Ligeti Miklós
Anonymus szobra
1903

A narrációk sorában több szoborról is esett már szó. A sorban találunk antik istenről készült alkotást (Hermész szobra a Váci utcában), neves költőről és hőseiről mintázott emlékművet (Arany János szobra a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében), vagy éppen egy érzelem megörökítését (Franz Xavier Messerschmidt síró feje). Van amikor a mester rendelkezésére áll az ábrázolandó személy teljes valójában vagy éppen a hagyományokra alapoz és az alakja jellemző attribútumokkal látja el munkáját. Ligeti Miklós 1903-ban viszont tényleg nehéz fába vágta a fejszéjét. Egy olyan híres alak megformázására adott be tervet Bánffy Dezső miniszterelnök kérésére, akiről szó szerint semmit se tudunk. Ez a személy nem más, mint Anonymus Béla király jegyzője.

Lássuk, hogy mit is tudunk erről a történelmi figuráról! Az Anonymus is már azt jelenti, hogy névtelen. Munkáit úgy írta alá, hogy „P. dictus magister”, tehát P. mester. Azt is tudjuk róla, hogy valószínűleg a 12. század végén és a 13. század elején élt és vélhetőleg III. Béla király jegyzője volt. Művével, a Gesta Hungarorummal vonult be a történelembe. Ő írta le a legrészletesebben a magyar honfoglalás történetét. Művének egy 13. századi, latinul írt példányát ma az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzik.

A ma a Vajdahunyad várában álló szobor burjánzó zöld növényzet koszorújában, márványból faragott és alapzaton álló, karfás kő padon ül (1. kép). A pad talapzatán vésett felirat olvasható csupa nyomtatott nagy betűvel: Anonymus – Gloriosissimi Belae regis nótárius, azaz Anonymus – A legdicsőségesebb Béla király jegyzője. Az 1,9 méter magas bronz szobor testtartása félelmetesen életszerű. A csuklyás alak kissé berogyasztott vállakkal hátra dől a padon, jobb kezét a stilizált karfára helyezi, ebben nádtollat tart.

Kézfején finoman kirajzolódnak az erek, az íráshoz használt tollat lazán mutató és középső ujja között tartja. (2. kép) Hosszú csuhája alól kivillanó csizmás lábai közül a jobb lábfejét egyenesen a talajra helyezi, ám a bal kissé talán esetlenül és csámpásan befelé fordul. Ez az apró szabálytalanság azt az érzetet kelti, mintha csak az imént huppant volna le padjára az alak.

Az ülő figura mellett a bal oldalon kinyitott vaskos kódex látható, lapjain a Gesta Hungarorum szövegéből vett részlet olvasható díszes P betű iniciáléval részletgazdagon kidolgozva (3. kép). A középkori szerzetesek ruházatáról megmaradt feljegyzések és festmények alapján fogalmazta meg Ligeti Miklós Anonymus öltözetét is. A földig érő szerzetesi csuha kiegészítéseként csúcsos végű csuklya fedi a jegyző kissé lefelé döntött fejét. A csuklyát mélyen arcába húzza az alak, ezáltal arca jelentős része a szemlélő elől eltakarva marad. Csak ha egész közel megyünk és bekukkantunk a csuklya alá, láthatjuk a Ligeti által elképzelt arcot. A már idősödő férfi szemöldökét kissé ráncolja, arcát határozott vonalú orra teszi karakteressé. A csuklya nyakrésze alsó ajkát és állát elfedi.

Az arc, illetve arctalanság terén érünk el a szoborhoz kapcsolódó legizgalmasabb történethez. Az Anonymus szobor ugyanis része volt annak a tíz szoborból álló adománynak, amelyet Ferenc József ajánlott fel a magyar fővárosnak. Ennek az adománynak pár darabjával már megismerkedhettünk a Kodály Köröndön és a Milleniumi Emlékmű esetében. A névtelen jegyző alakjának megformázására Bánffy Dezső miniszterelnök kérte fel Ligetit, ám a döntésre egy neves művészekből álló zsűrit hívtak össze. Az első terv bizony szó szerint sokkolta a bírákat, amikor az akkor 27 éves fiatal szobrász, Ligeti Miklós eléjük tárta azt. Megdöbbenésük egyik oka az alak arcának elrejtése volt (ekkor még egyáltalán nem formázta meg Ligeti az alak arcát), de a szobor aszimmetrikus kompozíciója se nyerte el a zsűri tetszését. Persze voltak a tervnek támogatói is és végül szavazategyenlőség alakult ki. Úgy határoztak, hogy a miniszterelnök döntsön a terv sorsáról, aki olyan változatot kért a szobrásztól, amelyen már az arc is látszik. Mire elkészült ez a változat, addigra már 30 tagúra duzzadt a zsűri, ahol pedig már az eredeti, rejtett arcú változatra esett a választás és a legenda szerint össze is törették a művésszel a második tervet. Ennek persze ellentmond az, hogy a második változatról, tehát a látható arcról készült szoborról készült bronz másolatot megvásárolta a Szépművészeti Múzeum, sőt a Magyar Nemzeti Galéria kiállításán meg is tekinthető ez a változat. Összetörték vagy sem, igaz-e vagy sem a tervekről szóló történet, annak mindenképp örülhetünk, hogy a városligeti Vajdahunyad várában sétálva megcsodálhatjuk Ligeti szobrát.

Somogyi-Rohonczy Zsófia
AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület