötvös10 Kulturális Színtér

A Narradívák képzett és sokat tapasztalt szakemberek, legyen szó színházról, filmről, kiállításról, rendezvényekről, koncertekről. Segíteni tudnak abban, hogy a látás- és hallássérült vendégek is élvezhessék a programokat. Nagyon érdekes beszélgetésünk volt.

Lukács Erzsébet Böbke
VI. kerületi Közösségi civil szervező

Narráció

Keleti pályaudvar indulási csarnoka
Lotz Károly

A Keleti pályaudvar már önmagában is egy csodálatos építmény. Igazi világszám, hiszen világszerte itt használtak először pályaudvaron villanyvilágítást. Az 1884. augusztus 16-án felavatott pályaudvart először még Központi Indóházként ismerték, csak később kapta meg jelenlegi nevét. Érdekessége, hogy csak hazai erőforrásból, magyar tervezők és kivitelezők közreműködésével épült. Ilyen közreműködő művész volt Lotz Károly és Than Mór is, akik az indulási csarnok freskóit tervezték meg, amelyeknek restaurálását 2008-ban fejezték be. A 19. században ez a 670 m2 alapterületű és 18 méter belmagasságú lenyűgöző csarnok várta az utazóközönséget, akik innen érhették el az I., II. és III. osztályú várótermeket, valamint a peronokat is. A csarnokot a II. világháborúban több bombatalálat is érte, ami megrongálta és innentől kezdve a funkciója is megváltozott és csak a Thököly út felöli bejáratként használták. Egyfajta átjáró ez, de mégsem érdemes csak úgy átszaladni rajta. Ismerjük meg most alaposabban a csarnokban található 9 falképet! (1. kép)

Az egykori indulócsarnok

Than Mór készítette „A vasút és forgalom” című falképet, amely az egyik legnagyobb felületű kép és a peronokhoz vezető díszes átjáró felett található. (2. kép) A kép egy félkör alakú mezőben kapott helyet. A jelenet figurái mintha csak ókori istenségek lennének. Testüket többé-kevésbé takaró tógák és leplek fedik, a 14 figura közül többen egy sínen húzható vasúti kocsin heverésznek. A kép bal sarkában egy vörös ruhás, koronás nő ül. Mellette címer vörös és fehér sávozással és kettős kereszttel, kezében irattekercset tart. Ő a Magyarok Nagyasszonya, Magyarország védőszentje, aki érdeklődve és mintegy óvva tekint az előtte elhaladó csoportra. A vasúti kocsit szárnyas alak húzza, mozdulatából érződik a kocsi súlya. Az alakok kezeiben látható tárgyak sejtetik, hogy melyik antik istenségről vagy allegorikus alakról lehet szó. Vörös ruhás fiatal nő aranyszínű kalászok kötegét és sarlót tart a kezében, a mellette ülő sisakos nőalak talán Pallasz Athéné. A kalapácsát az üllőre helyező morcona szakállas férfi lehet Héphaisztosz, az istenek kovácsa. A kocsi előtt egy számunkra már ismerős alak, Merkúr vagy Hermész, az istenek hírnöke repül. Lábán apró szárnyacskák segítik a felismerését. A Váci utca Hermész szobrának leírásából további ismertetőjegyeit is megtudhatod.

Than Mór: A vasút és a forgalom

Lotz Károly képei már párba állítva, a terem egy-egy sarkában lévő falon láthatók, szintén íves záródású falképként, de inkább a mennyezet irányába hosszúkás formában. A képek mindegyike a vasúthoz kapcsolódó iparágat, elvont fogalmat jelenítik meg szimbólumok, allegorikus alakok segítségével. A figurák Than Mór központi képéhez hasonlóan szintén mintha csak az antik világból léptek volna ki, ezeken a képeken gyakori a meztelen és félakt (félig meztelen) ábrázolás is. A képek egységességét a háttér adja, így a figurák mintha csak egy szoborfülkében állnának, faragott kő szobortalapzatokon láthatók. (3. kép) A Bányászatot megjelenítő falképen vörös és fehér ruhát, sárga köntöst viselő nőalakot láthatunk. Kezében a bányászok eszközeit, a lámpát és a helyes bányászcsákányt tartja kezében. Ruháját lehet, hogy szellő fújja meg és hozza mozgásba a dúsan redőzött textilt. A nőalak lábainál két ősz szakállú, fehér hajú és a munkában megedződött izmos testű férfi áll a talapzat mellett. Bal lábukkal feltérdelnek a gyümölcsfüzérrel díszített alapzatra, kezüket áldást kérően emelik a nőalak felé.

A másik falon a ’Haladás’ ábrázolását láthatjuk. A kép két központi alakja közül az egyik egy izmos testű harcos férfi, akinek csak ágyékát takarja vörös textília, kezében pedig dárdát és pajzsot tart, fejét fekete tollas sisak fedi. Lábánál egy szárnyakkal díszített vasúti kerék látható, amely például a Magyar Államvasutaknak is a szimbóluma. Feje fölött lebeg a pálmaágat tartó szárnyas angyal. A férfi lábainál a lépcsőn elterülve fiatal férfi teste látható, ő már elesett a harcossal szemben, míg mellette sisakos katona még felemeli fegyverét, de tudjuk, hogy nem nyerhet. A Haladás mindent elsöprő energiával tör előre.

