Vacsora négyesben

 

Kedves Tagjaink!

Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt a Pinceszínház audionarrált előadására.

Időpont: 2021. november 23. 19.00 óra

Találkozó: negyed hét-fél hét között a Kálvin tér templom előtt

Helyszín: IX. kerület (Budapest, Török Pál u. 3.)

Az előadás címe: Vacsora négyesben

Működtethető egy házasság? Ki lehet-e lépni egy unalmas párkapcsolatból? Változtasson-e az ember az életén, ha a kapcsolatát fojtogató béklyónak érzi? Vagy ahogy Karen teszi fel félénken a kérdést férjének: Hogyan lehet nem elveszni?

Szereplők: Gubik Ági, Molnár Csaba, Juhász Réka, Szirtes Balázs.

A program a Ferencvárosi Önkormányzat támogatásával valósul meg.

Mindenkit sok szeretettel várnak a szervezők!

Tanai Csaba
Közösségi civilszervező

Telefonszám: 06/30/7685404

Szalai Miklósné Tündi
Közösségi civilszervező

Telefonszám: 06/70/4320147

A Pinceszínház novemberi audionarrált előadásai

 

Kedves Tagjaink!

Novemberben is lesznek audionarrált előadások a Pinceszínházban.

Az első két előadásra a jegy audionarrált készüléket kipróbáló tagjainknak 500.-Ft-os extra kedvezményes áron kapható!

Kísérőknek az előadás féláron, 1600.-Ft-os jegyáron megtekinthető.

A két audionarrált előadás:

2021. november 11. Csütörtök 19.00 óra
Az előadás címe: Meghallgatás
Az előadás hossza 80 perc

2021. november 23. Kedd 19.00 óra
Az előadás címe: Vacsora négyesben
Az előadás hossza 80 perc

Helyszín: Pinceszínház – 1093 Budapest, Török Pál utca 3.

Jelentkezés: ferencvaros.szervezo@vgyke.com

Kérjük, csak azok jelentkezzenek, akik ténylegesen el is tudnak jönni!

Szalai Miklósné Tündi és Tanai Csaba
Közösségi civilszervezők

Petneházy Emőke interjúja Bacsa Erikával a múzeumi audionarrációról

A kép forrása: http://akkuegyesulethu.web-server.hu/

A VGYKE és az AKKU Egyesület közös projektjének keretében Petneházy Emőke felkérést kapott a VGYKE-től, hogy tartson egy tájékoztató előadást az audionarrációról.

Mivel Emőke néhány héttel ezelőtt a VGYKE Hangos Hírmondójának Vendégváró rovatában már részletesen mesélt erről a témáról, úgy gondolta, hogy inkább Bacsa Erikával készít egy interjút a múzeumi audionarrációról.

A felvételt és a videót készítette: Miks-Rédai Csaba és Bönde Katalin

Narráció

Kedves Olvasó,

ezúttal a bécsi szecesszió meghatározó alakjának egyik ikonikus munkájával szeretnélek megismertetni. Ez Gustav Klimttől a Halál és élet. A viszonylag nagyméretű, ember nagyságnál is kicsivel nagyobb (178×198 cm) olajfestmény a bécsi Leopold Múzeum hófehér tereiben lenyűgöző, de egyben kissé nyomasztó és elgondolkoztató hatást is kivált a nézőjéből.

A festmény alapjául feketés-szürkés, kissé maszatos-ködös háttér szolgál. Ez előtt, a kép bal oldalát uralja a kép teljes magasságában a Halál csontváza. A koponya testét különleges drapéria alkotja, mintha kék, zöld, lila és fekete négyzetek alkotta mintás anyag alkotta lepelbe lenne becsavarva. A színes négyzeteken és téglalapokon különböző méretű és formájú fehér keretes fekete keresztek láthatók. A kissé görnyesztett vállú Halál egy göcsörtös fa bunkót tart csontos kezei között. Mozdulata azt sugallja, mintha csak a megfelelő alkalomra várna, hogy lecsapjon a kép jobb oldalát elfoglaló életerős, az életet jelképező alakokra. Ezeket a figurákat is különböző geometriai alakzatokkal díszített anyag veszi körül. Olyan, mintha valami színes négyzetek, háromszögek, pöttyök és virágminták alkotta folyó lenne. Ebben a színpompás anyagzuhatagban alul egy fehér bőrű, vöröses barna hajú nőt ölel át védelmezőn egy barnább bőrű, fekete hajú, izmos férfi. A két alak karjai összekulcsolódnak, a nő a férfi karjára borul, a férfi a nő hátára hajtja fejét. Egyik alak arca sem látszik, de mozdulatukból intimitás érződik. Felettük mintegy álomba szenderülve öleli magához gyermekét egy tökéletes szépségű, fehér bőrű, fekete hajú anya. Körülötte fiatal lányok lebegnek. Van, aki szintén álomba szenderülve lebeg, míg más kezét védelmezően maga elé húzza, de csábos tekintetével megigézni igyekszik a nézőt. Az egymásba gabalyodó emberalakok az élet határtalan áramlását szimbolizálják, melyre folyamatosan lesben áll a halál, hogy egy hirtelen mozdulattal véget vessen annak.

