kép forrása: pixabay.com

Fodor Ágnes szerint a látássérült fogyatékos általános iskolai tanulók integrált oktatásának jogszabályi feltételei adottak, de a tanításukhoz szükséges humánerőforrás és a szemléltető eszközök nem állnak rendelkezésre. Emiatt tudásszintjük alacsonyabb látó társaikénál, így hátrányos helyzetbe kerülnek a munkavállalásban, a továbbtanulásban.

Befogadás ma úgy igazán nem nagyon létezik. Integráció van, ami sok esetben kényszeren alapul – feltételek nélkül. A tárgyi feltételek előírása nem egyénre szabott, hanem általános – fölösleges kiadásokra kényszeríti azt az intézményt, amelybe járnak fogyatékos tanulók. Jelenleg sok az ellátatlan gyermek/tanuló, mert nem fér bele a szakos gyógypedagógus óraszámába, már az az óraszám, amit az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció címszó alatt kellene kapjanak a gyermekek, illetve közel, s távol sincs megfelelő szakos gyógypedagógus. A nagy létszámú csoportok vagy osztályok nem alkalmasak a befogadásra -mondja az elnök asszony.

A halmozottan fogyatékos gyermekek (pl. beszéd-látás; látás-értelmi sérült; látás-mozgás, látás – autista, stb.) elhelyezése problémás, a súlyos halmozottaké pedig kimondottan rossz , s ők már alig-alig kapnak pl. látásnevelést, ha egyáltalán sikerül intézményt találni számukra. Alig van lehetőség asszisztensek alkalmazására, pedig sokat segítenének abban, hogy befogadókká váljanak az intézmények.

Nagy teher ez a családok számára –hangsúlyozta Fodor Ágnes.

Ami rendkívül hasznos, hogy a két budapesti EGYMI nyilvántartásában szerepelnek az (ismert) látássérült gyermekek, egészen az óvodás kortól a középiskola befejeztéig. Szintén elismerésre méltó, hogy az Országos Látásvizsgáló Központ névjegyzéke segítséget nyújt a gyógypedagógusok felkutatásában, de ez önmagában még kevés ahhoz, hogy ezek a tanítók/tanárok megfelelően tudják fogadni a sérült személyeket. Ami viszont szintén megemlítenénk, mint pozitívum, hogy egyes intézmények rendkívül befogadóak a sérült gyermekekkel szemben.

Fontos célkitűzés lenne a szakember-ellátottság javítása. A látássérültekre szakosodott gyógypedagógusok létszáma alacsony, és “az őket foglalkoztató EGYMI-hálózat hiánya miatt az integráltan nevelt és tanuló gyengénlátó, aliglátó gyermekek és tanulók rehabilitációs óráinak ellátása, befogadó intézményük támogatása földrajzi elhelyezkedéstől függően nagy eltérést mutat.“

Az eszközökkel kapcsolatban viszont komoly problémákba ütközünk: “Az intézmények többsége nem rendelkezik a törvény által előírt kötelező eszközökkel, s az ellenőrzéstől tartva különböző megoldásokkal próbálja a helyzetet legalizálni; pl. gyógypedagógiai javaslatot kér az EGYMI-től a tanuló eszközszükségletéről, alapdokumentum-módosítással hátrál ki az integráció feladatából. “

A tanulók egy digitális/elektronikus tankönyv beszerzése során is falakba ütköznek, melynek főbb oka a magas költség. Bár az MVGYOSZ-től igényelhetőek elektronikus tankönyvek, viszont ezek a gyengénlátó tanulók igényeit nem elégítik ki. Számukra fontos, hogy a tankönyvek változatlan tartalmúak legyenek, azaz képekkel, ábrákkal, de elektronikus változatban biztosítsák a megfelelő tudás elsajátítását. Ez az akadálymentes hozzáférés nehezíti meg a gyengénlátó gyermekek oktatás-beli mindennapjait.

Mi lehet a megoldás?

Fodor Ágnes azt javasolja, hogy az eszközök kikölcsönözhetőek legyenek az EGYMI eszköztárából, s ezzel a tanulók gazdaságos és hatékony módon tudnának tudást szerezni.

A FESZT javaslatai

A FESZT szerint a nevelés egyik leghatékonyabb eszköze az, ha először is változtatunk a társadalmi attitűdön és törekszünk egy befogadóbb társadalom megteremtésére, ahol a fogyatékossággal élő személyek is nyitott kapukra találnak.

Fontos továbbá, hogy a fogyatékossággal élők képességeit és készségeit folyamatosan fejlesszék, ezáltal elősegítve, hogy a jövőben gyakorolhassák jogaikat.

Mégis, a legproblémásabb terület az együttműködés hiánya a speciális igényű tanulókkal szemben, ugyanis a tolerancia, illetve a befogadó nevelés a gyakorlatban még mindig nem elérhető számukra.

Mit mondanak a látássérült szülők?

“11 éve, mióta iskolába járnak a gyermekeim, folyamatosan gondot okozott nekem, hogy mint olyan szülő, aki felelősen kívánja nevelni gyermekeit és így a házi feladatok ellenőrzésében is aktívan részt vesz, látássérültként akadálymentes verziójú tankönyvet kapjak a kezembe. Legalább is úgy nem, hogy azért ne kellene pluszba fizetnem.“

“Jegyzői határozatra kikényszerítik a sérült gyermek fogadását, amiben gyakran nincs köszönet. Az óvónők és a pedagógusok bizonytalanok és tapasztalatlanok. A gyerekek, akik támaszt várnának a pedagógustól szintúgy. Ez a kombináció nem jó. Az ép gyerekeknek is a kis létszámú csoportok az ideálisak, de a sérülteknek még inkább.“