Bányászat és haladás

(4. kép) A csarnok falképei között még megcsodálhatjuk a Jólét képét is, amelyen meztelen fiatal nőként jelenítette meg Lotz Károly az elvont fogalmat. A nő kezében bőségszarut tart, amelyből önti a pénzt és másféle javakat. A nő alakja körül örvénylő vörös palást redői közül két puttó dugja ki fejét és szórja az áldást az alattuk ülő férfi, nő és gyermek felé. A Jólétet jelképező nő lábainál szintén láthatjuk a vasút szárnyas kerekét. A mellette lévő falon látható Mezőgazdaságot ismét egy szakállas, munkában megedződött férfialak jeleníti meg, lábát a mezőgazdasági munkához, aratáshoz szükséges kaszán nyugtatja. Lábainál egy férfi és egy nő ül. A nő napbarnított kezeiben sarlót tart, mellette aranyló búzakalászok fekszenek. A nekünk háttal ülő férfi kissé elfordul, így arcát profilból láthatjuk. Bal kezével a kőpadra támaszkodik, amelyen a nőalakkal együtt ülnek, jobbjával szerszámára támaszkodik. Lábánál egy kutya szundikál.

Lotz Károly: Jólét és Mezőgazdaság

(5. kép) A következő páros a Hídépítés és a Posta. Mindkettőt egy-egy nőalak jeleníti meg, lábaiknál két-két alak ül a talapzaton. A Hídépítés egy híd makettjét és a méréshez szükséges fehér, vörös mérőtáblát tart, míg a nekünk hátat fordító, de kissé oldalra forduló nőalak bal kezében távíróvezetéket és oszlopot tart. Lábainál egy újságot olvasó férfi és a Posta alakja felé levelet nyújtó fiatalember látható. Ezzel egy képbe sűrítve örökítette meg Lotz mindazokat a területeket, amelyeken a posta és a hírközlés nélkülözhetetlenné vált már a 19. század végén is.

Lotz Károly: Hídépítés és Posta

(6. kép) A negyedik páros a Kereskedelem és Kohászat iparágát jelenítik meg. A Kereskedelem falképén már egy régi ismerőssel, Merkúr alakjával találkozhatunk annak összes jelképével. Lábánál egy stólás férfi textilt tart kezében, vele szembe szerecsen férfi, talán egy rabszolga beszél. Az utolsó falképen a Kohászat szerepel, a fiatal nő az olvasztott fém kiöntésére szolgáló hosszúnyelű edényt tart kezében, lábainál két izmos testű férfi térdel üllő, kalapács és fogó kíséretében.

Lotz Károly: Kereskedelem és Kohászat

Az ipari és közlekedés-építészeti műemlékek ugyanolyan fontos részét képezik örökségünknek, mint a képzőművészeti alkotások. Funkciójuk mellett látványukkal, művészi kidolgozásukkal is szebbé teszik a mindennapjainkat.

Somogyi-Rohonczy Zsófia
AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület

Élet látássérültként a XVI. kerületben

A XVI. kerület közösségi, civil szervezője a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének (VGYKE) képviseletében Aranyiné Kmett Olga, aki az itt élő látássérülteknek jelent kapcsolódást, és segítséget is.

A VGYKE a kerületi önkormányzattal együttműködési szerződést kötött, melynek keretein belül 2018 március 5-én megvalósult az első klubnap ünnepélyes keretek közt. Budapesten, a kerületekben tevékenykedő civil szervezőket az egyesület „lámpásoknak” nevezi. Jelenleg a XVI. kerületben a regisztrált látássérültek száma 25 fő.

A klubtagok az asztal körül ülnek.

A lámpás tevékenység során leginkább a látássérültek esélyegyenlőségének elősegítésében és egyéni problémáik megoldásában tudnak segíteni, és tanácsot adni. Ezen kívül színes kulturális programokkal várják tagjaikat és kísérőiket. A koronavírusnak köszönhetően viszont jelenleg csak online klubnapokat tartanak, ahol meghívott vendégekkel beszélgetnek. Olga azonban már tervezi a jövőt, szeretnének ellátogatni a Gödöllői kastélymúzeumba, kirándulni a Naplás tóhoz, és kitelepülni május 1-jén a majálisra érzékenyíteni.

A kerületben elért eredményekről Olga így nyilatkozik:

Minőségi változást hoztunk tagjaink életébe, és a közösségbe tartozás élményét. Nemcsak segítünk gondjaik kiküszöbölésében, de észrevétlenül afelé vezetjük őket, hogy önmaguk is megtudják oldani, segítség nélkül a kihívásokat.

Lámpásként Olga közvetlen, és kifejezetten jó viszonyban van a kerület tisztségviselőivel. Rendszeresen meghívják őket a szociálpolitikai kerekasztal döntéshozó üléseire, kikérik véleményüket akadálymentesítési kérdésekben. Bármilyen kéréssel fordulnak feléjük, mindig maximális segítséget tapasztalnak. Évente többször is kitelepül a VGYKE a kerületi rendezvényekre.