A kép egyik jellegzetességéről már volt szó, ezek a halál ruháját és az élet folyamát alkotó textilanyagokat imitáló felületek, melyeket dekoratív elemek, geometrikus formák alkotnak. Ezek a felületek síkhatásúak, csak a formák szabálytalan foltjai adnak neki mozgalmasságot. A színpompás négyzetek, háromszögek, pöttyök a szecesszió kedvelt mintái és motívumai közé tartoznak, melyeket textileken, könyvek illusztrációján, kávécsészéken is előszeretettel használtak. A másik érdekesség az alakok bőrének megfestése, mely igazi botrányt keltett a korabeli közönség körében. A nők fehér bőre ugyanis fehér, világos rózsaszín és kékes foltokban pompázik, ez sokakat mintegy hullafoltokra emlékeztettek a szép fiatal női testeken. Ettől az alakok kissé álomszerűvé válnak.

Pár gondolat az alkotóról:

Gustav Klimt 1862-ben egy Bécs környéki faluban született. Már 14 évesen elkezdte tanulmányait az Osztrák Császári és Királyi Iparművészeti Iskolában, ahol az emberalakok rajzolásán túl a különböző tárgyakat díszítő elemek rajzolásában és tervezésében is nagy gyakorlatot szerzett, mely a későbbi munkáin is karakteresen megjelenik. 1897-ben néhány társával megalapítja az Osztrák Szecessziós Képzőművészek Egyesületét. Az új stílust, a szecessziót nem fogadta el azonnal a közönség, így Klimt karrierjét innentől kezdve botrányok kísérik (például visszavont megbízások), de számos elismerés is kíséri munkásságát: 1906-ban megalakult az Osztrák Képzőművész Szövetség, 1912-ben elnökének választja, 1910-ben részt vett a Velencei Biennálén. A fent leírt Halál és élet című műve 1911-ben a római Nemzetközi Művészeti Kiállításon első díjat nyert. A Bécsi Képzőművészeti Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. 1918. február 6-án hunyt el agyvérzésben.

Somogyi-Rohonczy Zsófia

A narrált festmény

A vizuális kultúra mindenkié

A vizuális kultúra mindenkié

A vizuális kultúra mindenkié

A vizuális kultúra mindenkié

Szikramanók- Karácsonyi kaland a cirkuszban

2018. december 13-án, csütörtökön és december 14-én, pénteken ismét audionarrált előadásra kaptunk jegyeket a Fővárosi Nagycirkuszba. Mindkét alkalommal 150-150 látássérült tagunk és kísérőik vehettek részt az előadásokon, melynek címe: Szikramanók- Karácsonyi kaland a cirkuszban. A 15 órakor kezdődő előadást, 14 órától kulisszajárás előzött meg.

A bejárásra gyülekeznek a vendégeink a cirkusz előterében

A társaságot az audionarrált előadást is megtartó Tatár Bianka színésznő vezette körbe a kulisszák mögött, amely során a résztvevők megismerkedhettek a műsorban fellépő szereplőkkel. Az előadás során Tatár Bianka narrációját egy speciális fülhallgató készüléken hallhatták a résztvevők.

A képen az előadások audionarrátora látható narráció közben

A Fővárosi Nagycirkuszban 2016-ban, a világon egyedülálló módon vezették be az audionarrált előadásokat, melyeket azóta is igyekeznek minél több vak és gyengénlátó társunk számára elérhetővé tenni, így ezen a héten kétszer is megtartásra kerülnek a manézsban.

A karácsony a szeretet ünnepe, amit családunk, barátaink, szeretteink körében töltünk – amikor időt szakítunk a számunkra fontos emberekre. A törődés és az egymásra való odafigyelés ünnepe. Felgyorsult világunkban azonban hajlamosak vagyunk arra, hogy az ajándék értékét a ráfordított pénz mértékben mérjük, amit kapkodva veszünk meg és adunk át, anélkül, hogy megadnánk a módját.

