Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete

ÖMÉ 2021

2021. április 22.
A képernyőfotón: Gundel Takács Gábor

2021. március 25-én a Közösség Lámpásai zuglói klubja képviseletében részt vettem az Önkéntes Központ Alapítvány (ÖKA) szervezésében és Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatásával megrendezett az Önkéntesség Magyarország Éve 2021 Nyitóeseményén az alapítvány Facebook oldalán.

A nyitóesemény házigazdája az év egyik Nagykövete, Gundel Takács Gábor műsorvezető, sportriporter volt.

A képernyőfotón: Gundel Takács Gábor

A nyitóeseményt Rácz Zsófia helyettes államtitkár, Családokért Felelős Tárca Nélküli Miniszter, Fiatalokért Felelős Helyettes Államtitkár nyitotta meg.

„Az önkéntességnél elengedhetetlen a személyes megtapasztalás. (…) Át kell élnünk, hogy milyen érzés az, amikor önzetlenül segítünk másoknak, és mi is azáltal leszünk többek, hogy adunk.”– kezdte köszöntőjét. Személyes közösségi szolgálatos tevékenysége alapján azt mondta, rengeteg élménnyel, kompetenciával és tapasztalattal gazdagodott – ami jelenlegi munkájában is segíti. Az év izgalmas tematikus heteket kínál, például környezetvédelmi, szociális vagy családi önkéntességgel, amibe bárki bekapcsolódhat, invitált a csatlakozásra Rácz Zsófia. Az önkéntesség mindig is kiemelt terület és prioritás volt, a tavalyi év viszont megmutatta: nemcsak lehetőségünk, hanem kötelességünk is, és remélhetőleg mennyiségi és minőségi növekedés fog megvalósulni, fogalmazott.

A képernyőfotón: Rácz Zsófia

Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere köszöntő gondolataiban azt az örömét fejezte ki, hogy erősödik a jógyakorlat, amit az önkéntesség jelent: „A civil társadalom érdemi részvétele a tág értelemben vett közösség ügyeinek intézésében és alakításában erősödik. És ezen belül erősödik az a szemlélet is: vegyünk részt, vállaljunk részt benne! A polgármester kiemelte, hogy ezt a folyamatot a járványhelyzet megerősítette, hiszen nagyon sok területen kaptak fontos és nagy szerepet az önkéntesek. Elmondta, hogy a város egy speciálisan erre létrehozott online felületet indít, hiszen egyre nagyobb igény van arra, hogy szervezett formában jelenjenek meg a vállalható önkéntes lehetőségek.

A képernyőfotón: Dr. Cser-Palkovics András

A nyitóesemény első előadása az önkéntesség évének lehetőségeit és kihívásait foglalta össze F. Tóth András, az Önkéntes Központ Alapítvány ügyvezető igazgatója tolmácsolásában. Egyre népszerűbb Magyarországon a fiatalok, középkorúak és idősebbek között is az önkéntesség, amiről felületeiken hétről hétre mutatnak be történeteket, hogy kézzelfoghatóvá váljon ez a tevékenység – ami lehetőség kikapcsolódásra, tanulásra, tapasztalatszerzésre, illetve egy közösség részévé válni. A járvány az értékeket és lehetőségeket is megmutatja, mondta, a krízishelyzet számos új tevékenységet indított el. A lényeg abban rejlik, mit tudnak tenni a programok megerősítése érdekében, és hogyan érhetik el, hogy az alkalomszerűséget felváltsa a tudatos önkéntesség. Zárásképpen elmondta: „már száznál több csoport, szervezet csatlakozott az Önkéntesség Magyarországi Évéhez valamilyen formában, ami jelzi, milyen nagy igény van az önkéntességre, az önkéntesekre.”

A képernyőfotón: F. Tóth András

Hogyan lehet mérni az önkéntességet, mit üzennek a számok 2018-ból? – ezt mutatta be Gyorgyovich Miklós, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány, Társadalomtudományi Kutatócsoport igazgatóhelyettese, vezető kutatója az „Önkéntesség Magyarországon 2018” című kutatás legfontosabb eredményeivel. Az elemzéshez 140 interjút folytattak le 2000 fő bevonásával; ebből kiderült, hogy a lakosság átlagosan 27,4%-a, közülük 45% pedig legalább havonta végez önkéntes tevékenységet. Az utóbbi öt évben jelentős emelkedést tapasztaltak.