Aranyiné Kmett Olga civilszervező előadása

A kerület akadálymentességéről Müller Kinga, a Szociális és Szociális Intézményi Iroda munkatársa nyilatkozta, hogy a bankokba való fizikai akadálymentesítés megoldott, de a látássérültek számára nem minden akadálymentes. A bankokban biztonsági őr segíti a sorszámhúzást. A rendelők nincsenek látássérültek számára optimalizálva, itt is csak a fizikai akadálymentesítés a megoldott, de az a rendelők mindegyikében. Az önkormányzatnál működik az “egy iskola egy óvoda” felújítási program, melynek keretében minden évben egy iskola és egy óvoda kerül felújításra. Ilyenkor természetesen az akadálymentesítésre is figyelnek, amennyire ez az adott épületben megoldható.

Látássérültként nagyon fontos a közlekedés minél biztonságosabb szempontjainak megvalósulása, amelyhez hatalmas segítséget nyújtanak a meghangosított közlekedési lámpák. A XVI. kerületben 13 átkelés van meghangosítva, közülük párat említve: Veres Péter út – Batsányi János út – Hősök tere, Csömöri út – Szlovák út, Szlovák út – Timur utca – Rákosi út. A teljes lista megtekinthető a BKK honlapján, az esetleges hibás közlekedési lámpát pedig a jarokelo.hu oldalon jelezhetik a látássérült személyek.

Összességében elmondható, hogy az önkormányzat folyamatosan, tervezetten újítja fel épületeit, melynek során az általa renovált épületekben lehetőség szerint az akadálymentesítés megvalósítására törekszik. A közintézményekben akadálymentesítést is magában foglaló felújítások történnek folyamatosan.

Nagy Fruzsina

A környezetvédelemről a „Lélekbonbonok” programján

A Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete immár 8. alkalommal tartotta havi szokásos eseményét április 15-én, amelyen a VGYKE részéről Acsay Péter vett részt.

A Program a szokásoknak megfelelően az elnök asszony megnyitójával vette kezdetét, aki ismét az ilyen rendezvények közösségteremtő erejét emelte ki.

A megnyitót követően az előadó, Barkó-Szabó Judit vette át a szót, aki az egyesület munkatársa és biológia tanár is egyben. Hangsúlyozta a hulladék csökkentésének fontosságát, valamint a szelektív szemétgyűjtést. Hazánkban erre megvannak a megfelelő szabályok, azonban a gyűjtés sajnos nem mindig megy zökkenőmentesen.

Ezt követően az ökológiai lábnyom került terítékre, amely azt mutatja, hogy milyen mértékben éljük föl természetes környezetünk megújuló javait, tartalékait. A karbon lábnyom azt fejezi ki, hogy egy cég tevékenysége, vagy egy ember élete során mennyi üvegházhatású gázt juttat a levegőbe.

A vízlábnyom pedig megmutatja, hogy mennyi vizet használunk el fogyasztóként. Ehhez a témához kapcsolódik a halászat is. Sajnos az óceánokból több halat fogunk ki, mint amennyire szükségünk van: ez a túlhalászás. Ennek következménye az, hogy egyes fajok eltűnnek, mások pedig túlszaporodnak, a folyamat végét még nem látjuk.

Az utolsó részben tippeket kaptak a résztvevők arra vonatkozóan, hogy miként vásároljanak tudatosan. A legfontosabb: csak annyit vásároljunk, amennyire feltétlenül szükségünk van. Vigyünk magunkkal pl. saját textilből készült szatyrot, és abba gyűjtsük a zöldséget, gyümölcsöt! Menjünk olyan boltba, ahol kimérik az árut! Dobozos sör helyett pl. üvegeset vásároljunk, mert azokat esetenként visszaváltják! Ha fogat mosunk, zárjuk el a vizet! Ha kertes házban lakunk, komposztáljuk a hulladékot!

A program lezárásaként lehetőség volt kérdések feltevésére is.

Az egyik résztvevő, aki látássérültként született, arra várt választ, hogy miként lehet teljesen vakon szelektíven gyűjteni a szemetet, mert a kukák végigtapogatása fertőzésveszélyt jelenthet. Az egyesület elnök asszonya erre azt az ígéretet tette, hogy utánanéz a probléma megoldásának.

Acsay Péter
Közösségi civil szervező

Interjú Mészáros Ágnessel az Esélyben

Mészáros Ágnes, a VGYKE alelnöke mesél életéről, látássérüléséről és a koronavírus okozta helyzetről az Esély című műsorban.

VGYKE

Interjú Gy. Dobos Mariann pályaorientációs tanácsadóval

A kép forrása: https://www.kiplinger.com/

Életünk egyik legalapvetőbb területével foglalkozik interjúsorozatunk következő része.

A pályaválasztásról, álláskeresésről, önéletrajz és motivációs levél írásáról kérdezték Gy. Dobos Mariann pályaorientációs tanácsadót, kiemelve a látássérült munkavállalók szemszögét.

