Tagjainkkal meglátogattuk a kerületben levő Hadik kávéházat. A kávézó nagy múltra tekint vissza. A történetet kávézás közben Nagy Richárdtól, a kávézó vezetőjétől hallgattuk meg. A Hadik az 1910-es években nyitotta meg kapuit. Fénykorát akkor élte, mikor állandó vendége volt Karinthy Frigyes, felesége, Bőhm Aranka,Kosztolányi Dezső,Móricz Zsigmond,Déry Tibor és még több nevezetes író, költő, művész. Az 1940-es években államosították, és egészen 2010-ig más kereskedelmi egységek működtek a helyén.
Az újra nyitással ismét kávéházként üzemel a Hadik. Az akkori vezetés a múlt ápolásaként felkereste Karinthy unokáját, Karinthy Mártont, hogy megtudják, mit fogyasztott szívesen az akkori kávézóban a nagypapa. Megtudtuk, hogy Karinthy a csokoládét nagyon szerette, és így született a Karinthy szelet. A süti háromféle csokiból készül, ami nagyon harmonikus és finom.
A kávéházban ücsörögve és kávézgatás közben egy kicsit úgy éreztük, hogy visszarepültünk a múltba. Nagyon jót beszélgettünk, és jó volt lelassítani ebben a rohanó világban. Máskor is érdemes lesz ide betérni.
Megtartottuk idén az első klubnapunkat a Gazdagréti közösségi Házban, Az év eleje a tervezgetésről szólt.
A klubok témáiról, vendégeiről közösen ötleteltünk, Az egyesület szolgáltatásai mellett vendégünk lesz a kerületi rendőrségtől egy előadó, illetve akadálymentesítési tanácsadó. Olyan vendégeket is hívunk, akik az életvitelünket megkönnyítő lehetőségeket mutatják be nekünk. Kirándulásokat és más kerületen kívüli programokat is felvázoltunk, Megnézzük a Hadik Kávéházat és a Karinthy Szalont is, valamint a Magyar Zene Házát.
Reméljük, ezekből a programokból minél többet megtudunk valósítani. Ismét jó volt együtt lenni.
Október 20-án az Újbudai látássérültek klubtagjaival elmentünk kirándulni a Feneketlen tóhoz a Narradívák kíséretében.
A séta különlegességét az adta, hogy audionarrációval volt egybekötve. Az infokommunikációs akadálymentesítés növelte számunkra, látássérülteknek a vizuális élményt. Az audionarráció kézzelfoghatóbbá, érthetőbbé teszi a művészetet, a környezet megértését. Ezért is tartottuk fontosnak.
A Feneketlen tó mesterséges állóvíz, felülnézetből elnyújtott, szabálytalan papucs (“vese-medence”) formájú. A 18. század előtt a helyén lakatlan, mocsaras, értéktelen terület állt. A közelben kanyargó Duna az idők során agyagot hordott a területre, épp ezért a 18. század második felében téglagyárat hoztak létre a területen, az alapanyagot pedig a tó helyén lévő agyaggödörből nyerték ki a munkások. Maga a tó 1877-ben keletkezett, amikor az egykori téglagyár munkásai egy agyaggödröt mélyítettek. Ennek során felszín alatti vízfolyásra bukkantak. 1889-ben bezárták a téglagyárat, a talajvíz pedig szép lassan feltöltötte az agyaggödröt és környékét. A 20. század elején is elhagyatottan állt, semmilyen funkciója nem volt. A környék beépítése főként azután kezdődött meg, hogy a ciszterci szerzetesek 1912-ben Budán is megtelepedtek. A szerzetesek számára Wälder Gyula építész tervezett egy templomból, rendházból, gimnáziumból és internátusból álló épületegyüttest a part közelébe. Ezek közül a Szent Imre-templom és gimnázium áll a tó északi oldalán. 1937-ben a templom építésével kapcsolatban egy park kialakítását tervezték a tavat körülvevő 3000 négyszögölnyi területen, mintegy budai Városligetet létrehozva. Környékét végül 1958 és 1960 között parkosították Mőcsényi Mihály tervei szerint, aki a kivitelezési munkákat is irányította. Felépült a Budai szabadtéri színpad,Park Vendéglő. Az 1980-as évekre a park számos műalkotással bővült: fekvő fiúalak, néhány lépéssel távolabb egy kis kőmackó, majd Kosztolányi Dezső merengő alakja Mágia című kötete fölött. a teniszpályák bejárata mellett Somogyi JózsefBartók Béla-szobra és Illyés Gyula antifasiszta emlékműve is helyet kapott.
