Forrás: www.kozszolgaltato.bp13.hu

Erika munkáját kivételesen személyes vetület is színesítette: az érzékenyülők között ugyanis jelen volt Andi, a nővére is – aki épp akkor látogatott haza külföldről -, így meghívást kapott a szemléletformálásra.

A standunk asztalánál remekül vette az akadályokat, rá jellemző figyelemmel és empátiával fordult minden feladathoz, amit kitaláltunk neki. Miután valamennyi játékot és segédeszközt megismert, beszélgettünk a mindennapok tapasztalatairól vakként, a szokásos sztereotípiákról és persze a segítségnyújtás különböző formáiról is.

Visszatérve a standhoz Erika mesélt nővérének a Braille-írás történetéről, fontosabb jellemzőiről, miközben az érdeklődők is oda-odacsalinkáztak az asztalukhoz, látva, hogy van egy állandó vendégük. A holt időben Ricsi és Erika a képnarrációt gyakorolgatták: Ricsi igyekezett Erikát minél részletesebb és érzékletesebb leírásra ösztönözni, aki a Múzeum+-os kiállítás festményeinek felelevenítését próbálgatta.