Az interjút készítette, szerkesztette: Balázs Zsanett.

VGYKE

Narráció

Szédertál takaró
18. század eleje

A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár egyik érdekes és értékes műtárgyával ismerkedünk meg, amely szép kivitelezése mellett a zsidó vallás egy fontos ünnepének, a Széder estének a hagyományába is bevezet minket. A Peszah nyolcnapos ünnepének első két estéjét hívják Széder estének. Maga a széder szó rendet jelent, így az estéken meghatározott rendben emlékeznek az Egyiptomból való kivonulásra. A rend megtartását az ételek meghatározott sorban való fogyasztása és az este szertartáskönyve, a Haggada segít.

A zsidó hagyományban a rituális étkezésekor a kenyérféléket -így Peszahkor a kovásztalan kenyeret, a maceszt- az áldás előtt le kell takarni. Ezt a célt szolgálja ez a két hímzett darabból összevart takaró.

A világos lenvászon anyag mára már kissé megsárgult, de a piros, kék és drapp selyemfonállal hímzett díszítése a mai napig hibátlan. Valószínűleg a 18. század elején készítették, tehát több, mint háromszáz éve őrzi színeit. A téglalap alakú anyag alját részletes, áttört mintájú fehér csipke díszíti.

A téglalap alakú anyagot tehát két négyzet formájú lenvászon anyagból varrták össze, amelyre két különböző képet hímeztek selyemfonállal. Mindkét ábrázolást virágminta veszi körül. Ez az úgynevezett úrihímzés a török hódoltság idején terjedt el Magyarországon. Eleinte a nemesek körében dívott, de aztán a szegényebb, egyszerűbb háztartásokban is megjelent a textíliák díszítésére. A hímzés indáin tulipánok és gránátalmák láthatók. A növényeknek szimbolikus értelme is van. A gránátalma a bőségnek, a termékenységnek és a halhatatlanságnak a jelképe, míg a liliomfélék családjába tartozó tulipán az életnek, illetve a földön túli életnek a szimbóluma.

Ebben a gazdag növényi díszítésű keretben sorakoznak a bal oldali textílián a rituális étkezéshez szükséges tárgyak. De mi is történik egy Széder estén? Az estét vezető a Haggadaból felolvassa a kivonulás történetét. A tárgyaknak is fontos szerepük van az este folyamán. Mindenkinek van egy saját pohara, amelyből négy pohár bort kell meginnia, ez a négy pohár bor jelképezi a zsidó nép szabaddá válását. Az elsővel emlékeznek meg az Egyiptomból való fizikai megszabadulásra, a második pohárral a rabszolgaságból való megváltásért mondanak köszönetet. A harmadik pohár szimbolizálja, hogy az Örökkévaló megváltotta a zsidó népet a rabszolgaságból és ezzel szabad néppé tette, a negyedik pohárral arra emlékeznek, hogy az Örökkévaló törvényeivel népévé fogadta a zsidókat. Van egy ötödik pohár bor is, amelyet senki sem ihat meg, hanem az Elijahu próféta díszes serlegét szimbolizáló pohárba öntik. Ez az ötödik pohár annak szimbóluma, hogy az Örökkévaló elvezette a zsidókat a Szentföldre. Az este folyamán szokás, hogy mindig más tölt italt (bort vagy szőlőlét), ezzel is a szabadságot szimbolizálják.

A jobb oldali keretben egy családot láthatunk, amint éppen Széder estét ülnek. A kép jobb oldalán a székben ülő családfőt láthatjuk, aki a Peszahkor is viselt fehér halotti ruhát öltötte magára. Kezében serleget tart. Bár nagyon részletes hímzéssel örökítették meg a peszahi jelenetet, a férfi arcát nem hímezték meg. A jelenet bal oldalán a feleség látható, kéztartásából kiolvasható, hogy éppen az ünnepi gyertyagyújtást végzi. Ruhája a takaró alapszíneivel (kék, piros, drapp) kihímzett, függőleges csíkos díszítést kapott. Kettőjük között gazdagon terített asztal látható, rajta a kétemeletes szédertállal, felette a zsidó háztartásokban használatos többágú réz lámpa, a Juden-stern látható. A szédertál két oldalán a Peszah egyik elengedhetetlen kelléke, a két szál gyertya látható, amelyet az ünnep beköszöntekor gyújtanak meg.

Ezen az ünnepen minden tárgy szimbolikus jelentéssel bír, így van ez a szédertálra kerülő ételekkel is. A szédertálon összesen hatféle étel sorakozik. A tojás, ami a Szentély idején gyakorolt ünnepi áldozatra utal és amit az elfogyasztása előtt sós vízbe mártanak. A sós víz a zsidó népnek Egyiptomban hullajtott könnyeit jeleníti meg. Az Örökkévaló erős, rabszolgaságból kiszabadító kezét jelképezi a csontos hús. Mivel tavaszi ünnepről van szó, így a tálon lévő zöldség (jellemzően retek) a természet megújulására emlékeztet. A tálra kerül kétféle keserűgyökér is, általában fejessaláta és reszelt torma, ami a rabszolga sorsának keserűségét jelképezi. Az utolsó étel talán a legizgalmasabb, ami reszelt almából, dióból, csipetnyi fahéjból és borból áll és az egyiptomi építkezéseken használt maltert hivatott szimbolizálni.

