kép forrása: siketvak.hu

Kiket értünk siketvakok alatt?

Siketvaknak azokat a személyeket nevezzük, akiknek látás- és hallássérülése egyidejűleg fenn áll- mondja Gangl Tamás. – A siketvak kifejezés nem feltétlenül jelenti azt, hogy valaki teljesen siket és teljesen vak, hanem ide soroljuk azokat is, akiknek ugyan van látás- vagy hallásmaradványa, de támogatásuk, fejlesztésük és kommunikációjuk csak a két sérülés együttes jelenlétének figyelembevételével képzelhető el. Vannak veleszületett siketvakok és olyanok, akiknek betegség, baleset folytán alakult ki ez a fogyatékosság, tehát „szerzett” siketvakságról beszélünk. A veleszületett siketvakok kevesebben vannak, illetve más, pl. értelmi fogyatékossággal számon tartottak. A szerzett siketvakság leggyakoribb oka az Usher-szindrómának nevezett betegség.

Hogyan lehet sikeresen kommunikálni a látás és hallássérült emberekkel?

A veleszületett siketvakoknál- magyarázza Bodó Zoltán – nem jöhet szóba a hagyományos jelnyelv, vagy a taktilis – kézbe – jelelés. Őnáluk egyénre szabott kommunikáció lehetséges, pl. kártyákkal, tárgyjelekkel. Az elvont gondolkodást különböző módszerekkel próbálják fejleszteni. Például egy buszjegyet következetesen a kezébe adnak a gyereknek, ha elmennek otthonról. Így később a buszjegy megérintése már azt jelenti, hogy öltözünk és megyünk valahova. Attól függően, hogy milyen sérülései vannak a gyereknek kognitív szinten, nagyon eltérő, hogy hova lehet fejleszteni őket.

A taktilis jelnyelv azoknál jöhet szóba, akik siketen születtek és megtanulták a jelnyelvet, így miután a látásukat elveszítik, kezükkel le tudják tapogatni. Azok, akik nem tanulták meg a jelnyelvet, azoknak nehezebb megtanulni. Más kommunikációs módszerek is vannak, amik jók lenne, ha elterjednének. Ilyen pl. a Lorm ábécé, ami könnyen elsajátítható módszer, de nem elterjedt.  Ennél a taktilis nyelvnél a tenyér különböző pontjai jelentenek egy-egy betűt. Rövidítéseket is lehet használni.

Jó átmeneti megoldás, jó kommunikációs lehetőség lehet ez két ember között, amennyiben az egyik nem tudja a jelelést, másik nem tud beszélni – fűzi hozzá Gangl Tamás.

Fontos része a rehabilitációnak a számítógép használata siketvak állapotban is. Aki nem tud képernyőolvasó programot használni, az a Braille kijelző segítségével tudja a számítógépet használni. Ez egy a speciális készülék, illetve program. A siketvakoknál egyedüli lehetőség a számítógép használatára. Ami a képernyőn megjelenne, illetve amit felolvasna a program,, az a Braille soron kidomborodik és így válik olvashatóvá. A felhasználó maga is képes arra, hogy Braille betűket írjon be, tehát teljes mértékben tudja használni a gépet.

-Tegyük hozzá, ez egy igen drága eszköz – mondja Oláh Klaudia.

Miben tud az Egyesület segítséget nyújtani a siketvak emberek számára?

Az Egyesülethez akkor kerülnek a felnőtt korban látás és hallássérültté vált emberek, amikor ez az életvitelüket már jelentősen megnehezíti. Például érinti a munkavállalást – mondja Gangl Tamás. – Elemi rehabilitációs programot is tudunk biztosítani. – mondja Bodó Zoltán – Gyógypedagógiai rehabilitációs fejlesztésekben lehet részt venni, melyben alternatív kommunikációs technikákat lehet elsajátítani, gyakorolni,  a fehérbotos közlekedést megtanulni stb.  Általános felmérést követően mindenkinek megpróbáljuk az egyéni szükségleteinek megfelelően kialakítani a rehabilitációs terveket, ezután pedig folyamatosan a gyakorlatban is igazítani azokat az egyedi igényekhez. Fontos, hogy megtanítsuk azokra a dolgokra, amire szüksége van az illetőnek az életviteléhez és fejlődni is tud.  Így például a Braille ábécé megtanulására is mód van a rehabilitáció során.