A képernyőfotón: Gyorgyovich Miklós

A Székesfehérvári Önkormányzat működő jó gyakorlatát mutatta be Mészáros Attila, Székesfehérvár alpolgármestere. Elmondta, hogy a város évek óta elkötelezett az önkéntesség támogatásában, amire példaként a városi rendezvények kapcsán kialakult önkéntes hálózatot és az erős vállalati CSR tevékenységek jó példáját, a Képes Programot hozta fel. Az alpolgármester összefoglalta a koronavírus-járvány időszakának az önkéntességet érintő, védekezési feladatok béli vállalásait, miszerint önkormányzati feladatként tekintettek az idősek ellátására: köztük olyan tevékenységekkel, mint a bevásárlás, gyógyszerkiváltás, postai csekkek befizetése, beszélgetés. Mészáros Attila is elmondta: szükség van egy egységes hálózat kialakítására, egyfajta koordináló szereppel a szervezetek és az önkéntesek között, amihez már elkészült az informatikai háttér. A felület lehetőséget biztosít majd az intézményeknek, szervezeteknek, hogy az általuk meghirdetett programokra és feladatokra önkénteseket toborozhassanak. A platformra minden felnőtt, illetve Iskolai Közösségi szolgálatos középiskolás is regisztrálhat. Tavasz végén, nyár elején szeretnék elindítani a programot, a vírushelyzettől függően, mondta el Mészáros Attila.

A képernyőfotón: Mészáros Attila

„Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! Mit tehet egy gyár a közösségért?” címmel mutatta be Szincsák Attila, a Denso Gyártó Magyarország Kft. alelnöke, hogyan segíti a helyi közösséget a cég. A világ egyik legnagyobb autóalkatrész-gyára számára fontos cél a helyi értékteremtés, ennek köszönhetően jött létre a Közösségi Értékteremtő Program Együtt Székesfehérvárért, azaz a KÉPES Program, amibe önkéntes alapon toborozták a tagokat, a város Önkormányzatának a támogatásával. „A jövő záloga a jelen generációban rejlik” mottó alapján együttműködést ajánlottak a városnak a bölcsődék, óvodák vizesblokkjainak, udvarainak a felújítására. A program lényeges része az Önkéntes nap, ami fontos szemléletformáló, közösségteremtő erővel bír, fogalmazta meg az alelnök. 2015-ben a legjobb CSR megoldás lett a program, így a díj is ösztönző volt a folytatáshoz: 25 cég és az Önkormányzat együttműködésében, a Tankerület támogatásával folytatják a küldetést az iskolák udvarfelújításával és a digitális oktatás fejlesztésével.

A képernyőfotón: Szincsák Attila

Domokos Tamás, a Kodolányi János Egyetem, Fejlesztő Szociológia Kutatótanszék tanszékvezető egyetemi docense „Önkéntesség, mint az új lokalizmus erőforrása” címmel tartotta előadását. Az elmúlt húsz év történéseit foglalta össze a lokalitás és a globalitás mentén. Elmondta még, hogy az önkéntességnek olyan társadalmi funkciói vannak, mint a társadalmi tudatosság erősítése, a befogadás biztosítása, a párbeszéd fenntartása, a közélet megújítása, a társadalmi innováció generálása.

A képernyőfotón: Domokos Tamás

2021 Hollandiában is az Önkéntesség Éve: az év programját Joost van Alkemade szakmai vezető mutatta be. Üdvözölte a magyarországi programot és hangsúlyozta, hogy szerintük az önkéntesség fogalma nemcsak a szervezett formában működő, hanem az informális segítségnyújtást is jelenti. Ezért választották mottóként: „Az emberek teszik Hollandiát”. Egy holland ernyőszervezetet, a NOV-ot mutatta be, melynek 370 olyan szervezet a tagja, amelyek önkéntesekkel látják el a feladataikat. A NOV ezen szervezetek koordinációját látja el. Hollandiában 7 millió ember végez valamilyen önkéntes tevékenységet, viszont sokkal többre lenne szükség. A tervezett programokban fontos szerepet szánnak a fiatalok személyes fejlődésének, illetve a digitális összeköttetés fejlesztésének is. Három fontos programeleme van a nemzeti kampánynak Hollandiában: a toborzás, a szervezetek fejlesztése képzéssel, tanácsadó programokkal, az üzleti szféra és a diákok, hallgatók bevonása. A szakmai vezető elmondta még, hogy a járványhelyzet miatt egyelőre Hollandiában is digitálisan működnek a programok, de remélik, hogy hamarosan személyes részvétellel is lesznek már események.