Ez az, amivel a szikramanók, ezek az apró, csintalan teremtmények egyáltalán nincsenek kibékülve. El is határozzák, hogy megleckéztetik az embereket, és megtanítják őket újra a karácsony igazi szellemére! Így hát eldugják az ajándékokat, és addig vissza sem adják őket, amíg azt nem látják, hogy a nagy keresés közepette az emberek újra fel nem fedezik a karácsony valódi értékét.

A képen egy légtornász látható a kötélen

A Szikramanók – Karácsonyi kaland a cirkuszban egy varázslatos történet, amit a legkáprázatosabb cirkuszi attrakciók segítségével mutattak be. Az előadásra a világ minden tájáról érkeztek artisták, hogy szenzációs számaikkal lenyűgözzék a közönséget. Kínai lengő rúd, magasdrót, perzs-, levegő-, zsonglőr-, dobzsonglőr-, valamint tollas labda, egykerekű és deszkaszám várták a nézőket. A manézsban masztiffok léptek fel, hogy az emberek és az állatok békés együttélésére tanítsák az érdeklődőket. Mindezt pedig egy fergeteges bohócszám kísérte.

Mindegyik produkció egy fontos tanulságot mesélt el, mely nemcsak a karácsony értékeire tanít, de arra is, hogy a mindennapi életükben is becsüljük meg egymást. Szeretet, egyensúly, bizalom, odafigyelés, törődés – fogalmak, amik ne csak az ünnepek alkalmával legyenek fontosak, hanem a szürke hétköznapokban is.

Tagjaink nagyon élvezték ezt a fergeteges előadást. A kulisszabejárás és az audionarráció nagyon fontos a látássérültek számára, hiszen így könnyebben el tudják képzelni, mi történik a színpadon.

Köszönjük a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) támogatását a program megvalósításához!

Kiss Márta
közösségi civilszervező

A VGYKE karácsonyi ajándéka – cirkuszi meglepetés

Fodor Ágnes a VGYKE elnöke kifejtette: különleges és kivételes ajándékkal kedveskedünk tagjainknak, hiszen ingyenesen biztosítjuk 300 fő számára a Fővárosi Nagycirkusz Szikramanók előadását. Kedves hagyományaink egyike ez a programunk, mely évek óta óriási népszerűségnek örvend egyesületünk tagjainak a körében.

A cirkuszi előadás két rendkívüli lehetőséget is biztosít látássérülteknek:

1. Az előadásokat megelőzően lehetőség van cirkuszi porondbejárására. A látássérültek számára hihetetlen segítséget jelent ez: megismerkedhetnek az előadás tapintható kellékeivel. Megtapogathatják azokat és megtudhatják, hogyan néz ki a tárgy, milyen anyagból készült. Így az audionarráció során nem szükséges ezeknek az eszközöknek a leírása, azokra már utalni tudnak.

2. Másrészt a cirkuszban 60 db narrációs eszköz áll rendelkezésre, ezek segítségével tudják narrálni, vagyis közvetíteni a cirkuszi előadás részleteit, láthatóvá tenni azt. Az előregisztráció során kellett jelezni az igényt, így tudjuk biztosítani az audionarráció lehetőségét.

Támogatók: EMMI, FSZK

az emmi logója az fszk logója

VGYKE Sajtóiroda

Audionarráció a terézvárosi Lámpás Klubban

Meghívtuk, hogy tartsanak egy szemléltető előadást az audionarrációról. Cseh Adrienn az AKKU-Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület elnöke, audionarrátora.  Petneházy Emőke a Vakok Iskolájának gyógypedagógiai asszisztense, az AKKU Egyesület narrátora. Eljöttek hozzánk a Vakok Iskolájának tanulói is.

A terézvárosi klub tagjai audionarrált vetítést néznek

Az előadás technikai feltételeit az Eötvös10 Színtér biztosította. Videó felvétel is készült az adó 1% reklám filmünk reklámozásához.

2015 óta akadálymenetesít színházi előadásokat és filmeket. A repertoárjukon több mint 100 különféle előadás van.
Szamárköhögés című magyar filmből két filmrészletet mutattak be.

A film 1956 októberében, a forradalom ideje alatt játszódik. Két testvér, Tomi és Annamari annak örül, hogy nem kell iskolába menni. Tominak mintha szamárköhögése lenne. Egy novemberi napon újra kezdődik a tanítás. Sajnos van, akinek már soha többé.

