Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete

Narráció 28

2021. április 12.
A főbejárat

A Fővárosi Állat- és Növénykert főbejárata

A Városliget egyik látványossága a Fővárosi Állat- és Növénykert, amely 1866. augusztus 9-e óta várja a látogatókat, 1986 óta pedig természetvédelmi területnek is számít az állat- és növényritkaságokat bemutató kert. A számtalan látványos építménye közül azonban, ha az állatkertre gondolunk, nagy valószínűséggel mindenkinek a főbejárat épülete jut eszébe. A jelenlegi építményt 1909 és 1912 között építették Neuschloss Kornél műegyetemi professzor tervei alapján (1. kép).

A főbejárat

Már a kapuban állatokkal találkozik a látogató. Az építmény két oldalán két-két világosszürke műkőből öntött elefánt tornyosul fölénk. Természetesen az élő állatoknál valamennyivel kisebbek, de az ormányosok így is lenyűgözőek. A két elefánt között egy-egy idomárjuk ül lábát összefonva.

A bal oldali elefántpáros között buggyos nadrágban, izmos meztelen felsőtesttel fiatalabb férfi szobra látható, mindkét kezét kissé az ég felé emeli, mintha valamilyen szertartást végezne (2. kép). A vele szemben törökülésben ülő férfi szobra is hasonló.

A bal oldali idomár és elefántok

A jobb oldali két elefánt között ülő férfi idősebb, bajszos és szakállas komoly arccal tekint a kapun áthaladókra. Fején turbán látható, kezei szintén kissé az ég felé emelve láthatók. Felsőtestét a bal vállán átvetett kendő részben fedi. (3. kép) Az idő és leginkább a látogatók keze nyomott hagyott már a szobrokon, a bal oldali idomár szobra szinte már fekete a sok simogatástól.

A jobb oldali idomár és elefántok

A kapu boltívén gyönyörű mozaik képet láthatunk, egy igazi paradicsomi kép tárul elénk. A két íven szimmetrikusan épül fel a kép, az alsó sorban kaktuszok láthatók, majd egy narancsliget fái érett gyümölcseikkel, a csúcs felé haladva pedig pálmák helyezkednek el. A boltív csúcsán, a mozaik legtetején egy fehér madár, egy kócsag repül (4. kép). A mozaik Róth Miksa, korának híres üvegművesnek műhelyében készült. A mozaikos sáv alatt baglyok és farkasok szoborfejei tekintenek le ránk. Összesen 11 állatfejet számolhatunk össze, a baglyok és a farkasok egymást váltva szerepelnek. A kapuzatot egy álkupola koronázza, amelyet ugyanolyan kék Zsolnay kerámiával díszítettek, mint az Állatkert Elefántházát, a kék mázas kerámia ragyog a napsütésben. Az álkupolát, a boltívhez közeli alapján körben robosztus jegesmedvék szobrai állják körbe, a szobrok Maugsch Gyula alkotásai. A boltívet bástyákra, kis várra emlékeztető épület szobra koronázza.

Mozaik

A főkapu két oldalán félköríves rész található, amelyben 3-3 zöld ráccsal takart forgókapu kapott helyet, ezen léphetnek be a látogatók. A két félkörív zárásaként kaptak helyet a jegypénztárak. A kő épületeket a főbejárat csúcsos boltívét idéző ív díszíti és természetesen innen sem hiányozhatnak az állatok, egy-egy ülő mandrillt ábrázoló szobor kapott helyet az épületek sarkain. A mandrillok a cerkófmajmok családjába tartozó látványos majmok, az arcukon az orr két oldalán látható világoskék hosszanti bordázott mezőről lehet felismerni.

Amennyire látványos a főbejárat, annyira érdekes az állatkert alapításának a története is. Már a reformkorban felmerült egy nyilvános állatkert életre hívásának a gondolata, de az 1848-49-es szabadságharc és az azt követő politikai helyzet nem tette lehetővé az alapítást. Végül az 1860-as években ismét felmerült a gondolat, igazi nemzeti összefogás és sok-sok ember önzetlen munkája kellett hozzá, hogy a Főváros által a Városligetben kijelölt helyen létrejöjjön az állatkert. Példaértékű volt Petz Ármin, a város főkertészének felajánlása, aki ingyen és bérmentve álmodta meg és alakította ki az állatkert parkrészeit. Szintén díjazás nélkül dolgozott Reitter Ferenc csatornázási mérnök is, aki a Nagy-tó táplálásáért felelős kút kiásásáért és tervezéséért volt felelős. A kezdeti épületeket ifj. Koch Henrik és Szkalnitzky Antal tervezte, utóbbi építész nevéhez fűződik az Egyetemi Könyvtár épületének megtervezése is. A nyitáskori épületek közül mára már csak az elhagyatott várromra emlékeztető Bagolyvár épülete maradt meg. A kezdeti években az állatok vásárlására közadakozásból összegyűlt pénzből vagy adományozás által kerültek az állatkertbe. Az egyik leghíresebb ajándék Erzsébet királyné által érkezett, akinek közbenjárására a schönbrunni állatkert három zsiráfja közül (akkori elnevezése szerint foltos nyakorja) egy nőstényt kapott a fővárosi intézmény. Érkezése után nemsokkal újabb örömöt okozott a nyakorján, ugyanis egészséges zsiráfborjúnak adott életet.

Somogyi-Rohonczy Zsófia