Magyarországon szokás elénekelni Peszahkor is a ’Szól a kakas már…’ című gyönyörű népdalt, akkor, amikor az ötödik pohár bort kitöltik Elijahu próféta poharába: Szól a kakas már… Budai Miklós kántor énekel a Rumbach zsinagógában – YouTube

A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban őrzött szédertál takaró jó példa arra, hogy a szemet gyönyörködtető hímzett tárgy egykor használati tárgy volt, mára viszont egy kultúra, vallás megismeréséhez is lehetőséget biztosít számunkra.

A szédertál takaróról készült képet a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltártól kaptuk a narráció számára, a kép jogai az intézmény tulajdonát képezi. Az ünnepről szóló információk a MILEV által rendelkezésünkre bocsátott forrásokból származnak, köszönet a segítségükért.

Somogyi-Rohonczy Zsófia
AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület

ÖMÉ 2021

2021. március 25-én a Közösség Lámpásai zuglói klubja képviseletében részt vettem az Önkéntes Központ Alapítvány (ÖKA) szervezésében és Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatásával megrendezett az Önkéntesség Magyarország Éve 2021 Nyitóeseményén az alapítvány Facebook oldalán.

A nyitóesemény házigazdája az év egyik Nagykövete, Gundel Takács Gábor műsorvezető, sportriporter volt.

A képernyőfotón: Gundel Takács Gábor

A nyitóeseményt Rácz Zsófia helyettes államtitkár, Családokért Felelős Tárca Nélküli Miniszter, Fiatalokért Felelős Helyettes Államtitkár nyitotta meg.

„Az önkéntességnél elengedhetetlen a személyes megtapasztalás. (…) Át kell élnünk, hogy milyen érzés az, amikor önzetlenül segítünk másoknak, és mi is azáltal leszünk többek, hogy adunk.”– kezdte köszöntőjét. Személyes közösségi szolgálatos tevékenysége alapján azt mondta, rengeteg élménnyel, kompetenciával és tapasztalattal gazdagodott – ami jelenlegi munkájában is segíti. Az év izgalmas tematikus heteket kínál, például környezetvédelmi, szociális vagy családi önkéntességgel, amibe bárki bekapcsolódhat, invitált a csatlakozásra Rácz Zsófia. Az önkéntesség mindig is kiemelt terület és prioritás volt, a tavalyi év viszont megmutatta: nemcsak lehetőségünk, hanem kötelességünk is, és remélhetőleg mennyiségi és minőségi növekedés fog megvalósulni, fogalmazott.

A képernyőfotón: Rácz Zsófia

Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere köszöntő gondolataiban azt az örömét fejezte ki, hogy erősödik a jógyakorlat, amit az önkéntesség jelent: „A civil társadalom érdemi részvétele a tág értelemben vett közösség ügyeinek intézésében és alakításában erősödik. És ezen belül erősödik az a szemlélet is: vegyünk részt, vállaljunk részt benne! A polgármester kiemelte, hogy ezt a folyamatot a járványhelyzet megerősítette, hiszen nagyon sok területen kaptak fontos és nagy szerepet az önkéntesek. Elmondta, hogy a város egy speciálisan erre létrehozott online felületet indít, hiszen egyre nagyobb igény van arra, hogy szervezett formában jelenjenek meg a vállalható önkéntes lehetőségek.

A képernyőfotón: Dr. Cser-Palkovics András

A nyitóesemény első előadása az önkéntesség évének lehetőségeit és kihívásait foglalta össze F. Tóth András, az Önkéntes Központ Alapítvány ügyvezető igazgatója tolmácsolásában. Egyre népszerűbb Magyarországon a fiatalok, középkorúak és idősebbek között is az önkéntesség, amiről felületeiken hétről hétre mutatnak be történeteket, hogy kézzelfoghatóvá váljon ez a tevékenység – ami lehetőség kikapcsolódásra, tanulásra, tapasztalatszerzésre, illetve egy közösség részévé válni. A járvány az értékeket és lehetőségeket is megmutatja, mondta, a krízishelyzet számos új tevékenységet indított el. A lényeg abban rejlik, mit tudnak tenni a programok megerősítése érdekében, és hogyan érhetik el, hogy az alkalomszerűséget felváltsa a tudatos önkéntesség. Zárásképpen elmondta: „már száznál több csoport, szervezet csatlakozott az Önkéntesség Magyarországi Évéhez valamilyen formában, ami jelzi, milyen nagy igény van az önkéntességre, az önkéntesekre.”