A Feneketlen tavat a Csepel Autógyár 2. sz. Gyárának Horgász Egyesülete kezelte, és horgászvízként hasznosította Vízforgató berendezést és szökőkutat építettek be, amely a Feneketlen-tavi horgászegyesület szorgalmazására készült el. 2010 óta tiltott a horgászat. A tó és a körülötte elterülő park máig népszerű pihenőhely.
Feneketlen tavi kirándulás – induláskor
Kis csapatunk a Narradívák közreműködésével gyönyörködhetett a táj szépségében. Meglátogattuk a parkban levő összes szobrot és emlékművet. Amit a fülünkkel hallottunk, azt a kezünkkel megtapogattuk, de sajnos a tó közepén álló Szürke gémet nem lehetett megsimogatni.
Fantasztikus élmény volt, hogy Újbuda forgalmas területén van egy nyugalmat árasztó terület. Ismét egy kellemes délelőttöt töltöttünk együtt, és még az őszi időjárás is kedvezett nekünk.
Köszönjük a lelkes audionarrációt a Narradívák részéről Gazdik Katinak, a rendezvény megvalósításának lehetőségét Újbuda Önkormányzatának!
Szeptember 22-én a Narradívákkal és az újbudai klub tagjaival elmentünk kirándulni a Bikás parkba.
A séta audionarrációval volt egybekötve. Az infokommunikációs akadálymentesítés növelte nekünk, látássérülteknek a vizuális élményt.
A Bikás-dombot és a parkot 1974-1979 között építették, területe mintegy 1 hektár. A környék fontos, a helyiek körében népszerű zöldterület. Játszótér és különféle sportpályák vannak rajta, rendszeresen ad otthont különböző kulturális rendezvényeknek. Télen szánkódombként funkcionál, nyáron 2 csúszdán lehet lecsúszni róla. 1980 augusztusában (más források szerint 1981-ben) került a mai helyére a domb tetején álló szoborcsoport, amelyről a hely a nevét kapta. Kiss István szobrászművész “Monda” című alkotása három magyar szürkemarhát ábrázol, eredetileg a szarvuk között a Napot, a Holdat és a csillagokat jelképező díszekkel. A sétánk első részében mi is megcsodáltuk a hatalmas bikákat.
Utunk során meglátogattuk Grosics Gyula szobrát, amit Újbuda Önkormányzata állíttatott fel az olimpiai bajnoknak, az aranycsapat legendás kapusának, aki nem csak a XI. kerület díszpolgára volt, de itt is lakott. Az Aranycsapat emlékév alkalmából készült alkotáson a “Fekete Párducot” látjuk a kapuban épp védés közben. A kompozíciót Kligl SándorMunkácsy-díjas szobrászművész készítette. Itt található egy emlékkő, melyen a legendás focista mondása látható. “A játékosok még véletlenül se higgyék azt, hogy ők tisztelik meg a közönséget, hanem éppen fordítva. A játékos érezze magát megtisztelve, hogy egy nemzet színeit képviselheti a nagyvilágban. Ez egy íratlan törvénye a közösség képviseletének, és ez nemcsak a sportra, hanem a világon minden másra igaz.” (Grosics Gyula idézete)
A sétánk hátralevő részében megnéztük a MIRE KÉSZÜLSZ? 23. ARC közérzeti plakát kiállítást. Idén ezzel a gondolatébresztő felütéssel engedték útjára a szervezők a 23. ARC közérzeti plakátpályázatot, amelyre több mint 700 alkotó nevezett. A programnak negyedik éve adott otthont a Bikás park, itt nyitották meg az idei kiállítást is, amely ezúttal arra kereste a választ, mit tartogat számunkra a jövő, és hogyan készülünk rá személyesen. Az alkotók reagáltak az idei év olyan slágertémáira is, mint a megélhetési válság, az élelmiszer drágulás, az oktatás lezüllesztése vagy a gombamód szaporodó akkumulátorgyárak. Kis csapatunkkal a narráció segítségével számos plakátot megtudtunk nézni.
Bikás parki séta audionarrációval – a klubtagok az információkat hallgatják a plakátkiállításon
Nagyon sok információt kaptunk, és egy tartalmas délelőttöt töltöttünk együtt. Köszönjük a lelkes audionarrációt a Narradívák részéről Gazdik Katalinnak, a rendezvény megvalósításának lehetőségét Újbuda Önkormányzatának!
Megterveztük a 2. félévünket. Ötleteink között szerepelt a múzeumok és galériák megtekintése a kerületben tárlatvezetéssel, színház látogatása audionarrációval.
A nyári szünetre mindenkinek kellemes pihenést kívánunk!