A képernyőfotón: Joost van Alkemade

Az előadásokat követően kerekasztal beszélgetéseket nézhettünk: Zsivkovitsné Gyenes Krisztina, a Talentum Alapítvány az Önkéntesség Támogatásáért ügyvezető igazgatója, Molnár Szimonetta, a Székesfehérvári Diáktanács tagja, dr. Bodó Márton, az Oktatási Hivatal vezető tanácsosa és Fekete József, a Medgyessy Ferenc Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Technikum igazgatója beszélgettek az Iskolai Közösségi szolgálatról Bálega János, a KÖZ-PONT Ifjúsági Egyesület stratégiai vezetőjének a moderálásával. Elhangzott, hogy az elmúlt tíz év tapasztalata azt mutatja, hogy a program több gyermekbetegséggel is küzd, többek között a felkészítés, az adminisztráció, a reflexió területén. Sokat kell dolgozni a fiatalok motivációjának javításával is. Pozitívumként kiemelésre került, hogy az iskolai közösségi szolgálat kapcsán kötött partnerségek a fogadó szervezetekkel az iskolák kapcsolatrendszerét gazdagítják. A járványidőszak is hozott jó példákat, például a digitális önkéntesség fejlődésében. fejlesztendő területek közül a beszélgető partnerek többek között kiemelték a fogadó szervezetek, az iskolák, az iskolai koordinátorok hatékonyabb felkészítését, képzését a diákok aktivitásának az erősítését és újabb fogadó szervezetek bevonását. A közösségi szolgálat egyik nagy kihívása az lesz a járványhelyzet után, hogy egyensúly alakuljon a személyes részvétel és a digitális tér között.

A képernyőfotón: az első kerekasztal-beszélgetés résztvevői

A második kerekasztal-beszélgetés a vállalati önkéntesség témáját járta körül, Farkas Emese, az Önkéntes Központ Alapítvány vállalati önkéntes programok vezetője moderálásával. A beszélgetés résztvevői Csoma Tímea, a Coca Cola HBC Magyarország, Czibere Zsolt, a BP Bsc Kft., Pintyőke Marcel, az Indotek Group és Szabó István, a KPMG Magyarország képviselői voltak. Farkas Emese a beszélgetés elején elmondta, hogy az Önkéntes Központ alapítvány az elmúlt 15 évben több, mint 100 különböző cégnek szervezett vállalati önkéntes programot, valamint, hogy cégenként különböző területek lehetnek gazdái a társadalmi felelősségvállalásnak. Így lehet ez feladat a HR, a kommunikáció, a marketing vagy közvetlen ezzel a témával foglalkozó szervezeti egységnél is. A vállalati önkéntességben stratégiailag gondolkozó vállalatok a munkavállalóknak több munkanapot is biztosítanak az önkéntes programokban való részvételre egy évre, de ez általában maximum 4-6 napot jelent egy évben. A központi szervezésű, nagy létszámú események mellett egyre jellemzőbbek az alulról szerveződő kisebb létszámú kezdeményezések is, valamint a szaktudás átadását biztosító Pro Bono programok. A legutolsó 2017-ben végzett ezirányú kutatásból az látszik, hogy a vállalatok mindössze 8%-nál van jelen valamilyen formában az önkéntes tevékenység. Így a kerekasztal résztvevői azt fogalmazták meg, hogy azon vállalatoknak, akiknél jól működő önkéntes programjaik vannak, fontos lenne az a fajta szerepvállalás is, hogy újabb cégeknek mutassák meg a jógyakorlataikat és motiválják őket a saját önkéntes programjaik elindítására.

A képernyőfotón: a második kerekasztal-beszélgetés résztvevői

Kiss Márta
Közösségi civil szervező