A rehabilitáció során, a kommunikáció fejlesztése területén alapvető, hogy megpróbáljunk mindig azon az úton elindulni, ami a legkisebb erőfeszítést jelenti. Ha például az illető vak, a braille-t már ismerte és később elveszítette a hallását, akkor a következő kommunikációs eszköz jó, ha a braille-re épül, vagy arra hasonlít. Vagyis nem a másik, „új”  sérülésnek megfelelő kommunikációs technika megtanulását kell erőltetni!  Alapvető, hogy a rehabilitáció a legjobb képességekre és ismeretekre alapozva épüljön fel – szögezi le Gangl Tamás.

Az Egyesület a foglalkoztatási rehabilitáció keretében a munkahelyi elhelyezkedésben is segítséget nyújt – mondja Oláh Klaudia – Jó tapasztalataink vannak, sikereink és elmondhatjuk, semmivel sem rosszabbak a munkába állás lehetőségei a hozzánk fordulók számára mint azoknak, akik egészségesen próbálnak a munkaerő piacon elhelyezkedni. Programozó matematikus, pszichológus, informatikus könyvtáros, irodai adminisztrációban dolgozó, betanított munkás is volt az ügyfeleink között. Fontos a munkaadó rugalmassága, vagyis, hogy adott esetben egy munkakört úgy alakítson át, hogy a munkavállaló azt felelősséggel elláthassa. Fontos, hogy felkészítsük a munkaadót, munkavállalót egyaránt. Munkánk része, hogy előszűrjük, hova is küldjük a munkavállalót és a jövendő munkahelyen pedig érzékenyítsük a munkatársakat.

Az Egyesület érdekvédelmi szervezet is – fejti ki Gangl Tamás. – Fontos az esélyegyenlőség megteremtése. Például igen nehéz hozzájutni a már említett braille kijelzőhöz, ebben is igyekszünk segíteni.

Pszichológiai és gyógypedagógiai segítséget is igénybe vehetnek tagjaink.

Tagjaink számára továbbá ingyenes személyi segítő szolgálatunk is van, vagyis azoknak, akik nem tudnak egyedül közlekedni, a napi ügyeket intézni, mód van arra, hogy alkalmanként segítőket kapjanak maguk mellé. A segítők munkatársaink közül kerülnek ki. Sajnos a kapacitásunk ezen a téren nem elég, több emberre lenne szükségünk.

Még nem említettük, de az Egyesületnek népszerű klubjai is vannak.

Mivel foglalkoznak ezek a klubok?

Három klubunk is van – mondja Bodó Zoltán – A rehabilitációhoz kapcsolódik a RehabKlub. Itt mindig egy-egy kiemelt téma köré szerveződik a beszélgetés. Főképp arról, amit tanulni lehet. Közlekedés, a különböző kommunikációs technikák, segédeszközök megismerése stb. A résztvevők kicserélhetik tapasztalataikat, bátorítják egymást. A Kulturális Klub lényegében egy közös találkozási felület. Programjain kézműves foglalkozás, múzeumlátogatás, beszélgetések stb. vannak. Az egyik tagunk kezdeményezésére jött létre a Lámpás Klub. Ez a program, klub havonta van – mentori közösségszervezési tevékenység lényegében –most a farsangi bulit szervezi kollegánk.

A jelnyelvi és a Lorm klub újraindítása is terítéken van.

Van-e olyan dolog az Egyesület életében, tervei között, amiről még nem beszéltünk?

Egy lakóotthon megszervezésén fáradozunk – magyarázza Gangl Tamás. – A siketvak gyerekek kikerülnek az iskolarendszerből és szakemberi felügyelet nélkül maradnak. Kiesnek a fejlesztésből, visszaesnek a kommunikációban. Nincs kijáró tanár, vagy gyógypedagógus, aki segítené őket, még a családban lakókat sem. Mások intézménybe, más fogyatékkal élők közé kerülnek és elszigetelődnek. Szeretnénk egy olyan lakóotthont létrehozni a siketvak fiataloknak, ahol megfelelő ellátást kaphatnának. A XVII-ik kerületben szeretnénk ezt létrehozni, legalább 10 embernek jó lenne ezt a lehetőséget biztosítani. A normatív lakhatási támogatást akarjuk igénybe venni. Nagyon jó lenne mielőbb eredményre jutni.

Forrás: RehabJob