A kérdés téves információn alapul.
A hazánk által is ratifikált fogyatékosságügyi ENSZ-Egyezményhez kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv alapján két magyar panaszos beadványt nyújtott be az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogaival Foglalkozó Bizottságához a hazai ATM-ek akadálymentességével kapcsolatban. Az ilyen típusú beadványok alapján a Bizottság véleményt, ajánlást fogalmazhat meg a részes állam felé, kötelezettséget nem, így ilyesmire ebben az esetben sem került sor.
A Bizottság a fenti beadvánnyal kapcsolatban kiadott véleményében azt javasolta Magyarországnak, hogy hozzon létre jogszabályi keretrendszert a banki szolgáltatások hozzáférhetőségének elősegítése érdekében, illetve biztosítsa, hogy az újonnan beszerzett ATM-ek hozzáférhetőek legyen a fogyatékossággal élő személyek számára. Javasolta továbbá, hogy a bírók és más bírósági tisztviselők számára legyenek elérhetők olyan képzések, amelyek a fogyatékos személyeket is érintő ügyekben való megalapozott ítélkezésüket segítik.
Ezek tehát ajánlások, amelyek egyébként nem tartalmazzák az összes hazai ATM hozzáférhetővé tételét. A kérdésben említett határidő emellett nem a javaslatok végrehajtására, hanem az azokra való magyar válasz megküldésére vonatkozik. Ennek Magyarország október folyamán (2013-ban, a szerk. megjegyzése), eleget fog tenni.
A problémát mindemellett természetesen valósnak és kezelendőnek látjuk, ezért az ügy tárgyalása folyamán felvettük a kapcsolatot a panaszban közvetlenül érintett OTP Bankkal illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével is. Mindkét szervezettől pozitív visszajelzést kaptunk; a szervezetek felsővezetői szinten tettek vállalást az ATM-ek hozzáférhetőségével kapcsolatos lépések megtételére. A Bizottság tavaszi ajánlásai alapján emellett a jövőben számba vesszük, hogy milyen ésszerű szabályozási lépésekkel lehet segíteni a folyamatot.

Eszerint tehát az ENSZ említett bizottsága „ajánlást” fogalmazott meg, „kötelezettséget” nem írt – nem is írhatott – elő.

A minisztériumi válaszban foglaltakról megkérdeztük Nyusti Szilviát, aki jogász, valamint ő az EMMI levelében említett „két magyar panaszos” egyike. Így vélekedik erről:

Az ENSZ bizottsága valóban ajánlást fogalmaz meg, hivatalosan így nevezik azt a döntést, amit a bizottság a jegyzőkönyv alapján hozhat. Véleményem szerint ez nem jelenti azt, hogy nem kötelező. Vannak jogintézmények, amelyek ajánlást fogalmazhatnak meg, ilyen a magyar ombudsmani rendszer is, de messze nem jelenti azt, hogy nem kötelező betartani, illetve figyelmen kívül lehet hagyni.

Október elmúlt. Elmúlt november és december is, de a minisztérium az ígért válaszával mindmáig adós maradt. Mindenesetre ezúttal is felhívjuk a figyelmet arra, hogy két hazai pénzintézet  nem várt sem az ENSZ bizottságának „ajánlására”, sem a beígért állami intézkedések megszületésére, hanem évek óta akadálymentesítik a bank automatáikat, minden külső kényszer nélkül. Kérdés, hogy a többi pénzintézet miért nem teszi ezt meg?

Szerző: Zelei Béla