Először narráció nélkül vetítették a részleteket. A résztvevő látássérülteknek csukott szemmel, a vizuális élmények kizárásával kellett megtekinteniük és három kérdésre kellett választ adniuk. Ez a három kérdés a következő volt:
Hol játszódik a történet, mi történik, hány szereplő játszott?
Emőke arra kért minket, hogy ezekre a válaszokra emlékezzünk az előadás végéig.

A filmrészletek levetítése után beszélt az audionarrációról, annak múltjáról mai magyarországi jelenéről, nehézségekről, dilemmákról, tapasztalatokról. Fontos szerepük van a tapasztalati szakértők munkájára is.

Ezt követően elhangzott hogyan készül egy audionarrált előadás, hogyan zajlik le. Szó volt az élő és a rögzített audionarráció különbségeiről.

A terézvárosi klubtagoknak Petneházy Emőke beszél a narrációról

Az utolsó 15 percben újra levetítésre került a korábbi két filmrészlet, de már audionarrációval. A résztvevők újra választ adtak a korábbi kérdésekre.

Köszönjük szépen Petneházy Emőkének és Cseh Adriennek ezt az érdekes előadást!

Az AKKU Egyesület, a VGYKE és az FSZK együttműködő partnerek által létre jött előadás volt.

Lukács Erzsébet Böbke
közösségi civilszervező

Békásmegyeri klubnapon a „Narráció népszerűsítése látássérülteknek” című programról volt előadás

Helyszín: Békásmegyeri Közösségi Ház, Csobánka tér 5.

Időpont: 2018. november 9. 10 óra

Résztvevő személyek:

Az AKKU Egyesület, mint a VGYKE együttműködő partnere meghívást kapott Békásmegyerre a III.kerületi Lámpás klubnapra azzal a céllal, hogy tartson egy szemléltető előadást az audionarrációról.

A program célja az audionarráció népszerűsítése látássérültek körében volt.

A meghívott partner 2015 óta akadálymenetesít színházi előadásokat és filmeket. A repertoárjukon immáron több mint 100 különféle előadás van.

Az előadás technikai feltételeit a művelődési ház biztosította korábbi időpontban lezajlott technikai próba után, amit az AKKU munkatársával bonyolított le.

Az AKKU Egyesület munkatársa tart előadást a békásmegyeri klubtagoknak, akik ülve hallgatják őt

A program menete a következő volt.

Petneházy Emőke, amikor is egy kis bevezető után megkapta a szót bemutatkozott, bemutatta Adrient, köszöntötte a jelenlévőket.

10 percben levetítésre került két filmrészlet a Szamárköhögés című magyar filmből narráció nélkül. A részletet a résztvevő látássérülteknek csukott szemmel, a vizuális élmények kizárásával kellett megtekinteniük és három kérdésre választ adniuk.

Ez a három kérdés a következő volt:

Az előadó rögzítette az eredményt és arra kérte a nézőket, hogy ezekre a válaszokra ők is emlékezzenek az előadás végéig.

Ezután 10 percben Emőke beszélt az AKKU Egyesület megalakulásának körülményeiről és a többi az audionarrációban részt vevő további piaci szereplőről. Elhangzott az is, hogyan és milyen kompetenciák kellenek ahhoz, hogy valaki audionarrátor lehessen, hogyan zajlik a narrátorok képzése.

Ezt követően pontról pontra elhangzott hogyan készül egy narrált előadás, hogyan zajlik az le. Szó volt az akadálymentesített előadás minden szereplőjéről, azok feladatairól, külön tekintettel a színházról és a darab megálmodóiról. Szó volt az élő és a rögzített narráció különbségeiről.

Emőke kitért a nehézségekre, a munka közben felmerülő dilemmákra és a szükséges kompromisszumokra.

Téma volt a tapasztalati szakértők személye, elengedhetetlen munkájuk.

Szó volt az akadálymentesítés anyagi hátteréről és a látássérültek által támasztott elvárásokról, illetve az ebben mutatkozó különbségekről.

Audionarrált vetítést néznek a békásmegyeri klubtagok

Az utolsó 10 percben újra levetítésre került a korábbi két filmrészlet, de immáron narrációval. A résztvevők újra választ adtak a korábbi kérdésekre és rögzítettük a pontosításokat.

Az utolsó percekben szó volt a legközelebbi narrált előadásokról. Búcsúzkodás és egy kis vendéglátás után az egyesület tagjai távoztak.

Vasné Pintér Teréz
közösségi civilszervező