A képernyőfotón: F. Tóth András

Hogyan lehet mérni az önkéntességet, mit üzennek a számok 2018-ból? – ezt mutatta be Gyorgyovich Miklós, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány, Társadalomtudományi Kutatócsoport igazgatóhelyettese, vezető kutatója az „Önkéntesség Magyarországon 2018” című kutatás legfontosabb eredményeivel. Az elemzéshez 140 interjút folytattak le 2000 fő bevonásával; ebből kiderült, hogy a lakosság átlagosan 27,4%-a, közülük 45% pedig legalább havonta végez önkéntes tevékenységet. Az utóbbi öt évben jelentős emelkedést tapasztaltak.

A képernyőfotón: Gyorgyovich Miklós

A Székesfehérvári Önkormányzat működő jó gyakorlatát mutatta be Mészáros Attila, Székesfehérvár alpolgármestere. Elmondta, hogy a város évek óta elkötelezett az önkéntesség támogatásában, amire példaként a városi rendezvények kapcsán kialakult önkéntes hálózatot és az erős vállalati CSR tevékenységek jó példáját, a Képes Programot hozta fel. Az alpolgármester összefoglalta a koronavírus-járvány időszakának az önkéntességet érintő, védekezési feladatok béli vállalásait, miszerint önkormányzati feladatként tekintettek az idősek ellátására: köztük olyan tevékenységekkel, mint a bevásárlás, gyógyszerkiváltás, postai csekkek befizetése, beszélgetés. Mészáros Attila is elmondta: szükség van egy egységes hálózat kialakítására, egyfajta koordináló szereppel a szervezetek és az önkéntesek között, amihez már elkészült az informatikai háttér. A felület lehetőséget biztosít majd az intézményeknek, szervezeteknek, hogy az általuk meghirdetett programokra és feladatokra önkénteseket toborozhassanak. A platformra minden felnőtt, illetve Iskolai Közösségi szolgálatos középiskolás is regisztrálhat. Tavasz végén, nyár elején szeretnék elindítani a programot, a vírushelyzettől függően, mondta el Mészáros Attila.

A képernyőfotón: Mészáros Attila

„Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! Mit tehet egy gyár a közösségért?” címmel mutatta be Szincsák Attila, a Denso Gyártó Magyarország Kft. alelnöke, hogyan segíti a helyi közösséget a cég. A világ egyik legnagyobb autóalkatrész-gyára számára fontos cél a helyi értékteremtés, ennek köszönhetően jött létre a Közösségi Értékteremtő Program Együtt Székesfehérvárért, azaz a KÉPES Program, amibe önkéntes alapon toborozták a tagokat, a város Önkormányzatának a támogatásával. „A jövő záloga a jelen generációban rejlik” mottó alapján együttműködést ajánlottak a városnak a bölcsődék, óvodák vizesblokkjainak, udvarainak a felújítására. A program lényeges része az Önkéntes nap, ami fontos szemléletformáló, közösségteremtő erővel bír, fogalmazta meg az alelnök. 2015-ben a legjobb CSR megoldás lett a program, így a díj is ösztönző volt a folytatáshoz: 25 cég és az Önkormányzat együttműködésében, a Tankerület támogatásával folytatják a küldetést az iskolák udvarfelújításával és a digitális oktatás fejlesztésével.

A képernyőfotón: Szincsák Attila

Domokos Tamás, a Kodolányi János Egyetem, Fejlesztő Szociológia Kutatótanszék tanszékvezető egyetemi docense „Önkéntesség, mint az új lokalizmus erőforrása” címmel tartotta előadását. Az elmúlt húsz év történéseit foglalta össze a lokalitás és a globalitás mentén. Elmondta még, hogy az önkéntességnek olyan társadalmi funkciói vannak, mint a társadalmi tudatosság erősítése, a befogadás biztosítása, a párbeszéd fenntartása, a közélet megújítása, a társadalmi innováció generálása.

A képernyőfotón: Domokos Tamás

2021 Hollandiában is az Önkéntesség Éve: az év programját Joost van Alkemade szakmai vezető mutatta be. Üdvözölte a magyarországi programot és hangsúlyozta, hogy szerintük az önkéntesség fogalma nemcsak a szervezett formában működő, hanem az informális segítségnyújtást is jelenti. Ezért választották mottóként: „Az emberek teszik Hollandiát”. Egy holland ernyőszervezetet, a NOV-ot mutatta be, melynek 370 olyan szervezet a tagja, amelyek önkéntesekkel látják el a feladataikat. A NOV ezen szervezetek koordinációját látja el. Hollandiában 7 millió ember végez valamilyen önkéntes tevékenységet, viszont sokkal többre lenne szükség. A tervezett programokban fontos szerepet szánnak a fiatalok személyes fejlődésének, illetve a digitális összeköttetés fejlesztésének is. Három fontos programeleme van a nemzeti kampánynak Hollandiában: a toborzás, a szervezetek fejlesztése képzéssel, tanácsadó programokkal, az üzleti szféra és a diákok, hallgatók bevonása. A szakmai vezető elmondta még, hogy a járványhelyzet miatt egyelőre Hollandiában is digitálisan működnek a programok, de remélik, hogy hamarosan személyes részvétellel is lesznek már események.

