Az úgynevezett érzékenyítő programban saját élményeken keresztül próbálják közelebb vinni a gyerekeket a vak- és gyengénlátó emberekhez. A vak férfi a közelmúltban az „esélyteremtésért – díjat” vehette át Debrecenben.

A környezetünkből szerzett információk csaknem nyolcvan százalékát a látásunk adja. Aki elveszíti látását, az könnyen kívül reked a társadalmon. Szakáll Zsombor és vakvezető kutyája, Dennis a látássérültek mindennapjait próbálja bemutatni a gyerekeknek. Az elmúlt időszakban bejárták Hajdú-Bihar megye számos települését.

– A kisebb gyerekek nagyon érdeklőek – meséli a férfi – szívesen beszélnek saját élményeikről is. Elmondják, hogy ki visel szemüveget a családban, kinek rossz a szeme, hogyan segítenek a vak embereken, ha erre lehetőségük adódik. A kiskamasz korosztály már nehezebben nyílik meg, de ők is örömmel fogadnak minket. Nagyon szeretik a vakvezető kutyát, külön érdekesség számukra, hogy láthatják munka közben, milyen ügyesen vezet. Az érzékenyítés során az egyik legszívbemarkolóbb élményem az volt, amikor értelmi fogyatékosok között jártam egy terápiás foglalkozáson. Az otthonban az egyik kislány, aki nagyon ritkán beszél, néha két hétig sem szólal meg, azt mondta Dennisnek, hogy „szeretlek kutya”. Egy járókerettel közlekedő kislány pedig, tizenkét lépést tett velünk a kutya pórázát fogva, holott korábban soha nem tett egyetlen lépést sem a járókerete nélkül.

Megismerni a vakok életét

Szakáll Zsombor azt mondja, azért jár érzékenyítésre, hogy megismerjék a vak emberek életét, hiszen sokan nem is tudják elképzelni, milyen az, ha valaki nem lát.

– A látó emberek számára szinte felfoghatatlan a vakság. Sokan abban is bizonytalanok, hogyan lehet egy vak embernek segíteni, miként lehet minket megszólítani. Ennek az a módja, hogy megérintjük és megszólítjuk a vak embert, és mindent mondani kell szóban is. Ha éppen a zebrán akar valaki átkísérni, akkor mondania kell, hogy most zöldre váltott a lámpa, indulhatok. Ez is nagy segítség lehet, ha nincs vagy nem működik a lámpa hangjelzése. Nagy forgalomban különösen nehéz számomra, ha sokat kell várakozni.

Pótolhatatlan segítség

A vakvezető kutya pótolhatatlan segítséget nyújt a vak embereknek. Kevés kutya felel meg a magas követelményeknek, hiszen nemcsak nyugodtnak, okosnak, barátságosnak kell lenniük, hanem mindenben fegyelmezetten hallgatniuk kell gazdájukra és biztonsággal kell vezetniük őt.

– Én például mindig megengedem, hogy megsimogassák a kutyát, de ez nem helyes, mert ez elvonhatja a figyelmét a feladatáról. Persze vannak kivételes esetek. Egyszer sétáltunk Denisszel, éppen a Nagyerdő felé indultunk, amikor odarohant egy kisgyerek és megsimogatta a kutyát. Aztán odalépett a kisfiú édesapja és mondta, hogy a kisfia autista. A gyerek nevetett, nagyon boldog volt a kutya miatt, nekem pedig csodálatos érzés volt ez a találkozás. Vannak persze szomorú esetek is, előfordult például, hogy nem engedtek be egy százforintos boltba, mondván, hogy kutyával nem lehet oda belépni. A legtöbb helyen azonban segítőkészek, mikor bevásárolok, a bolti alkalmazottak szívesen összerakják a kosaramba, amire szükségem van.

Szakáll Zsombor a szüleivel él Debrecenben. Azt mondja, hogy már az emberek mozgásából megismeri, hogy ki közeledik felé.

– Ha bent ülök a lakásban és jön a lift, rögtön tudom, hogy édesapám vagy édesanyám jön haza. Majdnem olyan kifinomult a hallásom, mint egy kutyának – mondja nevetve.

Evangéliumi hangtár

A vakmisszió munkatársa elárulta azt is, hogy tovább folytatódik az evangéliumi hangtár bővítése és digitalizálása. Eddig már jóval több, mint tízezer kazettát gyűjtöttek össze, könyvek, rádiós anyagok, riportok, előadások, hangoskönyvek felvételei hallhatók rajtuk.

– Folyamatosan digitalizálom a régi igehirdetők hangját, például id. Fekete Károly, Zimányi József vagy Visky Ferenc igehirdetéseit. Nyolc évvel ezelőtt elkészítettük a vakok hangos bibliáját is, amit először kazettán adtunk ki, majd azóta már digitalizáltuk is. Ez a hangos biblia tartalmazza az Ó – és újszövetségi részeket egyaránt és sikerült eljuttatunk a határon-túli magyarokhoz, sőt a tengeren túl élő vak testvéreinkhez is.

Szakáll Zsombor nemcsak a vakmisszió munkatársaként dolgozik,- koordinálja a vakok életét, szervezi programjaikat, áhítatokat tart, – hanem hivatásos önkéntesként is tevékenykedik. Az esélyteremtési díjat Szakáll Zsombor, valamint a Látássérültek Észak- alföldi Regionális Egyesülete vehette át Debrecenben.

Forrás: rehabportal.hu