December 2-án a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumban, narrált kiállításon vehettünk részt Bacsa Erika narrátor és Kardos Tatjána, a kiállítás kurátora vezetésével, akik kultúrantropológiai utazásra invitáltak bennünket Thaiföld, Kambodzsa és Vietnam területére.

Nágák, elefántok és madarak képezik a délkelet-ázsiai textilek fő motívumvilágát. Sematikus, pálcika rajzszerű, szögletes mértani ábrákból állnak össze a figurák (háromszög, négyzet, téglalap, trapéz, rombusz összetevőkkel) mivel a szövés jellege ezeket adja ki.

A szemléltetéshez tapintható ábrákat kaptunk, melyen szellem, madár és elefánt ábrázolást érzékelhettünk. A Nágák kígyó formájú istenek, akik a víz felett uralkodnak, nem árt jóba lenni velük, különben szomjan halnak a népek.

A királyi udvarokban kedvelt kulturális program volt a marionett bábjáték. A felfüggesztett figurák végtagjait zsinórokkal lehetett mozgatni, kezünkbe is vehettünk egy példányt. Az uralkodókat némileg szabad volt parodizálni, mint a mai kabaréban, de ha véletlenül leesett egy báb feje, a színész is „elvesztette” a fejét.

Új narrációs technikával ismerkedhettünk meg: egy üveg alatt lévő kapuőrző szellem szobor alakját a testünkkel vettük fel, hogy el tudjuk képzelni a milyenségét.

Az emberiség közös kulturális kincse ámulatba ejtő: modellbabákon ismerkedhettünk meg az őslakosság viseleteivel. Kiderült, hogy ők is hordtak sűrűn rakott szoknyát és pártaszerű, szövet fejdíszt.  Kedvelt színeik a sárga, rózsaszín, lila és ezek árnyalatai. A ruhákat sok gyöngy, féldrágakő díszíti, hogy elűzze a rossz szellemek hatását.

Még a keresztszemes hímzés is megtalálható a szöveteken. A szoknyáknak termékenységvarázsló szerepet tulajdonítottak, ezért a fákat is felöltöztették velük. Bizonyos népcsoportnál a nő kezével és lábával tartotta élő szövőszéket képezve a felvető szálakat.  A szövetek fő alapanyagát a selyem és a gyapot képezte, melynek termését meg is tapinthattuk.

A lelkes múzeumpedagógusoknak köszönhetően magunkra ölthettük a 7 méter hosszú sálból testre tekerhető buggyos nadrágot, amit nők és férfiak egyaránt hordtak. Felvehettük a hosszú, csőszerűen varrt szoknyát, ami deréknál tetszőlegesen összehúzható.  Nekem különösen tetszett a szári, mely szintén hosszú sálszerű finom színes szövet, mely alá topszerű felsőt hordtak a lányok, asszonyok. Sokféleképpen viselhetjük: fejen, vállon átvezetve, mondhatom igen szexi ruhadarab.

A program a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft narrációs programja keretében valósult meg, az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával.

Moldován Eszter és Simon F. Nándor
közösségi civil szervező