A képernyőfotón: Joost van Alkemade

Az előadásokat követően kerekasztal beszélgetéseket nézhettünk: Zsivkovitsné Gyenes Krisztina, a Talentum Alapítvány az Önkéntesség Támogatásáért ügyvezető igazgatója, Molnár Szimonetta, a Székesfehérvári Diáktanács tagja, dr. Bodó Márton, az Oktatási Hivatal vezető tanácsosa és Fekete József, a Medgyessy Ferenc Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Technikum igazgatója beszélgettek az Iskolai Közösségi szolgálatról Bálega János, a KÖZ-PONT Ifjúsági Egyesület stratégiai vezetőjének a moderálásával. Elhangzott, hogy az elmúlt tíz év tapasztalata azt mutatja, hogy a program több gyermekbetegséggel is küzd, többek között a felkészítés, az adminisztráció, a reflexió területén. Sokat kell dolgozni a fiatalok motivációjának javításával is. Pozitívumként kiemelésre került, hogy az iskolai közösségi szolgálat kapcsán kötött partnerségek a fogadó szervezetekkel az iskolák kapcsolatrendszerét gazdagítják. A járványidőszak is hozott jó példákat, például a digitális önkéntesség fejlődésében. fejlesztendő területek közül a beszélgető partnerek többek között kiemelték a fogadó szervezetek, az iskolák, az iskolai koordinátorok hatékonyabb felkészítését, képzését a diákok aktivitásának az erősítését és újabb fogadó szervezetek bevonását. A közösségi szolgálat egyik nagy kihívása az lesz a járványhelyzet után, hogy egyensúly alakuljon a személyes részvétel és a digitális tér között.

A képernyőfotón: az első kerekasztal-beszélgetés résztvevői

A második kerekasztal-beszélgetés a vállalati önkéntesség témáját járta körül, Farkas Emese, az Önkéntes Központ Alapítvány vállalati önkéntes programok vezetője moderálásával. A beszélgetés résztvevői Csoma Tímea, a Coca Cola HBC Magyarország, Czibere Zsolt, a BP Bsc Kft., Pintyőke Marcel, az Indotek Group és Szabó István, a KPMG Magyarország képviselői voltak. Farkas Emese a beszélgetés elején elmondta, hogy az Önkéntes Központ alapítvány az elmúlt 15 évben több, mint 100 különböző cégnek szervezett vállalati önkéntes programot, valamint, hogy cégenként különböző területek lehetnek gazdái a társadalmi felelősségvállalásnak. Így lehet ez feladat a HR, a kommunikáció, a marketing vagy közvetlen ezzel a témával foglalkozó szervezeti egységnél is. A vállalati önkéntességben stratégiailag gondolkozó vállalatok a munkavállalóknak több munkanapot is biztosítanak az önkéntes programokban való részvételre egy évre, de ez általában maximum 4-6 napot jelent egy évben. A központi szervezésű, nagy létszámú események mellett egyre jellemzőbbek az alulról szerveződő kisebb létszámú kezdeményezések is, valamint a szaktudás átadását biztosító Pro Bono programok. A legutolsó 2017-ben végzett ezirányú kutatásból az látszik, hogy a vállalatok mindössze 8%-nál van jelen valamilyen formában az önkéntes tevékenység. Így a kerekasztal résztvevői azt fogalmazták meg, hogy azon vállalatoknak, akiknél jól működő önkéntes programjaik vannak, fontos lenne az a fajta szerepvállalás is, hogy újabb cégeknek mutassák meg a jógyakorlataikat és motiválják őket a saját önkéntes programjaik elindítására.

A képernyőfotón: a második kerekasztal-beszélgetés résztvevői

Kiss Márta
Közösségi civil szervező

Áprilisi online klub jeles és világnapokkal

Kispest Lámpásai áprilisban ismét online klubot tartottak. A klubnap témája április hónap érdekességei, jeles és világnapjai voltak, gyönyörű, tavaszi versekkel fűszerezve.

Narráció

Dohány utcai zsinagóga
Tervezte: Ludwig Förster

Tudtad, hogy Budapesten található a világ második legnagyobb zsinagógája? A new yorki Emánu-Él zsinagóga után a magyar főváros zsidó közösség zsinagógája érdemelte ki ezt a címet. A Dohány utca kezdetén álló mór stílusú épület építészeti, vallástörténeti és a magyar történelem szempontjából is értékes emlék. Az épület akárcsak egy mesebeli palota, az Ezeregy éjszaka meséinek is helyet adhatna.

Az 1859 szeptember 6-án történt ünnepélyes felavatás után sokáig csak a zsinagóga épülete állt ezen a helyen, majd 1931-ben építették hozzá a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár épületét és alakították ki a hősök kertjét, amely ma már temető. A Dohány utcai épület a neológ irányzatnak a zsinagógája. Az 1868-as év a zsidó közösség szempontjából is meghatározó év. A közösség tagjai nem tudtak megegyezni egy közös vezetőben, így három irányzatot hoztak létre. Ezek a neológia, status quo ante, orthodox irányzat.

