Róth Miksa üvegmozaikjai
Róth Miksa Emlékház a Nefelejcs utca 26. szám alatt

A VII. kerület mélyén, a Keleti pályaudvar közelében, a Nefelejcs utca lombos fái alatt egy igazi csoda lapul meg. Talán túlságosan is kevesen tudnak róla, pedig igazi kincsek lapulnak meg a téglafalú egyemeletes épület kapuja mögött. Itt nyílt meg ugyanis 1911-ben „Róth Miksa Császári és Királyi Udvari Üvegfestő és Mozaik Művész Műintézete” és kerültek ki innen a szebbnél szebb üvegművek 1939-ig.

Róth Miksa már az anyatejjel szívta magába a mesterséget, hiszen apja és nagyapja is üveges volt. Ezt a hagyományt folytatva és külföldi tanulmányutakon fejlesztve tudását jutott el a legmagasabb szintre. Ezt mutatják nemcsak megrendeléseinek száma, de kitüntetései is. A híres 1900-as párizsi világkiállításról ezüstérmet, 1902-ben Torinóból és 1904-ben St. Louisból a világkiállításokról már aranyéremmel térhetett haza. Festett üvegablakai mellett az üvegmozaik technikáját is megújította, amiért az olasz király is kitüntette. Szinte végeláthatatlan azon épületeknek a sora, ahol üvegmunkái a mai napig megtekinthetők: az Országház, a Magyar Nemzeti Bank, a Zeneakadémia, a Kálvin téri református templom, a Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom vagy éppen a Szervita téren álló egykori Török Bankház üvegmozaikjai, hogy csak párat említsünk a Fővárosban még látható munkái közül. Szecessziós, art deco és a középkori művészet elemeit is bátran használó munkái külföldön is keresettek voltak, így Hágában, Osloban vagy éppen Mexikóvárosban is gyönyörködhetünk bennük. A II. világháború pusztítása nem kímélte Róth Miksa munkáit se, így számos jelentős műve lett az enyészeté. Az 1944-ben elhunyt mester özvegye, sikeres kérvényének hála, megtarthatta a ház pár szobáját, ahol a berendezés mellett az üvegmunkákat lábákban tárolva mentette meg a család a mester örökségét. Ennek köszönhetően az emlékház ma hű képet nyújthat Róth Miksa egykori lakhelyéről.

Nehéz választani a bravúros technikai tudással kivitelezett üvegmunkák közül, elsőként az 1900-as párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert Béke című munkáját ismerjük meg (1. kép). Impozáns, a technikai tudás legjavát igénylő nagyméretű munkáról van szó, hiszen hosszúsága 135 centiméter, míg magassága 86 centiméter. Nem csak egy technikát alkalmazott Róth Miksa az elkészítésekor, ugyanis murániói mozaik, Tiffany-féle opalizáló üveg, valamint Puhl és Wagner-féle aranyfóliás mozaik is található rajta. Az üvegmozaik technikája nagyban hasonlít a más anyagokból készített mozaikokhoz, ám az üvegművesség világába nagy változást hozott, ugyanis a Róth Miksa által levédetett üvegmozaik speciális technikája lehetővé tette, hogy az eddig csak ablakokként használt festett üvegek, akár a mennyezetre is felkerüljenek, hiszen a darabok egymást tartották össze. A Béke keretezésének lágy vonalvezetése a szecesszió stílusát követi. A vörösesbarnás színű négyzetes elemek által alkotott kecses keretezés a téglalap alakú kép tetején a felső perem alatt kissé befelé hajlik, ezáltal egy növényi indához hasonlatos ívet hoz létre, megtörve ezáltal a keret merev szögletességét. Ez az ívesség és a növényi elemekkel való játék is a századforduló művészetének egyik jellemzője. A kép jobb és bal felső sarkában egy-egy galamb látható. Hátuk mögé olajágak kerültek, míg a kép ragyogását az aranyozott háttér adja. A két galamb között kékeslila háttéren egyszerű aranybetűkkel a PAX, az az a béke latin nyelvű megfelelője olvasható, amely Tiffany technikával készült. Maga a technika Lois Comfort Tiffany francia mester nevéhez fűződik. Az alkalmazása során a különböző fémoxidokkal szennyezett és így színezett, formára csiszolt üvegelemek széleire rézfóliát simítottak, majd ón-ólom ötvözettel rögzítették egymáshoz az üvegelemeket. A fémes színű kötés bonthatatlan, nagyon erős rögzítést jelent. A Béke című kép két szélén jobb és bal oldalon egy-egy kék szalaggal átkötött olajfaág tűnik fel a kép egész magasságában. A kép központi elemét egy bájos istennő foglalja el. Halvány rózsaszín bőre, tiszta kék szeme, finom mosolya és szőkés vörös hajzuhataga szinte megbabonázza a nézőt. Fején antik sisak látható, amelyből talán dicsfény sugarai áradnak szerteszét. Harci öltözete a görög istennőt, Pallas Athénét juttathatja a néző eszébe, akit gyakran ábrázoltak hasonló sisakban. Kezében kecsesen egy olajfa ágát tartja. Az ágon hosszúkás zöld levelek között itt-ott zöldes olajbogyók is feltűnnek. A nőalak mögött idilli táj látható. Zöld mezőn egy út vezet keresztül és vész bele a vöröses naplementébe. A paradicsomi tájat a sávokban elhelyezett mozaikelemek adják ki.

