Barangolás a belvárosban
Áprilisban a belváros szívébe a V. kerületben tettünk egy kellemes sétát. Az idő is kegyes volt hozzánk, noha egy pillanatra megkörnyékeztek a felhők, de az eső elkerült minket.
Nagyon sok érdekes látnivalóval találkozhattunk, elmentünk a Pesti Vigadó mellett is ahol évközben elég sok zenés műsor és fellépés van, a kiskirálylány szobrot is megnézhettük Pazar éttermek is feltűntek a környéken. A hangulat is nagyon belvárosias volt jöttek mentek az emberek, kicsit hasonlított a téli karácsonyi vásárhoz csak annyi különbséggel hogy most inkább nyárias kellékek gazdagították a teret kiülőkkel, székekkel, asztalokkal.
A honfoglalást követő időszakban a középkori Pest alapja a városfal és a városkapuk voltak. Eléggé kompakt város volt fővárosunk abban az időben. A régi Pest történetéről is hallhattunk megtudhattunk hasznos információkat. Megtudtuk, pl. hogy a tatárjárást követően kb. az 1440-es és 70es évek tájékán megépült a városfal a városkapukkal. Ilyen városkapuk voltak pl. a Váci utca északi részén, Astoria környékén a Hatvani kapu, majd ezt követően a Kálvin térnél volt a harmadik kapu épült. Ezek nagyban meghatározták Budapest fő elemeit. A bevezető utakat Váci út, Kerepesi út, és Üllői út valamint a körutakat, a Kiskörutat és a Nagykörutat.
A török időket leginkább a házak, épületek sínylették meg és rongálódtak, meg aminek következtében újszerű építkezésekre volt szükség. Új házak épültek meg és az első híd a Lánchíd volt 1849-ben aztán a Szabadság híd 1896-ban majd a Margit híd 1873-ban az Erzsébet híd 1903-ban és végül a Petőfi híd 1937-ben.
Ezekben az időkben is nagy jelentősége volt a fürdőzésnek. Az alsóbb szegényebb osztályoknak Budapest területén a Duna adta lehetőségeket kihasználva alakították ki az első uszodákat ahova előszeretettel jártak az emberek. Nagy volt az érdeklődés, már kora reggel sokan összegyűltek a bejáratnál és tülekedtek, hogy szekrényhez jussanak, ahova be tudják tenni a cuccaikat. Mindenki időben be szeretett volna jutni mindenki elsőként szeretett volna bejutni.
Az elején még kevés uszoda épült ugyan, nem volt nagy népszerűsége elsősorban csak katonák használták. A létesítmények a Duna vizére épültek. Híres úszók voltak Széchenyi és Wesselényi ő hagyományt teremtett azzal, hogy az Anna bált követően átúszta a Balatont.
Később a nagy érdeklődésnek köszönhetően rájöttek, hogy még több uszodára van szükség így az 1910-es években újabb létesítmények épültek. Az úszás iránti érdeklődés azért is vált népszerűvé, mert a monarchiai katonák a franciákkal ellentétben nem igazán tudtak úszni és ennek köszönhetően sok volt a vízben való elhalálozás. Ezzel szemben a franciák a napóleoni háborúk idején kiválóan tudtak úszni a vízben. Ezekről a legendákról, történetekről Kosztolányi Dezsőnek is jelent meg írása Fürdik című cikkében.
A program, a kispesti lámpásokkal közösen valósult meg.
Juhos Róbert
közösségi civilszervező