Az épület leglátványosabb eleme talán a központi bejárat fölött tornyosuló két torony (1. kép). A hatszög alapú hasábok mindegyik oldalát kecses, keskeny, íves ablakok törik meg. A tornyok tetejét aranyozott kupolák fedik. A mór stílus jegyeit hangsúlyozzák a finom csipkézettel díszített ablakok. A központi bejárat fölött kör alakú ablak látható, amely egyszerre idézi fel a gótikus katedrálisok rózsaablakait, de formái által mégis a keleties hatást erősíti. A központi kapu síkja kissé beugrik, míg a tornyok alatti falszakaszok inkább kiugranak. Az épület másik jellegzetes díszítése a burkolat vízszintes sárga-vörös sávozása, amely végigfut a homlokzaton, de még a kupolás tornyokon is látható ez a dekoratív csíkozás.

Homlokzat

Ha közelebbről is szemügyre vesszük az ablakokat, akkor még finomabb díszítésre lehetünk figyelmesek (2. kép) A félkörívben záródó ablakok körül díszes sáv fut végig, amikben sárgás tégla színű nyolcágú csillagok láthatók sorban egymás után. Mindegyik csillagot vöröses tégla színű bordázat veszi körül. Az ablakokon feltűnik a zsidó díszítőelemek egyik jellemző eleme, a hatágú csillag is.

Ablakdíszítés

A főbejárat felett, a két torony között még egy jellegzetes és érdekes elemet láthatunk. Mózes két kőtábláját szimbolizáló táblákat (3. kép) A bejárat felett aranyozott héber feliratot láthatunk, amelynek fordítása “És készítsenek számomra szentélyt, hogy közöttük lakozzam.” A felirat bizonyos betűi felett apró csillagokat figyelhetünk meg. Minden betűhöz egy bizonyos számot rendeltek és ezeknek a számértéke 1859 lesz, tehát a zsinagóga felavatásának éve. Mind a külső, mind a belső díszítést megfigyelve észrevehetjük, hogy nem található egyetlen emberábrázolás sem, bár a geometrikus formákat és virágdíszítéseket rendkívül kreatívan használják, ahogy a csillagok esetében is láthatjuk. Ez a szabály a tízparancsolatban szereplő bálványimádás tilalma miatt alakult ki.

Kőtáblák

Belépve az épületbe megfigyelhetünk egy-két olyan jellegzetességet, ami a keresztény templomokhoz teszi hasonlatossá a zsinagógát és ami nem volt szokványos a zsidó közösség épületei között (4. kép). Ilyenek elsőként a színek. A Dohány utcai zsinagóga díszítésében ugyanis bőségesen használták az aranyozást, a hagyományos sárga és kékkel szemben. A zsinagóga maga háromhajós elrendezésű, tehát egy főhajót két oldalról egy-egy alacsonyabb mellékhajó vesz körül, míg a hagyományos elrendezésnek a centrális (központi) elrendezés számított. A háromhajós elrendezést inkább a keresztény templomok, bazilikák esetében használták. A bima, azaz a tóraolvasó emelvény elől és nem a tér közepén helyezkedik el, sőt két oldalon egy-egy szószék is található. A zsinagógában kórus és orgona is található, ami szintén szokatlan egy zsinagógában. Jellegzetes elem a karzat is, ahol a hagyomány szerint a nők foglalhattak helyet, bár ma már a földszinten a két szélső széksorban is leülhetnek. A zsinagógában tehát a férfiakat és nőket elválasztják, ennek egyik ismert magyarázata, hogy így a nők nem terelik el a férfiak figyelmét az imádkozásról. A belső tér díszítésében is visszaköszön a nyolcágú csillag, így például a padsorok között futó mozaik technikával készült kőpadlón is megfigyelhetjük őket. A belső tér otthonosságát, melegségét és egyben gazdagságát a faburkolatok adják: a karzat és a padok a fa meleg barna színét öltötték magukra. A tetőzetet vas oszlopok tartják, a mennyezet kazettás burkolatán szintén geometrikus formák és középen csillag köszön vissza.

Belső tér

Végezetül nézzük meg a tóraszekrényt (5. kép), amelyben a Mózes öt könyvét tartalmazó tóratekercsek vannak. A hagyomány szerint a szófér, azaz a tóraíró írja fel a pergamentekercsekre Mózes öt könyvének szövegét, majd a tekercset két fa rúdra tekerik fel. Fontos feladat a szóféré, ugyanis ha csak egy hibát is vét a szövegben, akkor az egész addigi munkáját abba kell hagyni és el kell temetni. A tóra szövege hetiszakaszokra van bontva, így a szöveget egy év alatt olvassák végig.

Az arany díszítéssel bőségesen ellátott, épületre emlékeztető szekrény előtt az örökmécses lóg. A csillagot formázó mécses az I. és a II. jeruzsálemi Szentélyre, amelyet leromboltak (i.e 586 és i. sz. 70-ben).

Tóraszekrény

A zsinagóga épületéhez tartozik a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, amelyből jövő héten egy szédertáltakarót ismerhetünk meg.

A csatolt képeket a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár biztosította számunkra.

Somogyi-Rohonczy Zsófia