A kiállításon a Békétől nem messze látható a mester Gránátalmás (Tudás fája) elnevezésű üvegmozaikja (2. kép). A félköríves záródású alkotás méretében nem sokban marad el az előbbiekben megismert Békétől, hossza ugyanis 112 centiméter, magassága pedig 70 centiméter. A mű keretét világoskék négyzet alakú üvegmozaikokból kirakott sáv alkotja, míg az alapon ismét feltűnnek a tündöklő aranymozaik kockák. A kompozíció központi tengelyébe a gránátalmafa törzsét helyezte a művész, melyből a fa lombos ágai ágaznak ki. A levelek a kék és zöld mozaikkockák változatos színeinek kombinálásával, a világos és sötét részek váltakozásával válnak élővé. Olyan hatást keltenek, mint amikor egy meleg nyári napon a napsugár utat tör magának a fák lombjai között és hatására a levelek zöldjei színváltásba kezdenek. A fa törzsén lila és arany színű tekergő kígyót fedezhetünk fel, aki éppen nyelvét nyújtogatja. Mindez alátámasztja a Tudás fája elnevezést, a gránátalmafa a Bűnbeesés paradicsomi almafáját jeleníti meg. És itt érkeztünk el a kép legizgalmasabb eleméhez, a hat darab gránátalmához. Az almákhoz ugyanis fémes hatású úgynevezett lüszterezett mázú kerámiákat használt Róth Miksa. Ezeket a különleges mázú darabokat pedig nem mástól szerezte be, mint a híres Zsolnay gyártól. Róth Miksa előszeretettel kísérletezett, így ez a többféle technikát és anyagot, üveget és kerámiát is beépítő műve is jó példa arra, hogy tudása, kíváncsisága és kreativitása milyen csodákat hozott létre. A gránátalma motívumával már korábban találkozhattunk. Ha érdekel a jelentése, akkor érdemes elolvasnod a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményében található szédertál takaróról írt narrációt.

Ha szeretnél többet megtudni Róth Miksáról és a Nefelejcs utca 26. szám alatt található Emlékházról, akkor ajánlom a Fényesi Tiborral készült videót (A Zsidó Róth Miksa – YouTube), illetve a Róth Miksa Emlékház YouTube csatornáját, ahol Róth Miksa külföldön készült munkáiról is sok érdekességet hallhattok.

Somogyi-Rohonczy Zsófia
AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület