Páljános Ervin szentendrei képzőművész terepasztalhoz hasonló, Braille-írással ellátott műve olyan információkat közvetít, amelyek segítenek a látássérülteknek a Kossuth téren való tájékozódásban, a belváros elképzelésében, megismerésében. A tapintható szobor hétmillió forintba került, készítését az önkormányzat, helyi vállalkozások és magánszemélyek finanszírozták.

Szita Károly az eseményen azt mondta: a Kossuth tér korábban elnyerte az ország legszebb főtere címet, ideje volt azoknak is megmutatni, akik a világ szépségeit nem a szemeikkel, hanem a kezeikkel érzékelik. Az alkotás lenyomatává, hű krónikásává válik annak az épített örökségnek, amelyet elődeink munkája alapozott meg, s amelyet most nekünk áll módunkban gazdagítani – jegyezte meg.

Morapitiye Wimal arról szólt, hogy Magyarország több települését díszíti hasonló térplasztika, a Rotary Club úgy gondolta, a somogyi megyeszékhelyen is helye van egynek. Hozzátette: tudomása szerint jelenleg a kaposvári a legnagyobb ilyen jellegű magyarországi alkotás.

A kaposvári Kossuth tér a 19. század második felében, a 20. század első évtizedeiben nyerte el mai formáját. Épületei nagy része eklektikus stílusúak vagy a szecesszió jegyeit viselik magukon. A teret 2003-ban felújították, a rekonstrukció keretében azt díszburkolatokkal, díszes kandeláberekkel, padokkal, szökőkút-kompozícióval látták el és lezárták a járműforgalom elől. A főtéren olyan látnivalók találhatóak, mint a városháza, a Nagyboldogasszony Székesegyház, a Mária-oszlop, Nepomuki Szent János és Kossuth Lajos szobra és a volt Erzsébet szálló épülete.

Forrás: rehabportal.hu